Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-06-01 / 6. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XII. évfolyam, 6. ÄRA: 1,80 FORINT 1983. június hó VI. országos szocialista Megtisztelő feladatot kaptam a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségétől azzal, hogy felkértek, vegyek részt a MTESZ képviselőjeként május 28- án megtartott VI. országos szocialista brigádvezetői tanácskozáson. A tanácskozáson hazánk több politikai és állami vezetője vett részt, köztük Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki hozzászólásában tolmácsolta Kádár János elvtárs üdvözletét is. Ez a tanácskozás a szocialista brigádmozgalom jelentős eredményeit méltatta cs e mozgalom jövőbeni útját tükrözte. Az útkeresést állásfoglalásban rögzítette a tanácskozás, amelyből néhány gondolat az alábbiakban foglalható össze: Huszonöt évvel ezelőtt a nagyüzemi mu nkásság kezdeményezésére született meg a szocialista brigádmozgalom. Az öntudatos munkáskollektívák politikailag és gazdaságilag nehéz időszakban nyilvánították ki szándékukat a párt politikájának tá. (nógatására. Tettekkel, áldozatos munkával segítették a gazdasági felemelkedést és a politikai konszolidációt szolgáló célokat. Kezdeményezésükkel hitet, optimizmust sugároztak szét a munkahelyeken, erősítve ezzel a párt- és a munkásosztály közötti bizalmat. A mozgalom központi törekvésévé vált a helytállás a munkában; a termelési eredmények fokozása; a kultúra értékeinek elsajátítása, és a közösségi gondolkodás és magatartás fejlesztése. A mozgalom létrejötte a magyar munkásosztály nagy történelmi tette. Nagyszerű tettek LEVÉL Dr. Domán László elvtárs igazgató Egri Dohánygyár Eger Kedves Domán Elvtárs! Az 1982. évi gazdálkodási versenyben a vezetése alatt álló vállalat kimagasló eredményeket ért el. Ebből az alkalomból őszinte elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki önnek és a vállalat kollektívájának, a politikai, társadalmi szerveknek az 1982. évi eredményes man. Icájukért. Az elért eredmények alapján jogosan pályáztak a ..Ki. váló Vállalat” cím elnyerésére, amelyre azonban a még jobb eredményeket elért vállalatok mellett ez évben nem kerülhetett sor. Meggyőződésünk, hogy a vállalat egész kollektíváját még hatékonyabb munkára ösztönzi az a tudat, hogy eredményeiket, munkájukat a kiválóak között tartjuk számon. őszintén kívánjuk, hogy a „Kiváló Vállalat” cím elnyerésére irányuló törekvésük a következő években sikerrel járjon. * Budapest, 1983. május 4. Elvtársi üdvözlettel: (Váncsa Jenő) (Balogh Károlyné) főtitkár A szocialista brigádok nagyszerű tetteikkel alapozták meg a társadalom elismerését. Oj vonásokkal gyarapították, magasabb szintre emelték a munkaversenyt. A közösség emberformáló, nevelő erejével serkentettek a munkához való szocialista viszony, a tulajdonosi gondoskodás erősítésére. Példát mutattak áldozatkészségből, az országot ért természeti csapások okozta károk helyreállításában és a közösség céljait szolgáló önkéntes társadalmi munkaakciókban. A mozgalom nagy értéke, hogy képes volt rugalmasan, kez- deményezően alkalmazkodni a változó termelési, gazdasági célokhoz. Az utóbbi negyedszázadban fokozatosan előtérbe került a termelés, a gazdálkodás intenzív fejlesztése; a hatékonyabb, takarékosabb, minőségileg jobb munka. Közismertek azok az országos jelentőségű brigádkezdeményezések, amelyek a minőség javítását, az anyag- és energia megtakarítását, az exportfeladatok teljesítését, a kollektívák közötti szocialista együttműködést segítették elő. Elismerésre méltó, hogy az újítók mintegy kétharmada e kollektívák köréből kerül ki. A szocialista brigádmoz- ga'lomban az eredmények mellett fellelhetők gyengeségek is. Az egyes brigádok között számottevő különbségek mutatkoznak tevékenységük színvonalában, szocialista jellegében. Ebben szerepet játszik egyes brigádok igénytelensége, a látszateredményekre törekvés, a formalizmus számos megnyilvánulása. A fő ok azonban a munkahelyi feltételek és körülmények hiányosságaiban keresendő. Indokolatlan elkülönülés tapasztalható a munka és a verseny értékelésében és elismerésében. Gyakran éri kritika a munkaverseny, a szocialista brigádok erkölcsi és anyagi ösztönzésének jelenleg érvényesülő rendszerét. Az egyenlősdit lehetővé tevő bérezési, jutalmazási gyakorlat nem kedvez a kezdeményezőiknek, az átlagos teljesítményt meghaladóknak. Ugyanakkor a vállalati gazdasági munka- közösségek révén elérhető magasabb teljesítmény és jövedelem fokozza a brigádok igényét a munka jobb megszervezése, valamint a munkaversenyben és általá- ban a fő munkaidőben elért teljesítmények elismerése iránt. A gazdasági feladatok teljesítésének elismerése mellett sok esetben nem a rangjának megfelelően értékelik a szocialista életforma kialakítására, a műveltség gyarapítására, a közösségi szellem erősítésére tett erőfeszítéseket. Az állásfoglalás a gazdálkodás mai követelményei alapján kifejezésre juttatja annak szükségességét, hogy a munkaverseny-mozgalom- nalk és a szocialista brigádoknak a korábbiaknál rugalmasabban kell alkalmazkodniuk az új helyzethez. További fejlődés A szocialista brigádmozgalom további fejlődésének feltétele, hogy magasabb színvonalon töltse be élenjáró szerepét a munkához és a társadalomhoz fűződő szocialista viszony formálásában. Mind több brigádon belül alakítsanak ki olyan értékrendet, amely a kisközösségek nevelő erejével ösztönöz a pontos, megbízható munkára, a szakma becsületének ápolására, az új, hatékonyabb megoldások keresésére és a szocialista életmód erősítésére. Legyenek kezdeményezői és fő hordozói a jól szervezett munkának, a minőség javításának, az anyaggal és az energiával való ésszerű takarékosságnak, az újítások, az élenjáró módszerek széles körű elterjesztésének. Szakmai felkészültségük fokozásával kapcsolódjanak a vállalati termékszerkezet- váltás sikeres megvalósításához. Járuljanak hozzá az adott gazdálkodó szervezet 1983—1985. évi céljainak sikeres megvalósításához, ennek keretei között a hatékony kivitel fokozásához, a gazdaságos importhelyettesítéshez, a központi programban foglalt célok (pl. anyag- és energiatakarékosság, hulladék- és másodnyersanyaghasznosítás) maradéktalan teljesítéséhez, a vállalaton belüli és az azon kívüli kooperációs kapcsolatok javításához. Mindezek céltudatos megvalósítása érdekében a vezetők és a kollektívák egyaránt törekedjenek a munkaverseny és a gazdasági terv szorosabb egységének megvalósítására. A brigádok, illetve a versenyben résztvevő dolgozók a vállalati feladatok, tervek és az ezeket alátámasztó munkahelyi versenycélok .ismeretében tegyék meg önkéntes vállalásaikat. A versenyvállalások alapvetően a munkaköri kötelesség átlagos színvonalát meghaladó - teljesítmény elérésére irányuljanak. Indokolt esetben az átlagos színvonal elérése, a magasfokú szervezettséggel, az átlagot meghaladó teljesítménnyel dolgozók esetében pedig az elért színvonal megőrzése is lehet a vállalás tartalma. Az ösztönzésben és az értékelésben a teljesítményelv megvalósítása a végzett munka és a munkaverseny- vállalás egységes megítélését jelentse. A brigádok önértékeléséből induljanak ki. Az értékelés alapja az összteljesítmény legyen, amely egyaránt magában foglalja a munkaköri feladatok megoldását és a vállalások teljesítését. Ettől csak akkor térjenek el, ha a vállalás tartalma a munkaköri feladatoktól egyértelműen elkülöníthető (pályázatok, célfeladatok, újítások). A gazdasági többletteljesítményeket eredményező vállalásokat az eredményekkel arányosan, a teljesítéssel egyidejűleg értékeljék és az anyagi ösztönzésre, bérezésre rendelkezésre álló forrásokból ismerjék el. A kollektíva előtt kifejezett erkölcsi, anyagi elismerés váljon általános gyakorlattá. Az értékelés és az elismerés mód. ját úgy alakítsák ki, hogy az ne gátolja a szükséges mun kaerőmozgást. Sokoldalú támogatás A gazdasági vezetés és a társadalmi szervek alapvető feladata a szocialista brigádmozgalom sokoldalú támogatása. Ez a munkakörülmények javítása mellett foglalja magában a brigádok önállóságának, önkormányzati lehetőségeinek bővítését is. Legyenek kezdeményezők saját vezetőjük kiválasztásában. A kiváló munkát végző és kialakult értékítélettel rendelkező kollektívák pedig kapjanak döntési lehetőséget munka- feladataik végrehajtási módjának meghatározásában, belső viszonyaik alakításában. A hatékonysági és minőségi feladatok jobb és gyorsabb megoldása érdekében munkások, műszaki-gazdasági szakemberek együttműködésével, konkrét célokra orientált komplexbrigádokat kívánatos létrehozni. Fejlesszék az újítómozgalom irányítási, szervezési és érdekeltségi rendszerét. Az újítómozgalom és a feltaláló tevékenysége kapcsolódjon szorosabban a vállalati innovációs folyamatokhoz; járuljon hozzá a műszaki értelmiség alkotó kezdeményezéseinek jobb kibontakozásához; erősödjön mozgalmi jellege, elsősorban a szocialista brigádok révén. A kommunista műszakok, munkaakciók társadalmilag nemes, gazdaságilag hasznos célokat szolgálnak. Ezekre a kezdeményezésekre továbbra is szükség van Eredményességük, politikai hatásuk fokozása érdekében indokolt biztosítani a részvétel önkéntességét és szervezésük demokratizmusát. A brigádmozgalom résztvevői igénylik a gazdasági vezetőktől és a társadalmi szervektől, hogy tegyék lehetővé kezdeményezőkészségük kibontakozását, közösen tárják fel és hasznosítsák a gazdálkodás belső tartalékait; továbbá, hogy a munkaversenyben való részvétel az eredményekkel arányos erkölcsi-anyagi megbecsüléssel és a vállalat, üzen ügyeibe történő nagyobb beleszólással járjon. A tanácskozás küldöttei a mozgalom nevében magukénak vallják és tettekkel támogatják az MSZMP politikáját. a párt XII. kongresszusán kitűzött társadalmi és gazdasági célok megvalósítását. Az országos tanácskozás felhívja a mozgalom résztvevőit, a szocialista brigádokat, hogy fokozottan segítsék elő az 1983 —85. évi népgazdasági éc vállalati tervek megvalósítását; a népgazdasági egyensúly és a vállalati gazdálkodás szempontjából alapvető hatékonysági, export-, import-, anyag- és energiatakarékossági feladatok eredményes megoldását. E célok megvalósítása a leghatásosabb eszköze gazdaságunk fejlődésének, társadalmi felemelkedésünknek, az elért életnívó megőrzésének és fejlesztésének. Ennyit összefoglalóul a tanácskozáson elhangzottakból és az állásfoglalásból. E fontos és jelentős tanácskozáson hozzászólásra jelentkeztem én is. és nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy szót kaptam és szólhattam a szocialista brigádok és a műszaki-közgazdász és más értelmiségiek együttműködésének fokozott szükségességéről, a MTESZ és tagegyesületein >k ilyen irányú feladatairól és természetesen vállalatunk szocialista brigádmozgalmá- nak jelentőségéről. Arról, hogy nálunk Állami Díjas, Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja, 5 Szakma Kiváló Brigádja tevékenykedik és hogy munkájukkal^ jelentős mértékben segítik vállalatunk gazdálkodását. Említést tettem arról, hogy ezek a brigádok, a vállalat többi, kiváló és különböző más fokozatot, elért brigádjával együtt, tették lehetővé, hogy bevezethessük és hatékonyan működtessük a DH-munkarendszert. Szóltam arról is, hagy brigádjaink, brigádtagjaink a munkavégzésen túl is jelentős szerepet játszanak. Hazai és külföldi brigádokkal létrehozott és fenntartott kapcsolataik, társadalmi tevékenységük révén tovább növelik azt a vállalati tekintélyt, amelyet mindennapi munkájukkal megalapoztak. Dr. Domán László igazgató
