Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

I Nyíltan, a jövőről». I I Világos döntésekre, előremutató állásfog- terület sorsa szempontjából fontos, hogy az lalásra és hiteles orientációra van szükség, MSZMP mind a helyzet elemzéséből, mind nemcsak alkalmanként, hanem rendszere- a feladatok összegzéséből egyértelmű kö-> sen. Ezt hangoztatta legutóbb az országos vetkeztefésre jutott. Egységes fellépés a propaganda-, agitációs- és művelődéspoliti- marxizmussal, az igazsággal, az emberies- kai aktíván Aczél György, az MSZMP Po- séggel, a szocializmussal szemben álló néze- í litikai Bizottságának tagja, a Központi Bi- tek ellen. Marxista elméleti igényesség, vi- 5 zottság titkára. Akik a tömegtájékoztatás ták, eleven szellemi pezsgés, az új kérdések ! révén valóban aktívan bekapcsolódtak az felismeréséért és megválaszolásáért. említett összejövetelbe, azok érzékelhették. Elvont, elméleti tennivalók ezek? Szó j hogy az ideológiai élet jeles képviselői való- sincs róla, hiszen a cél az, hogy társadal-; ban kimondták, mi mellett, és mi ellen fog- műnk értékei a mindennapi életben, az lalnak állást. Ezt nem a kinyilatkoztatás- emberek hétköznapi magatartásában is > ként, hanem az eszmecsere, a vita szándé- megnyilvánuljanak. Hiszen hazánk sem | kával öntötték szavakba. mentes azoktól a rossz reflexektől, ame- < A jelen viszonyok között erre különösen lyek az osztálytársadalmakban ivódtak be nagy szükség van, élénk eszmecserékre. Ez az emberekbe. Népünknek ugyanakkor van- a szemlélet és magatartás két fő forrásból nak olyan ősi szokásai is, mint az együtt­származik, illetve táplálkozik. Az egyik az működés, az egymáshoz való alkalmazkodás, a helyzet, melyet az országos tanácskozás az igazságosság, a családszemlélet, a haza- j résztvevői egy kérdés formájában összegez- fiság, a barátság, a segítőkészség. Ide sörei­tek: „Megengedhetjük-e magunknak, hogy ható a műveltség, a széles látókör iránti ilyen bonyolult, összetett helyzetben le- igény, a munka megbecsülése. Mind meg­mondhatunk-e a megújhodó elmélet segít- annyi elem, amelynek szervesen be kell ségéről? Nem késztetnek-e éppen a kény- épülnie a szocialista társadalom értékrend- szerítő körülmények arra, hogy a napról jébe. napra való alkalmazkodás helyett tudató- Az ideológiai élet kiemelkedő személyisé- sabbá tegyük ténykedésünket, előbbre látó- gei ezeknek az alapvető értékeknek a vé- vá váljunk, azaz meggyorsítsuk ideológiánk dóiméért és terjesztéséért szálltak síkra és alkotó fejlesztését... ?” hívtak munkára mindenkit, akik féltik vív­A másik az a felismerés, hogy nincs, nem Hiányainkat és a békét. Ök azok, akik meg / lehet és nem is lesz soha „perfekt”, befeje- akarják őrizni, amit elértek és közösen el- I zett, tökéletes marxizmus. A társadalom értünk, akik helyeslik a politika felelősen; 5 előrehaladásával tehát fejlődnie kell az ideo- kockázatot vállaló törekvéseit, megértést ( lógiának is. így lehet leginkább kikerülni tanúsítanak a kényszerű intézkedések < a buktatókat, az ösztönös lépésekkel járó iránt... veszélyeket. A szocialista építés további menete, az ország közérzete, az ideológiai Mentusz Károly Üzemegészségügy tavaly és az idén Az új év első hónapja — mint minden területen — az üzemegészségügyben is az elmúlt év munkájának összeg­zése, a kitűzött feladatok elvégzésének mérlegelése, s egy­ben felkészülés az 1983. évre, meghatározva további fel­adatainkat, terveinket, dolgozóink jobb egészségügyi el­látása érdekében. Az 1982. évben 11 676 dol­gozó jelent meg az üzemi rendelőben (1489-el több, mint 1981-ben!) Ebből 100 fő munkába lépés előtti al­kalmassági vizsgálat céljából, 889 fő szűrővizsgálaton (rák­szűrés, máj szűrés, megválto­zott munkakörülmények mi­att végzett vizsgálatokon, hallásvizsgálaton, stb.) Idült megbetegedésben (— ízületi betegség, gyomor-, bélbeteg­ség. szív, keringési rendszer betegsége, stb. —) szenvedő dolgozóink, az elmúlt évben is rendszeres ellenőrzés alatt álltak, a „118 gondozottunk”, mintegy 392 alkalommal je­lent meg az orvosi rendelő­ben, egészségi állapotának ellenőrzése céljából. Az összforgalomhoz viszo­nyítva, elenyészően kevés volt (78 fő!) az ún. „sürgős­ségi esetek” száma, mely alatt a balesete« (14 fő) és rosszullétes (64 fő) dolgozók ellátását értjük. Egyéb vizs­gálat, gyógykezelés (rövid­hullám, rolitron kezelés, in­jekciós kezelés, stb.) és gyógyszeríratás céljából, mintegy 10195-en jelentek meg a rendelőben, az 1981- évi 8606 fővel szemben­Sajnálatosan növekedett a keresőképtelen betegek szá­ma, amíg az 1981. évben 1109 dolgozó vált hosszabb, rövidebb időre keresőképte­lenné, addig 1982-ben 1337 fő volt a táppénzre vettek száma. Ennek megfelelően emelkedett a betegség matt kiesett napok száma is, ami 1981-ben 15 267, 1982-ben már 16 901 nap volt. A keresőképtelenséget oko­zó megbetegedések között első helyen állnak a meghű­léses betegségek és az ízületi bántalmak. Az ízületi beteg­ségek okozta munkakiesé­sek számát megkíséreltük csökkenteni, különböző fizi- kótherápiás — kénes fürdő, rövidhullám és rolitron — kezelések alkalmazásával, de a kezdeti biztató eredmé­nyek ellenére, nem tudtuk elérni betegeink munkaké­pességének szintentartását. Ehhez kétségtelenül hozzá­járult az a tény, hogy dolgo­zóink jelentős része későn jelentkezik panaszával s ilyenkor már csak tartós gyógyszeres kezelés és hosz- szabb-rövidebb pihenés se­gíthet munkaképességének helyreállításában. Az üzemorvosi rendelő nagy betegforgalma mellett, nem kis gondot jelent a megelő­zés („preventív munka”) szervezettségének megvaló­sítása, egyes betegségek ki­alakulásának, még időben történő felismeréssel való megelőzése. Ezt a cél szol­gálják a különböző szűrő- vizsgálatok. Az elmúlt évben nőgyógyászati és májszűrést szerveztünk, a megyei kórház szakorvosainak bevonásával. A megvizsgált 181 dolgozó közül 12 fő rendszeres szak­orvosi gondozás, ellenőrzés alatt áll, 37 dolgozónál je­lenleg „csak” gyógyszeres kezelésre van szükség. Feladatainkhoz tartozik dolgozóink egészségnevelése, felvilágosító előadások tartá­sa is. Témaválasztáskor, minden esetben igyekszünk figyelembe venni dolgozóink igényeit, valamint azt a tényt, hogy ha egy-egy meg­betegedés vagy panasz, az átlagosnál nagyobb mérték­ben fordul elő rendelésein­ken,, mint pl: fejfájásos pa­naszok, gyomor, és bélbete­gek diéta problémái, stb. 1982-ben összesen hat fel- világosító előadást tartot­tunk: — „Gyomor- és bélbetegsé­gek. Diétás tanácsok”. — „Fejfájásokról- és gyógy­szeres kezelésükről.” — „Gombás bőrbetegségek”­— „Bőr- és szépségápolás”- (KISZ-alapszervezet kéré­sére) — „Táppénzes betegeink jo­gai és kötelességei.” — „Szakképzett elsősegély- nyújtók továbbképzése.” Végül szükségesnek tar­tom, hogy említést tegyek azokról a terveinkről, amit 1982-ben nem tudtunk meg­valósítani. Első helyen emlí­tem a „Rizikó-klub” beindí­tását, ami az egyedi adatla­pok sokszorosítási problémái miatt nem valósulhatott meg az elmúlt évben. Nem sikerült megvalósíta­ni a „rokkant nyugdíjasa­ink” találkozóját, illetve meghívásainkra csak négyen jelentek meg a tizenhét meg­hívottból. Meggyőződésem, hogy a találkozó sikere szer­vezési hiányosságon múlott és nem az érdektelenség tar­totta távol dolgozóinkat. Ugyancsak a rossz szervezés hiúsította meg a KISZ-es fiatalok kérésére — „Nap­fény és egészség” c. — ter­vezett előadást, mely hallga­tóság hiányában nem lett megtartva. összegezve az üzemegész­ségügyi munkánk 1982. évi tapasztalatait és szem előtt tartva dolgozóink magasabb szintű egészségügyi ellátásá­nak szükségességét, készítet­tük el az 1983. évi munka­tervünket, melyben igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a preventív (megelőző) tevé­kenységnek. További szűrő- vizsgálatokat szerveztünk, ilyen pl. az orthoped szakor­vos bevonásával tervezett vizsgálat, mely során „ki­szűrjük” azokat a dolgozó­kat, akiknél bokasüllyedés vagy egyéb, ízületi panaszo­kat kiváltó csontrendszeri elváltozás észlelhető. A szük­séges gyógyászati segéd­eszköz (lúdtalpbetét, gumiha­risnya, stb.) a vizsgálatot kö­vetően, a helyszínen kerül felírásra. Szemészeti szűrést elsősor­ban, a mesterséges megvilá­gításban dolgozók szemésze­ti problémájának korai fel­ismerése céljából tervezzük- Ez évben is lesz nőgyó­gyászati szűrés- Beütemeztük a vezető beosztásban lévő dolgozók általános szűrővizs­gálatát, különös tekintettel a stressz-hatásra, mint rizikó- faktorra- 1983-tól a nappali tagozatos szakmunkásta­nulók tantervében szerepel az elsősegélynyújtás, amit szakképzett üzemi ápolónő­ink fognak oktatni.' Kísérleti jelleggel bevezet­tük a munkahelyi testneve­lést, egyelőre a kézi szivar­gyártás és -csomagolás dol­gozóinál. Erre vonatkozó tapasztalatainkról a későbbi­ek során beszámolunk. Ez évre tervezett egész­ségnevelő, felvilágosító elő­adásaink témaválasztásánál ismételten figyelembe vettük dolgozóink kérését: — „A cukorbetegségről” (az érintett dolgozók kérésére) — „Csak nőknek! Bizalma­san négyszemközt” — „Ismételten, j a fogamzás- gátlásról”. — „öngyógyítás, túlzott gyógyszerfogyasztás”. (Fimvetítéssel egyebeköt- ve.) „A serdülőkor problémái­ról” címmel, a szakmunkás- tanulóknak tartunk előadást. Végül. de nem utolsósor­ban, meg kell említenünk, hogy egészségnevelési szán­dékkal vezetjük be, ez év­ben a gyári újságban az „Or­vos válaszol” c- rovatot- Ter_ vünk szerint, amennyiben egy-egy kérdés többeket érint, úgy ázt „klubszerű be­szélgetés” keretein belül részletesebben megvitatjuk. A fent elmondottakban — a teljesség igénye nélkül — igyekeztem röviden összegez­ni az üzemegészségügy 1982. évi munkáját, és ismertetni dolgozóinkkal az 1983. évre tervezett feladatainkat. Dr. Bírta Éva üzemorvos Az SZB tárqyalta A vállalat szakszervezeti bizottsága január végi ülé­sén több fontos napirendet tárgyalt. — beszámoló hangzott el az 1982. évi gazdálkodásról. — A vállalat gazdasági ve­zetőinek elmúlt évi mun­káját is véleményezte a szakszervezeti testület. — Előterjesztésre, és megvi­tatásra kerültek az 1983. évi termelési-gazdálkodá­si terv és a személyi jö­vedelmek növelésének le­hetőségeit bemutató terv­variációk. — Majd a szakszervezet el­múlt évi munkájának értékelése, valamint az SZB és a "Bizalmi Testü­let 1983. I. f.-évi ülés­rendjének anyagát vitat­ták meg a résztvevők. A szakszervezeti bizottság ülésén részt vett Szabó Béla, az ÉDOSZ megyebizottság titkára és Bukta Tibor, az SZMT elnökségének tagja. A résztvevők érdeklődésé­nek középpontjába az 1983. évi tervjavaslat került. Ez természetes is, hiszen min­denkit rendkívül érdekel, hogy az egyre nehezebbé váló gazdálkodási körülmé­nyek között vállalatunk ho­gyan tarthatná meg eddigi jó pozícióját, mik a tenni­valók, s a gazdálkodás sze­mélyi és tárgyi feltételei mennyiben felelnek meg a feladatoknak. Az kétségte­len tény, hogy az 1983 ja­nuár 1-től bevezetett bér­es keresetszabályozás vál­lalatunkat is kedvezőtlenül érinti. A vállalati tervjavas­lat előterjesztői jól illuszt- nálva mutatták be a jöve­delem-növekmény külön­böző variációit és az eze­kért fizetendő adókat. így viszonylag minden résztvevő könnyen kiválaszthatta azt a változatot, amely mind a dolgozók, mind a vállalat érdekeinek megfelel. A szakszervezeti bizottság a tervjavaslatot elfogadta és letette a voksot az érdekelt­ségi alap-terv II-es variáció­ja mellett, ami azt jelenti, hogy az idei 3 millió Ft-os részesedési alapképzéssel szemben az 1983. évi nyere­ség után (1984. februárban) 4 millió Ft-os részesedési alapképzést javasol, amely a jövedelemnövekedést mintegy 2,1%-kal javítja. Szabó Béla megyebizott- sági titkár minden élelmi­szeripari vállalat számára követésre méltónak minősí­tette a vállalati tervjavaslat előterjesztésének és megvi­tatásának , nálunk tapasz­talt módszerét. Elismeréssel szólt a vállalatnál folyó szakszervezeti munkáról, de egyben azt is kifejezte, hogy ezen a vonalon nem éltünk mindig a meglévő lehetősé­gekkel. Bukta Tibor az SZMT elnökség nevében mondott köszönetét az el­múlt évben végzett munká­ért. Mint mondta, számára is nagyon érdekes és hasz­nos volt amit itt hallott és látott, s úgy ítélte meg, hogy ezt a közgazdasági szemléletet kellene minden­hol meghonosítani a szak- szervezeti munkában. A hosszúra nyúlt ülés résztvevői felelősséggel dön­töttek minden kérdésben, és javasolták a bizalmi testü­letnek az általuk megvita­tott napirendek elfogadását, (amelyre február 10-én ke­rül sor), ezt követően pedig agitációt és példamutató munkát a tervcélok mara­déktalan megvalósítása ér­dekében. — B — Magyar találmányok Manapság egyre több szó esik Magyarország „szellemi” exportjáról. Futótűzként ter­jed hazánkban a „feltalálni Vágyás”. Rubik Ernő s tár­sai sikerein felbuzdulva so­kakban ébred a vágy: hátha ő lesz a következő. Ma már az információk fantasztikus méreteket öltenek. A köze­pes. de még a rendkívüli képességgel rendelkezők sem tudják nyomon követni a • rengeteg találmányt, melyek abban különböznek elődjeik­től, hogy tökéletesebbek, vagy valami új, eddig soha nem látott, hallott dolgot tartalmaznak. Az ipari forradalom óriási lendületet adott az emberi­ség fejlődésének. Annak el­lenére, hogy a kutatások megfelelő eszközök híján igen mostoha körülmények között folytak, meglehetősen sok találmány született. A következő számunkban induló sorozat magyar talál­mányokat mutat be. D brigádélet eseményei A szocialista brigádélet­nek mozgalmas időszaka volt a januári hónapban. Ilyenkor készülnek az előző évi vállalások értéke­lései. Nagy lendületet vesz a naplóírás és a csinosítás. Az évközben sebtében meg­tett bejegyzések mellé most fotók, rajzok, képek kerül­nek. A brigád „apraja nagyja” készül a brigád­munkát értékelő gyűlésre, és készülnek az 1983. évi vállalások is. Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy a brigádok tevékeny­sége kampányjellegű lenne. Egész évi folyamatos ko­moly munka az előzménye ennek a mozgalmas néhány hétnek. Az értékelő brigádgyűlé­sekre január 15—31. között került sor. A vállalat 48 szocialista brigádja adott számot munkájáról, elért eredményeikről, de önkri­tikusan szóltak az előfordult hibákról, hiányosságokról is. Kritikusan a környezetük­ben tapasztaltakról. A brigádbeszámolókat hallgatva, az elmúlt évben végzett munkát értékelve azt mondhatjuk, előrelépés volt tapasztalható a brigád- életben. Nem olyan látványos mint az „őskorban”, 15-20 évvel ezelőtt, de most már magas a szint, a mérce, amihez javulni nem csekély felada­tot jelent. Általában el lehet monda­ni, ott, azokon a területe­ken jó színvonalú a brigád­mozgalom tevékenysége, ahol a munkahelyi vezető is szívügyének tekinti ezt a kérdést. És az a technoló­giai területekre jellemző el­sősorban. A brigádok munkáját a legtöbb vezető segíti és fi­gyelemmel kíséri, de akad­nak ellentétes esetek is, ahol sem évközben, sem az éves értékelő brigádgyűlés­nél nem volt érdeklődés a brigád munkája iránt. Ilyen volt pl. a Kandó Kál­mán szocialista brigád. Ezek szerencsére nem tipikusak, de egyáltalán nem lenne szabad előfordulniuk. A brigádok tagjai komo­lyan vették vállalt felada­tukat, s azt legtöbb esetben becsülettel teljesítették is. Ez tükröződik a vállalat 1982. évben elért eredmé­nyeiben. Ezért is jöttek oly sokan össze. Ez is egy elő­rehaladás, hiszen néhány éve még komoly agitációt kívánt ennek elérése is. A brigádgyűlések tartalmilag értékesek, rendezésükben pedig legtöbb helyen ünne­pélyesek és hangulatosak voltak. A jókedv, a kulturált szó­rakozás, a baráti beszélge­tések, a kedves élcelődések, egy-egy nagy család be­nyomását keltették. Az év hosszú kemény hétköznap­jai után jól esett ez a kis ünneplés, az összetartozás érzésének erősítése. Szük­ség is van erre, hiszen a szocialista brigádokra 1983- ban is igen komoly felada­tok várnak. —bm— Táplálkozástudományi adatbank Az NDK Tudományos Akadémiájának fontos in­tézménye a 35 évvel ezelőtt alapított Postdam-Rehbrük- kében működő Központi Táp­lálkozástudományi Intézet. A II. világháború után elsősorban az élelmiszerhi­ány leküzdése volt a felada­ta. Azt kutatták, hogy a meglévő anyagokkal, eszkö­zökkel hogyan lehet az ember számára legszüksége­sebb. alapvető cikkeket elő­állítani és a fogyasztókhoz juttatni. E feladat végre­hajtásában élenjárt az In­tézet. >Ma viszont a 29-ről fél­ezerre növekedett létszám­mal a kutatóintézet mun­katársai azon fáradoznak, hogy elméleti és gyakorla­ti munkásságukkal a túl- tápláltságból eredő károso­dások, megbetegedések megelőzéséhez segítsék hoz­zá a lakosságot. Az élel­miszerek tartalmi összete­vőit, szabványait ez a pots­dam-rehbrückei intézet dolgozza ki az egész or­szágra kiterjedően. Az in­tézet orvosai, biológusai, vegyészei, fizikusai, köz­gazdái, szociológusai, mér­nökei és más szakemberei a kormányszervek, hivatalos intézmények / egész sorával tartanak eközben kapcsola­tot. Egyik fő kutatási terüle­tük arra irányul, hogy az élelmiszerekben található felesleges vagy éppen káros anyagok elleni védelem széleskörű alapjait megte­remtsék. Eddigi eredménye­ikből ajánlásokat dolgoz­nak ki az illetékes szervek számára. Figyelemre méltóak az in­tézmény eddigi gyakorlati eredményei is. A kyritzi gyárral közösen fejlesztették ki a diétás élelmiszerek elő­állításához szükséges kemé­nyítőfajtát, amelyet ma már nagyüzemi módszerekkel ál­lítanak elő. Érdemes meg­említeni a Gabonakutató és Sütőipari Kombináttal kö­zös tevékenységüket is. Ku­koricából és rizsből készítet­tek egy különleges lisztfaj­tát, amelyből olyan gyógy- kenyeret sütnek, amit ve­szély nélkül fogyaszthat az NDK-ban élő mintegy há­romezer lisztérzékeny gye­rek. A bébiételek és -italok, a kalóriaszegény diétás cik­kek egész sorának tömeg- gyártását is ők készítették elő. Nemcsak maguk újítanak, de szívesen veszik át más országok táplálkozástudo­mányi intézményeinek is a gyakorlatát, eredményeit. Je­lenleg 21 együttműködési szerződés alapján a szocia­lista országok hasonló inté­zeteivel kooperálnak. A kö­zös munka eredményeit adatbank őrzi, amelynek tartalma minden hazai — sőt külföldi — gyárnak és intézetnek a rendelkezésére áll. 2 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents