Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-08-01 / 8. szám
Egy gyár bemutatkozik II. rész Következik a bontás és a keverés.' A levélrész és a Keleti dohány bálákról a göngyöleget leszedik és a csupasz bála a szalagra kerül. A bontószalag felszítja az összepréselt leveleket és egy tároló-adagoló szalagra jutattja. Innen szalagmérlegen keresztül kerül a pácoló kondicionáló hengerbe., No lám! Az ember azt hinné1, hogy csak a ruszlit, a sonkát a vadasnak való marhahúst pácolják. A pácolás puhítást és ízesítést jelent, erre pedig a dohánynak is szüksége van. Javítjuk az ízhatást a legkülönféle anyagokkal, pl. cukorral, kakaóval, csokoládé aromával, mézzel, vaniliaaromával, stb. és puhítjuk cukoralkoholokkal, pl . „glicerinnel” glikolokkal stb. A kondicionálást a víz és gőz beporlasztása jelenti. Egy forgó her gerben áthaladva a dohányra ezeket az anyagokat rápermetezzük. A hengerből kijövő dohány a keverék silókba jut, amelyből három van, mert egyet töltünk, egyet ürítünk, egyet pedig pihentetünk. Szólni kell a dohányfóliáról is. Ez olyan barnaszínű dohányhulladékból készült lemezecskék, amelyek nem szívesen viselik a vácuumo- zást és a pácolóhengert, így a silóba jutás előtt keverjük a; levelekhez. És ha már mindent összekevertünk, akkor nevezzük innét a dohányt már keveréknek. A keverék a silókból vibrációs szállító csatornákon keresztül haladva jut az utókondíeionáló hengerbe. Ezt a tudományos nevű szállítóberendezést a köznapi ember rázócsatornának nevezi. Az utókondíeionáló hengerre azért van szükség, hogy a vágás előtt a dohány nedvességét 18—19 %ra növeljük, ezáltal még puhább lesz és a vágás során nem törik. A vágás fontos művelet. Ennek révén válik a do*- hánylevélből szálas dohány- vágat, amiből majd cigarettát lehet készíteni. Rotációs vágógépeink vannak. Olyanok, mint a régi falusi portákon voltak a szecskavágók, de hát természetesen sokkal modernebbek és nagyobb teljesítményűek. Egy dohányvágógép 1 óra alatt 8—10 q dohányt — pardon keveréket — vág fel, 0,8 mm szélességűre. A felvágott dohányt mi másnak neveznénk, mint vágatnak. A vágógépből kikerülő vágatot le kell szárítani kb. 14% nedvességűre, mivel a cigaretta gyártáshoz az a legjobb. Ezért egy gőzfűtésű szárítóhengeren keresztül vezetjük, mielőtt a; vágatraktárba kerülne. De mivel a kocsánnyal is kell valamit csinálni, kanyarodjunk' vjssza a vá- cuumhoz. A vácuumból kikerülő kocsány nagyobb proceturának van kitéve, így látni fogjuk, hogy több vizet is fog kapni, hogy ezeket kibírja. A göngyszer eltávolítása után keresztül kell mennie egy nedvesítő csigán. Ebben any- nyi vizet és gőzt permeze- tünk rá, hogy nedvességtartalma 24—28 % legyen. Ezután a kocsánylaposító gépre kerül, melynek henger- párja 0,8—1 mm vastagságúra laposítja, utána 0,2 mm szélességűre összevágjuk és így méreteiben hasonló' lesz. mint a dohányvágat. A nedvessége viszont ennek igen magas. Ezéirt átli- begtetjük egy szárító alagú- ton, amely kb. 14 % nedvességtartalomra ' szárítja. A feldolgozás során a nagyobb darabokra nincs szükség (lásd fináncláb!) ezért egy osztályozqn engedjük át, amelyik a súlyosabb darabokat a normális méretűek' tői elválasztja. Amelyik megfelel a követelményeknek, továbbhaladhat és találkozhat a dohányvágattal. Ahhoz megfelelő arányban hozzákeverve pneumatikus úton együtt jutnak: fel a le- választóba (magyarul sleize) ahol megszabadulnak a portartalmúktól. melyet a szállító levegő tovább visz a porkamrába. A most már egységes vágat vágatsilóba kerül. Négy ilyen siló van és egy-egy silóban 4 szállító- szalag. Ha a silóban nincs hely, akkor alubox tartályokba szedjük. Ezeknek magyar neve fémkosár és kb 8 kg vágat fér beléjük, míg egy-egy siló 20 q-át fogad be1., Más a helyzett, ha a vágatot illatosítani kell. Ilyen esetben a sleize után az illatosító hengerbe irányítjuk. Ebben permetezzük rá a fajtának megfelelő illat- anyagot, amely minden esetben alkoholban van oldva. (Még a megkóstolásával se kísérletezzünk, mert olyan ihatatlan, hogy még a vasutasnak sem kellene hitelbe sem!) Az alkoholt jó oldóképes- sége mellett azért is használjuk, mert elpárolog és nem kell -a vágatot még egyszer szárítani. Az illatosított anyag minden esetben fémkosárba kerül. A vágatraktárban az anyag 4—24 órát megfekszik. Ennek két oka van: egyrészt mert a cigarettaelőkésizítés két műszakban, a cigarettagyártás viszont három műszakban dolgozik, másrészt pedig azért, mert főleg licene alapján készülő cigaretták esetében az össze- érés miatt kb. 1 nap pihentetésre van szükség. Addig tehát eljutottunk, hogy megvan a cigarettagyártás alapvető feltétele a 14 % nedvességtartalmú pácolt, esetleg illatosított vágott dohány. De hogyan lesz ebből cigaretta ? Először nézzünk meg egy szál. cigarettát, hogy miből is áll. Kell hozzá cigarettapapír, amely körül veszi a dohányt. E:z igen finom minőségű, fehér, jó izzó (tehát nem lánggal égő!) jó takaró képességű (opacitású) 27 vagy 28 cm szélességű 21—23 gr/m2 súlyú papír, amely 4—6 km hosszúságban van feltekercselve. Kell hozzá ragasztó, mivel • a gyártógép nem tud nyá- lazni. Ez a ragasztó', búza, vagy kukorica keményítő, amelyet magunk „főzünk" meg, hogy ragasszon is. Kell hozzá továbbá nyom- ' dafesték a felirathoz, egyrészt, hogy mi össze ne keverjük a szemre egyforma cigarettákat, másrészt, pedig az sem árt, ha a ■ fogyasztó nemcsak érzi. hanem látja is, hogy mit szív. Kell hozzá továbbá filter - rúd, mert mi csak filteres cigarettákat gyártunk. A filtert hozzá kell illeszteni a cigarettához, ehhez viszont kell mandzsetta- papír és filterragasztó. A mandzsettapapírról a következőket kell tudni: , 32, 48 vagy 58 mm széles, 32—34 gr m2 súlyú papír, amely a cigarettapapírhoz hasonlóan bobinázva van. Egy-egy bobinán 2 500—3 000 m papír van. Színe lehet parafautánzatú - (ez a legáltalánosabb), fehér és szürke kombinációja, díszítő csíkkal ellátott, vagy csík nélküli. A szélességről még annyit, hogy egy cigarettára csak a fele kerül, mert a gyártógépek először iker cigarettát készítenek. A filterragasztóról — nevezik parafaragasztónak is — jó ha tudjuk, hogy műanyag alapanyagú vizes diszperzió, fehér színű, tejfelsűrűségű, igen gyorsan száradó ragasztó. Ezek után lesz ezekből ci- gareta. R. I. Krimi és western a televízióban Szellemünk olcsó táplálékáról gondoskodik a televízió. Ezt nem megrovóan mondom, legfeljebb restelkedve; magam is szívesen élek vele, mint ahogy lelkesen olvasok, ha időm és kedvem úgy adja, detektív regényeket. Okát e szellemi igénytelenségnek itt aligha érdemes firtatnom, most csak annyit, hogy jólesik néha a kaland, jólesik, ha a világot egyszerűvé, jók és rosszak párharcává hazud- ják nekem és jólesik a fotelból nézni, hogy mások az én nevemben milyen okosak, bátrak és erősek. Nem ismerem ugyan a világ televízióinak krimitermését, de azt hiszem, nagyjából — egészében jól választanak azok, akik a magyar közönség számára választanak. Kojak világsiker volt, Columbo is, Starsky és Hutch sok országban népszerű. Vannak persze rosz- szabbak és jobbak — a Maigret sorozat Rupert Da- viessel valószínűleg nemcsak azért jobb a helyenként gyermeteg Angyalnál, mert Rupert Davies jobb színész volt, mint Roger Moore és utóda, hanem azért is, mert Simenon jobb író, mint az erősen divatjamúlt Leslie Chartris. Ezek az ötvenperces — egyórás tévékrimik voltaképpen vázlatok. Nem volna helyes őket egy hosszabb, kidolgozottabb, teljes estét betöltő olasz bűnügyi filmmel összehasonlítani, hiszen mások a mesterségbeli feltételei. Ötven perc, vagy egy óra alatt nyomozást érzékeltetni alapos mesterségbeli tudást követel. A krimisorozatoknál nincs is ezzel hiba, legfeljebb némelyik epizód gyengébbre sikeredik a másiknál, no és persze, időhiány okából rendeződnek is. Mondom, a legtöbb krimi arra az egy órára hihető is. Azon viszont el lehetne tűnődni, hogy miért az angolszász országok vezetnek ebben a műfajban. Nem hinném, hogy pusztán azért, mert ott a bűnözés nagyobb arányú, inkább nagyobb irodalmi hagyományra vezethető vissza. Ami számunkra tanulságos, az a mesterségbeli tudás! A magyar krimikbe — tapasztalatom szerint — inkább külső sablonokat raknak bele, megadják a társadalmi elvárásoknak, ami jár, és dehogyis gondolnak arra, hogy pl. Avar István nyájas őrnagya olyan ütött- kopott ballonkabátban és látszólag gyengeelméjűen nyomozgasson, mint Peter Falk Columboja. No meg hát, hálaisten a valóság is kevesebb nyersanyaggal szolgál a bűnözés terén, mint tőlünk nyugatabra, és jóbb, ha a magyar krimiket kissé gyermetegnek találjuk, de A hamarosan véglegesen üzembe lépő Burley-dohány kezelő- feldolgozó-berendezés gőz- energia-ellátásának biztosítására külön vezetéket építettünk ki. Képeinken „a nagy” oszlopokon vezetett» szigetelt cső szerelése látható Az ETO-rttl Az Egyetemes Tizedes Osztályozás • létrehozása Melvi Dewey 'amerikai könyvtáros nevéhez fűződik. Magyarországon az ETO bevezetésének úttörői és fejlesztésének szorgalmazói Szabó Ervin, aki a Fővárosi éjszaka biztonsággal járhatunk a Pori-sétánycm, vagy átvághatunk a Népkerten. A western film voltaképpen más műfaj, nagyobb elmetornát nem kíván, viszont romantikát kínál. A főhős nem azért öl meg húsz embert, mert gyorsabb rántotta elő a pisztolyt, hanem mert hátulról lőtte őket. Vadnyugat az, amit a film és a televízió kitalált nekünk. A tévé westernjei többnyire jobbak, mint a krimik, hiszen teljes estét betöltő filmek. A western- nek ma is vannak kiváló, világszerte ismert rendezői, a krimiknél ilyenekről nem tudok, hacsak Hitchcockot nem számítom ide. Nekem úgy tűnik, hogy a tévére készült western-so- rozatoktól mintha ódzkodna a Magyar Televízió. A magyar nézőnek a cowboyok már a Pál utcai fiúk — colttal a kezükben. Butítsanak néha ezekkel is bennünket, ne csak feleséggyilkos miliomosokkal. Rajnavölgyiné Könyvtárban, és Káplány Géza, aki a Technológiai Iparmúzeum intézeti könyvtárában vezette be az ETO-t az 1902—1923-ig terjedő időszakban. Az ETO gondozója a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (Fédération Internationale de Dokumentation, FID). Ez foglalkozik fejlesztésével, javításával, a felügyelete alatt jelennek meg az ETO táblázatainak különböző kiadásáé Hazai viszonylatban az Országos Osztályozási Bizottság (OOB) az ETO ügyeinek intézője. Az ismeretek összességét tíz főosztályra osztja, s. ezeket a tizedes számok egy- egy számjegyével, jelöli. A főosztályok tartalma a következő: 0 Általános művek 1 Filozófia 2 Vallás 3 Társadalomtudományok 4 Jelenleg betöltetlen: a nyelvt-udományok korábbi helyei 5 Természettudományok 6 Alkalmazott tudományok 7 Művészetek. Sport 8 Nyelv és irodalom 9 Történelem. Földrajz Más: Legújabb könyveink: — Ullmans Encyklopédie der technischen... — Az élelmiszeripar gazdasági kérdései 1983. 2. sz. — Technológiai folyamatok irányítása — Fűtőberendezések kis- hőmérsékletű fűtőközeggel — Gépipari részletszerkesztési szabványok — Iparosodás és hatékonyság a mezőgazdaságban — Emberi kapcsolatok megteremtése a munkahelyem — A minőségtervezés vezetés szintű tennivalói — A vezetés emberi tényezői — Vállalati döntések gazdasági megalapozása ■ — Rendszerszemlélet érvényesítése a szervezésben — Az értékelemzés módszertana és gyakorlati alkalmazása — Az alkotó gondolkodás módszertana és gyakorlata — 100 kérdés — felelet A vezetésről, vezetőknek — Hőátadási zsebkönyv — Vállalati pénzügyek — Az újítók és feltalálók V. országos tanácskozása — Hulladékhasznosítás, szilárd hulladékok feldolgozása — Jogi felelősség a népgazdaságban — Módszertan a műszaki fejlesztés analitikus és komplex tervezéséhez. A könyvek már kölcsönözhetők! Nyirati Józsefné 4 DOHÁNYGYÁR
