Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 4. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XI. évfolyam, 4. szám ARA: 1,80 FORINT 1982. április hó Újítók tanácskozása A Szakszervézetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal 1982. május 15-én megrendezi az Újítók és Feltalálók V. Országos Tanácskozását. E tanácskozás állásfoglalása alapján lesz kialakítva az újítómozgalom továbbfejlesztésének középtávú programja, mely egyik fontos eleme lesz gazdasági továbbfejlődésünk feltételrendszerének. Az Országos Tanácskozásra való felkészülés jegyében tartottak vállalatunknál március 5-én az újítók vállalati tanácskozást. Bódi Lászlómé SZB titkár megnyitója után dr. Domán László igazgató beszámolójában kitért az elmúlt időszak tényadataira. Vállalatunknál az újítómozgalom jól működik, bizonyítják ezt az elért eredmények. Az V. ötéves terv során évente átlagosan 100 újítást adtak be, az elért gaadasági eredmény meghaladta a 6 millió forintot. Az iparágon belül meghirdetett újítási versenyben rendszeresen I—II. helyezést értünk el. A vállalati önállóság első évében 99 újítást adtak be. a gazdasági eredmény megduplázódott, meghaladta a 12 millió forintot. 1881- b«i 431 eaer forintot fizettünk ki újítási díjként. Igen jelentős a munkavédelmi újítások száma, évente 18— S3 között mozog. Az újítási tevékenység eredményeként saámtalan műszaki problémát oldottunk meg. bár a megoldások műszaki színvonala nem minden esetben érte el az eredetileg tervezettet. A újítás lehetőséget biztosit az alkotó kezdemánye- aésre, de meg kell állapítanunk, hogy lehetőségeinket még messze nem használtuk ki. Az újítás az alkotó ember számára módot nyújt lényegesen nagyobb differenciálásra. Egyértelmű, hogy ma jobban kell építeni az emberi tudásra, kibontakoztatva az embereik tudásvágyát. Sokunk meggyőződésére, hogy a mai lehetőségeink tó- használásával ebben az országban, vállalatunknál minden beruházás nélkül a vállalati eredményt kétszeresére lehetne növelni. Sok a veszteségtényező, a felelőtlenség, a nemtörődömség. Ezt az óriási potenciális lehetőséget fokozottabban ki lehet használni, mint korábban. Ha megnézzük az általunk gyártott cigaretták anyagfel- használásási mutatóit megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi mércétől nagyon el vagyunk maradva. Nagyon fontos felismernünk azt, hogy a szocialista építés eddigi szakaszában Dr. Domán László átadja a jutalmat Pelyhe Miklósnak kialakult anyagi értékrend- szerünket kell megváltoztatni, hogy előbbre lépjünk. Nagyobb hangsúlyt kell kapnia a differenciálásnak. Az újításokkal összefüggésben külön szólt igazgató elvtárs a fiatalokról. Vállalatunknál és más válala toknál is megfigyelhető, hogy tehetséges, alkotásra kész fiatalok egy része csak lézeng, nem találják meg helyüket, feleslegesnek érzik magukat. Ezek a fiatalok, az újító mozgalomba való bekapcsolódással hasenálják ki fiatalos lendületüket, bizonyítsák be, hogy tudásukat érvényesíteni tudják. Az újítással egyéb okokból foglalkozók mellett, elmondták véleményüket, javaslataikat a vállalati szakszervezet, a KISZ szervezet a gépipari, és az Élelmiszeripari Tudományos Egyesület valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság képviselői is. A javaslatok összegzése, a válaszadás után a tanácskozás résztvevői Báto- ri Tibor aranyjelvényes újítót választották meg az országos tanácskozásra küldöttként, aki — ha szót kap — tolmácsolni fogja az elhangzott észrevételeket, problémákat, javaslatokat. ái munka,mint az öröm forrása Az ember születésétől haláláig állandó jelleggel valamifajta tevékenységet végez. A megszületett gyermek e tevékenység, ha tetszik, „munka” árán fejlődik, gyarapodik a család, a szűkebb környezet és mindnyájunk örömére. A gyermek fejlődésének minőségi jellemzői: az önálló mozgÓLs, az önálló táplálkozás, a beszéd, mind-mind szívós munka eredményeként alakulnak ki. Más értelemben az emberi tevékenység, a munka a társadalom és benne az egyén fejlődésének kizárólagos alapja és fedezeti forrása. A munka tehát természetes velejárója az emberi életnek. Ennek felismerése alapján juthatunk el odúig. hogy a szükségszerű munkavégzést úgy szervezzük meg saját magunk és környezetünk számára, hogy egyúttal a munkavégzés örömforrást is jelentsen. Ehhez minden munkát végző embernek érezni kell tevékenysége jelentőségét, tudnia kell az általa végzett munka célját, értelmét, e munkavégzés hatását az egész termelő, ha tetszik vállalati folyamatra. Ilyen értelemben az e fajta munkavégzés értékalkotó kell, hogy legyen, valamilyen olyan új érték kialakulásához keli, hogy hozzájáruljon, amely a társadalomban élő emberek szükségleteit elégíti ki. A szervezett társadalmi viszonyok között, így a fejlett szocialista társadalom építésének során is, az egyéni alkotó munka mellett egyre inkább kibontakozik a munka kolektív jellege, amely a társadalmi, illetve ezen belül a vállalati munka- megosztáson alapul. Ha szervezett, értékalkotó és kollektiv munkáról beszélünk, akkor emögött mindig ott találjuk a munka megszervezőit, j irányítóit, a vezetőket. A vezetők azok, akik a munkát végző i ember tevékenységét irányítják, meghatá- ! rozzák a mindennapi, vagy hosszabb távú! feladatokat és ezzel a tevékenységgel párhuzamosan biztosítják a munkavégzés feltételeit is. Ahhoz, hogy a munka valóban örömet je- ' lentsen az előzőekben felsoroltakon túl j fontos, hogy a munkavégzés feltételei meg- t felelőek legyenek. Ennek ténye egyedüli | minősítési alapja a vezetők munkavégzésé- j nek. A megfelelő anyagellátás, a megfelelő J állapotú gép, a jó munkakörülmény és a < jó munkahelyi közérzet és feltételrendszer < összefüggő elemei és bármelyikük hiánya i alkalmas arra, hogy a munkavégzés során' feszültségek, konfliktusok keletkezzenek, amelyek elsősorban a munkát végző embe- J rek idegállapotát befolyásolják. Mindebből következik, hogy mindnyá- { junk közös ügye az értelmes, céltudatos, értékalkotó munka feltételeinek biztosítása < és ezen keresztül azoknak az anyagi alapoknak a megteremtésére, amely a munkavégzés alapján történő anyagi juttatások j növekvő színvonalú biztosításának forrása lehet vállalati és népgazdasági szinten is. Dolgoznunk kell, dolgoznunk érdemes és j ha ezen felismerések mellett örömet is ta- | lálunk a munkában, akkor az emberi lét \ egyik alapvető célját saját magunk és 1 mindnyájunk érdekében teljesíteni tudjuk. ; dr. Domán László igazgató Az önálló vállalati gazdálkodás többek között a piachoz. a fogyasztáshoz való gyorsabb alkalmazkodást is jelenti. Eves cigarettatermelési tervünkben 7,1 milliárd daxab cigaretta termelése szerepel. Ez a mennyiség 16 féle állandó termékből tevődik össze. A termelés negyedéves — és azon belül havi — programozásánál nagyon sok szempontra kell figyelemmel lenni. Ezek közül első helyen áll a vásárlók igényeinek kielégítése, ez maga mögé szorít minden más szempontot. A termelés zavartalanságának, normális ütemességének biztosítása megköveteli, hogy a különböző alap és segédanyagok a programnak megfelelően időben és mennyiségben álljanak rendekezésre. újító számára csak olyan környezet az elfogadható, melyet az alkotó vezetés teremt. Alkotó vezetőnek azt kell tekinteni, aki fekarolja, támogatja, az alkotó embereket, elősegíti, az alkotások megvalósulását. A következőkben igazgató elvtárs ismertette az 1981. évi újítási verseny eredményeit, és a helyezetteknek jutalmat adott át Az egyéni újítási verseny végsered mé- i nye: 1. hely Liptai Tibor 2. hely Czeglédi László 3. hely Markovié« Gyula A Sizocialista brigádok versenyében az élen az alábbi sorrend alakult ki: 1. hely „60. évforduló” Szocialista Brigád 2. hely Dobó István Szocialista Brigád 3. hely Termelésirányítási Komplex Szocialista Brigád Az újítási hónapban beadott újítások által elért eredmények alapján kialakult sorrend: 1. hely Pelyhe Miklós 2. hely Vincze István 3. hely Nagy József A szakvéleményezők és kalkulálók közül jutalomban részesült: Űjlaki Sándor, Bárány Tibor, Ürge László. Az eredményhirdetés utáni hozzászólások sorában, az újítók, szakvéleményezők, az Az anyagrendelést azonban sakkal előbb kell eszközölni, mint a termelésben arra szükség van, hiszen a szállítási idő gyakran elég hosszú, főleg az importanyagok vonatkozásában. Ugyanakkor a megrendelendő mennyiségnél sem lehetnek nagyvonalúak az anyaggazdálkodók, mert a készletérték negyedévenkénti ellenőrzése és a raktárhiány nem teszi lehetővé nagyobb biztonsági készletek tartását. Így aztán — a termelésben dolgozó munkairányítók szavaival élve — több terméknél, illetve anyagnál borotvaélen táncolunk, és a produkció nem mindig sikeres. Sok az átállás, a kapkodás, ami pedig nem használ sem a teljesítménynek, sem a minőségnek, sem pedig a selejt- csökkentésnek. Véleményük szerint, ha a programkészítők jobban átgondolnák a dolgot, kevesebb probléma lenne. Ez minden bizonnyal így igaz, de még a negyedéves program elkészítésénél sem lehet sok dolgot előre látni. Nem számolunk azzal, hogy a szállítók nem, vagy csak késve teljesítik kötelezettségüket, pedig olykor ez is előfordul. Volt olyan eset is, amikor a külföldről érkező szállító vagon „elveszett”. Az osztrákok állították (később ki is derült hogy nekik volt igazuk), hogy a vagon átjött ‘ a határon, a MÁV peidig erősködött, hogy nem érkezett meg. Két-három nap késedelem és máris felborul a nehezen kialakított rend. És a fogyasztók sem mindig a mi elképzeléseink — és a sok évi átlag — szerint füstölnek. Már pedig nekünk elsősorban ezt az igényt kell kielégíteni, és asszerint termelni. Ha nem ezt vesszük alapul, csak az eladatlan raktári készletet növeljük. Ezek a szempontok határozzák meg a II. negyedévi termelési program kialakítását is, amely mennyiségileg csak kismértékben 1,7‘Vokal (29 millió darabbal) haladja meg az éves tervben erre az időszakra tervezett mennyiséget, de szerkezetileg igen jelentős az eltérés. A leglényegesebbeket említve: F. Symphániából az eredeti program 85°/o-át (87 millió darabbal kevesebbet) termelünk. Növekszik viszont igen jelentősen a Románc termelés 70%-kal, 280 millió darabbal haladja meg a II. n. évi program a terv időarányos részét. Ebből a termékből valószínűleg 200 millió darabot lengyel exportra termelünk. Ami vállalatunkat igen kedvezőtlenül érinti, az a Helikon termelés nagyarányú visszaesése. Az eredetileg tervezett 110 millió helyett csak 61 millió db.ot termelünk, mert ettől többre nincs kereslet. Nagyon fontos, hogy e termékünk minőségét megőrizzük, sőt ha lehet fokozzuk, mert nyereség szempontjából nagy kiesést jelent, ha továbbra is így csökken a Helikon iránti kereslet. A Marlboro továbbra is népszerű és keresett cigarettánk, ebből 10 millió db_bal termelünk többet, mint eredetileg terveztük. Kedvező számunkra, hogy hamar megkedvelték és egyre jobban keresik másik új licenc termékünket, a Multifiltert. Ebből 30 milliót terveztünk gyártani, most 10 millió db_ra módosítottuk a II. n. évi programot és reméljük, hogy további kereslet-növekedéssel számolhatunk e termékünknél. Az 1982. január 1-től március 20_ig szóló belföldi forgalom-jelentés sajnos nem túl örömteli. Az összes filteres cigaretta forgalma a bázishoz viszonyítva ugyan l,4°/0-kal emelkedett, de ezen belül egyetlen olyan termék forgalma sem nőtt, sőt még csak nem is stagnál, amelyet mi is gyártunk. Ilyen fogyasztás-visszaesés máskor is jelentkezett a fogyasztói áremelkedés után, de most ezt közvetlenül érzékeljük. Amit tehetünk az, hogy minden eddigit meghaladó figyelmet fordítunk a minőségre. A fogyasztó többet fizet, tehát joggal vár el kifogástalan minőséget. Már egy kihullott végű cigaretta is elég, hogy bosszúságot okozzon. Ha többször ismétlődnek a kisebb hibák, a vevő eláll vásárlási szándékától, keres más terméket, aminek vagy az ára vagy minősége — vagy mindkettő — jobban megfelel számára. Ez pedig azt jelenti, hogy az eladatlan termék raktáron marad, aminek végső kihatását a zsebünkön, az elmaradt nyereségen és a kisebb kereseten személy szerint fogjuk érzékelni. Ezért olyan fontos, hogy termelésünk minden szempontból fogyasztás-, piaccentrikus legyen. — Bárdos né dr. —
