Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-10-01 / 10. szám

A fiatalok a társadalomban A Bolgár Népköztársaság jogalkotási rendszerében fon­tos helyet foglalnak el a fiatalok jogaira és köteles­ségeire vonatkozó jogszabá­lyok. A választási rendszer­ről, a nemzetgyűlési képvi­selőkről és a népi tanácsok­ról szóló törvény, az állami és népi ellenőrzési törvény, a szellemi ösztönzésről szó­ló törvényerejű rendelet, to­vábbá más jogszabályok és rendelkezések tág lehetőséget nyitnak az ifjúság előtt ar­ra, hogy közvetlenül részt vegyen az ország irányítá­sában. Jogszabályok rendezik az oktatás kérdéseit is: a szak­mai irányítást, a felkészí­tést és a szakosítást. Jogi úton szabályozták a tanulók termelési gyakorlatát és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak gyakorlati ok­tatását. Ezen az elven alap­szik az iskola—üzem, inté­zet-üzem kapcsolat is, amelynek révén a diákok megismerkednek a termelő- munkával. Sok hivatalos dokumentum foglalkozik a fiatalok szo­ciális helyzetével, az ösztön­díjak elosztásával, a kollé­giumi elhelyezéssel, a kü­lönböző segélyekkel, a laká­sok kiutalásával, az egyete­mista diák-családok jólété­nek biztosításával. Ma Bulgáriában a fiata­lok alkotják az iparban dol­gozók 37 és a mezőgazda­ságban foglalkoztatottak 20 százalékát. A felsőfokú és középfokú szakképzettséggel rendelkező szakemberek kö­zül minden második 30 éven aluli fiatal. Mintegy 200 ezer fiatal ember tevé­kenykedik a gazdasági és társadalmi szervezetek ve­zetőségében. A fiatalok figyelemre mél­tó eredményeket érnek el a termelés valamennyi szférá­jában. Különösen fontos sze­repet játszanak a gazdaság olyan meghatározó ágazatai­ban, mint a gépgyártás, az elektronikai és vegyipar, to­vábbá az energiatermelés. Ösztönzően hat az ifjúsága tudományos-műszaki fejlő­désre, lévén új találmányok, eljárások, gyártástechnoló­giák kezdeményezője. Az if­júsági műszaki alkotó moz­galomban részt vevő fiata­lok 1982-ben például 7 ezer témát dolgoztak fel, s eb­ből 4 ezret azóta már be­vezettek a gyakorlatba. Az ifjúsági kollektívák ipari rekonstrukciós munkák és korszerűsítések megtervezé­sében is részt vállalnak. Al­kotói merészségüket jelzi az a 2 ezer tudományos-műsza­ki téma, amelyet a termelés és az. irányítás automatizá­lásával kapcsolatban dolgoz­tak ki. A népgazdaság számára nagy segítséget nyújt a 36 éve működő ifjúsági brigád­mozgalom. Az ifjúsági bri­gádok különösen az építő­iparban, az erdő- és mező- gazdaságban érnek el jelen­tős sikereket. A mozgalom­ban egyébként évente mint­egy 450 ezer, felsőbb osztá­lyokban tanuló diák és egye­temi hallgató tevékenykedik. A végeken jártunk Utazunk! Erről a szóról valamelyik szomszédos or­szág jut az eszünkbe, leg­ritkábban hakánk. Ezért még a tél folyamán úgy döntött KlSZ-bizott- ságunk, hogy a Dunántúl egyik legszebb részére láto­gatunk el. A KISZ KB Vö­rös Vándorzászlója kitünte­tés az anyagi fedezet egy részét biztosította, a részt­vevők személyéről a KISZ- alapszervezetek döntöttek, fi­gyelembe véve az 1982-es mozgalmi évben végzett munkát. Egy hét programjának megszervezése, a szállás, va­lamint étkezés, közlekedés egyeztetése komoly feladat volt, amelyet a KlSZ-bizott- ság megbízásából egy TEAM végzett. Végre elérkezett 1983. au­gusztus 22. és INDULHAT­TUNK. 25-en vágtunk neki a fá­rasztónak látszó útnak és a nappalokat követő nehéz éj­szakáknak, az ébredést kö­vető reggelekről és a vér­ben úszó szemekről már nem is beszélve. Viszontagságok közepette végre megérkeztünk utunk első állomására, Fertődre. Megcsodáltuk az Esterhá­zyak fészkét, de sajnos csak kívülről, mert zárt ajtókra leltünk. Az ünnepi nyitva- tartás, sajnos, utunk során nem először tette ezt ve­lünk. Kissé éhesen, zsörtö­lődve róttuk hétfőn végcé­lunk felé a kilométereket. Sopronban végre kipihenhet­tük ülő helyzetünkből adódó fáradalmainkat és újra ül­hettünk, hogy megebédel­jünk. A délután folyamán tele lett velünk a minded­dig csendes, puha camping, megtaláltuk „pihe” ágyaink­ban a deszkákat, és meg­küzdöttünk egy-egy nagyobb pókkal és annak hálójával. Felderítettük a környéket, volt aki fürdőt, volt aki ki­száradt tavat talált. Nem mondhattuk el esti étkezőhelyünk felderítéséről, hogy ez férfimunka volt, mert egy tízperces utat órák hosszú és fáradságos beke­rítésével leltük meg. Azt hittük, hogy a vacso­ra vigaszt nyújt fáradozá­sunkra, de ez sem jött be. Vigasztalódtunk viszont a Sebe-discóban az erdő köze­pén, több kíváncsi tekinte­tet magunkra vonva. A rö­vid éjszakát egy hosszú nap­pal követte, amely során gyalogosan végignéztük e csodálatos város nevezetes­ségeit, templomait, nem fe­ledkezve meg a Gyógygödör- ről sem. Megtudtudtuk, ki járt itt iskolába, hogyan sza­vaztak a város hovatarto­zásáról, és még sok érde­kességet. Szakítottunk időt a kör­nyék megtekintésére is, így jutottunk el a Fertőrákos melletti kőfejtőbe is, ahol a Kőszívű ember fiai című film egyes jeleneteinek fel­vételei is zajlottak. Utunk során megtekintet­tük a környék legnagyobb szanatóriumát, a 2000 ágyas sopronkőhidai fegyházat is, amelyről csak belülről lehet igazán képet alkotni. Bár ilyen beutalóra senki sem vágyott igazán. Este egy félig befalazott mozdonyról elnevezett szóra­kozóhelyről, a LOKOMO TlV-ról szereztek többen hosszú időre szóló élménye­ket. Mások a táj szépségé­vel és baráti körük kiszéle­sítésével foglalatoskodtak. Egyik barátunk rögtönzött karatebemutatóval szórakoz­tatta a társaságot. Szerdán kora reggel a le­hető legfrissebben indultunk el Kőszegre, hogy gyönyör­ködhessünk e végvári ék­szerdoboz nyújtotta látniva­lókban. Most jöttek rá töb­ben, hogy miért büszkék városukra a kőszegiek. A vá­rosban a látnivalókon túl megismerkedhettünk Juri- sics és a várvédők hősies­ségével, a török ostrom visz- szaverésének legendás tör­ténetével. Soproni szállásunkra tör­ténő visszautunkon megáll­tunk tisztelegni a legnagyobb magyar, Széchenyi István emlékének Nagycenken, az uradalom volt főépületénél és a Széchenyi-kriptánál egyaránt. Hazaérkezve a camping- be éreztük csak igazán, hogy milyen jó, ha a csapatban akadnak, akik barátkoznak, és van hozzáértő az ízekkel és a birkahússal jól bánó szakács is. Ezt a birkán és némely társunkon kívül csa­patunk lelkesen fogadta, ha­talmas adagokban fogyaszt­va az áldozati bárányból ké­szült pörköltet, lekísérve a környék nedűjével. Barátko­zó ismerősünk és újsütetű szakácsunk újra csemegét kínált, lehetővé tette a Fer­tő-tó megtekintését. Utunk felénél tartunk, a többiről a következő szá­munkban szólunk. A XIX. század első évei­től kezdve előbb a tudósok, majd pedig a mérnökök vi­lágszerte egyre nagyobb fi­gyelemmel fordultak az elektromosság felé. A kez­detben csupán furcsaság­ként, gyakran vásári mutat­ványként kezelt villamos jelenségek gyakorlati alkal­mazására sem kellett soká várni. Az első magyar talál­mány máris világraszóló az elektromosságban. Jedlik Ányos 1828-ban feltalálja a villanymotort, majd 1861- ben a dinamót. Az elektro­mos energia tárolását is két magyar feltaláló dolgozta ki. Schenek István és Farbaky István 1885-ben megalkotta az első igazán használható akkumulátort. Találmányuk nagy érdeklődést keltett. Az • elektromos energia nagy tá­volságra juttatásához nagy­feszültségre volt szükség a veszteségek leküzdésére. A transzformátor létrejöt­te forradalmasította az egész villamos ipart. Déri Miska, Bláthy Ottó Titusz és Zi- pernowsky Károly a három magyar, akik 1885. január 2-án szabadalmaztatták a transzformátort. Az izzólámpa fejlesztésé­ben is kimagasló eredményt értek el magyar mérnökök. Edison szénszálas izzója nyilván nem lehetett töké­letes. 1905-ben Pácz Aladár új eljárással olyan wolf- ramszálat állít elő, amely nem nyúlik, hanem hajlik át a felmelegedéstől. Ez a találmány világhírűvé tette az Egyesült Izzólámpagyá- rat, s egyben a magyar lámpagyártást. A legtökéle­tesebb, leggazdaságosabb és egyben legfehérebb fényű izzólámpát, a kriptonlámpát pedig Bródy Imre magyar fizikus nevéhez fűződik 1930-ban, megoldva egyúttal a kriptonnak a levegőből való előállítását is. Az Egye­sült Izzó támogatásával sí- i került a világon második-« ként radarjeleket küldeni a® Holdra, s azok visszaérkezé­sét megfigyelni. A Bay Zoltán-féle hold­Nagy radarpróbát csupán egy hó­nappal előzte meg az ame­rikai De Witt és kutatócso­portja. Ratkovszky Ferenc önműködő íeszültségszabályo- zót szerkeszt. Tarján Ferenc pedig 1924-ben feltalálja a szórakoztatóipar egyik fon­tos kellékét az elektromág­neses hangdobozt (Pick-up). Reich Ernő találmányával, a Reich-fogóval vezeték megszakítás nélkül lehet tel­jesítményt mérni a villamos , vezetékben. Távközlés, híradás A korszerű híradástechni­ka is elektromosságnak kö­szönheti kialakulását. A múlt század első harmadában a villamos távíró (Morse-ké- szülék), majd a század vé­gén a szikratávíró, illetve a rádió, később pedig a tele­vízió jelentették ennek a fejlődésnek fontosabb állo­másait. A gyors üzenettovábbítás, a távírótechnika egyik leg­kiemelkedőbb találmánya Pollák Antal és Virágh Jó­zsef betűíró gyorstávírója 1899-ben. A fejlesztések so­rán ez a gépezet óránként 40 000 sző sebességgel volt képes üzenetet továbbítani. Puskás Tivadar nevével már korábban találkozhattunk. A telefonközpont és a vezeté­kes rádió ősének, a telefon- hírmondónak a feltalálója. Korda Dezső 1892-ben meg­alkotja a forgókondenzátort, melyet ma is alkalmaznak a rádió készülékek állomás- keresőjeként. Századunk csodája, a te­levíziókészülék is magyar ember találmánya. Mihály Dénes mutatta be először a világon 1928-ban Berlinben szeléncellával működő tele­víziókészülékét. Az elektro­nikus képfelvevő, az ikonosz- kóp, kifejlesztésében vannak jelentős érdemei Tihanyi magyar feltalálók Kálmánnak. A ma divatos televíziós trükköket (háttér­vetítés és képkeverés) Vra- bély Theodot találta ki és nyerte vele a város nagy­díját 1934-ben a marseille-i nemzetközi feltaláló verse­nyen. Hat évvel később Nemes Tihamér olyan beszédírógé­pet tervez, mely a kimon­dott beszédet. legépeli. Csak most kezdenek újra ilyen komputereket szerkeszteni, mely az emberi hangokat elemezni tudja. S mivel fejezhetnénk be méltóbban a híradástechni­kai felsorolást, mint a szí­nes televízióval, ami mel­lesleg szintén magyar talál­mány! Igaz, hogy Goldmark C. Peter amerikában él, de magyar! 1940 agusztusában mutatta be az amerikai Co­lumbia Broodcasting System (SBS) Goldmark C. Peter találmányát, az első gyakor­latban is használható tele­vízió-rendszert. Ugyancsak ez az ember forradalmasít­ja a hanglemezipart, mikor 1948-ban létrehozza a mikro­barázdás hanglemezfelvétel­rendszert. Fényképezés, film, nyomdászat A múlt század közepének nagy technikai szenzációja volt az ún. dagerrotípia, melyből kifejlődött a fény­képezés. A fényképezés út­törői között találjuk a Bécs- ben élő magyar matematika- professzort, Petzval Józsefet. 1940-ben szerkesztette meg nagy fényerejű portréobjek- tívjét, amely jó leképezést nyújtott. Addig 15—20 per­cig kellett mozdulatlanul a fényképész előtt ülni. Petz­val lencserendszere a másod­perc töredékére (!) csökken­tette ezt az időt. Fél évszá­zadon keresztül a legjobb objektívek közé sorolták, s még ma is használják spe­ciális célokra. A fényképe­zőgépek tökéletesítői közé tartozik Gothard Jenő, aki a múlt század 80-as éveiben megszerkesztette a mai két- aknás, tükörreflexes gépek ősét. A ma már széles kör­ben elterjedt automata és félautomata fényképezőgé­pek első használható példá­nyát az 1940:es években Riszdorfer Ödön készítette el. Riszdorfer félautomata gépe egy beépített elektro­mos fényérzékelővel a fény­rekeszt (blendét), vagy a megvilágítási időt (expozí­ció) önműködően állította be. Lényegében minden kor­szerű fényképezőgép az ál­tala kidolgozott eljárás alap­ján működik. A korszerűbb fényképező­gép típusok egyik legelső példányát készítette el a Gamma Finommechanikai Gyár Dulovits Jenő mérnök 1943-as találmánya alapján. Ennél a gépnél a képet az objektiven keresztül lehe­tett beállítani (pentaprizma) és beugrórekesz segítette a tiszta, világos képbeóllítást. A fényképezőgép egy pél­dányát a japán fotómúzeum­ba féltett kincsként őrzik. Értéke több, mint amennyi aranyat nyom a súlya! (Miért nem gyártottuk?!) A korsze­rű előhívó berendezések Uher Ödön nevéhez fűződ­nek. A mozgófilm kezdeteinél is találkozunk magyar fel­találókkal. Demény György, 1892-ben Phonoscope nevű készülékével egy beszélő ember arc- és szájmozgását mutatta be, mely felvetette a hangosfilm ötletét is. Turcsányi Olivér feltalál­ja a ma is használatos „Flimatyp”-et, mellyel a külföldi filmekre készítik a feliratot. A nyomdászat fejlődésében is jelentős magyar találmá­nyok születtek. A Guten­berg által feltalált betűsze­dést Kliegl József tökélete­sítette. 1840-ben megszer­kesztette a nyomdai szedő­gépet. Gestetner Dávid 1880- ban sokszorsító gépet készí­tett, a mai stencilt. Majd a fényképezés és a nyomdá­szat egyesítéséből Uker Ödön létrehozta az első fénysze­dőgépet (1927). Nincs már szükség a mérgező ólombe­tűkre, s azok öntésére. Köz­vetlenül a lemezre fényké­pezik a betűket. Korlátlan lehetőséget nyújtva ezzel a méret és betűtípus változ­tatásoknak. Még két optikai találmányt lehetne ideírni. Az egyik Szegvári Károly nagytelje­sítményű mikroszkópja, me­lyet a Zeiss-művek vásárolt meg. A másik Györffy Ist­ván, a kontaktlencse töké- letesítője, aki először alkal­maz rugalmas műanyagot is erre a célra. Végül egykét érdekesség a magyar találmányok so­rából, amelyek egyik rend­szerbe sem sorolhatók. Eötvös Loránd fizikus és természettudós. Torziós in­gával mérhetők a nehézsé­gi erők változásai. Kimutat­ta, hogy a gravitáció csak a testek tömegétől függ, függetlenül annak anyagá­tól. Einstein relativitás-el­méletének egyik alapját te­remtette meg ezzel. Gruby Dávid a múlt század köze­pén mikroszkopikus fotókat készít a beteg és egészséges szövetekről. Korának egyik leghíresebb orvosa volt. 1859-ben ő használja elő­ször a vattát gyógyászati célokra. Sámsodi Kiss Bé­lának a házgyárakat köszön­hetjük. 1926-tól előregyár­tóit elemeket használ az épí­tészetben. Asboth Sándor 1933-ban megtervezi New York belvárosának, a Man- hattan-félszigetnek városren­dezési tervét. A mai napig is korszerű és nem nőtte ki a város. (Nálunk kevés ilyen hely van. Lásd Csebokszári ltp.) Preysz Mór négy évvel megelőzte a francia Pasteurt feltalálta a „pasztőrözést”. Kőszegi Mártony Károly 1830-ban megszerkesztette az „életmentőkészüléket”, azaz a gázálarc ősét. Szilvay Kor­nél 1928-ban poroltó készü­léket használ a vízkárok kiküszöbölésére. Kotszka Károly 1847-ben golyószórót szerkeszt. Milyen jó lett volna a szabadság- harc idején sok belőle. Lup- pis János 1866-ben feltalál­ja a torpedót. Szakáts Gá­bor az első világháború előtt lángszórót készít. Sajnos en­nél veszélyesebb tömegpusz­tító fegyvert is feltalált egy magyar származású amerikai tudós, Edward Teliér, a hid­rogénbombát. Ő a ma oly sok vitát kiváltó kozmikus ra­kétaelhárító rendszer kiötlő­je is. Laser — fegyverekkel felszerelt űrhajókkal kíván­ja az USA-t megvédeni egy esetleges rakétatámadás el­len. Erre kevésbé vagyunk büszkék, mint a szintén Ame­rikában élő professzomőre Telekes Máriára, aki a Nap energiájának békés felhasz­nálásán fáradozik. 1948~ban már olyan napkemencét ké­szít munkatársaival, amely­ben „ingyen” megolvasztha­tok a fémek. A napenergia felhasználása ma is igen ko­moly, s megoldásra váró feladatot jelent körünk tu­dósainak. Főleg ilyen ener­giaszegény időszakban. Sorozatunk véget ért. Igaz nem tudtunk minden talál­mányt felsorolni, hiszen ren­geteg van. Büszkék lehetünk rájuk. Magyarország szelle­mi exportja ma is jelentős. Őszintén kívánjuk, hogy a mai kor feltalálói kevesebb akadályba ütközzenek, mint elődei. Annál is inkább, mert az információ ma már sokkal gyorsabb és könnyen megelőzhetnek bennünket. T. S. 4 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents