Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 6. szám

Az alkotó munkára ösztönözve... Három évtized... Gazdaságpolitikánk határozott törekvése olyan légkört, a közgazdasági szabályozók közvetítésével olyan környezetet létrehozni és erősíteni, amely fegyelmezett, erős és gondos alkotómunkára ösztönöz, sőt kény­szerít is. Lényegében ez volt az alapgondo lata a május közepén Budapesten tartott újítók és feltalálók országos értekezletének. A nagy fontosságú tanácskozáson kritiku­san és önkritikusan szó volt arról, hogy a szorító körülmények ellenére sem sikerült még ezt a környezetet kielégítően megte remteni. Még mindig sok olyan vállalat működik az országban, látszólag zavartala­nul, amelynek gazdálkodása, vezetése nem­csak a mai, de a tegnapi követelmények­nek sem felel meg. A változáshoz pedig elengedhetelen szükség van az emberek al­kotó energiájának felhasználására. Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese rámutatott a vitában, hogy a válla­latok többsége már felismerte, hogy előre­jutni, bodogulni csak az összes rendelke­zésre álló szellemi erőforrások hasznosítá­sával lehet. A puszta jó szándék és a fel­ismerés azonban kevés, olyan feltételeket kell teremteni a vállalatokon belül, a vál­lalatok közötti együttműködésben és az irá­nyításban egyaránt, mely lehetővé teszi, hogy a kollektívák, valamennyi tagja erejének és képességének megfelelően munkát vé­gezhessen. Csak olyan célokat szabad kitűzni, ame­lyekhez a feltételek meg is teremthetők. A tervek és az újítások nem szakadhatnak el a vállalatok adottságaitól, lehetőségeitől, a népgazdaság teherbíró képességéből. Ahhoz, hogy a vállalatok biztonságosan tervezhes­senek, fejleszthessenek, szélesebb anyagi önállóságon és vállalkozó felelősségen ala­puló döntési hatáskörre van szükség. Csak így lehet elvárni a vállalati vezetőktől, hogy tevékenységük túlnőjön a napi rutin­munkán, merjenek kockáztatni! A kormányzat törekvése, hogy még tárgyszerűbbé váljanak azok a szempontok, amelyek alapján az újdonság hasznosságát jobban meg lehet ítélni. Ez a mérce nem más, mint a vállalat többlethaszna, illetve az újítások, a találmányok hasznosítása nyomán létrehozott értékek növekedésével, a költségek csökkentéséből, a hulladékok, vagy melléktermékek hasznosításából szár­mazó többletbevétel. Jogszabályi korszerűsítések tehát szük­ségesek, de a legtökéletesebb szabályozási és ösztönzési rendszer bevezetése sem ele­gendő a kezdeményezőkészség fokozására, ha a közfelfogás, a szemlélet nem kedvez az újítóknak! Ahol egészséges szemlélet- mód a jellemző, ott elismerik, hogy az újí­tó, alkotó ember eredményei a kisebb na­gyobb közösségekért, az egész országot gya­rapítják, gazdagítják! Jobb munkaszervezéssel, tökéletesebb technikai' apparátussal az újítások ügyin­tézése és az iparjogvédelmi eljárás folya - mata is lerövidíthető. Alapvető baj azon­ban a hozzá nem értés, az érdektelenség, a lelkiismeretlenség az ügyintézésben, amely sok gondot, akadályt állít az újítók, a feltalálók elé! Ezért fontos, hogy min­denütt jól felkészült emberek foglalkozza­nak az újításokkal, akik ösztönözve vannak arra, hogy felkutassák és felkarolják a kezdeményezőkész embereket és megrövi­dítsék a hasznos alkotások bevezetésének útját. A kormányzat az újítóktól, a feltalálók­tól azt várja, hogy amellett hogy újat al­kotnak, javaslataikkal járuljanak hozzá a mozgalom hatásosabb szervezeti, érdekelt­ségi rendszerének megteremtéséhez. Inspri- rálják az alkotó munkát, a gazdaság és a tár­sadalom életében és fejlődésében alapvető szerepet szánnak az embernek, legnagyobb kincsünknek! Mentusz Károly Brigádjaink életéből A Gyermekváros sportpá­lyájának szegélykő-leraká­sánál, a Petőfi komplex szocialista brigád 60 óra, a Schönherz Zoltán szocialista brigád 10 óra, a Lazaro Pe­na Gonzales szocialista bri­gád 5 óra társadalmi munkát végzett. Brigádjaink, az új szociális épület átadását követő mun­kálatokra megtették vállalá­saikat. A takarításra, átköltöztetés­re 2100 órát, a szociális épü­letek környékének terepren­dezésére 429 órát, a jelenle­gi technológiai és irodai épü­letben elhelyezett szociális létesítmények bontási mun­kálataira 196 órát és 260 órát vállaltak J Ané A Kárpáthy Zoltán szo­cialista brigádnál, brigádve­zető változás történt: Far­kas Kálmán helyett Dér La­jos látja el a brigádvezetői teendőket. A Petőfi Komplex szoci­alista brigád a gyári óvoda játszóterénél végzett javítá­si munkákat, mintegy 20 órában. A Kossuth Zsuzsa szocia- lista brigád — tekintettel az IDŐSKORÚAK ÉVÉ-re —, egy idős néni patronálását vállalta kinek ügyes-bajos dolgait elintézi. A néni je­lenleg kórházban van, ahol a brigád tagjai rendszeresen látogatják. — Az elmúlt számban ol­vashattuk írásodat, a har­mincéves érettségi találkozó­ról, a régiekre való vissza- és rátekintési, az ifjú évek emlékeit. Mi történt ezután? Hogyan kezdődött, mikor kiléptél az Életbe? Akit kérdezek, Kiss Fe­renc kollégám és barátom, akivel ugyancsak mintegy 30 éves ismeretség fűz össze. — 1952-ben a Dohány­gyárnak volt egy NB Il-es kosárlabdacsapata, gyária­kon kívül Dobós gimnazis­ták is játszottak benne, töb­bek között én is. Az előző cikkben már leírtam, hogy szegények voltunk, éhesek és kölcsön ruhában ballag­tunk. Egyetemről még álmo­dozni sem lehetett. Szóval így lettem dohány­gyári munkás, a cigaretta­előkészítőben anyagmozga­tó. Első „tanítómesterem” Sza­bolcsi János bácsi volt, aki­vel együtt toltuk a három­kerekű kocsikat. Ő magya­rázta elsőként, hogy mit je­lent a bálákra felírt Guf, Tuf, Muf. Tehát akaratom ellenére elkezdtem tanulni a szakmát. Alig telt el egy hét, be­szerveztek a gyári énekkar­ba, a színjátszó-csoportba, — DISZ-be, szakszervezetbe. Egyszóval a kosárlabdával együtt a hét minden napja foglalt volt. Csak évekkel később tudtam meg, hogy a vezetők minden lépésemet figyelemmel kísérték, mert i viszonylagos káderszegény- 'ség volt és kellett a közép­vezetői szintre az utánpótlás. A szamárlétra első fokán 5 hónapig tanyáztam, amikor „kiemeltek” a kereskedelmi osztályra, az adminisztráci­ós munkára. Első bajom az „Életben” már itt megkezdő­dött, mert nem voltam ki­oktatva a rafináltságra. A rám bízott munkát napi 4 órában elvégeztem, az író­asztal mindig üres volt előt­tem. Így rámsütötték, hogy lógós, mihaszna gyerek va­gyok és eltanácsoltak a cég­től. Fülébe juttatta ezt valaki (máig sem tudom kinek le­gyek hálás) az akkori főmér­nöknek, aki elkért 6 hónapi próbaidőre a termelési osz­tályra. Ennek az eredménye Újítók és feltalálók V. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) — a munka termelékenysé­gének emelése; — az exportképes árualap növelése, import kiváltása; — a hulladékok és másodla­gos nyersanyagok újrafeldol­gozása; — a szállítás és szolgáltatás hatékonyságának növelése. Felhívjuk a gazdálkodó szervezetek vezetőit, hogy a helyi szakszervezettel, KISZ- szervezettel és a MTESZ tagegyesületeivel együtt­működve : — tegyék irányítottabbá és szervezettebbé az újító, va­lamint a feltaláló tevékeny­séget, a vállalati műszaki­gazdasági tervekhez kapcso­lódó feladattervek, pályáza­tok, előzetes szerződések szé­lesebb körű alkalmazásával is; — ösztönözzék hatékonyab­ban az újítókat, feltaláló­kat, közreműködőket, fel­használva az erkölcsi és anyagi elismerés különböző formáit; — biztosítsák a létrejött újí­tások és találmányok szer­vezett, gyors hasznosítását és szélesebb körű elterjeszté­sét fokozzák az ezzel össze" függő anyagi érdekeltséget; — fejlesszék tovább a vál­lalati szabadalmi-, újítási tájékoztatás rendszerét; — szervezzék meg a gyors, gördülékeny, bürokrácia­mentes ügyintézést és elbírá­lást, ehhez alakítsanak ki korszerű belső szabályzatot, biztosítsák a személyi felté­teleket, bővítsék az iparjog- védelmi ismereteket; — műszaki értelmiséget, kü­lönösen a kutatás-fejlesztés területén dolgozókat haté­konyabban ösztönözzék a világviszonylatban új, a kül- és belföldi piac követel­ményeit jobban kielégítő ter­mékeket eredményező talál­mányok alkotására; — a minőségi színvonal fo­lyamatos emelése, az irányí­tottság, a szervezettség, a ha­tékonyság javítása mellett törekedjenek az újítómozga­lom tömegesebbé tételére, különösen a munkások a műszaki értelmiség, a nők és fiatalok fokozottabb bevoná­sával; — hozzanak létre újító- és feltaláló klubokat, ahol az alkotó emberek kicserélhe­tik tapasztalataikat és szak­mai tanácsadásban részesül­hetnek ; — az üzemi demokrácia megfelelő fórumán rendsze­resen értékeljék a mozga­lom eredményeit, hiányos­ságait és jelöljék meg a megoldandó feladatokat. Felhívjuk az újítókat, fel­találókat, szocialista brigá­dokat, és valamennyi alkotó, kezdeményező dolgozót, gaz­dasági vezetőt, aktivistát, hogy munkájukban, társa­dalmi tevékenységükben tá­mogassák a vállalati tanács­kozásokon és az országos tanácskozáson kitűzött célok valóra váltását. ” A tanácskozás eredményei­ről, az újítói feltalálói te­vékenységet befolyásoló vál­tozásokról a vállalatokat, szövetkezetek, intézménye­ket — a tanácskozás anya­gának feldolgozását követően — értesíteni, tájékoztatni fogják. — Bátori Tibor — i Mit ígér az „AGRIA nyár”! Ezen a nyáron változatos programokkal, különféle igényeket kielégítő műsorok­kal nyitja kapuit az Agria Játékszín. A nyári színházat, hangversenyeket, kiállítá­sokat, népművészetet kedve­lő emberek, kulturált sza­badidő eltöltését biztosítják a rendezők. Részesei lehe­tünk néhány kuriózumnak is. A jubileumi hangverseny — melyén Lugosi Melinda énekét, a 25 éves egri hely­őrségi fúvószenekart, vala­mint a szolnoki helyőrségi fúvószenekart hallhatjuk — érdekessége, hogy műsoru­kon szerepel Puccini: Pillangókisasszony c. operá­jának részlete is. A szabadtéri színházi elő­adások keretében két darab kerül bemutatásra: a Líceum udvarán Zuckmayer: A kö- penicki kapitány, a vár Romkertjében pedig Iphige- nia a tauruszok földjén. A köpenicki kapitány alapötle­tét egy, a századforduló tá­ján valóban megtörtént ese­mény szolgáltatta; Köpe- nickben, Berlin egyik pe­remvárosában egy kapitány­nak öltözött szélhámos meg­szállta a városházát, letar­tóztatta a polgármestert, ki­ürítette a pénztárt, majd akadálytalanul eltávozott. A történet feldolgozásából szü­letett meg a porosz milita- tarizmus és bürokrácia sza­tírája, tükre annak a Német­országnak, amely a fasizmus táptalaja volt. A közvetle­nebb karataktusteremtés ér­dekében a színpadot a né­zőtér 3 oldalról öleli közre. Az Iphigénia a tauruszok földjén című darabot, Euri­pidész és Goethe műveiből, színpadra alkalmazta: Valló Péter. A műsor sikerét fém­jelzi, Ruttkai Éva a cím­szerepben. A színészek presszópódi­um műsorukkal is közönség elé állnak, önálló estet ad a Dobos cukrászdában: Szék­helyi József, Szombathy Gyula, Tímár Éva. Szilágyi Tibor, Reviczki Gábor, Sir Kati, Tolnay Miklós. A hangversenysorozat ki­emelkedő eseménye lesz Le- hotka Gábor orgona- és Ko­vács Kálmán trombita elő­adása. Júliusban Somogyi József szobrászművész kiállítása lesz megtekinthető, az egri Kis galériában. A Tömlöc bástyán panto- mdnbemutató, az Eszperantó sétányon, népművészeti vá­sár kerül megrendezésre, de gyönyörködhetünk a Líceum udvaron, néptáncestben is. Mindezek a programkíná­lat részét jelentik, nem pe­dig a nyári játékszín teljes műsorát. Remélem az olva­sóban kedvet ébreszt és nemcsak a városunkba láto­gató kirándulók, .hanem a helyi lakosok is igényes mű­vészeti alkotásokkal talál­koznak. A rendezvényre részletes műsorfüzet és je­gyek kaphatók, a művelődési előadónál. Kellemes nyári szórakozást kívánunk dolgo­zóinknak ! Nagy Hajnalka az, hogy most faggathatsz a harminc esztendőről. Tulajdonképpeni gyári te­vékenységemet innen számo­lom. Másfél évig, amíg a katonaság ideje el nem jött, nagyon kemény munkával, nagyon szigorú főnök mellett tanultam meg dolgozni. Ami viszont csodálatos a dolog­ban, hogy ennek ellenére megtanították és megszeret­tették velem a szakmát. Ezért mindig hálásan gon­dolok Zsíros Lajos bácsira és Somos Jánosra. — Vannak-e különlegesen emlékezetes élményeid a katonaéletből? — Egy utász-alakulatnál szolgáltam, mint gépkocsi- vezető, így meg kellett ta­nulni a rohamcsónak (mo­torcsónak) vezetését is. Ami­kor erre kiválasztottak sen­kit' sem érdekelt az a tény, hogy víziszonyom van, és az úszási tudományom is ugyancsak mérsékelt, A két év nagyon gyorsan elszaladt,' még ha ez sokak számára nevetséges is. Csak felsorolnám az árvizeket: Sajó, Hernád, Bodrog, Tár­ná, Zagyva. Jeget robbantot­tunk, az elöntött területek­ről mentettük az értékeket és a lakosságot. Betetőzte ezt a mohácsi árvíz, ahol az utolsó pillanatig fuvaroz­tunk, sajnos az utolsó fordu­ló nem sikerült. Jött szembe az ár, mi katonák pedig a vezetőfülke tetején vártuk, míg kialakul a sík tenger. Mivel, hogy az várható volt vittünk magunkal „rocífót” ráborítottuk a vízre és foly­tattuk a mentést. 1956. áp­rilistól, októberig, a jugo­szláv, majd az osztrák határ mentén szedtük fel az akna­zárakat. Kéthetenként ván­dorolt a sátortábor és egyre több kéz és láb veszett oda. Okt. 25-re volt kitűzve a leszerelés napja, helyette a szovjet hadsereg oldalán igyekeztünk megfékezni az ellenforradalmat. Azt hi­szem — a felsorolásból kitű­nik —, hogy nem unatkoz­tunk a laktanyában, békebe­li katona módjára. — Hogyan folytatódott 1957. után gyári pályafutá­sod? — Leszerelés után a szi­vargyártáson segédműveze­tő lettem, de egy fél év után a nyersanyagraktár vezetését kellett átvenni két évre. Iz­galmas, szép feladat volt. Somos János irányításával akkor alakítottuk ki a még jelenleg is érvényben levő raktári rendet. Ezt követte kb. 3 évig az inspekciós beosztás. Abban az időben az osztályokon még nem voltak munkairá­nyítók, csak művezető és ad­minisztrátor. A műszakokat a teremvezető irányította az inspekciós segítségével. A jelenleg működő ügyeletes rendszertől abban volt alap­vető különbség, hogy az egész gyár vonatkozásában az inspekciósnak kellett el­látni a mostani munkairá­nyítók operatív feladatát. E tevékenység végzése közben a szakmai ismeret bővítésén túl, már bele lehetett kóstol­ni a vezetési „tudományba” is. Számomra ez volt az „Élet” nagy iskolája. Azon a bizonyos létrán a számomra kijelölt legmaga­sabb fokot 1962-ben foglal­tam el, húsz esztendeje, hogy művezető vagyok. Nagyon szép két évtized olyan munkás hétköznapok­kal, amikor az ember azt csinálja, amit szeret. Azt hiszem, a fiatalok kedvéért érdemes lesz majd egy cik­ket írni a szivargyártás húsz esztendejéről. Most csak rövid felsorolásként: bevezetésre került négy új szivar, vásári díjakkal, a Kiváló Áruk Fóruma cím jogosultsága. A technológia közel 40%-a megváltozott, jobb munkakörümények, több mint ötvenen elvégez­ték a szakmunkás iskolát, Szakma Kiváló és Állami díjas brigádok vannak. Sike­rült kialakítani egy megbíz­ható szivaranyag-termelő bá­zist, Nagyatád körzetében. Sok gonddal ugyan, de mindig kielégítettük a ciga- rebtaágazat létszámigényét. Lassan egy évtizede, sikere­sen teljesítjük a hevesi do­hány válogatási feladatain­kat. Moso'.yogniva.ó, de tény, hogy húsz év alatt kö­zel száz nyugdíjas munka­társamat búcsúztattam el. Tetszik a hiúságomnak, hogy csak elvétve szólítanak Kiss elvtársnak, az öregek Ferikének, a fiatalok pedig Feri bácsinak titulálnak. Az emberi kapcsolatok vonatko­zásában számomra ez sokat jelent. — És a magánéleted? Hi­szen két lányod idestova „felnőtt” lesz! — A munkámhoz hasonló hangulatban tudnék róla mesélni, de inkább csak a lényegesebbeket. A 22 éve alapított család szerényen, kiegyensúlyozottan éli nap­jait. Két lányom csak szü­letésekor okozott szomorú­ságot, mert nem fiúk lettek. Azóta egyfolytában beara­nyozzák életünket. Tisztelet­tudó, rendes gyerekek és ami a lényeg: jól tanulnak. A nagyobbik egyetemista, kisebbik most lesz középis­kolás, sajnos öregszenek a gyerekek. Ezzel kapcsolat­ban egy édes eset: lányaim fényképei az íróasztalon ki vannak téve. Amikor nem voltam az irodában, az egyik asszony megkérdezte munkatársaimat: Feri bácsi felesége tudja, hogy sztárfo­tókat tart az asztalán a fő­nök? — A munka és a család mellett egyéb elfoglaltsága­id is vannak! Társadalmi munka, hobbi. Mondj vala­mit ezekről is! — Társadalmi munka? Volt mindig bőven, de most sem panaszkodhatom. Kez­detben kultúr- és sporttevé­kenység. Majd honvédség után, „érett” fejjel, a politi­kai munka is megkezdődött. A „nehéz időben” három évig voltam KISZ-titkár. 1960-tól, a szervezeti felépí­téstől függően, de egyfoly­tában pártvezetőségi, vagy alapszervezeti vezetőségi tag vagyok. Változatosság — és kiegészítésképpen voltam népi ellenőr, Munkaügyi döntőbizottsági tag. pártbi­zottságion fegyelmi bizottsá­gi tag, szocialista brigádve­zető. A jelenlegi „kiegészí­tő”, a MÉTE Országos Tu­domány- és Ipartörténeti Bi­zottság tagja. Hobbim a fusizgatás és a szépasszony-völgyi kert. Az 1963-ban felépült családi háznál kőműves szakmunkás kivételével, még nem volt szakiparos. A szükséges ten­nivalókat magam végzem el. Kilencedik éve, hogy meg­van a i,háztáji”, ahol szinte minden megterem, ami a családnak szükséges. A csa­lád főkönyvelője kiszámítot­ta, hogy ha a piacon, napi áron kellene vásárolni mind­azt amit termelek, akkor egy évben 8—10 ezer forintot tenne ki. — Terveid — mondjuk az elkövetkezendő tiz-tizen- két évre? — Hosszú távra inkább csak kívánságaim vannak. A szivarozók tábora egyre csökken. Azért drukkolok, hogy amíg nyugdíjba nem megyek, ne szűnjön meg a szivartermelés az Egri Do­hánygyárban. Éppen ezért kell rövid , távon sok min­dent megtenni, hogy a szi- varozási kedv megmaradjon Műszaki fejlesztéssel párhu­zamosan, új szivargyárt­mányok forgalomba hozata­la a feladatunk. Jó ízű, eny­he, kisméretű gyártmányok­kal fogunk kedveskedni c T. fogyasztóknak, amelyeke: a mostaniaktól lényegesei termelékenyebben fogún! gyártani. Feladataink vannak bőven ha megérem a nyugdíjazá­somat, negyvenkét esztendí szolgálatom lesz. Ennek ne­gyedrésze még hátravan Szeretném ezt úgy letölteni hogy egész az utolsó napig minden reggel szívesen örömmel jöjjek dolgozni — Kívánom, hogy így le gyen, s remélem, hogy akii olvassák szavaidat, monda taidat, velem együtt kíván nak minden jót Neked, a elkövetkező évekre. DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents