Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 7. szám
Kibővített ülést tartott a METE megyei elnöksége Az elmúlt időszakban a pártvezetőség, az alapszerve- zeteki és és vezetőségeik az ütemtervnek megfelelően végezték munkájukat. Több napirend került megtárgyalásra, többek között a beruházási tevékenység, a politikai oktatás tapasztalatai, személyi ügyek a vállalatinál foyló szakmunkásképzés, helyzete és a további feladatok, a szak- szervezeti munka. Beruházási tevékenység A vállalati önállóság kedvezően hatott a fejlesztési forrásokra, az 1981. évi nyereségből képezhető fejlesztési alap a korábbi évektől és a VI. ötéves terv előirányzatától lényegesen magasabb. Ezen forrásnövekedés lehetőséget ad a gyártás kapacitásának kismértékű növelésére, valamint a gyártás, feltételeit biztosító kiszolgáló egységek (kazánház, kompresszortelep) fejlesztésére. Az 1982. évi beruházási tervünk a pénzügyi eszközöket maximálisan leköti. Kiemelt beruházásunk, a szociális ellátó épület kivitelezése a műszaki ütemtervnek megfelelően halad. A szakipari munkák közül már csak a burkoló, festő, asztalos munkák készültségi foka a legalacsonyabb — 75% —> a többi 95—100%. A műszaki átadás előreláthatóan augusztus 30-ig megtörténik. Ezt az átdási időpontot kérésünkre módosították — a szerződésben szereplő június 30. helyett — mivel vállalatunknak fontosabb építőipari kapacitást lekötő feladata a cigarettagyártási lépcsőház megszüntetése. A lépcsőház megszüntetését az ez évben leszállításra kerülő Burley dohány- feldolgozó vonal elhelyezése indokolja. A technológiai terület ilyen módon történő növelése, továbbá a konyha, óvoda elbontás, pontos koordinálást igényel. Politikai oktatás A két tömegpropaganda- tanfolyamon — Nemzetközi kérdések. Társadalompolitikai kérdések — a foglalkozások rendszeresen meg voltak tartva. A tanfolyamon az előírt tematika szerint folyt a képzés, aktuális témákkal kiegészítve. A lemorzsolódások okai objektív jellegűek voltak — magasabb színvonalon való képzés, betegség, vállalattól történő eltávozás. — A tanfolyamok a kitűzött céljukat elérték. Javulás mutatkozott az elmúlt évhez viszonyítva szervezettségben, látogatottságban, érdeklődésben, aktivitásban. Agitációs. és. propaganda- munkánk szerves részét képezte még a politikai vitakörök megtartása, melyet alapszervezeteink szerveztek és irányítottak, a pártvezetőszakmunkásképzéssel kapcsolatban elhangzott, hogy a felnőttképzésben a jelentkezések száma egyre alacsonyabb és elsősorban nem a technológiai területen dolgozók jelentkeztek. így gondokat okozott a gyakorlati oktatás megszervezése is. Ezért a következő tanévtől kezdődően. a tanfolyamos képzést szünetéltetjük. Ugyanakkor a jövő évtől szeretnénk szakközépiskolai rendszerben megoldani a szakmunkásképzést, természetesen magasabb szintű képzést biztosítva. A magasabb követelményszinthez azonban a vállalatnak meg keE teremteni a feltételeket. Várhatóan erre az iskolára már nem azok fognak jelentkezni, akiket már máshová nem. vesznek fel, így a magasabb színvonalú képzéssel képzettebb szakmunkásokra lehet számítani. A mechanikai műszerész, vagy lakatos szakmában is meg kell teremteni a képzéshez és az elvárásoknak megfelelő technikai felszereltséget. A pártvezetőség örömmel üdvözölte, hogy a nappali tagozatos. képzéssel kapcsolatosan egyfajta holtpontról elmozdult jó irányba a képzés, színvonalában is előrelépés várható. A szakszervezet munkájáról Az első félév folyamán, a szakszervezeti bizottság havonta ülésezett és 3 alkalommal tartott bizalmi testületi ülést. A következő vélemények hangzottak el: — sok javulást tapasztalnak a szakszervezeti munka területén, — több információ jut el hozzájuk, — a jog- és hatáskörből adódóan a munkahelyi vezetők igénylik és kikérik a véleményüket, és azt figyelembe is. veszik a döntés meghozatalánál, — igényként merül fel az, hogy az szb üléseire hívjanak meg bizalmiakat is, hogy az információslánc ezzel még rövidebb legyen. 1980-tól dolgozik a szak- szervezet az új szervezeti felépítésnek megfelelően. Az a tapasztalat, hogy a régi műhelybizottságok helyett a főbizalmi rendszer a gyakorlatban bizonyította életképességét. Egyszerűbb az információáramlás útja, nincs átfedés. A tisztségviselők 40%-a újonnan lett megválasztva, igyekeznek eleget tenni megbízatásuknak. Az a vélemény alakult ki, hogy amilyen a munkahelyi vezető, olyan a tisztségviselő. Ahol kérik a bizalmi véleményét, javaslatát, ott a bizalmi is. aktívabb, többet foglalkozik a csoportjába tartozó emberekkel és. kiáll értük. Az új ciklusban az eső két évben minden főbizalmi elvégezte az SZMT által szervezett tanfolyamot. Több tisztségviselő volt alap- és továbbképző tanfolyamon. — nagy — A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Heves megyei Szervezete 8 iparág 12 üzemi csoportján keresztül végzi egyesületi mun. kaját, ötszáz főt tömörítve soraiban. A júniusban — Gyöngyösön, a Húsipari Vállalatnál — megtartott kibővített elnökségi ülésen több fontos napirendet tárgyaltak meg az ülés résztvevői. Az elnökség megvitatta és elfogadta a MÉTE megyei szervezete 1981. évben végzett munkájáról szóló beszámolót, kijelölve egyben az ez évi fontosabb feladatokat is. Ezek között szóltak az alábbiakról: — A MÉTE üzemi csoportjainak évente egy alkalommal be kell számolni a vezetőség előtt munkájukról. 1. Puccini: Bohémélet. 2. Az első magyarországi óvodát Brunszvik Teréz alapította, 3. A névsorból négyen hiányoztak, mégpedig Erato, Melpomené, Thália, Uránia. Zeusz lányairól, a múzsákról van szó. 4. Az 1848—49-es szabadságharc tavaszi hadjárata. 5. 1920. Antwerpen, 1924. Párizs. 6. A „duk-duk affér” egy irodalmi vita, mely Ady Endre Űj Időkben megjelent — Felhívták a figyelmet arra, hogy az egyesület üzemi csoportjai aktívabban működjenek együtt a vállalati SZB Közgazdasági Bizottságával. Többen kifejtették az elnökségi ülésen azt is, hogy a vállalati önálósággal jelentősen megnőtt a tudományos egyesületek üzemi csoportjainak szerepe. — Nagyobb gondot kell fordítani a tagszervezésre, és ennek keretében elsősorban a fiatal értelmiséget kell az egyesület számára megnyerni. — Az országos elnökség tervezi a MÉTE 30 éves jubileuma alkalmából az egyesület történetét megörökítő emlékkönyv kiadását. Ehhez kérnek ipar- és egyesülettör. téneti dokumentumokat, képeket, adatokat. azonos című cikke kapcsán bontakozott ki. A cikket Ady maga is elhibázott lépésnek minősíti, hiszen ebben igaz barátaitól és híveitől határolta el magát. 7. A requiem gyászzene, gyászmise, halotti mise. Híres requiemeket írtak: Mozart, Berlioz, Verdi, Brahms, Sztravinszkij, Liszt, Mosonyi Mihály, Doppler Ferenc stb. 8. Brunszvik Teréz. 9. Heinrich Schliemann. 10. Ilja Jefimovics Repin. Tretyakov képtár, Moszkva Az elnökségben az elmúlt ülés óta három hely megüresedett, mivel az aktív munkától nyugdíjazás miatt visszavonult Herczeg Gábor, a gyöngyösi tejüzem igazgatója, Nagy János, a Hm-i Gabonaforgalmi és Ma. lomipari Vállalat igazgatója. A következő választásokig a vezetőség helyükbe kooptálassal javasolta az elnökséget kiegészíteni: Juhász Béla, Fodor Sándor és Szipszer Imre — a fenti vállalatok új igazgatóinak — személyével. A javaslatokkal az elnökségi ülés résztvevői egyetértettek. Ezt követően még néhány aktuális témát — pl. az ez évi műszaki és közgazdasági hetek MÉTE-programjának előkészítését — tárgyalták meg. (de a források különbözősége miatt az Ermitázst is elfogadjuk). 11. Grönland kb. 2 150 000 km2. 12. Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Laczkovics János, Szentmarjai Ferenc, Sig- ray Jakab, öz Pál, Szolár- stik Sándor. A magyar jakobinusok. A júniusi újság késedelmes megjelenése miatt a VI. forduló megfejtéseit és a végső sorrendet a következő lapszámban közöljük. Vetélkedő Az V. forduló helyes megfejtései Mi is az a csúszóátlag? Röviden a készletgazdálkodás szabályozóiról 1980-as év elejétől új gazdasági forgalom került be a vállalati köztudatba. Ez a fogalom, a csúszóátlagos készletmérés. Az elmúlt két és fél évben — valószínűleg a nem kellő ismeretek miatt — ez a fogalom meglehetősen misztifikálódott, és egy bizonyos tisztelettel ötvözött félelem veszi körül, mint olyat, amit csak kevesen ismernek, értenek, és mások úgysem érhetnek meg. Megpróbálom ezt a titokzatosságot eloszlatni, érthetővé tenni ezt a — most már — mindennapi közgazdasági kategóriát, ahogy egy előző cikkemben megígértem, bevezetni a Tisztelt Olvasót a csúszóátlagos készletmérés „rejtelmeibe”. Nézzük először a hivatalos részt: Témánkról az 52,1979. (XII. 15.) PM számú rendelet a „tartósan lekötött forgóeszközök növekményének finanszírozásáról” és a 418 1979. MNB közlemény szól. Ezekben rögzítik a készletek finanszírozásának és elszámolásának módját. A rendelet kimondja, hogy (2. §). A vállalat a tartósan lekötött forgóeszközök állományának éves tervezett növekedését a fejlesztési alapból képzett forgóalapból köteles finanszírozni. Ha a forgóeszközök állományának tényleges növekedése meghaladja a tervezettet, a vállalat a tényleges növekedésnek megfelelő mértékig... köteles fejlesztési alapjából forgóalapot képezni. (3. §) Az élelmiszeriparban az adott évi készletnövekmény összegét három- három év (az adott évet megelőző három év, valamint az adott és az azt megelőző két év) átlagos készletértékének adataiból, azok egybevetésével kell megállapítani. Ennek a két — talán bonyolultnak tűnő — bekezdésnek a lényegét a következőkben lehet összefoglalni, magyarázni. Tulajdonképpen ezek adják a készletgazdálkodási szabályozók lényegét. 1. Ha egy vállalat egy adott évben túllépi a bázisidőszak készletértékét, akkor azonnal és a növekmény helyes értékének megfelelő összeget fejlesztési alapjából köteles átcsoportosítani a f orgóalapj ában. Ez pénzügy-technikailag semmi problémát nem jelent, hiszen csak egy megbízást kell kitölteni a banknak, és ez elvégzi az átvezetést. Annál nagyobb gondot jelenít a vállalat komplex gazdálkodása szempontjából, mert a tapasztalatok szerint a fejlesztési alap mindig kevés ágazattól vállalat nagyságától függetlenül). A vállalat mindig sokkal inkább költi el fejlesztési alapját tényleges technikai, szociális beruházásokra, mint forgó- alap-feltöltésre. Természetesen el kell különítenünk azt az esetet, amikor a készletnövekedés előre tervezettén és tervezett mértékben következik be. Ez lehet tudatos döntés eredménye, amely egy-egy beruházással szükségszerűen velejáró készletnövekedést és annak finanszírozását határozza el. Ilyen beruházás lehet például: a termelőkapacitás megnövelése (ha azt ki is használjuk), új típusú termékek bevezetése, új technológiai eljárások kialakítása, amelyek miatt új típusú anyagokra is szükség van. Ilyen esetekben tehát a fejlesztési alap felhasználását már eleve úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik a forgó- alap-feltöltósi kötelezettséget is. Nagy poblémát jelenthet az átcsoportosítási kötele^ zettség akkor, ha az nem előre elhatározott, tervezett tényező, hanem figyelmetlen készletgazdálkodás miatt következik be. Ebben az esetben — úgy is mondhatjuk — nincs fedezete a forgóalap- feltöltésnek, és ezért egy beruházástól kell fejlesztési alapot elvonnunk. A további következmény, a termelés tervezett növekedésének, a minőségi javulásnak, a szociális ellátás' színvonala emelkedésének elmaradása lesz, vagyis nem következik be mindaz, amit a forgóalap- feltöltés miatt meg nem valósított beruházás eredménye lett volna. összefoglalva az eddig leírtakat, úgy fogalmazhatunk, hogy a fejlesztési alapból való forgóalap-feltöltés nem káros, nem baj mindaddig, amíg előre meghozott döntés eredménye, amelynek meghozatalaikor számításba veszik az összes szükséges szempontot. 2. Ezek után rátérhetünk a készletnövekmény mérésének problémájára, és akkor már el is jutottunk a „csúszóátlaghoz”. Ez nem más, mint az idézett rendelet 3. íjának hétköznapibb meghatározása. Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről. Az élelmiszeripari vállalatnak akkor kell forgóalap- feltöltést teljesítenie, ha a bázisidőszak (az adott évet megelőző három év készlet- értékeinek átlaga) és a tárgy- időszak (az adott év és a megelőző két. év készletértékének átlaga) között emelkedés mutatkozik. Lássunk erre egy számszerű példát: Egy adott évben tartható készletérték meghatározásához ismernünk kell a megelőző három év átlagosi készletértékeit. (Megjegyzem, hogy az éven belüli a kronologikus átlagszámítás szabályai szerint, a bázis és tárgyidőszaki adatok kialakításánál a számtani átlag- számítás szabályai szerint kell eljárni. Ezek leírására most nem térek ki, viszonylag egyszerű statisztikai alapfogalmak.) Határozzuk meg 1982. év tartható készletértékét. A megelőző három év adatai (tényszámok): 1981. 180,5 millió Ft, 1980. 157,8 millió Ft, 1979. 157,8 millió Ft. Ezeknek átlaga 165,4 millió Ft (ez lesz a bázis). Ebből következően az 1982. év készletértéke annyi lehet, hogy az 1982. év és a megelőző két év (1981. és 1980) átlaga a bázisátlagot (165,4 millió Ft) ne haladja meg. Miután két év adata ismert, így egyszerűen kilehet számolni az 1982-re tervezhető értéket, ami 157,8 millió Ft lesz. Észrevehetőnk egy érdekes jelenséget: ha a vállalat csak a meglevő készlet- értékéből gazdálkodik, semmi egyéb tényező nem játszik közre, akkor egy három éves ciklus alakul ki, és minden harmadik évben azonos készletérték lesz tartható. Mik lehetnek azok az egyéb tényezők, amelyek ezt a hároméves ciklikus hullámzást megbonthatják? Nézzünk ezekre példákat (a továbbiakban tekintsünk el a Dohánygyártól, és egy átlagos élelmiszeripari vállalatot vizsgájunk). I. Tegyük fel, hogy a vállalat 1982-ben túllépi a megengedett 157,8 millió Ft-nyi értéket, és 165,8 millió Ft lesz az éves átlagos készlet- értéke. Ebben az esetben a tárgyidőszak átlaga a következőképpen alakul: 1980- ban 157,8 millió Ft 1981- ben 180,5 millió Ft 1982- ben 165,8 millió Ft Mivel a bázisérték nem változott, ezért a tárgyidő- szakban: 168-^165,4 = 2,6 millió Ft-os túllépés mutatkozik és ezt az értéket kell a fejlesztési alapból átvezetni a forgóalapba. Értelemszerűen az 1982-as készletszint meghatározásakor már a megemelkedett, vagyis 168 millió Ft-os bázissal lehet tovább számolni. II. Második feltevésünk legyen az, hogy a vállalat 1982-ben alatta marad a megengedett mértéknek, és csak 150,8 millió Ft-os átlagos készletértéket ér el. A bázis itt is változatlan, a tárgyidőszak átlaga (ez eddigi módon számítva) 163 millió Ft lesz, vágyis 2,4 millió Ft-tal alacsonyabb, mint a bázis. Ebben az esetben két lehetősége van a vállalatnak. Vagy a forgóalapjából csoportosít át pénzeszközöket a fejlesztési alapjára, (bár ezt az MNB. állásfoglalása szerint csak akkor teheti meg, ha már a fejlesztési alapból teljesített forgóalap-feltölitést) és ebben az esetben a bázisa lecsökken 163 millió Ft-ra, vagy tartalékolja oly módon, hogy későbbi években használja fel úgy, hogy azzal visszaállítsa a hároméves átlag- készletét a 165,4 mFt-os szintre. III. Harmadik példánkban nézzük meg a hatósági árváltozások esetét. Ez azt jelenti, hogy a vállalat tevékenységétől függetlenül a készletek mennyiségének változása nélkül változott, (az esetek túlnyomó részében) emelkedett a készletérték. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a hatósági árváltozás hatásának forgóalapot megillető részével meg lehet emelni a bázis készletértéket. Példánkban: 1982. év elején hatósági árváltozás következik be, amely a bázis készletértéket 1%- kal emeli. Ez azt jelenti, hogy a 165,4 millió Ft helyett 167 millió Ft-ra emelkedik a bázis. Milyen hatással lesz a ténylegesen tartható készletértéke 1982-ben? A két megelőző év értéke változatlan (1980-ban 157,8 millió Ft és 1981-ben 180,5 millió Ft), így egy egyszerű számítással megállapítható, hogy a vállalat, ha teljes egészében ki akarja használni a készletérték növekedési lehetőségét, akkor 1982- ben 162,5 millió Ft-ra állhat be. Ha nem akarja egy évben az egészet felhasználni, akkor a II. példánkban leírtak az érvényesek, vagyis szétoszthatja több évre (például: egyenletes szétosztás esetén a következő években, vagyis 1982., 1983. és 1984- ben egyaránt 1,7 millió Ft- tal emelheti az adott készletértékét). Ügy gondolom, hogy sikerült összefoglalni a készlet- gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések legfontosabb részeit, talán sikerült szétoszlatni a csúszóátlag körül lengedező misztikus felhőt. Takács György 5 ::::::::: DOHÁNYGYÁR
