Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 12. szám

AG AZI !&*♦ mmúMM&MM ÜNNEPI M Színek és munkahely Az orvostudomány egyik ágazata a színpszichológia, már hosszabb ideje foglal­kozik a színek értelmi és érzelmi hatásainak vizsgála­tával. Különösen szoros kapcsolat­ban vannak az embert érő színingerek érzelemvilágunk kialakulásával, ami döntően meghatározza közérzetün­ket is. — A közérzet pedig az emberi szervezet aktivi­tására serkentő, vagy csök­kentő hatást fejt ki. Így természetesnek látszik, hogy a közérzet szükségsze­rűen befolyásolja reakcióké­pességünket is a külvilág felől érkező hatásokkal szemben, ami a biztonságos munkavégzésnek sem elha­nyagolható tényezője. Nem mindegy tehát, hogy a munkatermek festése előtt a színek meghatározásánál miként döntünk. Az ipari színdinamika (színkondícionálás) köve­telményei szerint a színeket négy csoportba lehet oszta­ni: 1. hideg és meleg színekre, 2. izgató és nyugtató színek­re, 3. könnyű és nehéz színek­re. 4. közelítői és távolító szí­nekre. A meleg színek a spekt­rumban a vöröstől a na­rancson keresztül a sárgáig terjednek. Alkalmazásuk ajánlatos minden olyan he­lyen, ahol barátságos, me­leg, napos környezetet aka­runk kialakítani. Ez utób­bi szempontból különösen a sárga szín alkalmazása elő­nyös. A meleg, izgató színek tudatos alkalmazásának ott van jelentősége, amikor a munkafolyamat jellegéből adódóan monotónia kiala­kulásával kell számolni, de túlzott használatukat kerül­ni kell mert esetleg idege­sítik a dolgozókat. Hideg, nyugtató színeket ott kell alkalmazni, ahol a technológia jellegéből kö­vetkezően a munkakörnye­zet idegesítő, nagy a lárma, vagy a mozgás. A világos színek általá­ban könnyű színek és egy­ben távolító színek is. A sötét színek nehéz és egy­ben közelítő színek is. A fenti törvényszerűsé­gek ismerete és alkalmazá­sa mellett a színek kivá­lasztásánál esztétikai szem­pontokat is figyelembe ve­vő egyéni ízlésre is szükség van. Ez azt jelenti, hogy a színek gyakorlati alkalma­zására nem lehet valami­lyen általános receptet adni, csupán körvonalazni lehet célszerű alkalmazásuk he­lyeit. Szolgáljon erre a kö­vetkező összeállítás: Vörös: élénkítő, meleg, bizalmas, serkentő hatású szín. Veszély jelzésére és ti­lalom közlésére kiválóan al­lralmac NARANCS: élénkítő, vi- dámító hatású, meleg szín. Jól felhasználható helyisé­gek végfalának színezésére. SÁRGA: nagy, boltozatos, barlangszerű helyiségekben jól alkalmazható szín. Hideg helyiségekben bizonyos fo­kig melegérzetet kelt, fé­nyes, levegős hatása miatt szűk folyosók, lépcsőházak színezésére igen alkalmas. SÁRGÁSZÖLD: barátságos hatású szín. Igen előnyös tulajdonsága, hogy a fényt jól visszaveri, így a kellő megvilágítást és ezáltal a jó látást elősegíti. Egyetlen hátránya, hogy az ilyen fe­lületről visszaverődő fény az emberi test színét kissé meghamisítja, természetel­lenessé teszi. ZÖLD: színdinamikai szempontból egyik legjob­ban felhasználható szín. Minden árnyalatában friss, üde hatású, de nem izgató, hanem inkább kissé pasz­sziv érzetet kelt. Szintén visszaverődő, így a megfe­lelő megvilágítást nagymér­tékben elősegíti. ZÖLDESKÉK: hűvös, zárkózott, passzív hatású szín. Olyan munkahelyen használható, ahol sok em­ber van együtt, és így a he­lyiség az átlagosnál mele­gebb hatást kelt. KEK: uralkodó színként kevés helyen alkalmazható, mert nagy felületen alkal­mazva erős hideg érzetet kelt. Bizonyos körülmények között egész világos (ég­színkék) árnyalatai meny- nyezeten és végfalakon al­kalmazva a szabad levegő hatását keltik. JEGKÉK: barátságtalan, megközelíthetetlen, hideg szín, de meleg, párás, gőzös helyiségekben célszerűen al­kalmazható pszichológiai hő­érzékelés befolyásolására IBOLYA: távolító hatású, „öreges” szín. Pasztell ár­nyalatai a térhatást megnö­velik (ködhatás) és a szem számára ezáltal kellemes, megnyugtató hatásúak. BÍBOR: méltóságteljes, merev szín. Ipari alkalma­zása nem ajánlható, mert különösen nagyobb felülete­ken alkalmazva, nyomasztó, lehangoló hatású. SZÜRKE: semleges szín, hatástalan és semleges. Olyan helyeken, ahol a munka nagy figyelmet igényel és a környezet tarka színezése a figyelmet elvonhatja, kis fe­lületen alkalmazható. Nagy felületen való alkalmazása azonban nem kívánatos, mert monotóniát okoz. DRAPP: jellege és hasz­nálata megegyezik a szürke színével. Mindezeket tudva és fi­gyelembe véve kell dönte­nünk arról, hogy milyen szí­neket alkalmazunk munka­helyünk kialakítása során. Várkonyi József Érdekességek, furcsaságok Golf-áramlat A kiéli oceonagrafusok először mutatták ki a ten­gerben az olyan ciklonok­ból és anticiklonokból álló örvénytereket, amelyeket ed­dig csak az Egyesült Álla­mok nagy számítógépein mo­delleztek. Egy expedíció ve­zette a kiéli tengertudomá­nyi intézet Poseidon és Me­teor nevű kutatóhajóit az Azori-szigetektől északra fekvő területre, ahol a ha­jók és a műholdak által ösz- szegyűjtött adatok újfajta kombinációja alapján végez­tek rétegképződési és áram­lásméréseket. A Golf-áram­nak Űj-Fundlandtól dél-ke­letre fekvő területén már a múlt évben kihelyeztek tíz sodródó bolyát, amelyek helyzetét műholdakkal mér­ték. Ezek nagy hurokban kelet felé sodródtak. A vizsgálat célja volt kiderí­teni azt, hogy mi van emögött. E célból a hajók a közép­atlanti térségben mintegy 250 000 négyzetkilométert mértek fel. A sodródó bó­ják helyzetét naponta két­szer közölték a Poseidonnal és a méréseket ehhez igazí­tották. Jelenleg 26 bója sodródik az Észak-Atlanti- óceánban. A kutatóhajók fe­délzetén végzett kiértékelés azt mutatja, hogy a ciklo­nokból és anticiklonokból álló mintegy 100—200 kilo­méter átmérőjű örvénytér húzódik a közép-atlanti tér­ség fölött. Az örvényeknek a tengerben végbemenő cir­kuláció és a hőszállítás szem­pontjából nyilvánvalóan ha­sonló jelentőségük van, mint a mintegy tízszer nagyobb ciklonoknak és anticiklo­noknak a légkörben, ame­lyek a meleg és hideg le­vegő beáramlása szempont­jából meghatározók. A következő években az Azori-szigetek és az Izland közötti teljes területet akar­ják vizsgálat alá vonni. Tisz­tázni akarják, hogy Európa enyhe éghajlata vajon köz­vetlenül a Golf-áram kifu­tóira vezethető-e vissza. Birkanyírás simogatással Az ausztráliai tudományos és ipari kutatóintézet mun­katársai egerek nyálkami- rigyeiből olyan fehérjeanya­got választottak ki, amely megkönnyíti a juhnyírók munkáját. Ha ebből a nyál­kivonatból néhány milli­grammot a juhok bőre alá fecskendeznek, akkor az ál­latok hét napon belül el­vesztik gyapjúkat. Lágy simogatás is elegendő, és a juh nyomban megszabadul a gyapjától. Egy hét elteltével azután újra nőni kezd az állat szőre. Ahhoz azonban, hogy az Ausztráliában élő mind a 135 millió juhot így puszta simogatással meg le­hessen nyírni, a tudósoknak rá kell jönniük az egérszé­rum szintetikus előállításá­nak a módjára. Zaj és tanulás Egy sor tanulmány bizto­sítja, hogy a nagy zaj hát­ráltathatja a gyerekek fejlő­dését és tanulását. Egy rendkívül zajos, nyug­talan légkörű csecsemőott­honban 100 csecsemőn vég­zett vizsgálatok során — hangos sorozatot közvetített a televízió, kemény rock ment a sztereó-rádióban és több gyerek játszott egyszer­re a szobában — a csecse­mők lassabban tanultak meg beszélni, és kevésbé érdek­lődőek voltak életük első két évében, mint a nyugodt kö­rülmények között élő kicsi­nyek. Egy New York-i napközi otthonban, ahová erősen be­hallatszott a metró zaja, erősen visszaesett a gyere­kek figyelme. Egy magasva­sút közelében 700 tanulón nyolc éven keresztül végzett megfigyelés azt eredményez, te, hogy mire hatodikosok lettek, egy osztállyal a nor­mális alatti szinten olvas­tak. Hasonlót figyeltek meg a repülőterek közelében le­vő iskolák tanulóin is. Mint az egyik szakértő megálla­pította, minden decibel szá­mít, minden osztályterem­ben és csarnokban hangnye­lő mennyezet kellene. Ingrid szép leánya A nemrég elhunyt Ingrid Bergman filmszínésznő egyik leánya, a 30 éves Isabella riporterként kezdte karrier­jét, de ma a világ tíz legke­resettebb fotómodelljei közé tartozik. Isabellának most sikerült a nagy fogás: 2 millió dolláros szerződést írt alá a Revlon amerikai kozmetikai céggel. A film soha nem vonzotta a New Yorkban élő olasz Isabella Rossellinit: „Mindig az édes­anyámmal akartak összeha­sonlítani —, és ebben az összehasonlításban én min­denképpen alulmaradok”. A csúnya férfiaknak A csúnya férfiak többet tesznek annak érdekében, hogy megfelelő műveltségre tegyenek szert, ezért jobb állásokban helyezkednek el, viszonylag későn kezdenek foglalkozni a lányokkal, és azután szebb nőket vesznek feleségül. Az amerikai észak-karolinai egyetem két tudósa legalábbis vizsgálatai alapján erre az eredményre jutott. Esztek Grúziában Egy pohár pezsgő Ahogy Perignon atya csinálta Jókötésű napbarnított ar­cú emberek jönnek-mennek a hegyi falu meredek ut­cácskáin, és szíves szóval köszöngetnek egymásnak: „Tera, genacvale!” Az első szó észt nyelven azt jelen­ti: „Jó napot!”, a második grúz nyelven: „kedveskéim”. A Fekete-tenger partján, a Kaukázus közepén vagy egy kolhoz; „Barátság” a neve. Tizenöt nemzetiség képvise­lői élnek és dolgoznak itt együtt. Legtöbben sötéthajú és bamabőrű déliek — ők a vidék őslakói. De vannak sokan a szőke hajú és kék­szemű északi fajtából is. Észtek. Hogyan kerültek a déliek közé? Hiszen a hideg Balti-tenger partján elterü­lő Észtország és a forró éghajlatú Abházia között a távolság 3000 kilométer. A helyi múzeum anyagai­ból kirajzolódik annak a 62 nincstelen észtországi pa­rasztcsaládnak a története, akik még a múlt században települtek ide északról. Az orosz—török háború után indultak útnak szerencsét próbálni Abházia szabaddá vált földjére. Utánuk még többszáz észt vágott neki a hosszú, nehéz útnak a bol­dogulás reményében. Ma a „Barátság” kolhoz a szovjet állam megalakulá­sának 60. évében köszönthe­ti születésének félévszáza­dos fordulóját. A kolhozban a közös munka során az ör­mények tanították meg az észteket a dohánytermesz­tésre. A „Barátság” kolhoz dohánya a „Samson” ma már hagyományos export­cikk. A világ leghíresebb cégei — köztük a Philip Morris — Abháziából vásá­rolják ezt a kiváló dohány­fajtát. Mit adtak az észt parasz­tok a „Barátság” kolhoz­nak? Mindenekelőtt a he­lyi állattenyésztésben meg­honosították a saját borjú­nevelési és szarvasmarha­tartási módszereiket. Az ab­háziokkal együtt sikeresen méhészkednek is. 'Az egész világon híres az abház he­gyek méze. Rendkívül táplá­ló és különlegesen finom ízű. Nemzetközi díjakat is nyertek vele. Közben megváltozott az emberek jelleme is. Az ész­tekből eltűnt tipikus nemze­ti vonásuk, a zárkózottság, viszont a gazdálkodásba olyan értékes tulajdonságo­kat vitték, mint a takaré­kosság és a pontosság. Az oroszok helytállásukkal, op­timizmusukkal járultak hoz­zá a közös jellem kialakulá­sához. A grúzok — életvi­dámak, bíznak a saját ere­jükben és képességeikben, az örmények makacsok, munkájukra büszkék, az uk­ránok gondoskodó, figyel­mes emberek. A kolhozon belüli barátság ismertetője­le a sok vegyes házasság is. — Ha a családomban ösz- szeszámolnám az egész ro­konságot — mondja a grúz Szuliko Superidze, aki észt lányt vett feleségül —, két­száz embernél aligha lenne kevesebb. De, hogy hányfé­le nemzetiség él együtt, so- ! ha nem számoltam meg. Élünk vidáman, békesség­ben. A kolhozban régi szokás szerint tartják meg a „Ba­rátságestet”. Minden ta­vasszal és ősszel, a nagy mezei munkák után, fehér asztalhoz ülnek össze a he­gyekben. Ilyenkor ünnepük azokat, akik derekas mun­kát végeztek, énekelnek és szívből jövő köszöntőket mondanak. Az ünnepségre összesereglő emberek sokfé­le nyelven beszélnek, de na­gyon jól megértik egymást. Szilveszter éjszakán pezs­gővel szokás búcsúztatni az óévet és köszönteni az újat. E nemes ital kortyolgatása közben nem is gondolunk arra, milyen hosszadalmas, türelmes munkával készül, és honnan is ered. Igaz, csak kevesen kóstolhatunk meg egy igazi „champagne”-t, azért nem árt, ha tudjuk ki is találta fel. Nos, a pezsgőkészítés tit­kára Don Pérignon atya jött rá, mégpedig véletlenül. Ö alkalmazta először a pa­lackok dugaszolására a pa­rafát. Így a bor második forrása a palackban ment végbe. Eredmény: kitűnő pezsgő. A derék szerzetes „házasította össze” Cham­pagne szőlőfajtáit, amelye­ket egyébként úgy ismert, hogy amikor — a legenda szerint — öregségére meg­vakult, egy-egy szőlőszem megízlelése után megmond- í ta, a fajta melyik apátsági szőlőskertből való. Kiváló pezsgőhöz tehát csakis a Champagne-ban ter­mett szőlő alkalmas. Büsz­kék is rá az itt élő embe­rek, akárcsak történelmi múltjukra. Hiszen az első és második világháború je­lentős ütközetei itt, Párizs­tól keletre, a Marne folyó partján zajlottak. Bámulatos rendben sora­koznak a különös törpe sző­lőtövek a fekete Pivo, az ugyancsak fekete Menier és a fehér Chardonnay, mint­egy 15 000 hektáron. A gyors préselés még a fekete sző­lőből is fehér mustot készí­tenek, tehát a pezsgő is fe­hér, az igazi fehér azonban a Blanc des Blancs. Kivéte­les e vidék földje, kivételes a klímája (keveredik az at­lanti és a kontinentális idő­járás), kivételes a három szőlőfajta és kivételes a munkamódszer, ahogyan a pezsgőt gyártják. Csak Champagne évi termé­se 115 millió palackot tölt meg, ebből 30 millió megy exportra, s a pincékben összesen kb. 400 millió pa­lack fekszik. A pezsgőgyártás fázisaiból leginkább a „mozgatás” ma­rad meg az ember emléke­zetében. A ferdén lefelé el­helyezett palackokat a mun­kás alig észrevehetően meg­rázza és jobbra vagy balra a kör egynyolcadnyi részé­ig elfordítja, hogy a ké­sőbb eltávolítandó üledék a dugón egyenletesen rakód­jék le. A bámulatos finom kezű „mozgató” egy nap 30 000 palackot is megfor­gat egy kevéssé. Ennyit a pezsgőről. Re­méljük ezzel még kelleme­sebbé tettük az ital fogyasz­tását. T. S. 6 DOHÁNYGYÁR HUMOR — Beszél angolul, kisasz- szony? — kérdezi az ameri­kai turista egy párizsi bár­ban egy csinos hölgytől. — Egy keveset... — Mennyi az a kevés? — Ötven dollár. X Két alkoholista beszélgét. — Tudod testvér, mi a legszebb a piálásban? — Nem. — Hát az, hogy másnap olyan szomjas az ember... X A fiatalasszony sírva pa­naszkodik a mamájának: — Nem törődik velem a férjem. Kimaradozik, nem is látom... — Ejnye lányom, ejnye. Vegyél részt a hobbyjaiban, érdeklődj te is azok után... Egyáltalán: tudod mik a hobbyjai? — Igen, a szőkék. X — Mester, zenére szeret­ném taníttatni a fiamat: va­lamilyen fúvós hangszerre. — Na és van hozzá tehet­sége? — Hát persze, öt méterről elfújja a gyertyát. X A riporter megkérdi a népszerű étterem vezetőjét, mi a véleménye bátorságról és vakmerőségről. — Véleményem- szerint — válaszolja a kérdezett —, bátor ember az, aki bejön hozzánk az étterembe, meg­ebédel, majd úgy távozik, hogy nem ad borravalót a főpincérnek. Az újságíró tovább kíván­csiskodik: — És a vakmerőség? — Vakmerőség? Ha ugyanaz az ember másnap is betér az étterembe... X Az igazgató tombol harag­jában: — Kidobom ezt a sofőrt! Már harmadszor kerültem miatta a legnagyobb életve­szélyben! — Nyugi, drágám — csi- títja a felesége —, ne vedd annyira a szivedre! Adj még egy esélyt a szegény ember­nek! X — Nem kellene már vég­re fület mosnod, kisfiam? — Minek? Még egészen jól hallok! X — Miben különböznek a tengeri halak a mieinktől? — Abban, tanító bácsi, hogy nagyon messze vannak tőlünk... X — Hová mész? — Ide a sarokra, a bank­ba. — Folyószámlád van? — Nem. Revolverem. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. VILCSEK JANOS

Next

/
Thumbnails
Contents