Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-03-01 / 3. szám

Barátaink életéből A pártvezetőség a közel­múltban foglalkozott az óvo­dai, bölcsődei ellátás helyze­tével, figyelemmel az új szo­ciális épület által nyújtott lehetőségekre. Az új intézményben a színvonalas nevelő-oktató munkához minden tárgyi feltétel biztosítva van. A gyermekek esztétikus kör­nyezetben tölthetik el nap­jaikat. A berendezési tár­gyak újak, emellett az óvó­nők társadalmi munkával szépítették, díszítették, ba­rátságos környezetet alakí­tottak ki. Az óvónők pontos és lelkiismeretes munkával gondoskodnak a gyermekek testi és szellemi fejlődéséről, kiscsoportos kortól kezdve tervszerűen készítik fel őket az iskolára. Az új intéz­ményben a testi nevelés le­hetőségei igen jók, a gondo­zási feladatok maradéktalan megvalósítását biztosítják, a minden csoporthoz külön lé­tesített öltöző-mosdó helyisé­gek. Az egyik bejárati fo­lyosó tornateremmé alakítá­sa igen jó lehetőség a testne­velési foglalkozások szaksze­rű beveztéséhez. A gyerme­keknek megfelelő mozgásle­hetőséget nyújt és a városi viszonylatban is egyedül ál­ló felszereléssel biztosítani tudják a gyermekek harmo­nikus, testi fejlődését. Az óvodában a sokrétű nevelé­si célkitűzések megvalósítá­sának egyik eszköze az ok­tatás. Az óvónők tervsze­rűen készülnek a napi fog­lalkozásokra, ehhez a meg­felelő segéd- és szemléltető eszközök biztosítottak. A gyermekek iskolára való fel­készítése nem lehetséges a szülőkkel való jó együttmű­ködés nélkül. Ennek érdeké­ben rendszeresen folynak családlátogatások és nyílt napok rendezésével lehető­sége van a szülőnek a fog­lalkozásokra bejönni, így meggyőződhet gyermeke kö­zösségi magatartásáról, a foglalkozásokon való aktivi­tásáról. Mint ahogyan azt már múltkori számunkban is kö­zöltük, s tudomásunkra jut­ván, hogy több magyar saj­tóorgánum is hírül adta, a Fűalatti Kiadó gondozásában megjelent és pillanatok alatt elkelt a Rózsaszín Lexikon, a Fekete-sorozat első kötete. Mivel a boltokból az em­lített lexikon elfogyott, a következő kiadás figyelem­mel kísérésére — és eset­leg a vásárlásra — kedvcsi­nálásként idézünk néhány címszót és hozzá a magya­rázatot, ahogyan az ott áll: — autarchia (autarkia) — gazdaságpolitikai koncepció, melynek szellemében egy népgazdaságnak minden te­rületen önállóan kell meg­termelnie saját szükségletét. Magyaironszágon a Rákos i- korszakban volt uralkodó ez az irányvonal, s ettől lettünk a vas, az acél, a szén, a műtrágya, meg minden országa. (Lásd még: importkiváltó címszó alatt) — Camping — az az üdü­lőterület, ahol több-kevesebb komforttal együttélve intéz- hei el minden sátorlakó a dolgát, s ahol minden egyes bódé (bungaloow) felállítá­sára külön ad engedélyt a tanács. — „arcképes igazolvány” — kívülről fekete színű vo­natbérlet, amellyel már munkába álláskor megrokkant KPM- és köztisztviselők ol­csóbban utazhatnak a — még meglévő — vonatokon. — egészséges káder-átcso­portosítás — amikor a fő- hatóságok képviselői az ál­taluk szült jogszabályok, szabályozó rendszerek két­éves egzisztálása után át lesznek helyezve a vállala­tok élére és ők dolgoznak a szabályozók-adta korlátokr nak. Az előbbiek az ő he­lyükre kerülnek, s néhány év után újból csere... (ne­hogy a volt vállalatiakkal is elszaladjon a ló...) A NEVELŐTESTÜLET TAGJAI rendszeresen részt vesznek a művelődési osz­tály által szervezett szakmai és ideológiai továbbképzése­ken, emellett az önművelés, önképzés is szervezett for­mában történik. Az óvónők tisztában vannak azzal, hogy enélkül nem lehet lépést tartani a fejlődéssel, hisz az oktatás is állandó korszerű­sítésen megy át. Nemcsak az óvodai nevelési program ismeretére törekszenek, ha­nem arra is, hogy ismerjék az iskola elvárásait, mert enélkül a gyermekek felké­szítése nem képzelhető el. A párt szakszervezeti po­litikájának érvényesüléséről. A szakszervezetben dolgozó kommunisták tevékenységét, pártmegbizatásuk teljesíté­sét a pártalapszervezeteink folyamatosan figyelemmel kísérik. Az éves beszámoló csoportértekezleteken, az egyéni elbeszélgetésekkor, a beszámoló taggyűléseken munkájuk értékelésére is sor kerül. Pártvezetőségünk az el­múlt években rendszeresen kért és kapott tájékoztatást a szakszervezeti bizottság, illetve a szakszervezet te­vékenységéről, minek alap­ján értékelni lehetett a tö­megszervezetben dolgozó párttagok munkáját és az alapszervezetek ezirányú te­vékenységét. Megállapítható, hogy a szakszervezet párt­irányítása megfelel a Politi­kai Bizottság, valamint a XII. kongresszus határozatai­ban rögzített elveknek. Vál­lalatunk szakszervezeti bi­zottsága egyre sokrétűbben és nagyobb céltudatosság­gal segíti sajátos eszközei­vel a párt politikájának he­lyi megvalósulását. A párt­vezetőség és a szakszerveze­ti bizottság, valamint a alapszervezetek vezetése és a szakszervezeti tisztségviselők kapcsolata az elmúlt évek­ben tovább erősödött. Ami az érdekek védelmét, az ér­dekek ütköztetését illeti, ki­— falusi üdülés — a jövő kedvelt üdülési formája lesz hazánkban, mint ahogyan az már sok éve a nyugati or­szágokban. Csak azt kell még eldönteni, hogy hogyan adózzon Juliska néni Pösz- méteszörcsögön ha csak szállást, ha reggelit meg szállást, ha reggelit, vacsorát meg szállást, ha csak ebédet, stb. vagy mindent ad. Amire ez kiderül, újra közöljük a lexikonbeli ma­gyarázatot teljes terjedelem­ben, vélhetően az ötödik kiadásban. — fekete totó — a csupán a'kapitalista országokban és a profi futball által megvesz­tegethető vezetők —edző-já­tékosok által űzhető, előre megbeszélt „szerencsejáték”, ahol a totózók előre tudják néhány mérkőzés végered­ményét. Ha ez a Labdarúgó Szövet­ség tudomására jut, azonnal intézkednek, s közli a saj­tóval, hogy pl. Paolo Rossit 3 évre eltiltják, s a' nagy­múltú — többek között Szuper Kupa és BEK-győz­tes Milant, meg a Laziot, büntető pontokkal sújtva, a másodosztályba küldik. Ná­lunk ilyesmi nem fordul elő. — Hazafias Népfront — az a szervezet, amelynek tagja lehet minden magyar nagykorú állampolgár, a fa­lusi káplántól az ország el­nökéig, ahol viszonylag kis- létszámú a függetlenített apparátus, ahol csak tény­leges szükség esetén van gyűlés, vagy értkezlet, s jelenthetjük, hogy a népgaz­dasági és helyi érdekek fi­gyelembevétele a napi szak- szervezeti munka egyik leg­nehezebb feladata, mely szükségessé teszi a mozga­lomban dolgozó kommunis­ták egyre aktívabb tevé­kenységét. Egyre jobban ér­zik vállalatunk dolgozói azt, hogy az érdekvédelem alap­ját az anyagi termelés, gaz­dálkodás biztosítja, ezért a szakszervezeti mozgalomnak és tagjainak kötelessége az eredményes gazdálkodás elő­segítése. A SZAKSZERVEZETI MUNKÁNAK lendületet adott az 1976-os MT—SZOT- rendelet alapján történő bi­zalmi hatáskör-növekedés, majd az 1977-es üzemi de­mokrácia \ továbbfejlesztését meghatározó rendelet gya­korlati végrehajtása. A szakszervezeti mozgalom irányítása az elmúlt években korszerűsödött, a munkában meghatározó szerepe lett a bizalminak, a bizalmi testü­leti ülésnek, növekedett a szakszervezeti bizottság ko­ordináló szerepe. Az is megállapítást nyert, hogy a szakszervezeti testü­letekben a tisztségviselők összetétele a legutóbbi vá­lasztás alkalmával a helyes arányokat tükrözik. Megfelelő arányban kerül­tek be a párttagok a testüle­tekbe, megvan annak a le­hetősége, hogy a pártunk politikáját a szakszervezeti munkában képviseljék, se­gítsék elő annak gyakorlati megvalósítását. A párttagok tájékozódása a szakszervezeti munkáról egyrészt a szakszervezet meg­felelő fórumain, másrészt a párttaggyűléseken, a vezető­ségi üléseken, pártcsoport- értekezleteken történik. Ezek a fórumok az információ- áramlás megfelelő forrásai, a kommunisták így részesei a határozatok, döntések meg­hozatalának. A POLITIKAI FELVILÁ­GOSÍTÓ munka jelentősége napjainkban még fontosab­bá vált, igényli a kommu­nisták agitációs tevékenysé­gének fokozását. Nem me­rülhet ki a politikai tovább­képzésben, a különböző ok­tatási formákon való részvé­telben. ahol nem kell tagdíjat fi­zetni. — Helikopter — helyből felszállni és a levegőben közlekedni tudó jármű, amelynek fedélzetéről csal­hatatlanul meg tudja álla­pítani az Illetékes, hogy a csak az Eged-hegyi kilátóból meg a felnémeti templom tornyából látható, szépen festett szerszámoskamra job­ban rontja a városképet, mint a Ráckapu-téri — a patak melletti, az iskolával szemben lévő — szemétlera­kodó hulladéktároló telep. (Fénykép kész.) — Kooptálás — a demok­ratikus fórumrendszer egyik kedvelt lépcsőfoka. Megérté­sét példával illusztráljuk: A Tiszáninneni községben tá­vozott a tanácselnök. Miután helyben nem volt alkalmas személy, egy dunántúli falu­ból hozott emberrel vélték a legjobban megoldani a gondot. Miután a tanács „választott szerv”, ezért — a jelöltet kooptálta a ta­nács, — kooptálta a tanácsi vb, majd — teljesen demokratikusan megválasztották elnöküknek. A példa nemcsak a köz- igazgatási szervekre érvé­nyes, csupán a közérthetőség miatt szedtük ezt elő. — Cserearány-romlás — eddig csak a nyugati piaco­kon ismert probléma, amely szerint a magyar árukat egyre kedvezőtlenebb árakon lehet értékesíteni. Ma már ez a fogalom a KGST-beli országokkal szembeni keres­kedelemben is érvényre ju­tott. .. Szovjetunió Egy Tallin környéki villá­ban él a mai észt irodalom két óriása: Vlagyimir és Eme Beekman — férj és feleség. Eme Beekman épp most fe­jezte be tizenharmadik re­gényét, „Az ösztön”-!. Fér­je, beszélgető partnerem olyan jól ismert művek szerzője, mint a „Kelet-Európa fé­nyei”, az „Éjszakai repülők”, „A szamár éve”, s még so­rolhatnánk a többit. Leg­utóbbi kötete, „A folyosó” az észtországi volksdeutchok Né­metországba telepítéséről szól, s a ma problémáit is érinti. — Hogyan tükröződik a múlt és a jelen az észt iro­dalomban ? — Az utolsó két évtized­ben — mondja Beekman — hazám irodalma jelentősen fejlődött. Korábban a nagy epikai művek jellemezték, te­matikájában pedig a pa­raszti élet. Ennek jegyében íródott a 60-as években Aadu Hint „Szelek partjai”, Emi Krusten „Ifjak szívei” című könyve. A mai észt próza tömörebb és rövidebb, pszichológiailag feszült, lük­tet benne modern életünk ritmusa. Napjainkban több lett az intellektuális írás, ra­cionálisabban gondolkodnak íróink. Mindez az észt nem­zeti jellegbő fakad, hisz mi tartózkodóak vagyunk, ide­gen tőlünk a túlzott lelkese­dés. Inkább hajiunk a kívül­álló figyelemre, az iróniára és öniróniára. Ez természe­tesen mai irodalmunkban is tükröződik. Véleménye szerint hogyan jelentkezik a művekben az észt nemzeti jelleg? — Talán a hősök jelleme és az írók világképe az, ami gyökeréig észt. Irodalmunk formája a korábbinál uni- verzálisabbá vált, hisz a né­pek közötti kölcsönhatás olyan jelentős, hogy ma már helyesebb a nemzeti helyett világirodalmi jelenségek vál­tozásáról, fejlődéséről szólni. Persze, azért az általános, világméretű jelenségekbe a — Mezőgazdaság — nép­gazdaságunknak az az ága­zata, amely szerencsére egész jól működik, s amely­nek tevékenysége nélkül olyan ipari ország lennénk, hogy arról koldulnánk.., — Műszaki értelmiség — olyan hivatás, amelyet csak a legrosszabb eredménnyel végzett, tovább tanulni akaró középiskolások válasz­tanak — azok is, akik csak a katonaság elől akarnak menekülni —, tekintettel az ilyen egyetemen szerzett tu­dás és diploma későbbi „megbecsülésére”... — Olajárrobbanás — a kőolaj árának hirtelen fel­szökése, amelyről azt gon­dolta a Világgazdasági Ku­tató Intézet 1974. elején, hogy az bennünket, mint szocialista országot nem érint... Később kiderült, hogy igen, emelkedtek is a nyersanyagból készült ter­mékek árai. Aztán az olajár csökkent, de ez már minket tényleg nem érintett, mert a benzin ára csak emelke­dett. (Lásd még: „a világpiaci ár érvényesítése”, a „begyűrű­zés”, a „cukor” és a „kávé” címszó alatt.) — Reklám — jó nő a képernyőn: együnk ' Grape fruit-ot, mert az vitamindús (narancsot amúgyis ritkán lehet kapni); mozdony a képernyőn: fuvaroztasson év elején a MÁV-val — vasút­tal olcsóbb, (a felszedett sí­nek, cukorgyára megszünte­tett iparvágányok, felemelt díjak ellenére is? Biztos, mert a MÁV díjakat tűzött ki a szállításvezetőknek, akik — saját üzemük, gyáraik ér­dekeinek ellenére — fuva­roztatnak a rangos, pontos, rugalmas nagyvállalattal.) Esetlegesen még érdekes­nek tűnő fogalmakat alka­lomadtán ismertetünk a jö­vőben is. nemzeti jellegek is beleszö­vődnek. Az észt irodalom például feltétlenül hozzáadja a műhöz a valós magvat, hi­szen a lényegéből fakad a dokumentálási hajlama — jó példa erre Iaan Kross történelmi prózája és a vi­lágszerte ismert, sokat for­dított Lennart Meri köny­vei. — A mai észt irodalomnak melyek a legizgatóbb kérdé­sei? — Valószínűleg ugyanazok, ami az egész szovjet irodá­mé: az ember és a tudo­mányos-technikai forrada- dalom, az ember viszonya a társadalomhoz, a természet­hez, az erkölcsi értékekhez. Ehhez egy gyökeresen nem­zeti probléma kapcsolódik — a személyiség alkalmazkodá­sa az új körülményekhez. Hiszen népünk egyetlen em­beröltő leforgása alatt a pa­raszti életmódból kitörve, fejlett tudományos-technikai körülmények között élő vá­roslakóvá lett. A sötét, sü­ket tanyáról a sokemeletes városi házba költözött em­ber azonban nem tud egy- csapásra szakítani a múlttal, még ha az sokkal sívárabb is, mint a jelen. Sok fiátal szerzőnket foglalkbztatja ez a fájdalmas folyamat. — Aktuális számunkra az ember és a természet kap­csolatának divatos témája is. Kis köztársaságunk termé­szetvédelmére fokozottan kell ügyelnünk, fel kell éb­resztenünk az emberekben a felelősségtudatot — ezt teszi prózánk és költészetünk is. — Az észt írókat izgatja az információözön ránk zú- dulása is — hogyan kell a lényegtelent, a károst, a nyo­masztót kiszűrni? Erre is választ keresünk. — Tud-e segíteni az em­bereknek a szépirodalom ab­ban, hogyan különítse el „a tiszta búzát az ocsútól”? — Az író igyekszik, de a megoldás feltalálása nem feladata. Annyit tehetünk, hogy az örök erkölcsi érté­kekre — a jóságra, a köte­lesség- és felelősségtudatra, a szeretetre hívjuk fel a fi­gyelmet. — Mi az észt irodalom legjellemzőbb műfaja? — Ma talán a próza, míg a 60-as években a költésze­té volt a hangadó szerep. Ezt mutatja az is, hogy a legutóbbi években inkább prózánkat fordítják hazánk népeinek nyelvére, és kül­földön is a próza iránt na­gyobb az érdeklődés. Az utóbbi években több észt szerző jelent meg magyarul, lengyelül, csehül és szlová­kul, németül, bolgárul. Ez annak a bizonyítéka is, hogy irodalmunk túllépett a nem­zeti kultúra szűk keretein. — S mennyire ismerik, ol­vassák az észtek a többi köz­társaság és a környező szo­cialista országok irodalmát? — Küzdünk az irodalmi bezártság ellen. Negyven idegen nyelvből és számta­lan nyersfordításból gazdag világirodalmi körképet kíná­lunk. Jól ismerik és szeretik nálunk Heinrich Böllt, Köp-' pent, Sálingért, Graham Greent, Marquezt, Wonnegu- tot, Merle-t Samust, Franz Kafkát, James Joyce-t Mo- raviát, de jelennek meg észt fordításban hindu, urdu, per­zsa, japán nyelven író szer­zők is. A műfordítókat Tartu ősi egyetemén készítik fel hivatásukra. A finn „Otawa” kiadónál közösen most adunk ki egy finn, svéd, orosz és észt nyelvű antológiát, mely­ben minden közölt vers va­lamennyi említett nyelven szerepel majd. (BUDAPRESS — APN) Jugoszlávia Jugoszlávia 65 cipőgyára több mint 42 ezer dolgozót foglalkoztat. A cipőgyárak­ban az idén 70 millió pár lábbelit készítenek, s ennek 40 százalékát — 30 milliót — exportálják. Legnagyobb megrendelőik a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A jugoszláv cipőknek jó híre van a világban. Legis­mertebb gyáraik — a Boro- vo, a Planika, az Astra, a Peko, a Léda, Cik és a Kos­tana — mellett a kisebb üze­mek is kiváló minőségű árut gyártanak. A cipőgyárak ügyes üzlet- politikát folytatnak, ered­ményesen együttműködnek a nemzetközi hírű külföldi cégekkel. Így például a trizi- ci Peko az Adidas-szal, a knjazevaci Léda a Kickers- szel, a borovói kombinát a Salamanderrel áll üzleti és kooperációs kapcsolatban. A kiváló bőrcipők mellett a jugoszláv bőripar méter­árut és konfekciót is expor­tál. Vietnam Nguyen Dinh Chieu, a vietnami nép nagy nemzeti költője 160 évvel*ezelőtt szü­letett a déli Ben Tre tarto­mány Ba Tri járásában. A költő születésének évfordu­lójáról országszerte megem­lékeznek a Vietnami Szocia­lista Köztársaságban. A leg­több rendezvényre szülőföld­jén és Ho Si Minh-városban kerül sor. Több mint 200 kutató, iro­dalomtudós, egyetemi tanár vett részt például azon a tu­dományos tanácskozáson, amelyet Ho Si Minh-város­ban rendeztek meg a közel­múltban a költő életművé­nek megvitatására és mélta­tására. A helyi Társadalom- tudományos Kutató Intézet vezetője, Nguyen Cong Binh professzor megnyitó beszédé­ben a következőket mondot­ta a költőről: „Nguyen Dinh Chieu olyan harcos, költő és ember volt, aki egész életét hazája, né­pe szolgálatának szentelte. Gondolatai mélységét, tettei etikáját tanulmányozni — forradalmi feladatunk, mert így a kultúra haladó hagyo­mányainak értékeit az új kultúra és az új embertípus kialakításánál hasznosíthat­juk.” A költő, bár 26 éves korá­ban elvesztette szeme vilá­gát, tevékenyen részt vett népének a francia gyarma­tosítók elleni harcában. Ta­nítványai körében ápolta a hazafiúi szeretet lángját és mint orvos küzdött a nép- egészségügy fejlesztéséért. Művei közül a legtöbb ma is közkézen forog. Ilyen pél­dául a 2082 versszakból álló híres eposza, a „Luc Van Tien”, amelyben egy, a né­péért élő és küzdő ifjú éle­tét, hányattatásait írja meg. „Van Te Troung Dinh” című művében pedig a francia gyarmatosítók ellen felkelt parasztság vezetőjének halá­láról emlékezik meg. Az évforduló alkalmából a költő több művének új ki­adása jelenik meg az VSZK- ban. KNDK A bevezetett újításoknak és korszerű technológiáknak köszönhetően gyorsan és dinamikusan fejlődik a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság vas- és. acélipara. Az idei év első felében az acéltermelés 19,8, a henge­relt acéltermelés 20,4, a var­rat nélküli csőgyártás 30, a drótkötélgyártás pedig 29,1 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt esztendő azo­nos időszakában. Jelentősen megnövelte ter­melését az iparág üzemóriá­sa, a Kim Csek Kombinát is. A vállalatnál az idén kezd­te meg az üzemelést a 2. számú kemence, és így a ciklikus gyártásról átállhat- tak a folyamatos termelés­re. Kiemelkedő sikereket ér­tek el az ország más vas- és acélipari üzemeiben is, így a Hvanghe Vasműben, vala­mint a Kangszon és Szong- dzsin Acélművekben. A KNDK vaskohászata az idén is tovább szélesítette az alapot ahhoz a hosszútávú tervcélhoz, amely szerint az acéltermelést évi 15 millió tonnára kívánják növelni. — nagy — Innen-onnan DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
Thumbnails
Contents