Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-08-01 / 8. szám

Egy gyár bemutatkozik II. rész Következik a bontás és a keverés.' A levélrész és a Keleti dohány bálákról a göngyöleget leszedik és a csupasz bála a szalagra kerül. A bontószalag felszítja az összepréselt leveleket és egy tá­roló-adagoló szalagra jutattja. Innen szalagmérlegen keresztül kerül a pácoló kon­dicionáló hengerbe., No lám! Az ember azt hinné1, hogy csak a ruszlit, a sonkát a vadasnak való marhahúst pácolják. A pá­colás puhítást és ízesítést je­lent, erre pedig a dohánynak is szüksége van. Javítjuk az ízhatást a legkülönféle anya­gokkal, pl. cukorral, kaka­óval, csokoládé aromával, mézzel, vaniliaaromával, stb. és puhítjuk cukoralko­holokkal, pl . „glicerinnel” glikolokkal stb. A kondicionálást a víz és gőz beporlasztása jelenti. Egy forgó her gerben átha­ladva a dohányra ezeket az anyagokat rápermetezzük. A hengerből kijövő dohány a keverék silókba jut, amely­ből három van, mert egyet töltünk, egyet ürítünk, egyet pedig pihentetünk. Szólni kell a dohányfóli­áról is. Ez olyan barnaszínű dohányhulladékból készült lemezecskék, amelyek nem szívesen viselik a vácuumo- zást és a pácolóhengert, így a silóba jutás előtt kever­jük a; levelekhez. És ha már mindent össze­kevertünk, akkor nevezzük innét a dohányt már keve­réknek. A keverék a silókból vib­rációs szállító csatornákon keresztül haladva jut az utókondíeionáló hengerbe. Ezt a tudományos nevű szállítóberendezést a közna­pi ember rázócsatornának nevezi. Az utókondíeionáló hen­gerre azért van szükség, hogy a vágás előtt a dohány nedvességét 18—19 %ra nö­veljük, ezáltal még puhább lesz és a vágás során nem törik. A vágás fontos művelet. Ennek révén válik a do*- hánylevélből szálas dohány- vágat, amiből majd ciga­rettát lehet készíteni. Rotá­ciós vágógépeink vannak. Olyanok, mint a régi falu­si portákon voltak a szecs­kavágók, de hát természete­sen sokkal modernebbek és nagyobb teljesítményűek. Egy dohányvágógép 1 óra alatt 8—10 q dohányt — pardon keveréket — vág fel, 0,8 mm szélességűre. A felvágott dohányt mi másnak neveznénk, mint vágatnak. A vágógépből ki­kerülő vágatot le kell szá­rítani kb. 14% nedvességű­re, mivel a cigaretta gyár­táshoz az a legjobb. Ezért egy gőzfűtésű szárítóhenge­ren keresztül vezetjük, mi­előtt a; vágatraktárba kerül­ne. De mivel a kocsánnyal is kell valamit csinálni, ka­nyarodjunk' vjssza a vá- cuumhoz. A vácuumból kikerülő kocsány na­gyobb proceturának van kitéve, így látni fogjuk, hogy több vizet is fog kap­ni, hogy ezeket kibírja. A göngyszer eltávolítása után keresztül kell mennie egy nedvesítő csigán. Ebben any- nyi vizet és gőzt permeze- tünk rá, hogy nedvességtar­talma 24—28 % legyen. Ez­után a kocsánylaposító gép­re kerül, melynek henger- párja 0,8—1 mm vastagsá­gúra laposítja, utána 0,2 mm szélességűre összevágjuk és így méreteiben hasonló' lesz. mint a dohányvágat. A nedvessége viszont en­nek igen magas. Ezéirt átli- begtetjük egy szárító alagú- ton, amely kb. 14 % ned­vességtartalomra ' szárítja. A feldolgozás során a na­gyobb darabokra nincs szük­ség (lásd fináncláb!) ezért egy osztályozqn engedjük át, amelyik a súlyosabb dara­bokat a normális méretűek' tői elválasztja. Amelyik megfelel a követelmények­nek, továbbhaladhat és ta­lálkozhat a dohányvágattal. Ahhoz megfelelő arányban hozzákeverve pneumatikus úton együtt jutnak: fel a le- választóba (magyarul sleize) ahol megszabadulnak a por­tartalmúktól. melyet a szál­lító levegő tovább visz a porkamrába. A most már egységes vágat vágatsilóba kerül. Négy ilyen siló van és egy-egy silóban 4 szállító- szalag. Ha a silóban nincs hely, akkor alubox tartá­lyokba szedjük. Ezeknek ma­gyar neve fémkosár és kb 8 kg vágat fér beléjük, míg egy-egy siló 20 q-át fogad be1., Más a helyzett, ha a vá­gatot illatosítani kell. Ilyen esetben a sleize után az il­latosító hengerbe irányítjuk. Ebben permetezzük rá a fajtának megfelelő illat- anyagot, amely minden eset­ben alkoholban van oldva. (Még a megkóstolásával se kísérletezzünk, mert olyan ihatatlan, hogy még a vas­utasnak sem kellene hitel­be sem!) Az alkoholt jó oldóképes- sége mellett azért is hasz­náljuk, mert elpárolog és nem kell -a vágatot még egyszer szárítani. Az illa­tosított anyag minden eset­ben fémkosárba kerül. A vágatraktárban az anyag 4—24 órát megfekszik. En­nek két oka van: egyrészt mert a cigarettaelőkésizítés két műszakban, a cigaret­tagyártás viszont három műszakban dolgozik, más­részt pedig azért, mert fő­leg licene alapján készülő cigaretták esetében az össze- érés miatt kb. 1 nap pihen­tetésre van szükség. Addig tehát eljutottunk, hogy meg­van a cigarettagyártás alap­vető feltétele a 14 % ned­vességtartalmú pácolt, eset­leg illatosított vágott do­hány. De hogyan lesz ebből ci­garetta ? Először nézzünk meg egy szál. cigarettát, hogy miből is áll. Kell hozzá cigarettapapír, amely körül veszi a do­hányt. E:z igen finom minő­ségű, fehér, jó izzó (tehát nem lánggal égő!) jó taka­ró képességű (opacitású) 27 vagy 28 cm szélességű 21—23 gr/m2 súlyú papír, amely 4—6 km hosszúságban van feltekercselve. Kell hozzá ragasztó, mivel • a gyártógép nem tud nyá- lazni. Ez a ragasztó', búza, vagy kukorica keményítő, amelyet magunk „főzünk" meg, hogy ragasszon is. Kell hozzá továbbá nyom- ' dafesték a felirathoz, egy­részt, hogy mi össze ne ke­verjük a szemre egyforma cigarettákat, másrészt, pedig az sem árt, ha a ■ fogyasztó nemcsak érzi. hanem látja is, hogy mit szív. Kell hozzá továbbá filter - rúd, mert mi csak filteres cigarettákat gyártunk. A filtert hozzá kell il­leszteni a cigarettához, eh­hez viszont kell mandzsetta- papír és filterragasztó. A mandzsettapapírról a következőket kell tudni: , 32, 48 vagy 58 mm széles, 32—34 gr m2 súlyú papír, amely a cigarettapapírhoz hasonlóan bobinázva van. Egy-egy bobinán 2 500—3 000 m papír van. Színe lehet parafautánzatú - (ez a legál­talánosabb), fehér és szürke kombinációja, díszítő csíkkal ellátott, vagy csík nélküli. A szélességről még annyit, hogy egy cigarettára csak a fele kerül, mert a gyártógé­pek először iker cigarettát készítenek. A filterragasztóról — neve­zik parafaragasztónak is — jó ha tudjuk, hogy műanyag alapanyagú vizes diszperzió, fehér színű, tejfelsűrűségű, igen gyorsan száradó ra­gasztó. Ezek után lesz ezekből ci- gareta. R. I. Krimi és western a televízióban Szellemünk olcsó táplálé­káról gondoskodik a televí­zió. Ezt nem megrovóan mondom, legfeljebb restel­kedve; magam is szívesen élek vele, mint ahogy lel­kesen olvasok, ha időm és kedvem úgy adja, detektív regényeket. Okát e szellemi igénytelenségnek itt aligha érdemes firtatnom, most csak annyit, hogy jólesik néha a kaland, jólesik, ha a világot egyszerűvé, jók és rosszak párharcává hazud- ják nekem és jólesik a fo­telból nézni, hogy mások az én nevemben milyen okosak, bátrak és erősek. Nem ismerem ugyan a vi­lág televízióinak krimiter­mését, de azt hiszem, nagy­jából — egészében jól vá­lasztanak azok, akik a ma­gyar közönség számára vá­lasztanak. Kojak világsiker volt, Columbo is, Starsky és Hutch sok országban nép­szerű. Vannak persze rosz- szabbak és jobbak — a Maigret sorozat Rupert Da- viessel valószínűleg nemcsak azért jobb a helyenként gyermeteg Angyalnál, mert Rupert Davies jobb színész volt, mint Roger Moore és utóda, hanem azért is, mert Simenon jobb író, mint az erősen divatjamúlt Leslie Chartris. Ezek az ötvenperces — egyórás tévékrimik volta­képpen vázlatok. Nem vol­na helyes őket egy hosszabb, kidolgozottabb, teljes estét betöltő olasz bűnügyi film­mel összehasonlítani, hiszen mások a mesterségbeli fel­tételei. Ötven perc, vagy egy óra alatt nyomozást ér­zékeltetni alapos mesterség­beli tudást követel. A kri­misorozatoknál nincs is ez­zel hiba, legfeljebb néme­lyik epizód gyengébbre si­keredik a másiknál, no és persze, időhiány okából ren­deződnek is. Mondom, a legtöbb krimi arra az egy órára hihető is. Azon viszont el lehetne tű­nődni, hogy miért az angol­szász országok vezetnek eb­ben a műfajban. Nem hin­ném, hogy pusztán azért, mert ott a bűnözés nagyobb arányú, inkább nagyobb iro­dalmi hagyományra vezet­hető vissza. Ami számunk­ra tanulságos, az a mester­ségbeli tudás! A magyar krimikbe — tapasztalatom szerint — in­kább külső sablonokat rak­nak bele, megadják a tár­sadalmi elvárásoknak, ami jár, és dehogyis gondolnak arra, hogy pl. Avar István nyájas őrnagya olyan ütött- kopott ballonkabátban és látszólag gyengeelméjűen nyomozgasson, mint Peter Falk Columboja. No meg hát, hálaisten a valóság is keve­sebb nyersanyaggal szolgál a bűnözés terén, mint tő­lünk nyugatabra, és jóbb, ha a magyar krimiket kissé gyermetegnek találjuk, de A hamarosan véglegesen üzembe lépő Burley-dohány kezelő- feldolgozó-berendezés gőz- energia-ellátásának biztosítására külön vezetéket építettünk ki. Képeinken „a nagy” oszlo­pokon vezetett» szigetelt cső szerelése látható Az ETO-rttl Az Egyetemes Tizedes Osz­tályozás • létrehozása Melvi Dewey 'amerikai könyvtáros nevéhez fűződik. Magyarországon az ETO bevezetésének úttörői és fej­lesztésének szorgalmazói Szabó Ervin, aki a Fővárosi éjszaka biztonsággal járha­tunk a Pori-sétánycm, vagy átvághatunk a Népkerten. A western film voltakép­pen más műfaj, nagyobb elmetornát nem kíván, vi­szont romantikát kínál. A főhős nem azért öl meg húsz embert, mert gyorsabb rántotta elő a pisztolyt, ha­nem mert hátulról lőtte őket. Vadnyugat az, amit a film és a televízió kitalált nekünk. A tévé westernjei többnyire jobbak, mint a krimik, hiszen teljes estét betöltő filmek. A western- nek ma is vannak kiváló, világszerte ismert rendezői, a krimiknél ilyenekről nem tudok, hacsak Hitchcockot nem számítom ide. Nekem úgy tűnik, hogy a tévére készült western-so- rozatoktól mintha ódzkodna a Magyar Televízió. A magyar nézőnek a cowboyok már a Pál utcai fiúk — colttal a kezükben. Butítsanak néha ezekkel is bennünket, ne csak feleség­gyilkos miliomosokkal. Rajnavölgyiné Könyvtárban, és Káplány Géza, aki a Technológiai Iparmúzeum intézeti könyv­tárában vezette be az ETO-t az 1902—1923-ig terjedő időszakban. Az ETO gondozója a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (Fédération Inter­nationale de Dokumentation, FID). Ez foglalkozik fejlesz­tésével, javításával, a fel­ügyelete alatt jelennek meg az ETO táblázatainak külön­böző kiadásáé Hazai vi­szonylatban az Országos Osztályozási Bizottság (OOB) az ETO ügyeinek intézője. Az ismeretek összességét tíz főosztályra osztja, s. eze­ket a tizedes számok egy- egy számjegyével, jelöli. A főosztályok tartalma a kö­vetkező: 0 Általános művek 1 Filozófia 2 Vallás 3 Társadalomtudományok 4 Jelenleg betöltetlen: a nyelvt-udományok korábbi helyei 5 Természettudományok 6 Alkalmazott tudomá­nyok 7 Művészetek. Sport 8 Nyelv és irodalom 9 Történelem. Földrajz Más: Legújabb könyveink: — Ullmans Encyklopédie der technischen... — Az élelmiszeripar gaz­dasági kérdései 1983. 2. sz. — Technológiai folyama­tok irányítása — Fűtőberendezések kis- hőmérsékletű fűtőközeggel — Gépipari részletszer­kesztési szabványok — Iparosodás és haté­konyság a mezőgazdaságban — Emberi kapcsolatok megteremtése a munkahe­lyem — A minőségtervezés ve­zetés szintű tennivalói — A vezetés emberi té­nyezői — Vállalati döntések gaz­dasági megalapozása ■ — Rendszerszemlélet érvé­nyesítése a szervezésben — Az értékelemzés mód­szertana és gyakorlati al­kalmazása — Az alkotó gondolkodás módszertana és gyakorlata — 100 kérdés — felelet A vezetésről, vezetőknek — Hőátadási zsebkönyv — Vállalati pénzügyek — Az újítók és feltalálók V. országos tanácskozása — Hulladékhasznosítás, szilárd hulladékok feldolgo­zása — Jogi felelősség a nép­gazdaságban — Módszertan a műszaki fejlesztés analitikus és komplex tervezéséhez. A könyvek már kölcsö­nözhetők! Nyirati Józsefné 4 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents