Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 1. szám

Újévi meditáció 1981 sikeres esztendőnek mondható, hi­szen VI. ötéves tervünk első esztendeje az elképzeléseknek megfelelően alakult. Az új esztendő nyitánya mégis meditációra, gon­dolkodásra késztet. A legtöbben természe­tesen arra gondolnak, hogy mit hoz az .új év, 1982 nekik, családjuknak, tágabb közös­ségünknek, az országnak, a világnak. Sors­kérdések foglalkoztatják tehát ma az em­bereket. Mindez azt bizonyítja, egyre töb­ben érdeklődnek a helyi, sőt tágabb érte­lemben az országos, illetve a nemzetközi politika iránt. A sorskérdések megválasztásában a való­ság döntő szerepet játszik. Lehetnek és vannak kiemelkedő, valamennyiünket érin­tő, valóban sokak sorsát befolyásoló jelen­ségek. Ilyen ügy a béke. Senkinek sem kö­zömbös ugyanis, hogyan alakul a béke és a háború erőinek párviadala. A béke nekünk nemzeti ügy és egyben sorskérdés is! Min­den eredményünk összefügg azzal, hogy 36 éve háború nélkül, szabadon élünk és a mai világban szükséges védelmi erőfeszítések mellett minden energiánkat az építésre, az alkotásra, a társadalom fejlesztésére fordít­juk. Minthogy egy még szebb, minden tekin­tetben gyarapodó ország építésében, egy fejlettebb és ezzel együtt még igazságosabb, demokratikusabb társadalom megteremtésé­ben, a hazai alkotómunkának kedvező, biz­tonságot árasztó és együttműködésre ösz­tönző nemzetközi viszonyok létrehozásában hazánkban az egész lakosság érdekelt. Azt is mondhatják, hogy nálunk a béke egység­platform. Aki tehát a nemzet sorskérdései­ben valóban, a nemzeti érdekben foglal ál­lást, az természetszerűleg kiáll a politikai és katonai enyhülés megőrzése mellett! Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy támogatja hazánk és az egész szocialista kö­zösség munkáját, külpolitikáját és diplomá­ciai tevékenységét, amely a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését és sokrétű kapcsolatát céloz­za. Nemcsak nemzeti, társadalmi felemel­kedést hozott az elmúlt több mint három és fél évtized, hanem ettől elválaszthatatlan egyéni boldogulást is. A felelős gondolkodás joggal terjed ki a szocialista közösség általános helyzetére, jövőjére is, nem kis aggodalommal szem­lélve egyik-másik ország súlyos problémáit. A szocializmus szüntelen mozgásban van és ez nem megy, sohasem ment gyorsulások és megtorpanások nélkül. Bár minden nemze­dék a maga gondjait érzi a legsúlyosabb­nak, tanúként meg kell idéznünk a törté­nelmet. Ez arról vall, hogy a szocializmus képes megújhodni, áthatolni az akadályo­kon, van erkölcsi bátorsága és anyagi ereje, hogy tovább lépjen a kívánt cél felé... Mentusz Károly Az Ipari Minisztérium, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága, az Orságos Tervhivatal, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság, az Országos Anyag, és Ár- hivatal, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége országos pályázatot hirdet „esszerC anyag- takarekosság MEGVALÖSlTASA” címmel. A pályázat célja: Az anyagtakarékosság orszá­gos szintű elterjesztése, a fajla­gos anyagfelhasználás javítása, Pályázat széles körű társadalmi mozga­lom kibontakoztatása, „az anyag- gazdálkodás racionalizálásának komplex programja” megvalósí­tása érdekében. A pályaművek díjazása: A pályaművek díjazására és megvételére összesen 580 ezer fo­rint áll rendelkezésre. A bíráló bizottság megfelelő színvonalú és számú pályamű beérkezése esetén a teljes összeget kiadja. A bíráló bizottság a díjak érté­két az alábbiak szerint határoz­za meg: I. díj 25 000 Ft, maximum 5 db, II. díj 18 000 Ft, maximum 10 db, III. díj 10 000 Ft, maximum 20 db. A bevezetésre még érdemesnek ítélt javaslatok megvásárlása összesen 75 ezer Ft, egyenként 2 ezer Ft, maximálisan 5 ezer Ft fizethető. A pályázaton bárki, bármilyen csoport több pálya­művel is részt vehet. Határidők: A pályázat részletes kiírása a MTESZ Műszaki Koordinációs Titkársága V., Kossuth Lajos tér 6—8., II. em. 225. vehető át. Te­lefon: 311-793. A pályázatok be­küldési (postára adási) határide­je: 1982. április 30. Brigádjaink életéből A Martos Flóra Szocia­lista Brigád a 3. sz. általá­nos iskola 2. osztályosai ré­szére a Télapó ünnepségre vetélkedőt rendezett. Ez jó alapot teremtett a további sikeres együttműködésre. O A Helikon ’80 Ifjúsági Brigád a decembert is fel­használta társadalmi mun­kák végzésére. Dobozhor­dással és osztálytakarítással 56 órát teljesített a brigád 7 tagja. O A József Attila és az Ady Endre szocialista brigádok 1981-ben is patronálták a Heves megyei Tanács Egye­sített Csecsemőotthona és Egészségügyi Gyermekott­hona kis lakóit, melyet le­vélben köszönt meg az ott­hon vezető főorvosa. Télapó ünnepségre ezúttal is kis ajándékokkal kedveskedtek a gyerekeknek a brigádta­gok. O A Zrínyi Ilona Szocialista Brigádnál brigádvezetői vál­tozás történt. Nyári József - né — volt brigádvezető — nyugdíjba ment, helyére Balogh Imrénét választotta a brigád. O A fogyasztói árváltozás miatt decemberben a szi­varcsomagoláson szivardo- boz-szabvány átárazására került sor. Brigádjaink fele 700 órát meghaladó, a szak­munkásképző intézet első és második osztályos tanu­lói mintegy 300 óra társa­dalmi munkát végeztek, mely során átárazták a szá­rítói készletet, valamint 400 ezer Csongor szabványt és 50 ezer Mecset szabványt. A társadalmi munkát a Te­leki Blanka Szocialista Bri­gád szervezte és irányította. A Czeczei Éva Szocialista Brigád Télapó esti közös vacsorát, a Dobó Katica Szocialista Brigád karácso­nyi közös vacsorát rende­zett, eltöltve együtt pár kel­lemes órát O A hagyományokhoz híven brigádjaink Télapó ünnep­ségre és karácsonyra apró ajándékokkal és csomagok­kal kedveskedtek a patro­nált osztályoknak és a szo­ciális otthonok idős lakói­nak. így — többek között — a Teleki Blanka Szocialista Brigád a 2. sz. általános is­kola patronált osztályának mikulásra; a Lenin Szocia­lista Brigád a Hajdúhegyi Szociális Otthon idős lakói­nak kedveskedett feldíszített fenyőfával, valamint apró ajándékokkal. J. A-né December 23-ával befeje­ződött az 1981. évi termelés. Az elszámolások lapzárta­kor ugyan még javában folynak, de a gazdálkodás legjelentősebb, a termelést reprezentáló mutatóiról már a tényszámok birtokában szólhatunk. FILTERES CIGARETTA. termelésünk 7 milliárd 127 millió db. Ez egyben rekor­dot jelent a cigaretta terme­lésben, ami azt is jelenti, hogy ezzel a bázist, a tervet és a programot egyaránt túlteljesítettük. SZIVARBÓL 21 millió db- ot készáruztunk, s ez a ter­vezettnek 87,5%-a. HEVESI DOHÁNYVÁ- LOGATÁSBÓL 350 tonnát terveztünk és 458 tonnát tel­jesítettünk, ez 130,9%-nak felel meg. FILTERRŰDTERMELÉ­SE is meghaladta a tervet, elsősorban az értékesítés nö­vekedése miatt. A termelés a cigaretta ágazaton kiegyensúlyozott és döntően zavartalan volt. A szivarágazat termelésénél gondokat jelentett a gyako­ri létszám-átcsoportosítás, ami az év első felére már tetemes, tervről való elmara­dást eredményezett. A IV. n. évben a szivar­ágazatra átirányított lét­számmal már csak mérsé­kelni lehetett az évközben keletkezett nagy termelési lemaradást. A termelést lényegesebb és tarlósabb anyagellátási problémák nem hátráltatták. LÉTSZÁMGAZDÁLKO­DÁS A termeléshez 1018 fős lét­számot terveztünk. A terve­zettet meghaladó termelés miatt 4 fővel növeltük a létszám-felhasználást, éves átlaglétszámunk így 1022 fő, ami bázishoz képest 25 fős csökkenést jelent. A termeléshez számszerű­en — egy-két hónapot kivé­ve — megfelelő létszám-el­látottság volt, ezen belül azonban az időszakonként rendkívül megnövekedetf beteglétszám és az újfelvéte­lesek nagy fluktuációja gon­dokat okozott. Problémaként merült fel továbbá a betaní tott és segédmunkás munka körökbe jelentkező munka erők „minőségi” színvonala Anyagmozgatási munka körökben egész évben 5—7 fős létszámhiány volt ta­pasztalható. A vállalaton belüli lét- számarányok alakulása nem mondható egészen kedvező­nek. Szinte egész évben ter­vezett felett volt több nem közvetlenül termelő egység — osztály csoport stb. — létszáma. BÉRGAZDÁLKODÁS Vállalatunk 1981-ben rela­tivitással összekapcsolt bértömeg-szabályozásban működött. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bérfej­lesztés a vállalati eredmény alakulásától függetlenül 3%- ban központilag biztosított a vállalat termelési feladatai­nak teljesítése esetén. A bérfejlesztés további forrását jelenti a vállalati teljesítményből — bérfej­lesztési mutatóból — eredő rész, valamint a létszámmeg­takarítás 3%-os mértékig. Éves tervünkben 6%-os bérfejlesztést terveztünk. A vállalati eredmény alaku­lása azonban lehetővé tett ettől nagyobb ütemű bér- fejlesztést, így éves szinten 9%-os bérszínvonal-növeke­dést valósítottunk meg adó­mentesen. TERMELÉKENYSÉG Termelékenységi mutató­ink kedvezően alakultak. Az értékbeni mutatók di­namikus növekedése — 110,6% bázishoz és 106,6%-a tervhez — részben a terv mennyiségi túlteljesítésé­ből, de nagyobb részt a ter­melési szerkezet kedvező változásából ered. A mutató komponensei kedvezően változtak, a tér. melés növekedett, a felhasz­nált létszám pedig csökkent. A terméksoros termelé­kenységi mutató teljesítése okozott egyedül gondot, ami a szivartermelés nagyará­nyú elmaradása miatt egész évben a tervezett szint alatt volt. Nagy nehézségek árán ugyan, de év végére — éves szinten — sikerült 100,4%-ra e mutatónkat is beállítani. ANYAGMEGTAKARÍ­TÁS A dohányanyag fajlagos felhasználása igen kedvező. A megtakarítás éves szinten várhatóan eléri a 150 ton­nát. Ebben — ha kisebb mértékben is — már közre­játszott az, hogy megnöveke­dett a KLR-s dohányanyag felhasználása. A megtakarítás értékben bázishoz, várhatóan 19 mil­lió Ft körül lesz a tervezett, hez pedig mintegy 9 millió forint költségmegtakarítási eredményezett. NYERESÉG A vállalati nyereség a2 eredeti tervben 47,2 millió Ft. A módosított terv szerint 66,2 millió Ft, tényleges eredményünk várhatóan 82 millió forint körül lesz, (ezt csak a február közepén el­készülő mérlegadatok alap­ján lehet pontosan tudni). Ebben jelentős része van a dohányköltség-tervezettel szembeni csökkentésének, ez is két tényezőből tevődik össze: a) tonnaegységár csökke­nésből és a b) fajlagos anyagfelhasz­nálás csökkenésből. További jelentős ered­ményjavító tényező a ciga­retta értékesítés szerkezeté­nek a nagyobb eredménytar­talmú termékek felé való el­tolódása a tervhez képest. A MUNKAVERSENY- MOZGALOM eredményei jó­részt gazdasági mutatóink­ban is tükröződnek, de na­gyon sok olyan, számmal nem mérhető eredmény is született, amelyet a január­ban esedékes brigádértekez­leteken értékelnek majd az egyes szocialista brigádok kisebb kollektívái. A 49 szó- cialista brigádban közel 600 fő tevékenykedett eredmé­nyesen 1981-ben. Ez nagy erőt képvisel! Munkájukra ez évben is számít a vállalat gazdasági és politikai vezetése kitű­zött céljaink elérése érde­kében. — B M — („Az én munkám” pályázatra érkezett) Meggyőződésem, hogy a jogászokról, ezen belül is a vállalati jogászokról sok tévhit van a köztudatban. Van olyan ember, aki poros jogszabálygyűjtemények­ben lapozgató, könyökvédős aktakukacnak képzeli őket, mások előtt a vállalati jo­gász fogalomhoz szorosan hozzákapcsolódik a per fo­galma, s a bíróság. Vannak aztán szélsőségesen deho- nesztáló vélemények is, me­lyek szerint a jogász az az ember, aki a görbe parag­rafus útvesztőiben a gazda­sági vezető részére keresgé­li a kiskapukat, és végül van olyan kategorikus nézet is, amely szerint a jogászok címere: zöld mezőben ül egy ember és hazudik. (Bár ezt újságírókkal kapcsolat­ban is hallottam már!) Nos, amikor a pályázati felhívást a vállalati újság­ban olvastam, rögtön arra gondoltam, itt a jó alka­lom e hiedelmek oszlatásá- ra. Én azt remélem ugyanis, hogy rám és az általam végzett munkára az előbb felsoroltak nem jellemzőek. Aztán valahogy mindig közbejött valami, és én ha­logattam a cikk írását. Ele­inte lustaságból, később pe­dig már azért, mert elvesz­tettem az önbizalmamat. Elolvastam ugyanis néhány, a pályázatra érkezett írást és kétségeim támadtak, va­jon képes leszek-e olyan színesen írni a munkámról, hogy az mást is érdekeljen, és hűen vissza tudom-e ad­ni annak lényegét anélkül, hogy szárazzá válna a le­írás. Végül azzal az elhatáro­zással vágtam neki az írás­nak, hogy nem mindenről írok, csak a számomra ked­ves, érdekesnek tartott dol­gokról, s a többit esetleg mint amit a retett volna, a törvények jogalkotó sze- Szó ami szó, és rendeletek alkotói is sokszor kudarcot vallanak e téren — erre bi­zonyíték az a jogszabálytö­meg is, ami évről évre megjelenik, és amivel szinte nem sikerül, figyelembe ve­szik a véleményét) vagy pe­dig, ha megkötik nélküle a szerződést, és ő aztán hóna­pokig pereskedhet egy nem szakszerűen fogalmazott szerződési kitétel miatt. Sze­rintem itt a válasz egyér­Mit csinálnak a jogászok? csak felsorolásszerűen érin­tem. ötödik éve dolgozom már a vállalatnál, ez talán lehetővé teszi, hogy jól sze­lektáljak. Talán legelső helyre so­rolnám munkámból azt a tevékenységet, amit munka­köri leírásom úgy fogalmaz, hogy „közreműködik a vál­lalati ügyrend és az egyéb belső szabályzatok terveze­tének megszerkesztésében”. Ez nagyon érdekes, felelős­ségteljes dolog — „jogalko­tás” kicsiben. Egy-egy igaz­gatói utasítás tervezetének elkészítésénél igen sok osz­tállyal, emberrel kell jól együttműködni, és a kapott nyersanyagot sokszor nem könnyű megfelelő tömörsé­gű, de azért a szükséghez képest részletes szöveggé sűríteni. Ugyanaz a problé­ma áll itt előttem, mint az igazi jogszabályok alkotói előtt: megpróbálni előrelát­ni, hogy az absztrak sza­bály hogyan tudja majd szabályozni az emberi ma­gatartásokat, nem fognak-e az egyes rendelkezések el­lenkező hatást kiváltani, lehetetlen már boldogulni. A vállalatnál azonban talán könnyebb a helyzet, hiszen egyszerűbb viszonyokat kell szabályozni, így gyakoribb a sikerélmény. Ennek a mukának a jelentősége egyébként a vállalati önál­lósággal egyenes arányban nő, és feltehetően a jövőben is jelentős részt foglal el a munkámból. A másik fontos tevékeny­ség, amit szeretek végezni, a szerződéskötésben való közreműködés, és a szerző­dések szövegezése. Itt rög­tön hadd panaszkodjak egy kicsit, mielőtt még az a vád érne, hogy rózsaszínű dics­himnuszt írok a vállala­tokról és a munkámról. Szó­val, ezen a téren nem va­gyok elégedett a helyzetem­mel. Azt megértem, hogy minden tevékenységet annak kell végezni, akinek meg­vannak hozzá az informá­ciói. Kérdés azonban, hogy mi a rosszabb: ha rászán­nak egy-két órát, esetleg akár egy-két napot is, hogy az okvetlenkedő jogász ké­telyeit eloszlassák, (vagy ha telmű. Éppen ezért félmeg­oldásnak tartom, ha a szer­ződést már csak láttamo- zásra teszik a jogász elé. A központi gazdaságirányítás­ban is probléma, hogy a vállalatok szerződéses kap­csolatai nem jók. Javítá­sukhoz — persze több más tényező mellett — az is szükséges, hogy a jogászt ne csak akkor keressék meg, amikor már a tűzoltómun­kát. a pereskedést kell vé­gezni. A pereket ugyan — érdekességük miatt — lehet esetleg kedvvel is csinálni, (bár mi, főnökömmel egyet­értésben, nem szeretjük) egy-egy per azonban a vál­lalatnak általában nagyon sokba kerül, nem éri meg. Részletesebben már csak egy dologról akarok szólni, annak ellenére, hogy ez nem is tartozik szorosan a munkakörömhöz, inkább csak hobbiból csinálom. A jogsegélyszolgálatról van szó. Érdekes dolog ez és változatos. Itt már sűrűb­ben vannak perek is, az ügyek jellegéből adódóan ez szükségszerű. Mégis, első­sorban itt sem ezeket az ügyeket kedvelem. Vita volt és van arról, hogy helyes-e ha a jogsegélyszolgálati te­vékenységet egy adott vál­lalat dolgozói vonatkozásá­ban a vállalat jogászai lát­ják el. Érdekösszeütközés, összeférhetetlenség — mondják érveiket az egyik táborban és nem helyeslik, ha a vállalati jogtanácsos és a jogsegélyszolgálati ügyin­téző ugyanaz az ember. Én nem adok ezeknek igazat. Szerintem a jogsegélyszol­gálat akkor dologzik ered­ményesen, ha per nélkül, mondhatnám „házon belül” tudja érvényesíteni a dol­gozó jogos igényét, vagy — ha a dolgozónak esetleg nincs igaza — meg tudja győzni a dolgozót kérése alaptalanságáról. Az ilyen munkára elsősorban úgy van lehetőség, ha a jogsegély- szolgálatot is a vállalat jo­gászai végzik. A magam ré­széről mindig törekszem a permegelőzésre itt is, remé­lem a jövőben is sikerrel. Számos dologról kellene még szólnom — hiszen az igazgatási és jogi osztály ta­lán a legheterogénebb tevé­kenységet végzi a vállalat valamennyi osztálya közül — megálljt parancsol azon­ban a cikk korlátozott ter­jedelme. Hadd fejezzem hát be azzal, hogy jól érzem magam a vállalatnál, szíve­sen végzem ezt a fajta mun­kát és remélem, sikerült némj képet adnom róla másoknak is. dr. Jakab Gábor DOHÁNYGYÁR iW­r ír rtc -. ^ C JL IC

Next

/
Thumbnails
Contents