Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 6. szám
Az alkotó munkára ösztönözve... Három évtized... Gazdaságpolitikánk határozott törekvése olyan légkört, a közgazdasági szabályozók közvetítésével olyan környezetet létrehozni és erősíteni, amely fegyelmezett, erős és gondos alkotómunkára ösztönöz, sőt kényszerít is. Lényegében ez volt az alapgondo lata a május közepén Budapesten tartott újítók és feltalálók országos értekezletének. A nagy fontosságú tanácskozáson kritikusan és önkritikusan szó volt arról, hogy a szorító körülmények ellenére sem sikerült még ezt a környezetet kielégítően megte remteni. Még mindig sok olyan vállalat működik az országban, látszólag zavartalanul, amelynek gazdálkodása, vezetése nemcsak a mai, de a tegnapi követelményeknek sem felel meg. A változáshoz pedig elengedhetelen szükség van az emberek alkotó energiájának felhasználására. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese rámutatott a vitában, hogy a vállalatok többsége már felismerte, hogy előrejutni, bodogulni csak az összes rendelkezésre álló szellemi erőforrások hasznosításával lehet. A puszta jó szándék és a felismerés azonban kevés, olyan feltételeket kell teremteni a vállalatokon belül, a vállalatok közötti együttműködésben és az irányításban egyaránt, mely lehetővé teszi, hogy a kollektívák, valamennyi tagja erejének és képességének megfelelően munkát végezhessen. Csak olyan célokat szabad kitűzni, amelyekhez a feltételek meg is teremthetők. A tervek és az újítások nem szakadhatnak el a vállalatok adottságaitól, lehetőségeitől, a népgazdaság teherbíró képességéből. Ahhoz, hogy a vállalatok biztonságosan tervezhessenek, fejleszthessenek, szélesebb anyagi önállóságon és vállalkozó felelősségen alapuló döntési hatáskörre van szükség. Csak így lehet elvárni a vállalati vezetőktől, hogy tevékenységük túlnőjön a napi rutinmunkán, merjenek kockáztatni! A kormányzat törekvése, hogy még tárgyszerűbbé váljanak azok a szempontok, amelyek alapján az újdonság hasznosságát jobban meg lehet ítélni. Ez a mérce nem más, mint a vállalat többlethaszna, illetve az újítások, a találmányok hasznosítása nyomán létrehozott értékek növekedésével, a költségek csökkentéséből, a hulladékok, vagy melléktermékek hasznosításából származó többletbevétel. Jogszabályi korszerűsítések tehát szükségesek, de a legtökéletesebb szabályozási és ösztönzési rendszer bevezetése sem elegendő a kezdeményezőkészség fokozására, ha a közfelfogás, a szemlélet nem kedvez az újítóknak! Ahol egészséges szemlélet- mód a jellemző, ott elismerik, hogy az újító, alkotó ember eredményei a kisebb nagyobb közösségekért, az egész országot gyarapítják, gazdagítják! Jobb munkaszervezéssel, tökéletesebb technikai' apparátussal az újítások ügyintézése és az iparjogvédelmi eljárás folya - mata is lerövidíthető. Alapvető baj azonban a hozzá nem értés, az érdektelenség, a lelkiismeretlenség az ügyintézésben, amely sok gondot, akadályt állít az újítók, a feltalálók elé! Ezért fontos, hogy mindenütt jól felkészült emberek foglalkozzanak az újításokkal, akik ösztönözve vannak arra, hogy felkutassák és felkarolják a kezdeményezőkész embereket és megrövidítsék a hasznos alkotások bevezetésének útját. A kormányzat az újítóktól, a feltalálóktól azt várja, hogy amellett hogy újat alkotnak, javaslataikkal járuljanak hozzá a mozgalom hatásosabb szervezeti, érdekeltségi rendszerének megteremtéséhez. Inspri- rálják az alkotó munkát, a gazdaság és a társadalom életében és fejlődésében alapvető szerepet szánnak az embernek, legnagyobb kincsünknek! Mentusz Károly Brigádjaink életéből A Gyermekváros sportpályájának szegélykő-lerakásánál, a Petőfi komplex szocialista brigád 60 óra, a Schönherz Zoltán szocialista brigád 10 óra, a Lazaro Pena Gonzales szocialista brigád 5 óra társadalmi munkát végzett. Brigádjaink, az új szociális épület átadását követő munkálatokra megtették vállalásaikat. A takarításra, átköltöztetésre 2100 órát, a szociális épületek környékének tereprendezésére 429 órát, a jelenlegi technológiai és irodai épületben elhelyezett szociális létesítmények bontási munkálataira 196 órát és 260 órát vállaltak J Ané A Kárpáthy Zoltán szocialista brigádnál, brigádvezető változás történt: Farkas Kálmán helyett Dér Lajos látja el a brigádvezetői teendőket. A Petőfi Komplex szocialista brigád a gyári óvoda játszóterénél végzett javítási munkákat, mintegy 20 órában. A Kossuth Zsuzsa szocia- lista brigád — tekintettel az IDŐSKORÚAK ÉVÉ-re —, egy idős néni patronálását vállalta kinek ügyes-bajos dolgait elintézi. A néni jelenleg kórházban van, ahol a brigád tagjai rendszeresen látogatják. — Az elmúlt számban olvashattuk írásodat, a harmincéves érettségi találkozóról, a régiekre való vissza- és rátekintési, az ifjú évek emlékeit. Mi történt ezután? Hogyan kezdődött, mikor kiléptél az Életbe? Akit kérdezek, Kiss Ferenc kollégám és barátom, akivel ugyancsak mintegy 30 éves ismeretség fűz össze. — 1952-ben a Dohánygyárnak volt egy NB Il-es kosárlabdacsapata, gyáriakon kívül Dobós gimnazisták is játszottak benne, többek között én is. Az előző cikkben már leírtam, hogy szegények voltunk, éhesek és kölcsön ruhában ballagtunk. Egyetemről még álmodozni sem lehetett. Szóval így lettem dohánygyári munkás, a cigarettaelőkészítőben anyagmozgató. Első „tanítómesterem” Szabolcsi János bácsi volt, akivel együtt toltuk a háromkerekű kocsikat. Ő magyarázta elsőként, hogy mit jelent a bálákra felírt Guf, Tuf, Muf. Tehát akaratom ellenére elkezdtem tanulni a szakmát. Alig telt el egy hét, beszerveztek a gyári énekkarba, a színjátszó-csoportba, — DISZ-be, szakszervezetbe. Egyszóval a kosárlabdával együtt a hét minden napja foglalt volt. Csak évekkel később tudtam meg, hogy a vezetők minden lépésemet figyelemmel kísérték, mert i viszonylagos káderszegény- 'ség volt és kellett a középvezetői szintre az utánpótlás. A szamárlétra első fokán 5 hónapig tanyáztam, amikor „kiemeltek” a kereskedelmi osztályra, az adminisztrációs munkára. Első bajom az „Életben” már itt megkezdődött, mert nem voltam kioktatva a rafináltságra. A rám bízott munkát napi 4 órában elvégeztem, az íróasztal mindig üres volt előttem. Így rámsütötték, hogy lógós, mihaszna gyerek vagyok és eltanácsoltak a cégtől. Fülébe juttatta ezt valaki (máig sem tudom kinek legyek hálás) az akkori főmérnöknek, aki elkért 6 hónapi próbaidőre a termelési osztályra. Ennek az eredménye Újítók és feltalálók V. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) — a munka termelékenységének emelése; — az exportképes árualap növelése, import kiváltása; — a hulladékok és másodlagos nyersanyagok újrafeldolgozása; — a szállítás és szolgáltatás hatékonyságának növelése. Felhívjuk a gazdálkodó szervezetek vezetőit, hogy a helyi szakszervezettel, KISZ- szervezettel és a MTESZ tagegyesületeivel együttműködve : — tegyék irányítottabbá és szervezettebbé az újító, valamint a feltaláló tevékenységet, a vállalati műszakigazdasági tervekhez kapcsolódó feladattervek, pályázatok, előzetes szerződések szélesebb körű alkalmazásával is; — ösztönözzék hatékonyabban az újítókat, feltalálókat, közreműködőket, felhasználva az erkölcsi és anyagi elismerés különböző formáit; — biztosítsák a létrejött újítások és találmányok szervezett, gyors hasznosítását és szélesebb körű elterjesztését fokozzák az ezzel össze" függő anyagi érdekeltséget; — fejlesszék tovább a vállalati szabadalmi-, újítási tájékoztatás rendszerét; — szervezzék meg a gyors, gördülékeny, bürokráciamentes ügyintézést és elbírálást, ehhez alakítsanak ki korszerű belső szabályzatot, biztosítsák a személyi feltételeket, bővítsék az iparjog- védelmi ismereteket; — műszaki értelmiséget, különösen a kutatás-fejlesztés területén dolgozókat hatékonyabban ösztönözzék a világviszonylatban új, a kül- és belföldi piac követelményeit jobban kielégítő termékeket eredményező találmányok alkotására; — a minőségi színvonal folyamatos emelése, az irányítottság, a szervezettség, a hatékonyság javítása mellett törekedjenek az újítómozgalom tömegesebbé tételére, különösen a munkások a műszaki értelmiség, a nők és fiatalok fokozottabb bevonásával; — hozzanak létre újító- és feltaláló klubokat, ahol az alkotó emberek kicserélhetik tapasztalataikat és szakmai tanácsadásban részesülhetnek ; — az üzemi demokrácia megfelelő fórumán rendszeresen értékeljék a mozgalom eredményeit, hiányosságait és jelöljék meg a megoldandó feladatokat. Felhívjuk az újítókat, feltalálókat, szocialista brigádokat, és valamennyi alkotó, kezdeményező dolgozót, gazdasági vezetőt, aktivistát, hogy munkájukban, társadalmi tevékenységükben támogassák a vállalati tanácskozásokon és az országos tanácskozáson kitűzött célok valóra váltását. ” A tanácskozás eredményeiről, az újítói feltalálói tevékenységet befolyásoló változásokról a vállalatokat, szövetkezetek, intézményeket — a tanácskozás anyagának feldolgozását követően — értesíteni, tájékoztatni fogják. — Bátori Tibor — i Mit ígér az „AGRIA nyár”! Ezen a nyáron változatos programokkal, különféle igényeket kielégítő műsorokkal nyitja kapuit az Agria Játékszín. A nyári színházat, hangversenyeket, kiállításokat, népművészetet kedvelő emberek, kulturált szabadidő eltöltését biztosítják a rendezők. Részesei lehetünk néhány kuriózumnak is. A jubileumi hangverseny — melyén Lugosi Melinda énekét, a 25 éves egri helyőrségi fúvószenekart, valamint a szolnoki helyőrségi fúvószenekart hallhatjuk — érdekessége, hogy műsorukon szerepel Puccini: Pillangókisasszony c. operájának részlete is. A szabadtéri színházi előadások keretében két darab kerül bemutatásra: a Líceum udvarán Zuckmayer: A kö- penicki kapitány, a vár Romkertjében pedig Iphige- nia a tauruszok földjén. A köpenicki kapitány alapötletét egy, a századforduló táján valóban megtörtént esemény szolgáltatta; Köpe- nickben, Berlin egyik peremvárosában egy kapitánynak öltözött szélhámos megszállta a városházát, letartóztatta a polgármestert, kiürítette a pénztárt, majd akadálytalanul eltávozott. A történet feldolgozásából született meg a porosz milita- tarizmus és bürokrácia szatírája, tükre annak a Németországnak, amely a fasizmus táptalaja volt. A közvetlenebb karataktusteremtés érdekében a színpadot a nézőtér 3 oldalról öleli közre. Az Iphigénia a tauruszok földjén című darabot, Euripidész és Goethe műveiből, színpadra alkalmazta: Valló Péter. A műsor sikerét fémjelzi, Ruttkai Éva a címszerepben. A színészek presszópódium műsorukkal is közönség elé állnak, önálló estet ad a Dobos cukrászdában: Székhelyi József, Szombathy Gyula, Tímár Éva. Szilágyi Tibor, Reviczki Gábor, Sir Kati, Tolnay Miklós. A hangversenysorozat kiemelkedő eseménye lesz Le- hotka Gábor orgona- és Kovács Kálmán trombita előadása. Júliusban Somogyi József szobrászművész kiállítása lesz megtekinthető, az egri Kis galériában. A Tömlöc bástyán panto- mdnbemutató, az Eszperantó sétányon, népművészeti vásár kerül megrendezésre, de gyönyörködhetünk a Líceum udvaron, néptáncestben is. Mindezek a programkínálat részét jelentik, nem pedig a nyári játékszín teljes műsorát. Remélem az olvasóban kedvet ébreszt és nemcsak a városunkba látogató kirándulók, .hanem a helyi lakosok is igényes művészeti alkotásokkal találkoznak. A rendezvényre részletes műsorfüzet és jegyek kaphatók, a művelődési előadónál. Kellemes nyári szórakozást kívánunk dolgozóinknak ! Nagy Hajnalka az, hogy most faggathatsz a harminc esztendőről. Tulajdonképpeni gyári tevékenységemet innen számolom. Másfél évig, amíg a katonaság ideje el nem jött, nagyon kemény munkával, nagyon szigorú főnök mellett tanultam meg dolgozni. Ami viszont csodálatos a dologban, hogy ennek ellenére megtanították és megszerettették velem a szakmát. Ezért mindig hálásan gondolok Zsíros Lajos bácsira és Somos Jánosra. — Vannak-e különlegesen emlékezetes élményeid a katonaéletből? — Egy utász-alakulatnál szolgáltam, mint gépkocsi- vezető, így meg kellett tanulni a rohamcsónak (motorcsónak) vezetését is. Amikor erre kiválasztottak senkit' sem érdekelt az a tény, hogy víziszonyom van, és az úszási tudományom is ugyancsak mérsékelt, A két év nagyon gyorsan elszaladt,' még ha ez sokak számára nevetséges is. Csak felsorolnám az árvizeket: Sajó, Hernád, Bodrog, Tárná, Zagyva. Jeget robbantottunk, az elöntött területekről mentettük az értékeket és a lakosságot. Betetőzte ezt a mohácsi árvíz, ahol az utolsó pillanatig fuvaroztunk, sajnos az utolsó forduló nem sikerült. Jött szembe az ár, mi katonák pedig a vezetőfülke tetején vártuk, míg kialakul a sík tenger. Mivel, hogy az várható volt vittünk magunkal „rocífót” ráborítottuk a vízre és folytattuk a mentést. 1956. áprilistól, októberig, a jugoszláv, majd az osztrák határ mentén szedtük fel az aknazárakat. Kéthetenként vándorolt a sátortábor és egyre több kéz és láb veszett oda. Okt. 25-re volt kitűzve a leszerelés napja, helyette a szovjet hadsereg oldalán igyekeztünk megfékezni az ellenforradalmat. Azt hiszem — a felsorolásból kitűnik —, hogy nem unatkoztunk a laktanyában, békebeli katona módjára. — Hogyan folytatódott 1957. után gyári pályafutásod? — Leszerelés után a szivargyártáson segédművezető lettem, de egy fél év után a nyersanyagraktár vezetését kellett átvenni két évre. Izgalmas, szép feladat volt. Somos János irányításával akkor alakítottuk ki a még jelenleg is érvényben levő raktári rendet. Ezt követte kb. 3 évig az inspekciós beosztás. Abban az időben az osztályokon még nem voltak munkairányítók, csak művezető és adminisztrátor. A műszakokat a teremvezető irányította az inspekciós segítségével. A jelenleg működő ügyeletes rendszertől abban volt alapvető különbség, hogy az egész gyár vonatkozásában az inspekciósnak kellett ellátni a mostani munkairányítók operatív feladatát. E tevékenység végzése közben a szakmai ismeret bővítésén túl, már bele lehetett kóstolni a vezetési „tudományba” is. Számomra ez volt az „Élet” nagy iskolája. Azon a bizonyos létrán a számomra kijelölt legmagasabb fokot 1962-ben foglaltam el, húsz esztendeje, hogy művezető vagyok. Nagyon szép két évtized olyan munkás hétköznapokkal, amikor az ember azt csinálja, amit szeret. Azt hiszem, a fiatalok kedvéért érdemes lesz majd egy cikket írni a szivargyártás húsz esztendejéről. Most csak rövid felsorolásként: bevezetésre került négy új szivar, vásári díjakkal, a Kiváló Áruk Fóruma cím jogosultsága. A technológia közel 40%-a megváltozott, jobb munkakörümények, több mint ötvenen elvégezték a szakmunkás iskolát, Szakma Kiváló és Állami díjas brigádok vannak. Sikerült kialakítani egy megbízható szivaranyag-termelő bázist, Nagyatád körzetében. Sok gonddal ugyan, de mindig kielégítettük a ciga- rebtaágazat létszámigényét. Lassan egy évtizede, sikeresen teljesítjük a hevesi dohány válogatási feladatainkat. Moso'.yogniva.ó, de tény, hogy húsz év alatt közel száz nyugdíjas munkatársamat búcsúztattam el. Tetszik a hiúságomnak, hogy csak elvétve szólítanak Kiss elvtársnak, az öregek Ferikének, a fiatalok pedig Feri bácsinak titulálnak. Az emberi kapcsolatok vonatkozásában számomra ez sokat jelent. — És a magánéleted? Hiszen két lányod idestova „felnőtt” lesz! — A munkámhoz hasonló hangulatban tudnék róla mesélni, de inkább csak a lényegesebbeket. A 22 éve alapított család szerényen, kiegyensúlyozottan éli napjait. Két lányom csak születésekor okozott szomorúságot, mert nem fiúk lettek. Azóta egyfolytában bearanyozzák életünket. Tisztelettudó, rendes gyerekek és ami a lényeg: jól tanulnak. A nagyobbik egyetemista, kisebbik most lesz középiskolás, sajnos öregszenek a gyerekek. Ezzel kapcsolatban egy édes eset: lányaim fényképei az íróasztalon ki vannak téve. Amikor nem voltam az irodában, az egyik asszony megkérdezte munkatársaimat: Feri bácsi felesége tudja, hogy sztárfotókat tart az asztalán a főnök? — A munka és a család mellett egyéb elfoglaltságaid is vannak! Társadalmi munka, hobbi. Mondj valamit ezekről is! — Társadalmi munka? Volt mindig bőven, de most sem panaszkodhatom. Kezdetben kultúr- és sporttevékenység. Majd honvédség után, „érett” fejjel, a politikai munka is megkezdődött. A „nehéz időben” három évig voltam KISZ-titkár. 1960-tól, a szervezeti felépítéstől függően, de egyfolytában pártvezetőségi, vagy alapszervezeti vezetőségi tag vagyok. Változatosság — és kiegészítésképpen voltam népi ellenőr, Munkaügyi döntőbizottsági tag. pártbizottságion fegyelmi bizottsági tag, szocialista brigádvezető. A jelenlegi „kiegészítő”, a MÉTE Országos Tudomány- és Ipartörténeti Bizottság tagja. Hobbim a fusizgatás és a szépasszony-völgyi kert. Az 1963-ban felépült családi háznál kőműves szakmunkás kivételével, még nem volt szakiparos. A szükséges tennivalókat magam végzem el. Kilencedik éve, hogy megvan a i,háztáji”, ahol szinte minden megterem, ami a családnak szükséges. A család főkönyvelője kiszámította, hogy ha a piacon, napi áron kellene vásárolni mindazt amit termelek, akkor egy évben 8—10 ezer forintot tenne ki. — Terveid — mondjuk az elkövetkezendő tiz-tizen- két évre? — Hosszú távra inkább csak kívánságaim vannak. A szivarozók tábora egyre csökken. Azért drukkolok, hogy amíg nyugdíjba nem megyek, ne szűnjön meg a szivartermelés az Egri Dohánygyárban. Éppen ezért kell rövid , távon sok mindent megtenni, hogy a szi- varozási kedv megmaradjon Műszaki fejlesztéssel párhuzamosan, új szivargyártmányok forgalomba hozatala a feladatunk. Jó ízű, enyhe, kisméretű gyártmányokkal fogunk kedveskedni c T. fogyasztóknak, amelyeke: a mostaniaktól lényegesei termelékenyebben fogún! gyártani. Feladataink vannak bőven ha megérem a nyugdíjazásomat, negyvenkét esztendí szolgálatom lesz. Ennek negyedrésze még hátravan Szeretném ezt úgy letölteni hogy egész az utolsó napig minden reggel szívesen örömmel jöjjek dolgozni — Kívánom, hogy így le gyen, s remélem, hogy akii olvassák szavaidat, monda taidat, velem együtt kíván nak minden jót Neked, a elkövetkező évekre. DOHÁNYGYÁR
