Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 12. szám
AG AZI !&*♦ mmúMM&MM ÜNNEPI M Színek és munkahely Az orvostudomány egyik ágazata a színpszichológia, már hosszabb ideje foglalkozik a színek értelmi és érzelmi hatásainak vizsgálatával. Különösen szoros kapcsolatban vannak az embert érő színingerek érzelemvilágunk kialakulásával, ami döntően meghatározza közérzetünket is. — A közérzet pedig az emberi szervezet aktivitására serkentő, vagy csökkentő hatást fejt ki. Így természetesnek látszik, hogy a közérzet szükségszerűen befolyásolja reakcióképességünket is a külvilág felől érkező hatásokkal szemben, ami a biztonságos munkavégzésnek sem elhanyagolható tényezője. Nem mindegy tehát, hogy a munkatermek festése előtt a színek meghatározásánál miként döntünk. Az ipari színdinamika (színkondícionálás) követelményei szerint a színeket négy csoportba lehet osztani: 1. hideg és meleg színekre, 2. izgató és nyugtató színekre, 3. könnyű és nehéz színekre. 4. közelítői és távolító színekre. A meleg színek a spektrumban a vöröstől a narancson keresztül a sárgáig terjednek. Alkalmazásuk ajánlatos minden olyan helyen, ahol barátságos, meleg, napos környezetet akarunk kialakítani. Ez utóbbi szempontból különösen a sárga szín alkalmazása előnyös. A meleg, izgató színek tudatos alkalmazásának ott van jelentősége, amikor a munkafolyamat jellegéből adódóan monotónia kialakulásával kell számolni, de túlzott használatukat kerülni kell mert esetleg idegesítik a dolgozókat. Hideg, nyugtató színeket ott kell alkalmazni, ahol a technológia jellegéből következően a munkakörnyezet idegesítő, nagy a lárma, vagy a mozgás. A világos színek általában könnyű színek és egyben távolító színek is. A sötét színek nehéz és egyben közelítő színek is. A fenti törvényszerűségek ismerete és alkalmazása mellett a színek kiválasztásánál esztétikai szempontokat is figyelembe vevő egyéni ízlésre is szükség van. Ez azt jelenti, hogy a színek gyakorlati alkalmazására nem lehet valamilyen általános receptet adni, csupán körvonalazni lehet célszerű alkalmazásuk helyeit. Szolgáljon erre a következő összeállítás: Vörös: élénkítő, meleg, bizalmas, serkentő hatású szín. Veszély jelzésére és tilalom közlésére kiválóan allralmac NARANCS: élénkítő, vi- dámító hatású, meleg szín. Jól felhasználható helyiségek végfalának színezésére. SÁRGA: nagy, boltozatos, barlangszerű helyiségekben jól alkalmazható szín. Hideg helyiségekben bizonyos fokig melegérzetet kelt, fényes, levegős hatása miatt szűk folyosók, lépcsőházak színezésére igen alkalmas. SÁRGÁSZÖLD: barátságos hatású szín. Igen előnyös tulajdonsága, hogy a fényt jól visszaveri, így a kellő megvilágítást és ezáltal a jó látást elősegíti. Egyetlen hátránya, hogy az ilyen felületről visszaverődő fény az emberi test színét kissé meghamisítja, természetellenessé teszi. ZÖLD: színdinamikai szempontból egyik legjobban felhasználható szín. Minden árnyalatában friss, üde hatású, de nem izgató, hanem inkább kissé paszsziv érzetet kelt. Szintén visszaverődő, így a megfelelő megvilágítást nagymértékben elősegíti. ZÖLDESKÉK: hűvös, zárkózott, passzív hatású szín. Olyan munkahelyen használható, ahol sok ember van együtt, és így a helyiség az átlagosnál melegebb hatást kelt. KEK: uralkodó színként kevés helyen alkalmazható, mert nagy felületen alkalmazva erős hideg érzetet kelt. Bizonyos körülmények között egész világos (égszínkék) árnyalatai meny- nyezeten és végfalakon alkalmazva a szabad levegő hatását keltik. JEGKÉK: barátságtalan, megközelíthetetlen, hideg szín, de meleg, párás, gőzös helyiségekben célszerűen alkalmazható pszichológiai hőérzékelés befolyásolására IBOLYA: távolító hatású, „öreges” szín. Pasztell árnyalatai a térhatást megnövelik (ködhatás) és a szem számára ezáltal kellemes, megnyugtató hatásúak. BÍBOR: méltóságteljes, merev szín. Ipari alkalmazása nem ajánlható, mert különösen nagyobb felületeken alkalmazva, nyomasztó, lehangoló hatású. SZÜRKE: semleges szín, hatástalan és semleges. Olyan helyeken, ahol a munka nagy figyelmet igényel és a környezet tarka színezése a figyelmet elvonhatja, kis felületen alkalmazható. Nagy felületen való alkalmazása azonban nem kívánatos, mert monotóniát okoz. DRAPP: jellege és használata megegyezik a szürke színével. Mindezeket tudva és figyelembe véve kell döntenünk arról, hogy milyen színeket alkalmazunk munkahelyünk kialakítása során. Várkonyi József Érdekességek, furcsaságok Golf-áramlat A kiéli oceonagrafusok először mutatták ki a tengerben az olyan ciklonokból és anticiklonokból álló örvénytereket, amelyeket eddig csak az Egyesült Államok nagy számítógépein modelleztek. Egy expedíció vezette a kiéli tengertudományi intézet Poseidon és Meteor nevű kutatóhajóit az Azori-szigetektől északra fekvő területre, ahol a hajók és a műholdak által ösz- szegyűjtött adatok újfajta kombinációja alapján végeztek rétegképződési és áramlásméréseket. A Golf-áramnak Űj-Fundlandtól dél-keletre fekvő területén már a múlt évben kihelyeztek tíz sodródó bolyát, amelyek helyzetét műholdakkal mérték. Ezek nagy hurokban kelet felé sodródtak. A vizsgálat célja volt kideríteni azt, hogy mi van emögött. E célból a hajók a középatlanti térségben mintegy 250 000 négyzetkilométert mértek fel. A sodródó bóják helyzetét naponta kétszer közölték a Poseidonnal és a méréseket ehhez igazították. Jelenleg 26 bója sodródik az Észak-Atlanti- óceánban. A kutatóhajók fedélzetén végzett kiértékelés azt mutatja, hogy a ciklonokból és anticiklonokból álló mintegy 100—200 kilométer átmérőjű örvénytér húzódik a közép-atlanti térség fölött. Az örvényeknek a tengerben végbemenő cirkuláció és a hőszállítás szempontjából nyilvánvalóan hasonló jelentőségük van, mint a mintegy tízszer nagyobb ciklonoknak és anticiklonoknak a légkörben, amelyek a meleg és hideg levegő beáramlása szempontjából meghatározók. A következő években az Azori-szigetek és az Izland közötti teljes területet akarják vizsgálat alá vonni. Tisztázni akarják, hogy Európa enyhe éghajlata vajon közvetlenül a Golf-áram kifutóira vezethető-e vissza. Birkanyírás simogatással Az ausztráliai tudományos és ipari kutatóintézet munkatársai egerek nyálkami- rigyeiből olyan fehérjeanyagot választottak ki, amely megkönnyíti a juhnyírók munkáját. Ha ebből a nyálkivonatból néhány milligrammot a juhok bőre alá fecskendeznek, akkor az állatok hét napon belül elvesztik gyapjúkat. Lágy simogatás is elegendő, és a juh nyomban megszabadul a gyapjától. Egy hét elteltével azután újra nőni kezd az állat szőre. Ahhoz azonban, hogy az Ausztráliában élő mind a 135 millió juhot így puszta simogatással meg lehessen nyírni, a tudósoknak rá kell jönniük az egérszérum szintetikus előállításának a módjára. Zaj és tanulás Egy sor tanulmány biztosítja, hogy a nagy zaj hátráltathatja a gyerekek fejlődését és tanulását. Egy rendkívül zajos, nyugtalan légkörű csecsemőotthonban 100 csecsemőn végzett vizsgálatok során — hangos sorozatot közvetített a televízió, kemény rock ment a sztereó-rádióban és több gyerek játszott egyszerre a szobában — a csecsemők lassabban tanultak meg beszélni, és kevésbé érdeklődőek voltak életük első két évében, mint a nyugodt körülmények között élő kicsinyek. Egy New York-i napközi otthonban, ahová erősen behallatszott a metró zaja, erősen visszaesett a gyerekek figyelme. Egy magasvasút közelében 700 tanulón nyolc éven keresztül végzett megfigyelés azt eredményez, te, hogy mire hatodikosok lettek, egy osztállyal a normális alatti szinten olvastak. Hasonlót figyeltek meg a repülőterek közelében levő iskolák tanulóin is. Mint az egyik szakértő megállapította, minden decibel számít, minden osztályteremben és csarnokban hangnyelő mennyezet kellene. Ingrid szép leánya A nemrég elhunyt Ingrid Bergman filmszínésznő egyik leánya, a 30 éves Isabella riporterként kezdte karrierjét, de ma a világ tíz legkeresettebb fotómodelljei közé tartozik. Isabellának most sikerült a nagy fogás: 2 millió dolláros szerződést írt alá a Revlon amerikai kozmetikai céggel. A film soha nem vonzotta a New Yorkban élő olasz Isabella Rossellinit: „Mindig az édesanyámmal akartak összehasonlítani —, és ebben az összehasonlításban én mindenképpen alulmaradok”. A csúnya férfiaknak A csúnya férfiak többet tesznek annak érdekében, hogy megfelelő műveltségre tegyenek szert, ezért jobb állásokban helyezkednek el, viszonylag későn kezdenek foglalkozni a lányokkal, és azután szebb nőket vesznek feleségül. Az amerikai észak-karolinai egyetem két tudósa legalábbis vizsgálatai alapján erre az eredményre jutott. Esztek Grúziában Egy pohár pezsgő Ahogy Perignon atya csinálta Jókötésű napbarnított arcú emberek jönnek-mennek a hegyi falu meredek utcácskáin, és szíves szóval köszöngetnek egymásnak: „Tera, genacvale!” Az első szó észt nyelven azt jelenti: „Jó napot!”, a második grúz nyelven: „kedveskéim”. A Fekete-tenger partján, a Kaukázus közepén vagy egy kolhoz; „Barátság” a neve. Tizenöt nemzetiség képviselői élnek és dolgoznak itt együtt. Legtöbben sötéthajú és bamabőrű déliek — ők a vidék őslakói. De vannak sokan a szőke hajú és kékszemű északi fajtából is. Észtek. Hogyan kerültek a déliek közé? Hiszen a hideg Balti-tenger partján elterülő Észtország és a forró éghajlatú Abházia között a távolság 3000 kilométer. A helyi múzeum anyagaiból kirajzolódik annak a 62 nincstelen észtországi parasztcsaládnak a története, akik még a múlt században települtek ide északról. Az orosz—török háború után indultak útnak szerencsét próbálni Abházia szabaddá vált földjére. Utánuk még többszáz észt vágott neki a hosszú, nehéz útnak a boldogulás reményében. Ma a „Barátság” kolhoz a szovjet állam megalakulásának 60. évében köszöntheti születésének félévszázados fordulóját. A kolhozban a közös munka során az örmények tanították meg az észteket a dohánytermesztésre. A „Barátság” kolhoz dohánya a „Samson” ma már hagyományos exportcikk. A világ leghíresebb cégei — köztük a Philip Morris — Abháziából vásárolják ezt a kiváló dohányfajtát. Mit adtak az észt parasztok a „Barátság” kolhoznak? Mindenekelőtt a helyi állattenyésztésben meghonosították a saját borjúnevelési és szarvasmarhatartási módszereiket. Az abháziokkal együtt sikeresen méhészkednek is. 'Az egész világon híres az abház hegyek méze. Rendkívül tápláló és különlegesen finom ízű. Nemzetközi díjakat is nyertek vele. Közben megváltozott az emberek jelleme is. Az észtekből eltűnt tipikus nemzeti vonásuk, a zárkózottság, viszont a gazdálkodásba olyan értékes tulajdonságokat vitték, mint a takarékosság és a pontosság. Az oroszok helytállásukkal, optimizmusukkal járultak hozzá a közös jellem kialakulásához. A grúzok — életvidámak, bíznak a saját erejükben és képességeikben, az örmények makacsok, munkájukra büszkék, az ukránok gondoskodó, figyelmes emberek. A kolhozon belüli barátság ismertetőjele a sok vegyes házasság is. — Ha a családomban ösz- szeszámolnám az egész rokonságot — mondja a grúz Szuliko Superidze, aki észt lányt vett feleségül —, kétszáz embernél aligha lenne kevesebb. De, hogy hányféle nemzetiség él együtt, so- ! ha nem számoltam meg. Élünk vidáman, békességben. A kolhozban régi szokás szerint tartják meg a „Barátságestet”. Minden tavasszal és ősszel, a nagy mezei munkák után, fehér asztalhoz ülnek össze a hegyekben. Ilyenkor ünnepük azokat, akik derekas munkát végeztek, énekelnek és szívből jövő köszöntőket mondanak. Az ünnepségre összesereglő emberek sokféle nyelven beszélnek, de nagyon jól megértik egymást. Szilveszter éjszakán pezsgővel szokás búcsúztatni az óévet és köszönteni az újat. E nemes ital kortyolgatása közben nem is gondolunk arra, milyen hosszadalmas, türelmes munkával készül, és honnan is ered. Igaz, csak kevesen kóstolhatunk meg egy igazi „champagne”-t, azért nem árt, ha tudjuk ki is találta fel. Nos, a pezsgőkészítés titkára Don Pérignon atya jött rá, mégpedig véletlenül. Ö alkalmazta először a palackok dugaszolására a parafát. Így a bor második forrása a palackban ment végbe. Eredmény: kitűnő pezsgő. A derék szerzetes „házasította össze” Champagne szőlőfajtáit, amelyeket egyébként úgy ismert, hogy amikor — a legenda szerint — öregségére megvakult, egy-egy szőlőszem megízlelése után megmond- í ta, a fajta melyik apátsági szőlőskertből való. Kiváló pezsgőhöz tehát csakis a Champagne-ban termett szőlő alkalmas. Büszkék is rá az itt élő emberek, akárcsak történelmi múltjukra. Hiszen az első és második világháború jelentős ütközetei itt, Párizstól keletre, a Marne folyó partján zajlottak. Bámulatos rendben sorakoznak a különös törpe szőlőtövek a fekete Pivo, az ugyancsak fekete Menier és a fehér Chardonnay, mintegy 15 000 hektáron. A gyors préselés még a fekete szőlőből is fehér mustot készítenek, tehát a pezsgő is fehér, az igazi fehér azonban a Blanc des Blancs. Kivételes e vidék földje, kivételes a klímája (keveredik az atlanti és a kontinentális időjárás), kivételes a három szőlőfajta és kivételes a munkamódszer, ahogyan a pezsgőt gyártják. Csak Champagne évi termése 115 millió palackot tölt meg, ebből 30 millió megy exportra, s a pincékben összesen kb. 400 millió palack fekszik. A pezsgőgyártás fázisaiból leginkább a „mozgatás” marad meg az ember emlékezetében. A ferdén lefelé elhelyezett palackokat a munkás alig észrevehetően megrázza és jobbra vagy balra a kör egynyolcadnyi részéig elfordítja, hogy a később eltávolítandó üledék a dugón egyenletesen rakódjék le. A bámulatos finom kezű „mozgató” egy nap 30 000 palackot is megforgat egy kevéssé. Ennyit a pezsgőről. Reméljük ezzel még kellemesebbé tettük az ital fogyasztását. T. S. 6 DOHÁNYGYÁR HUMOR — Beszél angolul, kisasz- szony? — kérdezi az amerikai turista egy párizsi bárban egy csinos hölgytől. — Egy keveset... — Mennyi az a kevés? — Ötven dollár. X Két alkoholista beszélgét. — Tudod testvér, mi a legszebb a piálásban? — Nem. — Hát az, hogy másnap olyan szomjas az ember... X A fiatalasszony sírva panaszkodik a mamájának: — Nem törődik velem a férjem. Kimaradozik, nem is látom... — Ejnye lányom, ejnye. Vegyél részt a hobbyjaiban, érdeklődj te is azok után... Egyáltalán: tudod mik a hobbyjai? — Igen, a szőkék. X — Mester, zenére szeretném taníttatni a fiamat: valamilyen fúvós hangszerre. — Na és van hozzá tehetsége? — Hát persze, öt méterről elfújja a gyertyát. X A riporter megkérdi a népszerű étterem vezetőjét, mi a véleménye bátorságról és vakmerőségről. — Véleményem- szerint — válaszolja a kérdezett —, bátor ember az, aki bejön hozzánk az étterembe, megebédel, majd úgy távozik, hogy nem ad borravalót a főpincérnek. Az újságíró tovább kíváncsiskodik: — És a vakmerőség? — Vakmerőség? Ha ugyanaz az ember másnap is betér az étterembe... X Az igazgató tombol haragjában: — Kidobom ezt a sofőrt! Már harmadszor kerültem miatta a legnagyobb életveszélyben! — Nyugi, drágám — csi- títja a felesége —, ne vedd annyira a szivedre! Adj még egy esélyt a szegény embernek! X — Nem kellene már végre fület mosnod, kisfiam? — Minek? Még egészen jól hallok! X — Miben különböznek a tengeri halak a mieinktől? — Abban, tanító bácsi, hogy nagyon messze vannak tőlünk... X — Hová mész? — Ide a sarokra, a bankba. — Folyószámlád van? — Nem. Revolverem. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. VILCSEK JANOS
