Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-06-01 / 6. szám
A társadalmi tulajdon vétkeméinek helyzete. A rendészet 1981-ben ösz- szesen 125 társadalmi tulajdon elleni cselekményt derített fel és túlnyomórészt akadályozott is meg, összesen. 25 000 Ft értékben. 1982-ben ugyan az elkövetett cselekmények száma jelentősen csökkent, 73-ra, viszont a kárérték közel a kétszeresére emelkedett, 49C00 Ft-ra. Annak ellenére, hogy a karértékek éves szinten jelentős mértékűnek mondhatók, az egyes cselekményeket vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a portai eltu- lajdonítási kísérletek által okozott, vagy veszélyeztetett kar értéke továbbra is esetenként alacsony szintű, 10 Ft és néhány száz forint között mozog. 1981-ben a kaíértéket a Balatonszabadi üdülő felújítására kiküldött brigád 2 tagja által elkövetett 10 000 Ft értékű lopás emelte meg. Ha ezeket a rendkívülinek nevezhető és egyedi jellegű károkozások értékét az éves kárértékből levonjuk, akkor a portán keresztül történő eltulajdonítás! kísérletek értéke a hosz- szú évek óta stabilnak nevezhető 10 000 Ft körül mozog. Úgy tűnik, hogy ez az érték nem jelentős és hogy ezen a téren — a kár értékének évek óta azonos volta miatt — a helyzet nem rosszabbodott. Mégis egyéb okból arra kell következtetni, hogy szaporodtak a portan keresztül történő eltulajdonítások. Erre utalnak azok az utóbbi időben szaporo- öóbb mértékben jelentkező névtelen bejelentések, amelyek a város különböző területein történő zug-cigarettaárusításokról adnak hírt. Ez mindenképp veszélyes jelenség, és amennyiben a vállalaton belüli — portai és munkahelyi — ellenőrzések szigorításával azt nem sikerül megakadályozni, elkerülhetetlen lesz a rendőri szervek bevonása ezeknek a cselekményeknek a felszámolására. A belső ellenőrzés lft82-ben több olyan vizsgálatot folytatott le, amelynek megállapításai a bizonylati fegyelem bizonyos fokú lazulására, az anyagokkal való nem megfelelő gazdálkodásra utalnak. Az energiagazdálkodás témakörében lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy az üzemanyag-felhasználás, illetve -elszámolás alapbizonylatait képező menetlevelek vezetése nem minden esetben szabályos. Többszöri átírás, áthúzás, olvashatatlan menetlevélkitöltés szinte minden gépkocsivezetőnél található. Az állóeszközleltár szuper ellenőrzése azt a megállapítást tette, hogy a selejtezési jegyzőkönyvek több esetben hiányosak. Nem mindig tartalmazza a selejtezési bizottság javaslatát. A készletgazdálkodás témakörében lefolytatott vizsgálat elsősorban a helytelen raktározási tevékenységre hívta fel a figyelmet Megállapította, hogy az egyes segédanyagok tárolási helyét illetően, nincs meg a rendszeresség, egyes anyago- gat több helyen tárolnak a raktáron belül, s emellett az egyes anyagféleségek még rendezetlenül is vannak raktározva. ' Rámutatott a vizsgálat arra, hogy a társadalmi tulajdon védelmének megítélésénél nemcsak az eltulajdonítási kísérleteket kell figyelembe venni, hanem a helytelen anyagkezelést, az állagmegóvás nem megfelelő voltát is, hiszen ez utóbbiak is jelentős károkat okoznak. Itt kell megemlíteni azt a megállapítást, hogy a kiselejtezett segédanyagokkal kapcsolatban a selejtté válás okáról semmiféle nyilvántartás, feljegyzés nem volt, így nem lehetett megállapítani, hogy helytelen anyag- mozgatásból, a felhasználó osztály hibájából, raktározási hibából, vagy felületes minőségi átvételből eredően kellett-e selejtezni. összességében azt lehet megállapítani, hogy általában a vállalat területén a társadalmi tulajdon védelmének helyzete különösebb nyugtalanságra nem ad okot de annak megszilárdítása érdekében tennivalók vannak rendészeti, munkahelyi ellenőrzési és gazdálkodás-ellenőrzési területen egyaránt. Készlet-, pénz-, és hitel- gazdálkodás helyzetéről: Az elmúlt év során negyedévről negyedévre — összehangolt munka eredményeként — sikerült tartani a tervezett készletszinteket. Kivételt képezett a december 31-i készletmenynyiség, ami a tervezettől és a reálistól is lényegesen magasabb lett. Az év végi rendkívül magas készletszint kialakulását alapvetően vállalaton kívüli tényezők okozták. A teljes második féléves acetátkábel- mennyiséget a népgazdasági devizahiány miatt csak december hónapban szállították le, vagyis fizikai lehetetlenség volt annak fel- használása. A szállítás lemondása viszont a már előre látott 1983. éves keret- gazdálkodás miatt lett volna célszerűtlen. 1983 éves készlettervünket úgy alakítottuk ki, hogy abban figyelembe vettük az év végi készletkorrekciót, illetve azt, hogy az acetát- kábel nem fogy el március 31-ig, így lehetőség van arra, hogy az akkori készletünket is módosítsuk olyan mennyiségű acetátkábel értékével, amely akkor a raktárunkban lesz. Az 1983 évi gazdálkodás — a megváltozott feltételek miatt — lényegesen nagyobb odafigyelést és elemző munkát igényel, mint 1982-ben. Ennek a munkának érdekében január 1-től az Anyag- és Áruforgalmi Osztályon bevezettük az úgynevezett gazdálkodás, illetve nyilvántartási kartonokat, az eddigi „dossziés" rendszer helyett. Ezeknek a kartonoknak a használata — minden fontosabb anyagról külön-külön vannak felvezetve — megfelelő ahhoz, hogy az anyagok mozgását, mennyiségben, értékben figyelemmel tudjuk kísérni. A készleteket — mérési időpontokra készülve — cikkcsoportonként elemezzük és nem összességében, mint a korábbi években. A cikkcsoportonkénti elemzésekkel egyidőben felülvizsgálatra kerülnek az érvényben lévő megrendeléseink, ahol a szükséges módosításokat, az indokolt törléseket elvégezzük. Az anyagcsoportokkal történő gazdálkodást — habár eddig is megvoltak — pontosítottak és írásban rögzítettük a csoportokért felelősök neveit. Természetesen vannak objektív tényezők, amelyek a megfelelő és optimális készletgazdálkodást akadályozzák. Ilyen, és pillanatnyilag a legsúlyosabb az importgazdálkodás területén mutatkozik és olyan hazai előállítású anyagoknál, amelyek tartalmaznak import alapanyagot. Az importbehozatali engedélyek kiadása lassú és vontatott, és ez szállítási ütemtelenséget okoz a felhasználó vállalatoknál és nálunk is, és ez döntően befolyásolja a készletek alakulását. Pénzgazdálkodási lehetőségeink szorosan összefüggnek a készletek alakulásával, hiszen a készlettervet az éves terv alapján állítottuk össze. Tehát ha adott termelési tevékenység mellett adott értékesítéssel számolunk, akkor az ennek alapján számítottnál magasabb készlet több pénzt köt le a kelleténél, és ebből finanszírozási problémák adódhatnak. Pénzgazdálkodásunk jobb megalapozására minden évben veszünk fel hiteleket. A hitelből való gazdálkodás nem jelenti a vállalat rossz munkáját, hanem teljesen normális gazdasági tényező. Gyakorlatilag nincs olyan egysége a népgazdaságnak, amely hitel nélkül gazdálkodna hosszabb távon. Vállalatunk az éves hiteltervben összesen 45 MFt hitelt kért a MNB-tői, amit meg is kaptunk. Ez alacsonyabb a tavalyi hitelállománynál. Ez a hitelösz- szeg a tervezett készletek betartásával, a szállítások ütemes beérkezésével biztosítja a folyamatos fizető- képességet. Pénzgazdálkodásunk a tárgyalt időszakban kettős képet mutatott. Február közepéig szinte állandó pénzbőségben voltunk, kötelezettségeinket rendszeresen határidő előtt teljesítettük. Ezután azonban az' 1982 évi nyereség után fizetendő nyereségadó-rendezési kötelezettség miatt, valamint a februári értékesítési tervtől való mintegy 14 MFt-os elmaradás miatt a hónap végén fizetési nehézségeink adódtak, amelyek egészen a negyedév végéig elhúzódtak. Természetesen ha egyes számlákat visszatartottunk, minden esetben előzetesen értesítettük társvállalatainkat. Pénzügyi gondjaink véglegesen a március végén kért és megkapott hitel oldotta meg. — nagy — Harmónia 100 Visszatér a Harmónia. Gondolom, olvasóink többsége még emlékszik a pirosfehér burkolós, füstszűrő nélküli, kellemes, néha talán enyhén csípős cigarettára, amely hosszú időn át volt gyárunk terméke, s közel egy évtizede „halt meg”. Most, mint a főnixmadár, hamvaiból újjáéledt és új, szebb köntösben látta meg a napvilágot. Igaz, egy számmal, a 100- zal hosszabbodott a neve. Hogy miért? Mert már nem olyan kurta, mint előző életében, hanem 100 milliméter, „magyarosan” tíz centi hosz- szú. Füstszűrője is van, a pa- rafautánzatú mandzsettapapírja is szélesebb — a cigarettát nézve hosszabb — a megszokottnál. Ez tehát az első magyar 100 milliméteres cigaretta. Gyártására, csomagolására sokan sokat készültek. Ügy terveztük, hogy a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron fog bemutatkozni. A terv valóság lett, a „Harmónia 100” megjelent és a megkérdezettek véleménye alapján azt kell mondanunk, hogy sikert aratott. Szépnek. ízlésesnek találták burkoló j át, érdeklődés — csigázónak hosszát, enyhének, kellemesnek füstjét és nem utolsósorban szolid „árfekvését”. A 18,— Ft/cso- mag egységár ma már mindenesetre annak tekinthető. Reméljük, ha más vidékeire az országnak is „beteszi a lábát”, hasonló jó híreket fogunk róla hallani és hosszú életű lesz. A képünkön látható Pelyhe Miklós arcán szinte látszik, hogy hisz a „feltámadásban”, abban, hogy a Harmónia időben elkészül. Igaza lett. A Turkmen SZSZK területe 488 100 négyzet- kilométer. Nagyságát tekintve Türk- ménia — az Orosz Föderáció, Kazahsztán és Ukrajna után — a negyedik helyet foglalja el a 15 köztársaság sorában. Lakosainak száma ugyanakkor alig éri el a 3 milliót, Türkménia ugyanis a Szovjetunió legszárazabb vidéke, területének négyötöd részét a Kara- Kum sivatag borítja. Fővárosa: a 300 ezer lakosú Asha- bad. A köztársaság lakóinak 65,6 százaléka türkmén, 14,5 százaléka orosz, 8,3 százaléka üzbég és 3,2 százaléka ka- zah, a többi más középázsiai nép képviselője. Türk- ménián kívül mintegy másfél millió türkmén él a Szovjetunióban, főleg Kazahsztánban, Üzbegisztánban és a Kaukázusban. A külföldön — Afganisztánban, Iránban, Irakban, Törökországban és SzíA sivatagok földje riában — lakó türkmének száma egymillióra tehető. A mai Türkménia területén az ősi Kelet legforgalmasabb kereskedelmi útvonalai vezettek keresztül, s ez a fő magyarázata az itt élő népek mozgalmas és viharos történelmének. Idegen hódítók — perzsák, makedónok, hunok, arabok, szeldzsukok; mongolok — váltották egymást a türkmének földjén. Birtokolta ezt a vidéket Nagy Sándor, Dzsingisz kán és Timur Lenk is. Timur birodalmának összeomlása után több önálló állam jött létre. Ilyenek voltak a Hivai Kánság és a Buharai Emirátus, amelyek a XIX. században az orosz birodalom fennhatósága alá kerültek. Türkmé- niát 1898-ban csatolták a Közép-Ázsiát közigazgatásilag egyesítő tarkesztáni főkormányzósághoz. Az októberi forradalom győzelme után az egyik legnehezebb feladat a mesterségesen egybeolvasztott közép-ázsiai népek önálló államiságának megteremtése volt. Ennek a küzdelemnek az eredményeként jöhetett létre 1924. október 27-én a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság. A régi Türkménia kietlen, szomorú vidék volt. Oázisokra csupán az Amu-Darja mentén bukkanhatott az utazó. A helyi lakosság — bármily furcsán is hangzik — hosszú steppelt köpenynyel, vastag báránybőr kucsmával védte magát a száraz, átlagosan 28—32 fokos, de olykor az 50 fokot is meghaladó forróságtól. S így van ez ma is. Az enyhébb, kellemesebb éghajlathoz szokott embernek hosszú hónapokra van szüksége, hogy akklimatizálódni tudjon. Itt a víz még ma is nagy kincs. Nem a föld, hanem a víz tesz gazdaggá — tartja a türkmén mondás. Aki ezen a földön vizet birtokol, az hatalommal rendelkezik. Legalábbis ez volt a dolgok rendje évszázadokon keresztül. Nem véletlen, hogy a szovjethatalom első lépése a föld és a víztörvény megalkotása volt. 1925 és 1927 között 33 ezer nincstelen kapott ingyen földet és vizet. Az utóbbi 60 év legnagyobb eseménye türkmén földön mégsem ez, hanem a Kara-Kum-, a későbbi Lenin-csatorna megépítése volt. Az építkezést az ötvenes évek elején kezdték meg. Központi beruházási alapokból több millió rubelt fordítottak a munkálatokra. A Szovjetunió 250 városából szállították az építőanyagot, a gépeket és a berendezéseket. Az ezer kilométeres hosszú csatorna, amelynek megépítésében munkások, mérnökök, technikusok ezrei vettek részt, mintegy félmillió hektár földet keltett életre. Ki gondolta volna, akár néhány évtizeddel ezelőtt is, hogy Türkméniában, a puszta sivatag földjén virágzó kertek létesülnek és halgazdaságok alakulnak? Pedig ez történt. A csatorna mentén, az öntözött területeken takarítják be ma a köztársaság gyapottermésének a felét, itt találhatók a legjobban termő szőlőskertek és gyümölcsösök, s eredményes a haltenyésztés is. A karakül keresett szőrme a világ minden táján. Türkméniában évente 1,1 millió karakül bárány bőrét készítik ki, s az értékes prémnek nagy a keletje a nemzetközi szőrmeaukciókon, így a híres leningrádi szőrmevásáron is. A mezőgazdaság mellett fejlődik az ipar is, amelynek alapja a kőolaj a földgáz. A köztársaság az Orosz Föderáció és Azerbajdzsán után a harmadik helyen áll a szovjet olajbányászatban. A legnagyobb lelőhelyek a Kaszpi-tenger Cseleken-fél- szigetén találhatók. Sok egyéb természeti kinccsel is rendelkezik Türkménia. Van itt például kén, jód és bróm. Az energetikai ipar mellett természetesen magasan fejlett a gyapotfeldolgozó- és a textilipar is. Nagy a keletjük a türkmén kézműipari termékeknek, így a különböző fajtájú szőnyegeknek és feldolgozott bőröknek. Ma a köztársaságban 281 nagyüzem működik. Paradoxon, de tény, hogy az egyik legrégibb türk nyelvű nép a türkmén, még századunk elején sem rendelkezett írásbeliséggel, noha népköltészete igen magas szintet ért el. A szovjethatalom Türkmenisztánban nagyon elmaradott oktatási rendszert örökölt a régi rendszertől. Ezer türkmén közül mindössze hét tudott írni és olvasni. Az új társadalomban fontos feladat lett a lakosság kulturális színvonalának emelése, s a türkmén írásbeliség megteremtése. A türkmének, a többi türk eredetű néphez hasonlóan, az arab ábécét használták, de ezzel nem tudták pontosan tükrözni nyelvüknek az arabétól lényegesen eltérő fonetikai sajátságait. Ezért a húszas években kétszer is — 1922-ben és 1925- ben — megpróbálkoztak a nyelvreformmal. A nyelvészek, látva a reformok sikertelenségét, a latin ábácé bevezetését javasolták, ezt az írásmódot 1928-ban általánosították a köztársaságban. Mivel azonban ez sem felelt meg a gyakorlatban, újabb módosításra volt szükség. Sok kísérletezés után 1940-re megszületett a mai napig használatos új türkmén ábécé. Ez az orosz ábécé 33 betűje mellett még 5, a türkmén nyelv sajátos hangjait jelölő betűből áll. A türkmén ábécé megteremtésével és elterjesztésével új utak nyíltak az oktatásban és a kultúrában. Ma a Türkmén SZSZK-ban a munkaviszonyban álló dolgozók 80 százaléka középvagy felsőfokú végzetséggel rendelkezik. A Türkmén Tudományos Akadémia 20 kutatóintézetében nemzetközileg is elismert kutatások folynak. Különösen nagyra értékelik a türkmén tudósok szeizmológiai kutatásainak eredményeit és a sivatagi rovarok elleni harcban elért sikereit. A köztársaság egyetemén 25 szakon 12 ezer hallgató tanul. Jelentős eredmények születtek az elmúlt évtizedekben az egészségügyben is. Türkméniában jelenleg hatezer orvos dolgozik. Az egészségügyi ellátás minden településre kiterjed. A Kara-Kum sivatagban dolgozó pásztorokat, geológusokat és olajbányászokat rendszeresen felkeresik a mozgó egészségügyi állomások orvoscsoportjai. Sok gondot fordítanak az anya- és gyermekvédelemre, hiszen Türkméniában sok a nagy család. Egy-egy jtürkmén családban ma is 5—6 gyerek nevelkedik. A sok gyermekes családoknak nyújtott különböző juttatásokra tavaly például 18 millió rubelt fordítottak. Számos üzemben lehetővé teszik a nők otthoni bedolgozó munkáját, s emellett nekik is jár az évi fizetett szabadság, a kedvezményes szakszervezeti beutaló és — betegség esetén — a fizetett betegszabadság. Türkméniában a jelenlegi ötéves tervben, 1981. és 1985. között 21 százalékkal növelik az ipari termelést, 1,8-szoro- sára emelik a villamos energia termelését, s gyorsított ütemben fejlesztik a vegyi-, a könnyű- és az élelmiszer- ipart. Nagy lehetőségeket látnak a gépgyártás fejlesztésében is. Tovább folytatják a Kara-Kum-csatorna építését, s így újabb 90—93 ezer hektár földet vonhatnak be az öntözésbe. DOHÁNYGYÁR
