Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 5. szám
„alkotó ifjúság” és a „DH” pályázat Az 1981. évi „Alkotó Ifjúság’ és „DH” pályázatra 40 fő pályázótól összesen 36 pályamunka érkezett. A Bíráló Bizottság — dr. Huszti Ferenc műszaki-termelési igazgató-helyettes vezetésével — az alábbi díjakat ítélte oda: Alkotó Ifjúság pályázat: I. díj: Juhász Mihályné: „Hatnyelvű dohányipari szótár” II. díj: Kereszt essy Ferenc : „Tartalékalkatrészgazdálkodás ABC elemzés alapján” II. díj: Balogh József, Bátort Tibor, Béta János, Da- róczi Csaba, Liptai Tibor: „Dohányipari gépek II.” tankönyv Ili. díj: Fónad Gyula, Nagy József: „Köszörű apparát a KT 400-as dohányrágógéphez” III. díj: dr. Béna Gyula, Czeglédi Lászlóné, Jenei Antalné. Komóczi Mihály, Varga Istvánná, Vincze István, Zobolyák Ivánmé: „A minőségjavítás lehetőségei” III. díj: Balogh József, 'Légrádi László: ,,Űj. korszerű kompresszortelep" Képzőművészeti különdíj- ban részesült: Szemerédi Sándor: Fafaragás Teleki Sándor: Agria cigaretta tasakalakítási terve Molnár Elvira: Hímzés A díjak korlátozott száma miatt he lyezetlenül maradtak. de mindenképpen említést érdemelnek az alábbi pályamunkák: Pek'kné Nádasdi Katalin: „Aram díj -felosztás költséghelyekre TI—59-es számítógépen”, „Blokkártya adatainak feldolgozása TI—59-es mik roszá mi tógépen” Légrádi László, Ripszky István: „Egységrakományos kí szárú -szállítás” Ripszky István: „Dohányán v ags zükség'.et tervezése TI—59-en” Terenvei Sándor: „A cigarettagyártás és -csomagolás szinkronja” Szabóná, Tóth Lilian: .iHulladékcfe, melléktermékek felmérése” Krajnikovics Etelka: „A fóltergyántás rriinőségbére- zése" Balogh József: „Eszköz- batékonységi vizsgálat” Balogh József, Légrádi László: „Bálabontás gépesítése” Torba Imréné, Szabóná Tóth Lilian: „A vákuumkazánok működésének vizsgálata”, „Filtergyártási anyagfelhasználás” Torba Imréné: „Dohányon kívüli egyéb alapanyagfelhasználás elemzése” Mérai József: „Festmények” Teleki Sándor: „Térplasztika” (Ezt a művet a Bíráló Bizottság a vállalat számára megvételre javasolja.) Nagy Hajnalka: „Hímzés” Feketéné, Szabó Katalin: „Hímzés” Jakab Klára: „Hímzés” „DH” pályázat: I. díj: Liptai Tibor: „Garant filterrúd-gyártógép” II. díj: Liptai Tibor, Bá- tori Tibor: „Gyárátrendezési terv” II. díj: Juhász. Lajos, Nagy József: „Késtartó és előtoló szerkezet a KT 400-as dohányvágó géphez” III. díj: Kiss Pál: „Az új kompresszortelep elektromos vezérlésének és energia-ellátásának terve” III. díj: Bessenyei Lajos, Fazekas Sándor, Szőllősi Gábor, Vass László: „Fejzáró apparát a KDW csomagológéphez” III. díj: Bukucs Ferenc, Dobi József, Szilvási Imre: „Garatjelző a Niepmann csomagológéphez” A díjak korlátozott száma miatt ugyancsak helyezetle- nü! maradtak, de említést és köszönetét érdemelnek az alábbi pályázatok: Pelyhe Miklós: „A tiga- rettagyártógép kirakójának módosítása” Lakatos Sándor, Szőllősi Gábor, Vass Lászió: „Ra- gasztóapparát a KDW csomagológéphez’ ’ Bárdos Miklósné dr.: „Munkaerő- és bérpolitikai koncepciók kialakítása önálló vállalati gazdálkodásban és az ehhez szükséges vizsgálati módszerek” Szabolcsi András: „Bevezető-, beállító készülék” A licence-nyártmányok minősítése Azt hiszem, kevesen tudják, hogy hogyan minősítik azokat a gyártmányainkat, melyeket a Philhp Morris cégtől vásárolt licence alapján, az általuk megadott dohány- összetétellel és technológiai előírások szerint állítunk elő. Az köztudott, hogy két ilyen termék van, a Marlboro és a Multifilter. Ezek a cigaretták, elsősorban a Marlboro, világhírűek, minden kontinensen ismerik őket, s szinte mindenütt gyártják is. A Philip Morris cégnek minden földrészen van úgynevezett „leányvállalata”, ahol a gyártás folyik, a szocialista országokban pedig licence alapján történik előállításuk. A cég rendkívül nagy gondot fordít arra, hogy a különböző helyeken előállított cigaretták minősége jó és a lehetőségekhez képest maximálisain azonos legyen. Most csak a Marlboronál maradva: elvárás, hogy egy világutazó, aki ezt szívja, ugyanazt kapja, ízben, és kivitelben, Magyarországon, Líbiában és Ausztráliában egyaránt, az Egyesült Államokról és Svájcról nem is beszélve. A márka hírnevét rontani nem szabad!! Ezek után nem csoda, hogy alaposan megvizsgálták gyárunkban a gyártási feltételeket, mielőtt a licen_ ce-szerződést megkötötték, ée büszkék is lehetünk arra, hogy feltételezték: a mi gépparkunk és szakértelmünk alkalmas arra, hogy olyan minőségű termék kerüljön ki gyárunkból, mint az ő legmodernebb üzemeikből. Az előzetes feltételezés és a próbagyártás eredménye azonban nem egyszer s mindenkori garancia. A cég „területi termelésfelügyeleti irodáinak” szakemberei minden gyártáskezdetkor meglátogatják, ellenőrzik az Az Újítók és Feltalálók V. Országos Tanácskozásá- niak előkészületei jegyében került megrendezésre 1982. április 21—26. között a Technika Házában a Heves megyei Újítási Kiállítás és Börze. A rendező szervek — a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa, a szakmai megyebizottságok, a MTESZ Heves megyei Szervezete, a Szervezési és Vezetési Tudományos Egyesület Heves megyei Szervezete, az Országos Találmányi Hivatal — célja volt, hogy — a szakmai napok tanácskozásai segítsék az új rendelkezések adta lehetőségek megismertetését, a bevált, hasznos módszerek közreadásával a vállalaton belüli újítómozgalom kibontakoztatását, eredményeinek fokozását: — a jól bevált, más területen is alkalmazható újítások vállalatok közötti adás-vétele a jelenleginél magasabb szintre emelkedjen, ezzel segítve a népgazdasági és vállalati célok elérését. üzemeket, úgy bennünket, mint — mondjuk — a lagosi (Nigéria) dohánygyárat. Megnézik a felhasználásra szánt dohányok minőségét, az előkészítő — gyártó — csomagoló gépsorók állapotát, a rendelkezésre álló papír- és egyéb anyagokat, az első keverék összeállítását és a vágat elkészítését, és így tovább. Ha minden megfelelő, kezdődhet a gyártás és hazamennek. Ezzel azonban nincs vége az ellenőrzésnek. A szerződés ugyanis azt is kiköti, hogy a gyártási időszak minden egyes napján mintát kell a helyi MEO-nak venni és a gyártás befejezése után egy — minden napi termelést reprezentáló — mintakollekciót kell az Egyesült Államokba és Svájcba küldeni. Az USA- ban, a Richmond-i központban laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, mérik a nikotin- és kátránytartalmat, a füstszűrők szűrőhatékonyságát, stb. A svájci európai központban a cigaretták és a csomagolás minőségét, a külső tulajdonságokat bírálják el. Köztudott, hogy a MaA szakmai napokon értékelés is elhangzott a megye újítási tevékenységéről. Eszerint a megye dolgozóinak 5—6%-a újító. Feltűnő, hogy rendkívül kicsi a nők aránya. A szocialista brigádmozgalom kedvező hatással van az újítási tevékenységre, mivel az újítók döntő része szocialista brigádtag. Kedvezőtlen viszont és nem szolgálja a célt, ha úgy születnek brigád-újítások, hogy például 1 fő újít, de újítóként beírják a brigád mind a 12 tagjának a nevét. Az évenként benyújtott újítások száma a megyében 4000 db körül van, s ezeknek a fele hasznosítható. Az újítással elért gazdasági eredmény az összes eredmény 6—7%-a, átlagosan. Elsősorban az újítót sújtja, hogy hosszú az elbírálási, kivitelezési idő. (100 újításból 40-nél több mint 60 nap.) Az elhúzódás valószínű okai: az újítások kidolgozottsági színvonala gyarországon forgalomba hozott cigaretták ezen tulajdonságainak a cigaretta késztermék-szabványban (MSZ 6227) előírt követelményeket kell kielégíteniük. A hangsúly elsősorban a kihulláson, ragasztási hibákon, a nagy méretű ko- cisánytartalmon, a jelölésen és az égőképességen van. A Philip Morris vizsgálati kiértékelő lapján ezzel szemben közel száz szempont van, mely szerint a terméket minősítik, nemcsak a cigarettát, hanem a megjelenési formát, az esztétikai kivitelezést is. A „szemrevételezést” kívülről, a gyűjtőcsomagon kezdik. Ennél — szerintük — öt hibafajta lehetséges, súlyosságuk szerint 2—20 hibapont jár értük. (A hibák felsorolásától eltekintünk, tekintettel a terjedelemre.) A celofánozást és a feltépőszalag „minőségét” együtt- tesen 12 szempont szerint bírálják el. Itt 3—30 között „szórnak” a hibapontok, 3 jár azért, ha pl. a celofán túl laza, 30 azért, ha a feltépőszalag vége sérült. nem megfelelő, lassú a véleményezés, talán azért is, mert a szakvéleményezők nincsenek érdekeltté téve. Sok az eszmeileg, alacsony összeggel díjazott újítás, alacsonyak a megállapított díjkulcsok. A felmérések szerint 3,4—3,6%-os átlagos díjkulcs jelentkezik a jónak minősített vállalatoknál. Az újítók erkölcsi megbecsülésének lehetőségével kielégítően élnek a vállalatok. A megbecsülés szép példájaként a kiállításon láthattuk megyénk kiváló feltalálóinak és újítóinak fényképét. A munkaköri kötelesség kérdése szinte mindenhol igen élesen vetődik fel. A munkaköri kötelesség tárgyilagos behatárolása igen nehéz, ez sok vita okozója, és nem egy esetben visszafogja az újítói kedvet. Az újítások vállalatok közötti cseréje, adás-vétele igen alacsony szintű, 1% körül mozog. Ezen a területen még jelentős tartalékok vannak. A tasak (címjelzék, fejzáró, fólia) 22 szempont szerint lesz a bírálat tárgya, öt és nyolcvan a hibapontok két szélső értéke. Öt, ha pl. a fejzáró rosszul elhelyezett, nyolcvan, ha márka-keveredés van, ha a csomagolás hiányos, ha a fejzáró hiányzik. A cigarettát, „mint olyat”, 21 szempont szerint minősítik, valamennyi, általunk egyáltalán elképzelhető hibát feltüntetnek. Ez a „legkényesebb” része természetesen a terméknek, itt már a minimális hibapontszám 20 (rosszul levágás), de rossz filferragasztás, a beszakadt vagy lyukas cigaretta 80 hibapontot „érdemel”. Ezeken túlmenően vizsgálják a nedvességtartalomnak, a súlynak, az átmérőnek, a légellenálásnak az előírttól való eltérését és valamennyi, az előzőekben felsorolt tényezőből, pont- számból képeznek egy „minőségi indexet”. Ezt az adott havi mutatót összehasonlítják az előző havival az általuk megadott előírásokkal, s évenkénti összehasonlítást is végeznek. Az eredményeket — grafikonokkal kiegészítve — megküldik vállalatunknak is, és rendszeresen felhívják a figyelmünket, hogy a következő gyártás során mire ügyeljünk. A Marlboro világmárka! A Philip Morris világhírű cég! Nem engedheti meg magának a termék minőségének rontását, de még nagymérvű ingadozását sem. —a —a Akik résztvettek a szakmai napokon, tanúsíthatják, hogy a felszólalások érdekes és hasznos információkat tartalmaztak. Néhány lehetőség, amivel nekünk is célszerű lenne élni: — anyag-, energia-, létszámmegtakarítást eredményező újítások (általában azok az újítások, melyek a legfontosabb vállalati, népgazdasági célok irányába hatnak) az átlagosnál magasabb díj■ kulcs alapján legyenek elszámolva; — a munkaköri kötelesség határát „súroló” újítások az átlagosnál kisebb díjkulcs alapján legyenek elszámolva; — az alkotói kedv felkeltése érdekében az újítási fel- adattervben előre rögzíteni lehet, hogy mely témáknál nem kell vizsgálni a munkaköri kötelességet. Ebben az esetben a jogszabályok lehetőséget adnak a munkaköri kötelesség figyelmen kívül hagyására. — nyilvánosan (pl.: a Dohányipar című folyóiratban) meghirdetett pályázat pályadíjai a műszaki fejlesztési alapból fedezhetők. — kisebb újításoknál csökkenthető az adminisztráció. (KereSztessy Ferenc) Újítási kiállítás börze Események képekben Vállalatunk dolgozói nagy létszámban vettek részt a Városi Stadionban, a munka ünnepének tiszteletére rendezett nagygyűlésen Az „Alkotó Ifjúság” pályázaton Szemerédy Sándor fából faragott szobrával különdíjat nyert. A május 3-i „Kiváló Vállalat”-i ünnepség előtt Váncsa Jenő miniszter, dr. Domán László igazgató kíséretében, látogatást tett a termelő területeken Az osztrák FESTŐ — elsősorban pneumatikus automatika — elemeket gyártó — cég „guruló bemutatóterme” két napig gyárunkban vendégeskedett, szakemberei bemutatót és tájékoztatót tartottak gyártmányaikról DOHÁNYGYÁR 3 ZZZZZZZV.
