Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 7. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XI évfolyam, 7. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1982. július hó Feladataink Vállalati célkitűzéseink, amelyeket az eredeti terv tartalmazott számunkra, kedvezőtlen irányba változtak meg. Kedvezőtlen változás elsősorban a cigaretta-termelés mennyiségének csökkenése. Az eredeti terv ugyanis 7,1 milliárd db cigaretta-termelést és értékesítést tartalmazott, s ehelyett csak 6,8 milliárd cigerettát termelhetünk és értékesíthetünk. Ezen belül jelentősen (400 millió darabbal) csökkent a Helikon cigaretta termelési mennyisége, növekedett a Symphóniáé. A nagyobb nyereségtartalmú licenc cigarettákból sem tudunk többet termelni a tervezettnél — bár kereslet volna rá —, mivel népgazdasági szinten az import anyagok beszerzése korlátozott, s ez vonatkozik a Marlboro, a Milde Sorte és a Multifilter cigaretták összes import-anyagára. A közelmúltban bekövetkezett változások vállalatunk eredményalakulásában negatív tényezőkként jelentkeznek, csökkentve a tervezett nyereségszint elérését. Ahhoz viszont, hogy a tervezett bérszínvonalat és fejlesztési alapot biztosítani tudjuk, nemcsak a tervezett eredmény elérése fontos, hanem egyenesen túlszárnyalása. Ezért minden körülmények között prioritást kell biztosítani a gazdaságos anyagfelhasználásnak. A jelenlegi körülmények között különösen fontos, hogy az import-anyagokkal takarékoskodjunk. Itt kell felhívni a figyelmet a licenc-gyártmányok anyagmutatóira. Ezeknél a gyártmányoknál a maradéktalan minőségbiztosítás mellett az az elsődleges cél, hogy a rendelkezésre álló importanyagból minél több cigarettát állítsunk elő. Nem mindegy ugyanis, hogy az éves szinten rendelkezésünkre álló báziskeverékből, például a Marlboro cigarettánál, 200 millió darabot, vagy a lehetőségeket kihasználva, gondos munkával, ügyelve a cigaretták egyenletes, jó kitöltésére, a cigaretta selejt csökkentésére, 210 millió db Marlboro cigarettát tudunk előállítani. A jelenlegi rendkívüli nehéz körülmények között is megvan a lehetőségünk arra, hogy eredménytervünket teljesítsük, sőt túlteljesítsük. Ehhez azonban minden egyes dol- hánygyári dolgozónak gondosabb, takarékosabb, és figyelmesebb munkával kell hozzájárulni. Azért mondom a takarékosságot általánosan, mert nemcsak a dohányanyaggal kell takarékoskodni, hanem minden olyan anyaggal, amely a termelés során felhasználásra kerül. A dohány mellett ki kell emelni az alkatrészekkel, és különösen az import alkatrészekkel való takarékos gazdálkodást, mivel ez utóbbiaknál már jelenleg is — de a jövőben méginkább — komoly beszerzési gondjaink vannak, illetve lesznek. A jelenlegi közgazdasági szabályozók olyanok, hogy az import alkatrészek többletfelhasználása nemcsak a költségeket növeli, de még az utána fizetendő illetékek miatt a fejlesztési alapot is nagy mértékben csökkenti. Mivel az import alkatrészek hazaival történő kiváltása a vállalat szempontjából elsőrendű feladat, komoly érdekünk fűződik ahhoz, hogy megtaláljuk a módját: az eddig importból beszerzett alkatrészek egy részének a vállalaton belül, úgynevezett „kisvállalkozásban” történő legyártatására. Komoly segítséget nyújtana a vállalatnak: vállalkozó szellemű emberek olyan csoportulása, akik hajlandók lennének vállalkozni a szükséges alkatrészek munkaidőn túli legyártására, a vállalat anyagából gépi berendezéseivel, természetesen megfelelő áron számlázva ezt a vállalat részére. A ..legyártáson” a gyártással kapcsolatos összes munkát, tehát szerkesztést, műszaki rajzot, kivitelezést kompletten kell értelmezni. Ez egy új feladat és egyben új és jó lehetőség műszaki szakembereinknek, nemcsak szakértelmük bizonyítására, hanem a munkabéren kívüli jövedelemszerzésre is. Remélem mind két fél — a vállalat és a dolgozó — számára egyaránt hasznos lesz ez a vállalkozás. Fejlesztési alappal összefüggésben kell még szólnom az igen szigorú készletgazdálkodásról, a jól átgondolt és koordinált anyagbeszerzésekről, tekintve, hogy az éves átlagos készletértékünket az elmúlt évhez képest közel 20 millió Ft-tal kell csökkentenünk. Ellenkező esetben a forgóalapnál jelentkező hiányt fejlesztési alapunkból kellene pótolni, s erre a jelenleg meglévő teljes összeg sem lenne elégséges. E feladat súlyát már ez is érzékelteti. Ezért mindenkinek aki anyaggazdálkodással, beszerzéssel foglalkozik, a meglévő lehetőségeken belül, szektáivá és rangsorolva az igényeket, kell dönteni. Kényszerít erre egyébként még a szűk raktár- kapacitásunk és a nyereség növeléséhez fűződő célkitűzésünk is. A II. félévben jelentkezik a dohányválogatás nehéz munkája, amelyet a szivarágazat dolgozói már több éve végeznek a társvállalat teljes megelégedésére. A gondos minőségi munkára ez évben is nagy szükség van, hiszen a licenc cigaretták díjának ellentételezése részben dohánnyal történik, s e dohányválogatás mukájában kell nekünk résztvenni. A cikk megjelenéséig már befejeződik a nyári nagykarbantartás, amely nemcsak mint munka nagy, hanem hatásában is igen jelentős, a termelésben dől el hogyan sikerült ennek végrehajtása. Tennivalóink sokrétűek és sokfélék. Ügy lehet summázni: minőség és hatékonyság. Feladataink megoldásánál ezekre kell figyelemmel lenni, ezeket kell érvényesíteni. Dr. Huszti Ferenc főmérnök Lapzárta után érkezett... Munkavédelmi bizottság alakult a dohányiparban Az Ipari Munkavédelmi Bizottság (továbbiakban IMB) — alakuló — ülésére, 1982. május 18-án került sor az Egri Dohánygyárban. Az alakuló ülésen részt- vett: dr. Huszti Ferenc, az Egri Dohánygyár műszaki igazgatóhelyettese, az IMB elnöke; Oláh György, a Debreceni Dohánygyár munkavédelmi vezetője, az IMB titkára; Boltos Lajosáé a DDT Dohányfermentáló Vállalat munkavédelmi vezetője, IMB tagja,;Papp Géza, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat munkavédelmi vezetője; Czina Ferenc, a Pécsi Dohánygyár munkavédelmi vezetője, IMB tagja; Bárány Mihály, a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár munkavédelmi vezetője, IMB tagja. Meghívottként: Komóczi Mihály az Egri Dohánygyár SZB társadalmi munkavédelmi felügyelője, és Szőlőst Gábor, az Egri Dohánygyár KISZ munka- védelmi hálózat vezetője. Dr. Huszti Ferenc IMB- elnök köszöntötte az IMB alakuló ülésén megjelenteket. Ismertette a Bizottság létrehozásának előzményeit, a DOHÉSZK Igazgatótanácsának erre vonatkozó határozatát, a Bizottság személyi összetételét. Bevezetője után a Bizottság elnöke, majd titkára szólt azokról a feladatokról, melyeket az IMB kíván végezni, lát el, tevékenységének keretében, (a konkrét feladatok pontosítására — a MÉM által megadott további szempontok figyelembevételével — a későbbiekben kerül sor). Az első ülésen az alábbi témakörben történt megállapodás: O A Bizottság a munkájában a társadalmi szervek részvéteiót oly formában kívánja biztosítani, hogy üléseire minden esetben meghívja annak a vállalatnak az SZB és KISZ társalalmi munkavédelmi felügyelőjét (aktíváját), ahol ülését tartja. O A Bizottság általában félévenként tartja üléseit. 1982. II. félévében az ülésre annál a vállalatnál kerül sor, melynek baleseti helyzete az év során legkedvezőtlenebbül alakul a bázishoz képest. O Annak érdekében, hogy az IMB az iparág baleseti helyzetét kellő mélységben ismerje és arról szükség szerint megfelelő információt adjon az Igazgatótanács és a vállalatok részére az IMB .titkárának a havi és éves jelentés 1—1 példányát meg kell küldeni. 1982. április 30-ig összesített formában, ezt követően havonta. A jelentésien a kivizsgálást nem igénylő balesetek és emiatt kiesett munkanapokat el kell különíteni. Az éves jelentés megküldésének határideje: tárgyévet követő március 1- i& O Az IMB javaslatot terjesztett elő 1982. II. félévében az Igazgatótanácsnak a következő témakörökben: — iparági munkavédelmi vetélkedő rendezése 1983. május hónapban, az Egri Dohánygyárban; — iparágon belüli — vállalatok közötti — munkavédelmi verseny hirdetése 1983. évtől. Az ülés második felében a jelenlévők kötetlen megbeszélést folytattak az aktuális feladatokról, problémákról, elsősorban a készülő MVSZ- ekkel és technológiai dokumentumokkal kapcsolatban. Több olyan hasznos észrevétel, javaslat hangzott el, melyet a munkavédelmi feL adatok ellátásában a vállalatok alkalmazni tudnak. — HF — Már szinte a nyomdagépeken volt lapunk, s kezdődött volna a villámsebességű ’’szériagyártás”, amikor érkezett a hír, hogy befejeződött az 1982. évi nyári nagykarbantartás ! Az első tapasztalatok szerint minden a terveknek megfelelően történt, s bár a végső mérleget megvonni még korai volna, annyi máris megállapítható: a munka színvonala legalábbis olyan volt, mint az elmúlt néhány évben. Sokak szerint annál lényegesen jobb, szervezettebb! Ezt az utóbbi kijelentést majd az élet, az „indulás”, a termelés folyamatossága és gyártmányaink jó minősége fogja igazolni végérvényesen, azonban a karbantartási munkák szervezettségére vonatkozóan mindenképpen áll az előbbi megállapítás. A jó, idejében megkezdett előkészítés, az egyes osztályok igényeinek és feladatainak összehangolása, a feladatok pontos meghatározása volt az alap, a kiindulás, azonban a terveket meg kellett valósítani, a feladatokat végre kellett hajtani. Ehhez viszont emberek, dolgozók, szakmájukat értő és tenni akaró dolgozók kellettek. Ezúton nekik mondunk most köszönetét! Most halljuk: a beindulás tervszerű, zavartalan volt! —a —a Gazdálkodásunkban sok nehéz akadállyal tűzdelt félévet hagytunk magunk mögött. A termelésről — lapzártakor — rendelkezésre álló adatokat elemezve azonban többnyire pozitív eredményekről adhatunk számot. FILTERES CIGARETTATERMELÉSBEN a módosított programot 100,5%-ra teljesítettük. A termelés- szerkezet azonban kedvezőtlen irányban tér el az előirányzottól. A három licenc cigarettából — Marlboro, Milde Sorte, Multifilter — 55 millió db-bal gyártottunk kevesebbet, és ezt a mennyiségi elmaradást Románc cigaretta többletgyártással helyettesítettük. E cigaretták termelői árában azonban igen jelentős a különbség. Ezért az 55 millió db licenc- cigaretta kiesése 23,4 millió forint termelési értékkiesést eredményezett, amelyet a 63 millió db többlet Románc csak 6,6 millió forinttal mérsékelt. Így végeredményben 16,8 millió forintos lemaradás jelentkezett a félév során a termelési érték-tervhez való viszonyításban. A SZIVARÁGÁZAT 100,1 %-ra teljesítette készárutermelési programját és közel 300 ezer db túlgyártást ért el félkésztermékből. Így az éves tervezett 22 millió db szivarból az első félévben közel 14,7 millió db.ot legyártottak. A. második félévre bár 7,3 millió db szivartermelés és 450 tonna Hevesi válogatás. Ez utóbbi munkára július 1-én megállapodás jött létre vállalatunk és DDT között. A megállapodás biztosíték arra, hogy ezévben a korábbiaknál kedvezőbb feltételek és körülmények közöt végezzük ezt a munkát. ANYAGGAZDÁLKODÁSUNK több tekintetben is kívánnivalót hagyott maga után. A negyedév során nem érkezett be minden import anyag, ami a licenctermé- kek gyártásához szükséges lett volna. Az előbbiekben részletezett termelési és értékesítési lemaradás ebből eredt. Fekete folt a II. negyedévben dohán yf elhasználásunk alakulása. Az I. n. évben már 76 tonna dohánymegtakarításunk volt, 'és június végére ez 45 tonnára apadt. Az elmúlt 3 hónap alatt 31 tonna bedolgozásunk volt, aminek értéke — dohányátlagáron számolva is — 2,5 millió forint. Valamelyest reményre jogosít, hogy az áprilisi igen magas (20 tonnás) bedolgozás júniusban mintegy 4 tonnára mérséklődött. Szakemberek kutatják, keresik az okát, sajnos egyértelmű válasz még mindig nincs. Ezért félő, hogy esetleg a harmadik negyedévben sem tudunk kedvező eredményt elérni e téren, pedig nyereség-alakulásunk szempontjából ez na,gyón jelentős dolog. VÁLLALATI NYERESÉGÜNK az I. félévi tevékenységünk után várhatóan 51—52 millió forint lesz. Az éves nyereségterv időarányos része 45,2 millió forint, így az ehhez való viszonyításban jók az eredmények, de előzetes számításaink szerint 60 millió forintot lehetett volna elérnünk. Ebből vitt el 2,5 millió forintot a már említett dohánybedolgozás és 6,5 millió forintot a licenecigaretta termelésben és értékesítésben. jelentkezett lemaradásunk. Az előbbi végleg elveszett számunkra, az utóbbi a III. n. év során realizálhat^ lesz, amennyiben legyártjuk ezeket a cigarettákat. LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS ÉS TERMELÉKENYSÉG tekintetében I. félévi mutatónk nem érték el a tervezettet. Létszámfelhasiználásunk a félév átlagában 4 fővel meghaladta a tervezettet, 996 fő a féléves átlagos állományi létszám. A termelékenységi mutatók, (amelyet a termelési érték és a létszám, illetve a ledolgozott óra hányadosaként képezünk) nem éri el a 100 %- ot. Ez már következik a mutató két komponensének tervétől való kedvezőtlen eltéréséből. A termelési értéknél a több mint 16 millió forintos lemaradásunkat 4 fős többletlétszám felhasználással tetéztük. így az 1 főire és az 1 órára jutó termelési érték közel 2%-kal van a tervezett alatt. BÉRGAZDÁLKODÁSUNK a tervezettnek megfelelő, az e-múlt hónapokban végrehajtott bérfejlesztések eredményeként közel 7' %-os a bérszínvonalnak az előző év azonos időszakához való növekedése, és ez megfelel célkitűzéseinknek. A MUNKAVÉDELMI TEVÉKENYSÉGBEN tapasztalt fokozott figyelem, fegyelem és ellenőrzés, úgy látszik, eredményre vezet. A ba.e- setek és ezzel összefüggésben a kiesett munkanapok száma júniusiban már nem növekedett. így féléves szántén 5 balesetet és 161 kiesett munkanapot regisztráltunk, amelyből 1 ún. útibaleset, 90 kieső munkanappal, a többi válla-aiti hatókörön belül következett be. A MUNKAVERSENY- ÉRTÉKELÉS rendszerének változásáról tájékoztatott a MÉM 13. sz. körlevele. E szerint a bruttó termelési érték; az összevont minőségi mutató; a 100 Ft munkabérre jutó termelési érték és az érdekeltség alapján szolgáló vállalati nyereség mutatójának bázisa az 1982. évi tevékenység értékelésénél az az előző két év átlaga lesz. E változás számunkra kedvező, s amennyiben a termelési érték a tervezettet meghaladja, túlteljesíthetjük a kétéves bázis értékéként is. A második fé.év további erőfeszítéseket követel. Sok nehéz feladatot kell jó színvonalon, minőségben és a hatékonyság szem előtt tartásával megoldanunk. Vállalatunk kollektívája már igen sokszor bebizonyította, hogy felkészültsége és tenniakarása megvan. Reméljük, ez az aktív cselekvőkészség az év során még ránk váró feladatok megoldását is eredményessé teszi. — Bárdos Miklósné dr. —
