Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 7. szám

Tapasztalatok—szavakban Minőség az I. félévben 1982-ben a változott körül­mények miatt feladataink is fokozottabban a minőség javítása felé tolódnak. Ezek_ ről az előző számokban már beszámoltunk, dolgozóink széles, körben, különböző fó­rumokon tájékozódhattak az előttünk álló - feladatokról. Most rövid értékelést adunk az 1932. I. félévének minősé­gi eredményeiről, a meglevő hiány o>sságokról. Az eredmények számszerű ismertetésétől eltekintünk, mivel a helyzet valóságos ér_ tékelése fontosabb, mint amit a puszta számok mutatnak. AZ ELSŐ NEGYEDÉVES minőségmutatók szép ered­ményt. mutattak, azonban a számok hátterében, mindnyá­jan tudjuk, sok súlyos prob_ lémával küszködtünk. A második negyedéves mu­tatók általában csökkentek, bár még csak részeredmé­nyek állnak rendelkezésünk re. Véleményünk szerint ez a csökkenés nem áll egyenes arányban a minőségi szint romlásával, hanem a szigo­rúbb minősítések, elbírálá­sok. eredménye, és reálisabb képet mutat 1982. I. félévében a külső ellenőrző szervektől, a MÉ- VIK-től összesen 10 rekla­máció érkezett Ebből, saj­nos, 4 db a Helikon, illetve MeinthO'lo® Helikon cigaretta minőségével kapcsolatos. 1981 hasonló időszakában .18 reklamáció érkezett, ez azon­ban nem lehet összehasonlí­tási alap, mivel a. megválto­zott körülmények az ellenőr­ző szervek munkáját is be­folyásolják. Tehát nem mondhatjuk, hogy nincs semmi dolgunk, mert a szá­mok alapján az eredménye­ink javultak. SELEJTBÉREZÉS: 1982. I. félévben, 3 eset­ben selejtbérezés volt kész­termék-ellenőrzés, valamint 3 esetben gyártásközi ellen­őrzés során. 1982 hasonló időszakában összesen 1 eset­ben került sor késztermék- selejtezésre. ÁLTALÁBAN: Ha az I. féléves eredmé­nyeket értékeljük, megálla­píthatjuk, hogy termékeink minőségét szinten tartottuk. Azonban nem állhatunk meg, továbbra is. fel kell tárni a hibalehetőségeket. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a különle­ges, ill. licenc-termókek; mi­nőségi előírásainak betartá­sára. A dolgozók széles körű tá­jékoztatása fontos a licenc- gyártmányok követelményei­ről, ezért a „Minőségi Kör” ülésein felvetődött, hogy a hibalehetőségeket szemlélte­tő tablókat el kell készíteni és a termelő területeken el kell helyezni. A tablókon fel lesz tün­tetve a hibák súlyossági fo­kozata is: Kérjük dolgozóin­kat, hogy tanulmányozzák ezeket a tablókat, és a meg­követelt minőségű terméke­ket állítsák elő. Probléma van még jelenleg is a vágatnedvesség ingado­zásával, amely nagymérték­ben befolyásolja a cigaretták kitöltését, a termelés során felhasznált anyagmennyisé­get. Vágatszerkezet-rontó té­nyező egyértelműen a „sózó” minősége, egyenlőtlen ada­golása, VANNAK MÉG HIÁ­NYOSSÁGOK. Hogy az I. félév minőségi színvonalát javíthassuk, a hiányosságokat meg kell szüntetni. A szemléletválto­zás pozitívan befolyásolja az eredményeket. Ezt a folyamatot tovább kell folytatni, hogy az év második felében a minőség- javítás területén még jobb eredményeket érjünk el. — j — Milyen volt a dohány vágat az első félévben? A minőségellenőrzési osz­tály keretén belül működő vága.tellenőrzési csoport te­vékenységét 1982. januártól kiterjesztettük — a cigaret­ta-előkészítés minőségbére. zéséhez szükséges: vizsgála­tokon túl, — az adagolóban levő vágatok minőségi para­métereinek meghatározására is. Licenc-cigaretták esetében ezt a sort tovább folytatjuk a gyártógép garatjában levő vágat, a cigaretta nedvesség, tartalmának, valamint vágat- minőségének alakulásáig. 1982 eddig eltelt időszaka alapján már össze tudjuk ha. sonlítani a vágatraktárba felkerülő friss vágat, vala­mint az adagolóban lévő vá­gat minőségét. Tapasztalatunk szerint a cigaretta-előkészítésről fel­kerülő vágat apródoihány és portartalma általában meg­felelő, nagyméretű kocsány­tartalma, de főleg nedves­ségtartalma viszont sok eset. ben kívánnivalót; hagy ma­ga után. Igen gyakran elő­fordul, hogy vagy túl száraz, vagy túl nedves vágat érke­zik fel a vágatraktárba, amit a felhasználáshoz csak „vá_ gatkeveréssel” tudnak ada­golni. A vágatnedvesség ingado­zását. mutatja az a példa is, amikor két Multifilter-tétel nedvességét a 24 q során — a Testron nedvességmérő műszer segítségével — 3 percenként rögzítettük. Az eredmények azt mutatják, hogy egy 12 q-ás tételen be­lül is igen ingadozó a ned­vessógérték. Így az első té­telnél 13,5—15,0%, a máso­diknál 11,0—15,5% között változott. 1982 I. félévében állandó, ani visszatérő téma volt a selejtbontásból származó „sózó” rossz minősége. Je­lentős javulásról sajnos még július hónapban sem tudunk beszámolni, annak ellenére, hogy a selejtbontó gépet több alkalommal javították és je­lenleg a személyzet létszáma is több az említett gépen. A sózó visszaadagolása is rap­szodikusan történik, ami szintén nem javítja az ada­golt vágat szerkezetet. A cigaretta-előkészítés mű­szerezettségéről néhány szót. Az közismert tény a válla­latnál, hogy az előkészítési üzemrészünk jelenlegi mű- szerezettségi szintje nem megfelelő. Tudjuk, hogy ezt elsősorban anyagi lehetősé­geink határolják be, de meg kell említeni azt a tényt is, hogy a rendelkezésünkre ál­ló „berendezéseinket” sem használjuk ki megfelelően. Itt elsősorban a szalagmér­legre és az új TESTRON nedvességmérő műszerre gon­dolok, pedig az, egyértelmű, hogy ezeknek a drága és pontos műszereknek a funk­ciójuknak megfelelő mun­kába állítására igen nagy szüksége lenne az előkészí­tési üzemrésznek és az egész vállalatnak egyaránt. — Vné — A kötelező tartalékalappal kapcsolatos változás, amely vállalatunkat is érzékenyen, mintegy évi 3,5 millió forint összegben érinti, hogy a bankban letétbe helyezett tartalékalap után kapott kamatot nem számolhatjuk el »egyéb bevételként”, nö­velve ezzel a vállalati nye­reséget, hanem közvetlenül ezt is a T-alapba kell he­lyezni. Ugyanakkor némi köny- nyítésként könyvelhető el az új rendeletben, hogy a T-alap (5 éves visszapótlási kötelezettség mellett) igény­be vehető á vállalati nyere­ség kiegészítésére — ter­mészetesen bizonyos meg­kötöttségek mellett. A T- alap 80%-a használható fel, de a veszteséges vállalatok ezzel a kedvezménnyel nem élhetnek! Ezek a kényszerű pénz­ügyi, közgazdasági intézke­dések nagy erőpróba elé állítják a vállalatokat. A közgazdasági szakembe­rek úgy ítélik meg, hogy a vállalatok többsége valószí­nűleg képes lesz alkalmaz­kodni ezekhez a szigorúbb feltételekhez is. Ezek a szabályozó-módosítások a mi gazdálkodásunkban is nehézségeket okoznak, amit csak igen jól átgondolt dön­tésekkel és az eddigieknél sokai fegyelmezettebb, pon­tosabb, és hatékonyabb vég­rehajtással lehet kompen­zálni. A lap lezárásáig a I. fél­évi gazdálkodásunkról még nincsenek tényadatok. Az I—V. havi tény- és a júniusi várható számok tükrében azt mondhatjuk: is—is! Az eredményeink jók is, azon­ban vannak olyanok is, ahol célkitűzésünket (lét­szám. és dohányfelhaszná­lás, minőség, selejtalakulás, stb.) nem tudtuk megvaló­sítani. Azért az év második fe­lében, a szigorúbb körül­mények között, többet kell produkálnunk! Más válasz­tásunk nincs! — BM — Szigorúbb feltételek Kissé megdöbbenve olvastuk a Magyar Közlöny 1982. évi leges hatállyal 32. számát, amely úgyszólván komplett „rendeletcsoma­got” tartalmaz a közgazdasági szabályozó rendszerben évközben (!) beállott jelentős változásokról. A megdöbbe­nést kettős ok váltotta ki, egyrészt maga a szigorítás, másrészt, hogy visszamenőleges ill. azonnali hatályú. A szabályozó-változások vállalati gazdálkodást érintő ha­tását elemezve megállapítható, hogy azok a népgazdaság jelenlegi helyzetét tükrözve, szigorúbb feltételek elé állít­ják a vállalatokat. A nemzetközi gazdasági feltételekben ugyanis további olyan mértékű romlás következett be, amely szükségessé tette, hogy a kormány annak hatását áthárítsa — a szabá­lyozók útján közvetítse — a vállalatokra. Az első megdöbbenést azonban gyors cselekvés kö­vette, mert talán sohasem volt olyan időszerű a mon­dás, hogy „az idő, pénz”! Számításokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy a változások konkrétan mit jelentenek a mi vállalatunk gazdálkodásában. Nos, ezek közül nézzük a legfontosab­bakat! A közgazdasági szakem­berek véleménye szerint a legátfogóbb változás a nye­reségadózásban történt. E változás lényege abban áll, hogy a költségek között eddig „simán” elszámolt kötbérekkel, bírságokkal — ún. improduktív költségek­kel — most meg kell növel­ni a nyereség-adó alapját. Ha ugyanis egy vállalat gondatlan munkája miatt (szállítási, fizetési késede­lem, nem megfelelő minő­ség, stb.) kötbért, vagy bír­ságot fizet, az, mint költség, csökkenti a nyereséget, ami­ből viszont az állam is több mint 50%-ban részesedik. A hanyag, gondatlan munka miatti nyereségki­esést tehát az állam a jövő­ben nem hajlandó viselni, ezért azzal az összeggel, ami a vállalati nyereségből a fenti címen elvész, meg kell növelni az adózás alá eső nyereséget, hogy az ilyen formán a költségvetés­be kerüljön. Ez gyakorlati­lag annyit jelent, hogy ed­dig pl 500 ezer forintos évi ilyen költség ezután több, mint 760 ezer forintba ke­rül. Vannak vállalatok, ahol ez több millió forintot tehet ki. Szerencsére a mi vállalati gazdálkodásunkra ez ideig nem volt jellemző az impro­duktív költségek magas aránya. Az elmúlt évben például az 1 milliárd forin­tos költségen belül 211 ezer forintot tett csak ki. Nem is tervezünk ilyen költséget, tehát a hanyag, gondatlan munkát eleve nem tervezzük el! Azonban az az igazsághoz tartozik, hogy a vállalat fizetőképessége nem min­dig olyan stabil, hogy min­den kötelezettségünknek pontosan eleget tudnánk tenni. Eddig még minden eset­ben meg tudtunk egyezni partnereinkkel- Ezek a mó­dosítások azonban már nem engedik meg, hogy a hagyo­mányos megegyezés remé­nyére építsünk, szigorúbb pénzügyi gazdálkodást kell megvalósítanunk, hiszen ma még nagyon sok terüle­ten találkozhatunk beszer­zési nagyvonalúsággal. Szigorúbb feltételek a be­ruházásban ! A szabályozás új eleme — és talán ez döbbentett meg legjobban — az, hogy az 1981. évi nyereségből kép­zett fejlesztési alap 6%-át a kötelező tartalékalapba kell helyezni!!! Az elmúlt félév során kétszer, és mind két alkalommal visszamenő­rendelkezés született a kötelező tartalék- alap növelésére és ezzel összefüggésben a fejlesztési alap mérséklésére vonatko­zóan. Tavaly novemberben 15%- ról 20%-ra emelték az 1981. évben képződő adózott nyereség tartalékalapba- helyezését. Ez a mi ese­tünkben 2 millió forinttal csökentette az 1981-ben képződött és 1982-ben fel­használható fejlesztési ala­pot. A most napvilágot lá­tott rendelet ugyanezt az F-alapot nyirbálta meg 6%- kal, ami több mint 1,2 mil­lió forintot jelent. (ennyi­vel kevesebb beruházást valósíthatunk meg.) Az 1982. évben képződő amortizációból (állóeszközök kopása miatti értékcsökke­nés termelési költségként való elszámolása), amelyből 60% maradt korábban a vállalatnál és ez is az F- alapba került, most szintén 6%-ot a tartalékalapba kell helyezni. Ez a módosítás is több, mint 200 ezer forint­tal csökkenti a fejlesztés­re ezévben fordítható össze­get. (Ezek az intézkedések kor­látozzák a vállalatok fejlesz­tési lehetőségeit. Vigasz ugyan — ha egy kicsit so­vány is —, hogy ezek az öszegek nem kerülnek vég­legesen elvonásra, „csak” átmenetileg fagyasztják be, összhangban a beruházási vásárlóerő szükségessé vált korlátozásával. Megfontoltabb beruházás­politikát követel a vállala­toktól az építési beruházási adó 10%-ról 25%-ra való emelése amely a július 1. után indítandó beruházáso­kat érinti. A mi esetünkben ez a módosítás a lépcsőház-kite- lepítésnél érezteti kedvezőt­len hatását, mintegy 500 ezer forinttal növeli az ed­dig számított adó összegét. Események-képekben A Pénzügyminisztérium, a MÉM és a Philip Morris cég képviselőinek részvételével tárgyalás zajlott le vállalatunk­nál Virginia dohányexportunk növelésének lehetőségeiről. Hamarosan birtokba vehetik dolgozóink és gyermekeink az új szociális épületet... (A képen az utcai homlokzat.) Beérkezett s hamarosan termelni is fog az új angol filter— rúdgyártó gép. Megkezdődött — s a lap megjelenésekor már sikeresen be is fejeződik — a nyári nagy karbantartás. Finn delegáció látogatta meg gyárunkat. A vendégeknek dr. Huszti Ferenc főmérnök és Kocsis József párttitkár tartott tájékoztatót. DOHÁNYGYÁR 3

Next

/
Thumbnails
Contents