Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Palyazat A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága ÜZEMÜNK ÉLETÉNEK EGY ÉVE (1984. január 1—december 31) címmel pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehet minden állami, vagy szövetkezeti termelő tevékenységet folytató üzem-, gyár-, gyáregység-, illetve telephely. A pályázaton csak az üzem dolgozóinak kollektív munkájával lehet részt venni. A pályázat célja, hogy a munkahelyek dolgozói az év folyamán az üzem egészére, vagy az üzemek valamilyen kisebb egységére (üzemrész, brigád) vonatkozólag króni- kaszerűen nyomonkövessék, majd az év végével értékelőén összegezzék, hogyan alakulhatnak az üzemek, illetve a dolgozók eredményei, gondjai. Azaz egyfelől, hogyan érintik a szóbanforgó üzemet, mint gazdálkodó-termelési egységet az ország főbb gazdálkodási kérdései (pl. gazdaságirányítás, vállalati-önállóság, termelési és értékesítési struktúra, jövedelmipénzügyi helyzet stb.), vagy éppenséggel mások meghatározóbbak számukra; másfelől, hogyan hatnak ezek az üzem dolgozóira, (pl. munkafeltételek, munkaszervezés, foglalkoztatottság, jövedelmek-keresetek alakulása stb.) hogyan ítélik meg az érdekeltek ezeket és mennyiben tudják érdekeiket érvényesíteni. Részegységekre vonatkozó pályamunkák ott is készülhetnek, ahol ilyenek az üzem egészére vonatkozólag nem készülnek, de ezeknek — ugyanúgy, mint az üzemek egésze esetében — szintén tükrözniük kell, hogy az üzem szempontjából legfontosabb események, folyamatok, hogyan jelennek meg az illető kisebb egység dolgozóinak éleiében. A pályamunkáknak reális arányban kell bemutatni az eredményeket és esetleges sikertelenségeket, valamint ezek okát, körülményeit. Az így elkészített pályamunkák képet adnak arról, hogy az 1984-es esztendő milyen következményekkel jár az üze. mek egészére és különböző rétegeire, azaz hogyan élik meg ugyanazt a folyamatot vezetők és beosztottak, munkások és értelmiségiek. A dolgozó emberek üzemen belüli és azon kívüli élete nem választható el egymástól. A pályamunkák olyan mértékben terjednek ki a lakóhelyi körülményekre, amennyire az befolyásolja az üzemen belüli viszonyokat (pl. üzemen kívüli munkák és jövedelmek, ezek hatása az életmódra és az üzemi magatartásra, ingázás, stb.). A pályamunkák szakszerűen megalapozottak, hitelesek, mégis közérthetőek. olA pályázat díjai: vasmányosak legyenek és a fontos események, tények ismertetése mellett ezek elemzésére, értékelésére helyezzék a fő hangsúlyt. Jóllehet az üzemek elsősorban gazdasági egységek, a pályamunkák nemcsak a termelésről, hanem legalább eny- nyire a termelő emberről is adjanak képet, ehhez különböző értelmiségi- és fizikai dolgozói rétegek együttműködésére van szükség. A pályamunkáknak terjedelmi korlátja nincs; tar- talmazniok kell a szóbanforgó üzem, illetve üzemrész, brigád pontos megjelölését. Beküldendők három példányban 1985. április 15-ig. a Hazafias Népfront budapesti-, illetve megyei szervezeteihez. A három példány közül egy a helyszínen marad, kettő pedig a pályamunkák elbírálásának céljait szolgálják. A pályamunkák értékelésére és eredményhirdetésére 1985. első félévének végéig kerül sor. A pályamunkák kéziratként, zárt anyagként kezelendők, amelyeket bármilyen célra csak az üzemek hozzájárulásával, a forrás megjelölésével lehet felhasználni. Az értékelés és eredményhirdetés után a pályamunkák egy példánya a megyei múzeumokban, egy példánya pedig a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumba kerül megőrzésre. Üzemünk élete 1984-ben Brigádunk élete 1984-ben Két I. díj, 7000,— Ft (egyenként) Három II. díj, 5000,— Ft (egy énként) öt III. díj, 3000,— Ft (egyenként) Két I. díj, 4000,— Ft (egyenként) Három II. díj, 3000,— Ft (egyenként) öt III. díj, 2000,— Ft (egyenként) A KISZ KB 5000,- talmazására. Ft-ot, külö‘ndíjat ajánl jel a legjobb ifjúsági pályamunka juPÉNZCSINÁLÓK A magyar embernek sok pénze lehet, de elég sohasem — hallottam minap az elgondolkodtató megállapítást. S hogy mennyi igazság nejtőzik a frappáns kis megfogalmazás mögött, illetve kinek mennyi a sok, vagy az elég, azt embere válogatja. A címben használt „pénzcsinálók” kifejezést, melynek magyartalanságát egy percig sem vitatom, s mely fogalom az angolszász nyelvhasználatban terjedt el elsősorban, szándékosan választottam e kis írás címéül. Mert azok az emberek. akik „pénzt csinálnak magyar módra” tisztelet annak a rétegnek, mely becsületes és .tényleges pluszmunkával teszi ezt, nos azok — a jobbik esetben — a fentiekben szereplő magyartalan és nem egészen pozitív magatartást tükröző fogalom — körbe sorolhatók. A rosszabbik esetben a BTK. külön kategóriákat állapít meg részükre. Nézzük hát, hogyan is megy a pénzcsi-nálás „magyar módra”. Praktikus neveltetésem, valamint mindennapi életünk kényszere következtében nem áll távol tőlem a vásárlások, bevásárlások lebonyolítása, illetve különböző egyéb jellegű szolgáltatások igénybevétele. Mindig is sejtettem, hogy fogyasztói minőségben nemcsak a szolgáltatások előnyeit élvezem, hanem a kusza kapcsolatrendszerben egyre inkább a kiszolgáltatott szerep jut rám. Erre, a nem egészen szívderítő megállapításra egy egészen egyszerű; hétvégi bevásárlás alkalmából jutottam. Kezdődött a dolog azzal, hogy a látásból ismerős hentes — akinél majd’ mindig vásárolok — tíz forinttal tévedett, természetesen az én zsebemre. Feltételezett jó kapcsolatunkat megóvandó nem tettem szóvá a dolgot, meg tényleg csak tévedésre gyanakodtam. Humanitásom, mely az embertársaim iránt táplált bizalmon alapszik, azonban perceken belül romjaiban hevert, amikor az utánam következő vásárlónál is hasonló „tévedésre” került sor, mely nem egészen épületes párbeszéd formájában nyilvánult meg. Ezek után — pusztán kíváncsiságból — figyelni kezdtem, hogy ki, hol és mennyit téved. A hentes tízese után a maszek pék következett, aki a tényleg csodálatos kenyérért (a csodálatos értendő a kenyér minőségére és árára egyaránt) még négy forintot számolt fel. Majd jött a KÖZÉRT-pénztáros az egyötvenes elütésével, a hírlapárus a maga kis hatvanfilléres „áremelésével”, s így tovább. Kicsinek éppen nem nevezhető plusz kiadásaimat összegeztem magamban, miközben betértem egy önki- szolgáló étterembe éhemeit- szomjamat csillapítani. Valószínű az eredmény arcomra is kiülhetett, mert a számlázást végző hölgy rövid habozás után — feltehetően komor ábrázatom láttán a fizetendő összeget nyolc-negyvennel csökkentette. A sors iróniája. • hogy ez esetben nyugodtan becsaphatott volna, mivel nem ellenőriztem az összeget. Az önkiszolgáló éttermi .tapasztalatból arra a következtetésre jutottam, hogy a komor tekintet adott esetben a téves számolások elleni védekezés egyik módszere lehet. Félő azonban^ hogy a módszer elterjedése két részre osztaná hazánk lakosságát; egyik fele komor ábrázattal járna-kelne, míg a másik fele gúnyosan mosolyogna az előbbieken. És akkor még jó arányról beszélhetnénk. De tegyük félre a tréfát. Tudom, hogy az itt felsorolt példák kiragadottak — bár nem egyediek — ezért általánosítani nem lenne helyes belőlük. Befejezésül — úgy érzem — még egy dologgal adós maradtam a Kedves Olvasónak. A cikkben pénzcsinálásról beszéltem „magyar módra”. Nos. ez a „magyar módra,” kifejezés egy tőlünk fejlettebb országból érkezett vendégekkel folytatott beszélgetés során hangzott el. Szó volt erről is, arról is. A vendégek elismerően nyilatkoztak eredményeinkről, a megváltozott körülményekhez való rugalmas alkalmazkodásunkról. A sok jó mellett talán eltörpült, az a megjegyzés, hogy mi magyarok — okát legalábbis ezt is, mint egyik jellemző tulajdonságunkat tartják nyilván — nagyon szeretjük a pénzt, s mindenből pénzt csinálnánk. A megjegyzésnek az adott különös élt, hogy egy „profitcentrikus” világ állampolgárának a szájából hangzott el. A megváltozott gazdasági körülmények, a vállalkozások tág lehetőséget biztosítanak mindenki számára, ki-ki lehetőségei, képességei szerint boldogulhasson. A lehetőségekkel lehet élni és visszaélni is. Azt hiszem, azonban, hogy senki számára nem lehet közömbös, hogy a „pénzcsinálók” — akik ügyeskedésekkel irritálják a becsületesen dolgozókat — milyen belső közérzetet alakítanak ki társadalmunkon belül, s milyen kép kialakítását teszik lehetővé egy hozzánk látogató idegenben. És azért, hogy mindkét dolog pozitív legyen — úgy gondolom — még bőven van mit tennünk. — Péi — Egy kis dohány- történelem Üdülés Közöljük dolgozóinkkal az 1984. évre igényelhető belföldi és külföldi szakszervezeti beutalók jegyzékét. Az Amerikában őshonos dohány, hazánkban a középkorban vált ismertté. Feltevések szerint az országban táborozó spanyol segélycsapatok útján ismerték meg a magyar katonák. A dohányzás olyan rohamosan terjedt, hogy a XVI. század végén már hazánkban is mindenütt ismerték. A dohányzás nemcsak a férfiak, de a nők körében is gyorsan elterjedt, számos tiltó intézkedés ellenére. 1870-ben törvényt is hoztak a dohányzás ellen. A dohányzás elterjedésének oka nem pusztán élvezet, szenvedély, mely magával ragadta a kíváncsi és gyanútlan személyeket, hanem egyúttal szokás, divat is lett. Hiába lépték fel ellene pénzbírsággal, bottal, sőt helyenként halálbüntetéssel is, alig 100 esztendő alatt meghódította Európát. A dohány gyors elterjedéséhez a hiedelmek is hozzájárultak: sokan gyógyító hatását hirdették vagy azt feltételezték. Az önálló Magyar dohányjövedék az 1867. évi 16. törvénycikk alapján létesült. Azóta a nyers, valamint a feldolgozott dohány felett kizárólagos rendelkezési jog az államot illeti. Az állami monopólium bevezetése időszakában, 1851 - 1897. között hét dohánygyár létesült az országban, köztük az Egri Dohánygyár Heves megye a magyar dohánytermesztés történetében előkelő helyet foglalt el. Az aldebrői és verpeléti dohány országos hírű lett. Aldehrőn már az 1751—52. évi összeírásban is kimutattak dohánytermesztésre vonatkozó adatokat. A dohánytermesztés azonban csak a XVIII. század második felében terjedt el ezen a területen. Az 1787/ 88-as összeírás után a dohánytermelés hirtelen fellendült. 1830-ban már Al- debrő falu pecsétje közepén egy szőlő fürt és sarló között nagy dohánylevél is díszeleg. Szemléletes bizonyítéka az Eger környéki dohány- termelésnek, hogy a népszerű Virginia hazánkban Hevesi dohány néven ismert. A korabeli feljegyzések szerint Egerben 1894-ben (vagyis 90 éve) kezdődött a szívargyártás. A Korona vendéglőben (ma Park Szálló) berendezett alkalmi szivargyárban 3 asszony végezte ezt a munkát. Az ideiglenes gyártóhely azonban hamarosan szűknek bizonyult, s a megnövekedett igények kielégítésére egy dohánygyár létrehozásának terve merült fel. Az építkezést 1895-ben kezdték, majd a hosszú éveken át tartó építkezés során alakult ki gyárunknak az a külső arculata, amelyet nagyon kevés változtatással egészen az 50-es évek végéig megőrzött. A 21 évig tartó építkezés arra is enged következtetni, hogy már 100 évvel ezelőtt is voltak építőipari és pénzügyi finanszírozási gondok. Magaslat; Sopron II. 1—14. II. 0. 1 db s zóló-j- gyermek 1050,—Ft 14 nap Bp. (Rózsadomb) II. 29.—II. 13. I/A 1 db házaspár 2240,—Ft 14 nap Bakonybél VII. 30.—IX. 12. II. o. 1 db házaspár-f-gyermek 1680.—Ft 14 nap Bp. (Visegr. hajó) V. 17—23. II. o. 2 db házaspár-f-gyermek 1680—Ft 7 nap Sopron X.10.—23. I. o. 1 db házaspár 1050,—Ft 14 nap Bp. (Visegr. hajó) IX 27— X. 3. II. 0. 1 db szóló 420,—Ft 7 nap Bp. (Szab.) XII. 20—26. I. 0. 1 db házaspár-f-gyermek 1050,—Ft 7 nap Balaton: Balatonlelle II. 1—14. II. o. 1 db •szóló 504,—Ft 14 nap Balatonfüred I. 5—18. III. 0. 1 db házaspár 840,—Ft 14 nap Badacsony II. 28—III. 12. III. 0. 1 db házaspár+gyermek 840,—Ft 14 nap Ba'atonlelle V. 23—VI. 5. II. o. 1 db házaspár 504,—Ft 14 nap Balatonkenese IX. 6—19. I. 0. 1 db házaspár-f-gyermek 1484—Ft 14 nap Szántód IX. 21—27. II. 0. 1 db házaspár+gyermek 504—Ft 14 nap B. széplak XI. 21—XII. 4. I. 0. 1 db házaspár-f-gyermek 1484,—Ft 14 nap Családos: B.füred VII. 16—29. 1+1 1 db 1120—Ft . B.kenese VI.28—VII. 11. 2+1 1 db 2744.—Ft Leányfalu VII. 19—VIII. 1. 2+2 1 db 2744—Ft Gyógy: ■ Hajdúszoboszló II. 23—III. 7. 1 db szóló 840,—Ft Hévíz III. 22—IV. 4. 1 db szóló 1050.—Ft Gyula IV. 19—V. 2. 1 db házaspár 2100,—Ft Debrecen IV. 26—V. 9. 1 db szóló 840,—Ft Gyula VIII. 23—IX. 5. 1 db házaspár 2100.—Ft Hévíz IX. 6—19. 1 db házaspár 2240.—Ft Hajdúszoboszló X. 10—23. 1 db házaspár 2240.—Ft Bükk-fürdő X.I 24—XI. 6. 1 db házaspár 2240,—Ft Hajdúszoboszló XI. 1—XI. 14. 1 db házaspár 1680,—Ft Hajdúszoboszló I. 4—17. 1 db házaspár 2100.—Ft Hajdúszoboszló III. 28—IV. 10. 1 db házaspár 2100.—Ft Hajdúszoboszló XII. 5—XII. 18 1 db házaspár 2100,—Ft Szanatórium: Siófok V. 3—23. 1 db szóló 924,—Ft Siófok X 2—22. 1 db szóló 924.—Ft Gyermek: Mikosdszéplak X. 4—24. 1 db fiú 672,—Ft Balatonmária VI. 21—VII. 4. 2 db leány 896,—Ft Csehrnindszent VIII. 2—15. 1 db fiú 448.—Ft Külföldi: Pozsony—Bécs IV. 3—8. II. o. 2 db házaspár 4600,—Ft 1 hetes Alduna IX. 7—12. II. o. 1 db nő 2000—Ft 1 hetes Alduna IX. 7—12. II. o. 1 db férfi 2000,—Ft 1 hetes Az igényeket jelentkezési lapon a szakszervezeti bizalmi aláírásával kérjük leadni a főbizalmiaknál. Mérlegen a NEB munkája Január 27-ón tartotta Egerben az egri Városi-Járási Népi Ellenőrzési Bizottság azon ülését, amelyen beszámoló hangzott el az elmúlt évi munkáról, s meghatározták azokat a feladatokat, teendőket, amit az idén kell elvégezniük. Fejes János, a városi, járási NEB elnöke az elmúlt évi munkáról szóló beszámolójában kiemelte, hogy nemcsak a vizsgálatok voltak igen fontosak, s eredményesek. hanem belső életüknek azon mozzanatai is, ami meghatározó a jövőt tekintve, segíti az előrelépést. Javultak ugyanis kapcsolataik »a különböző munkahelyekkel, szervezetekkel. Elhatározták, hogy az idén az első félévben megvizsgálják a lakosság áruellátásának helyzetét. foglalkoznak többek között a kisárutermelők, kiskereskedők vendéglátósok munkájával. Utóvizsgálataikban pedig kitérnek a munkaerő- gazdálkodásra. megvizsgálják az egri belvárosban a tanácsi kezelésű lakások ráépítési lehetőségeit, foglalkoznak az újítómozgalommal, a szövetkezeti szociális tervek végrehajtásával, a gazdaságos anyagfelhasználás és a technológia korszerűsítésének kérdésével. Ezt követően belső életükre vonatkozó feladataikat határozták meg. Hasonló eseményre került sor Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen. Megyénk legújabb városában felszólalt Úszta Gyula, a KEB tagja, országgyűlési képviselő is. 4 DOHÁNYGYÁR
