Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-12-01 / 12. szám

Gazdálkodási kép az év vége előtt

Az 1983. évi gazdálkodás várható alakulásáról az év vége előtt a következőket lehet elmondani. Az 1983. évi gazdálkodásunk sok zökkenővel indult. A cigarettatermelés az eredeti terv szerint 0.7%-kal volt alacsonyabb az előző évinél, 6339 millió db cigaretta szerepelt eredeti éves tervünkben.

Ez az első negyedévben éreztette igen kedvezőtlen hatását a gazdálkodásban, mivel az első negyedévi termelés a program túlteljesítése ellenére is mintegy 20%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év első negyedévében. Ugyanakkor a vállalati létszám éppen ebben az időszakban volt a legmagasabb, és gondot okozott az emberek foglalkoztatása.

Az első negyedév ilyen gondjain túljutva, a további időszak másféle gonrok elé állított. A fogyasztás évközi szerkezetváltozása és növekedése miatt termelési tervünket át kellett dolgozni, és az eredeti tervet 400 millió db cigaretta gyártásával megemeltük, ugyanakkor a fogyasztás alakulásával összefüggésben 2 millió db-bal csökkentettük a Csongor szivar termelési tervét,

Így a termelési tervünk cigarettából 6739 millió db- ra, szivarból pedig 20 és fél millió db-ra módosult. A cigarettatermelés növekedése és szerkezetváltozása, valamint a Marlboro és Multifilter cigaretták májusi árrendezése következtében eredménytervünket is korrigálni kellett, az eredeti 62 millió Ft helyett 80.7 millió Ft-ban határoztuk meg éves nyereségünket.

Ennek függvényében módosítottuk a bérszínvonal- növekerés tervezett mértékét 2,7%-ról 4%-ra, ami azt jelenti, hogy ez évben 49 500 Ft körül alakul az éves kereset,

A fenti feladatok végrehajtását a bázisban felhasznált 992 fős állományi létszámmal terveztük megoldani.

Módosított tervünk teljesítése, az 1983. évi gazdálkodás alakulása most. az év vége előtt a következőkben vázolható fel:

Cigarettatermelésünk 6 milliárd 750 millió db körül alakul. Szerkezetileg

várhatóan elmaradunk li- cenc-cigaretták termelésénél. mintegy 60 millió db- bal. Ez importanyag-ellátási problémákkal függ Ö6Z- sze, e kiesés pótlására — megnövekedett keresletnek megfelelően — Fsz. Symp- honiából gyártunk többet a tervezettnél.

Szivartermelésünk a csökkentett programhoz képest is alacsonyabb lesz, várhatóan 19 millió db körüli mennyiséget fogunk termelni, minthogy a fogyasztás éves átlagban több mint 10 százalékkal csökkent, az alacsonyabb termelés ellenére az ellátásban zavarok nem lesznek.

A hevesi dohányválogatás mennyisége 321,5 to, a tervezettet meghaladta, a tavalyitól jobb export, s azzal megegyező világos kihozatallal.

Fi 1 terr úd -értékes í tésün k a korrigált tervnek megfelelő. A filctollbetét gyártása terven felül történt és ez is növelte eredményünket.

Jelentős dohányanyag- megtakarítást értünk el 1983-ban, melynek értéke meghaladja a 20 millió Ft- ot.

Fenti tevékenységeink együttes eredményeként a vállalat 1983. évi nyeresége várhatóan 96—98 millió Ft között alakul. Az ebből képezhető érdekeltségi alapok 3,8 millió Ft-os részesedési alapot és mintegy 30 millió Ft-os fejlesztési alapot biztosítanak.

A fenti részesedési alapból a februárban kifizetendő

nyereségrészesedés összegét az előző évivel azonos szinten tervezzük 2,8 millió Ft összegben.

A bérszínvonal — az 1 főre jutó kereset — közel 2 ezer Ft-tal növekedett az előző évhez képest fejenként.

Műszaki-fejlesztés, beruházás tervszerűen haladt, 1983-ban mintegy 42 millió Ft-ot fordítottunk beruházási célra.

Gyártmányfejlesztési tevékenységünk eredményeként több új cigarettával jelentkeztünk (100-as Harmónia. 100-as Milde Sorte, box csomagolású Milde Sorte és L+M).

Felkészülés 1984-re, ez most egyik legfontosabb feladatunk! A vállalat 1984. éves tervének összeállításakor fokozott figyelmet kell. hogy fordítson az importanyag-ellátásban egyre nehezebbé váló gazdálkodási körülményekre.

1984. évi termelési tervünkben 7 milliárd db cigaretta termelését és mintegy 18 millió db szivar előállítását tűztük ki célul.

A termelési terv teljesítése azonban csak akkor válik lehetségessé, ha a jelenleg tőkés importból beszer- i zett anyagok fajlagos fel- használása csökken egyrészt, másrészt minden lehetséges helyettesítést (hazai, illetve szocialista relációból) ki tudunk használni.

— Bárdosné dr. 1

Ünnepre várás...

Lehettem másodikos elemista — közvetlenül a háború után — tanítónk karácsonyi színdarabban osztott rám szerepet. Élőkép jelent meg osztályunkban a dobogón, ahol angyalok, pásztorok voltak osztálytársaim a betlehemi jászol körül, Jézus születése napján. Fehér gyolcs ruhánkon szta- niol csillagok ragyogtak, s papírból szárnyunk is volt,’ Nem főszerep volt az enyém, afféle mesélő (narrátor) tisztét láttam el. mint második angyal. Néhány soros versikémre úgy emlékszem most is. mintha ma tanultam volna.

E szavakkal vezettem be a tanteremben hokedlik mögött, sámlin szorongó gyerekseregnek az eléjük táruló látványt:

„Karácsony est van.

Újra meghozd az év a béke édes ünnevét. örül a menny, s az

angyalszózatok szent fűztől égve zengik a glóriás dicsőítő éneket.”

Abban az időben a mi falunkban nem volt olyan mai értelemben vett karácsony. Ha visszagondolok rá és összehasonlítom a gyerekeink karácsonyával, akkor nagyon-nagyon ridegnek tűnhetne, de minden piciben valami öröm volt. Nekünk úgy volt karácsonyfánk esetleg, hogy a kertünkből egy fenyőfáról vágtunk le ágakat és napraforgószárba betűztük.

Otthon készített szaloncukor volt a papírbán. Sőt arra is emlékszem, hogy nem ettem cukrot, cukrosat, süteményt 1945—1946 őszéig, amikor megkaptuk a saját termésű cukorrépánk után a melaszt és ekkor volt édesség. Emlékszem az első me- laszos süteményre. Nekünk megvolt a gyerekekének a magunk szokása. Szokásunk volt az éneklés karácsonykor. fiúknak betlehemezés. pásztorolás, regölés. Előtte

Luca napján a lucázás. há- romiki rály ozás.

Luca napján telehintettük az utcát, udvart, folyosót. konyhát szalmával

„Luca, Luca kítty-kotty. tojjanak a tyúkok, százat, ezret, minden napra eleget.”

Ezek a szokások családiasak voltak, de úgy voltak családiasak, hogy egymáshoz mentünk. A karácsonyt mondjuk úgy ünnepeltük,' hogy az egész falut ünnepeltük. Nem kellett nekünk olyan sok ajándék. Karácsonyfán kívül nem igen kaptam ajándékot abban az időben. Szép volt a zöld és a fenyőillat.

Sötétedés után érkeztek hozzánk a pásztorok. Felkötötték kócszakállukat. felvették kifordított kucsmájukat, bekecsüket, derekukra madzagot kötöttek, akácfa dorongjukra láncot szögeztek. Kinyitották az ajtót és behasaltak a karácsonyfa alá. Kócszakállukon át kiabálva hadarták a mindenkinek ismerős mondatokat. Nem kellett érthetően, úgyis tudták a háziak. A macskák fölmenekültek az ágyra, a kisgyerekek visítottak, az öregek mosolyogtak. Még ki is javították őket. ha eltévesztették. Aztán csörtették láncos botokat körbejárva;

„Hurka, kolbász, szalonna, ha az asszony juttatna, pásztornak jó volna.

Babitsra emlékezve...

A XX. század első fele magyar költészetének jelentős alakja volt Babits Mihály. Szekszárdon született 1883. november 28-án, de egyhúzomban csupán életének első öt-hat évét töltötte ott. Apját először Budapestre, majd Pécsre helyezték, s vele ment a család is. A vakációk azonban Szekszárdihoz kötötték, a zsindelytetős régi házhoz, amelyet anyai nagyanyja lakott, később pedig az özvegyi sorsra jutott édesanyja. Itt mindig otthonra talált. Az elemi iskola első két osztályát Budapesten végezte, a többit már Pécsett, ott is érettségizett a cisztercitáknál. A diákévek szorongásairól, félelmeiről és sikereiről híven tudósítanak a versek, a regények. (A Tímár Virgil fia és a Halál fiai), az; önképzőköri jegyzőkönyvek meg egy életrajz, amelyet a költő egyetemi szakvizsgái folyamodványához csatolt. Kiemelkedő tanulmányi eredményei ellenére félszeg és bátortalan volt az iskolában. A határozottabb fellépésű osztálytársai között mindvégig kissé „vidéki” maradt.

Gimnáziumi pályafutásának voltak zökkenői is. Harmadik osztályban, mikor „rákapott” az olvasásra, visszaesett, de negyedikben már összeszedte magát és év végére megkapta az egyik „osztály-aranyat”. Közben új ab és újabb nyelvnek vágott neki. A latinon kívül tanult franciául, görögül, németül, ... és magyarul Arany Jánostól.

S emellett szabad idejében kezdte birtokba venni a könyveket. Mindent ismerni akart, de legjobban az érdekelte, amelyet elEgy kulacs bor melléje, ha a gazda töltene, pásztornak köllene.”

Ha csak pénzt kaptak, összevesztek néha az osztozkodáson. De jó volt játszani! Nemcsak azért, mert kinőttünk belőlük. Az a verekedésnek tetsző szilveszteri korbácsolás, amikor a lányokat megcsapkodták a templom előtti dombon, A királyok, királynék, urak pompájába alig tekinthetett a nép, karácsony tájékán a fácán pecsenyés, őzcombos. vaddisznótarjás. tárkonyillatos, cinkkupás palotatermektől távol kívánt a szegénység bő termést, elviselhetőbb életet magának: „Bort, búzát, békességet”.

Szilveszter után jött a há- romkirályozás. Papírsüve- geket ragasztottunk, fércel- tünk, nem királyi koronákat, inkább a püspök fejfedőjéhez hasonlatosat, szta- niol- és kreppapírdíszűt. Menyhárt királynak csillag volt a kezében. Boldizsár király nem mázolta be magát korommal, mégis így beszélt:

„Én Boldizsár király

vagyok,

messzi földről jöttem.

De azt meg ne csodálják, hogy így megfeketedtem. Mert én Krisztus urunk, tüzében születtem.

Kívül is, belül is feketére égtem.”

A három királyok kívántak valami jót a ház gazdájának és asszonyának.

Az összeregölésben a suttogó pletykákat énekeltük ki. Mert már tudtuk, hogy ki-kinek udvarol, de illetlenség lett volna elkiabál- n^.

Gyermekkorom karácsonyaira így emlékszem, most hintaszékben ringatózom a harangkongásna. s kívánom — az egykor volt versike sorait idézve —, hogy a mostani karácsony is a szeretet és a béke édes ünnepe legyen.

Rajna

tiltottak tőle. Sajnos, az erről írt gyermeteg írásművek már régen elvesztek, ha fönnmaradtak volna, emlékül szolgálnának arról, amit a szomjas kamasz számára egy-egy ilyen kikiáltott tilos író neve jelentett.

Ötödik osztályos korában nagy csapás érte; meghalt az édesapja. Édesanyja Szekszárdra költözött, őt pedig nagybátyja. Kelemen Mihály honvédorvos vette magához. Babits ezután még védtelenebb és magányosabb lett, de nem torpant meg. Könnyedén vette az iskolai akadályokat egészen az érettségiig. '.Nyolcadik osztályos korában a gimnázium 18 irodalmi pályázatot hirdetett, ebből 17- et ő nyert meg.

Pályaválasztásával meglepte a családot. Ebben a famíliában már-már hagyományossá vált a jogászkodás. és e pálya felé terelgették az ő útját is, ezért keltett enyhe megütközést, hogy más irányba fordult. 1901 őszén beiratkozott egy budapesti egyetemre magyar—latin szakos hallgatónak.

Litvánia földje nem gazdag ásványkincsekben. Csak tőzeg- és építőanyag-lelőhelyei számottevőek, bár a közelmúltban kőolajat és földgázt fedeztek fel nyugati vidékein. Ennek ellenére a nyersanyagforrrásokban szűkölködő köztársaságban 40 év alatt 61,3-szeresére növekedett az ipari termelés és több mint a 130-szo- rosára a villamosenergia- előállítás. Az ipar termelése 1948-ra elérte a háború előtti színvonalat. Űj iparágak alakultak ki, elkezdődött a megmunkáló gépek, elektromotorok, mezőgazdasági gépek és berendezések, a rádiókészülékek gyártása. Ererményesen fejlődött a könnyű- és a halászati ipar. Nagy súlyt fektetnek az élelmiszer-, a könnyűgép- és a fémfeldolgozó ipar fejlesztésére is.

Mindez a szovjet köztársaságok kölcsönös testvéri segítségnyújtásának köszönhető. Az együttműködés nemcsak a nyersanyagszállításokra vonatkozik. A Szovjetunió egész népe segédkezik az ignalinszki atomerőmű és a mazseji kőolaj-feldolgozó üzem felépítésében. A közös erőfeszítések révén a most folyó tervidőszakban az ipari termelés várhatóan 21. a villa- mosenergia-előállítás pedig 100 százalékkal növekszik. Gyorsabb fejlődésre lehet számítani az elektronikai és a rádiótechnikai iparban is. Az olajfeldolgozás a négyszeresére, a hús- és tej konzerv gyártás a 2,5- szeresére növekszik. Tervezik a számítógép-, a textiles a bútorgyártás bővítését is, s javítják a halkészítmények minőségét és választékát.

Azelőtt soha nem tapasz-' talt fejlődés következett be a mezőgazdaságban is. Valaha Litvániából éppen úgy, mint Magyarországról,

százezrek indultak munkát keresni külföldre. Ma alig lehet ráismerni azokra a vidékekére. amelyeket elhagytak az egykor nyomorgó nincstelenek és parasztok. Fokozatosan eltűnik a múlt súlyos öröksége: a tanyavilág is. Csak az elmúlt 15 évben 91 500 tanyát száEgyetemi tanulmányainak befejezése után tanár Baján, Szegeden, Fogara6on és Budapesten'. A Nyugat munkatársa, később szerkesztője lett. Lelkesen üdvözölte az 1918-as polgári forradalmat. A proletárdiktatúra idején az irodalom - történet tanára volt a budapesti egyetemen. Az 1914- es imperialista háború ellen felemelte a szavát és békét követelt a világnak.

1917-ben „Húsvét előtt” című pacifista verse miatt tanári állásáról is le kellett mondania.

Tanulmányai vitatható szempontjai ellenére is. a magyar irodalom értékei közé tartoznak.

1941-ben — halála évében — írta meg szinte legismertebb művét, a Jónás könyvét.

Műfordításaiban sok remekmű tolmácsolásával gazdagította irodalmunkat.

Legnagyobb munkája: Dante Isteni színjátékának fordítása. Versei mellett a műforrítások is mutatják nagy nyelvművészetét.

(Bukucs)

moltak fel, s lakosságukat kényelmes, korszerű településekre költöztették.

Ma a mezőgazdaságban a legnagyobb figyelmet a termőföldek javítására fordítják. Litvániában igen soka mocsaras, lápos vidék. A második világháború óta mintegy 2 millió hektár mocsaras területet csapoltak le és töltöttek föl. A jelenlegi ötéves tervben újabb 440—460 ezer hektárt hasznosítanak mezőgazdasági termelésre. Így elérhetik a bruttó mezőgazdasági termelés évi 8—10 százalékos növekedését. Évente átlagosan 3,2—3,4 millió tonna gabona, 2,3—2,5 millió tonna burgonya és 2,9 millió tonna hús termelése válik lehetővé.

A szocialista Litvániában a kultúra és a tudomány területén is hatalmas fejlődés mutatkozott az elmúlt évtizedek alatt. 1981- ben a köztársaság gazdaságában több mint 400 ezer felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkező szakember dolgozott, tudományos dolgozók száma az 1940-es 400 főről több mint 14 ezer főre növekedett. A köztársaság tudományos akadémiájának számos vezető intézménye jelentős helyet foglal el a nemzetközi tudományos életben. Vilnius z jelenleg a baltisztika nemzetközi központja.

Nemzetközi elismerésnek örvend a litván irodalom, képzőművészet és zene is. Fejlődik az amatőr művészeti mozgalom. Jelenleg az amatőr művészeti csoportoknak több mint 456 ezer tagja van. ötévenként rendezik meg a köztársaságban a Baltikum-szerte híres országos dal- és táncünnepet.

Litvánia a nemzeti parkok és rezervátumok földje is egyben. Ezekből több száz található a köztársaság területén. A gondosan óvott nemzeti parkok közül az egyik legismertebb az ötezer hektáros balti tundra, amelyen ritka növény- és állatfajok élnek. Ezen a földön fészkel a különleges fekete gólya és az ugyancsak ritka fekete däru, amelynek az egész Szovjetunióból csodájára járnak a turisták.

A gyarapodó Litvánia

Napjainkra a Litván SZSZK magasan fejlett ipari-agrár köztársasággá fejlődött. A köztársaság 3,7 milliós lakosságának 54 százaléka ma már városokon él.

4

DOHÁNYGYÁR