Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
Levélként érkezett Lapjuk 1980. decemberi számában Do. hámygyárvilág címmel információ jelent meg a CORESTA múlt év novemberében Maeüiiábain tartott 7. Nemzetközi Tudományos Kongresszusáról, amely részben téves, részben —• megítélésünk szerint — hiányos ádaitokiait tartalmaz. A cikk közlésével éllendétiben intézetünk igazgatója Dr. Németh László (nem Né- methy Lajos), a CORESTA szervezetének pedig magyar részről a Dohánykutató Intézet tagja, s az intézetet ez alkalommal a kongresszuson Dr. Kandira György tudományos igázgatóhelyetltíes képviselte. Ugyancsak részt vett a kongresszuson Pazar Gábor, aki a CORESTA tanulmányi ösztöndíját a Kertészeti Egyetem ötödéves haMigatójakémf nyerte el, és már okleveles mémökkónit iparunkban, dolgozik. Talán érdemes lett volna az előadók között megemlíteni a sóik 'külföldi mellett dr. Kandra Györgyöt is, aki a növénykórtani csoport ülésén „A dohányperonoszpóra kártétele Magyarországon az elmúlt 20 év során” címmel tartott nagy érdeklődést kiváltott előadást. Megemlítjük, hogy a CORESTA maniliai közgyűlése a szervezet irányító tanácsába a Dohánykutató Intézetet beválasztotta. Mivel intézetünk ebben a szervezetben a magyar dohánytermesztést és feldolgozást is képviseli, ezt a magyar dohányipar nemzetközi tefcinitéiyének elismeréseként értékeljük, s úgy gondoljuk, hogy a tárgyra vonatkozó információnak erre is ki kellett volna terjednie. Meggyőződésünk, hogy lapjuk fontos és aktuális célt szolgál a gyár dolgozóinak rendszeres, részletes, valósághű tájékoztatásával, e cél elérése érdekében az intézetünk tevékenységével kapcsolatos tájékoztatással a jövőben is készséggel állunk rendelkezésükre. Debrecen, Dohánykutató Intézet: dr. Nemes Sándor Borbély Zsolt főosztályvezető megb. tud. lg. h. Vállalati görbe tükör Reggel a büfében MHSZ klubunk múlt évi munkájáról Vállalatunknál az MHSZ szervezett tevékenysége több évtizedre nyúlik vissza. Mai formájában MHSZ-tevékeny- ségünket 1970. évben szerveztük újjá, amikor is tartalékosklubot és lövészklubot hoztunk létre. A két klub azóta is rendszeresen tevékenykedik, feladatának és az elvárásoknak megfelelően. Munkájuk, tevékenységük szorosan összefügg, az egyik klub rendszeresen segíti a másikat. (Technikai felszerelések, lövészetvezetők stb.) Közvetlen felügyeleti szervünk az MHSZ Eger Városi Vezetősége. Mindkét klub minden évben munkatervet készít, melyet jóváhagy a fent említett közvetlen felügyeleti szerv, és tevékenységünket a munkaterv rögzíti. Általános honvédelmi feladataink: az elő- és utóképzés végrehajtása, ezen belül működési területünkön a tartalékok felkutatása, klubba való szervezésük, utóképzési tanfolyamokba történő bevonásuk. A tartalékos állományt a szocialista rendszer iránti feliétien hűségre, hazaszeretetre, kötelességtudatra, a munkában és a közéletben való példamutatásra és helytállásra nevelni. Ápolja és terjeszti a magyar történelem forradalmi hagyományait, lehetőséget nyújt a fegyveres erőknél szerzett katonai, politikai és technikai ismeretek szinten- tartásához. Közreműködik az ifjúság honvédelmi nevelésében, katonai, politikai tájékoztatásában. Ennek során tevékenyen támogatja a honvédelmi neveléssel és felkészítéssel foglálkozó tanintézeteket, és a KISZ munkáját. Megszervezi és részt vesz az MHSZ tömegsportrendezvényeiben, illetve mozgósítja az ezen való részvételre a tömegeket. Vállalatunknál konkrétan a KISZ-fiatalokat, a szocialista brigádokat és az Ifjú Gárdát. Ezen kívül lövészklubbunk aktívan támogatja a VI. sz. Általános Iskola fiataljait a honvédelmi nevelésben. Biztosítottuk részükre az Úttörő Honvédelmi Kupa lövészverseny részvételéhez a lövészetvezetőket, és biztosítottuk továbbá a technikai eszközöket. (Fegyver, lőszer.) Ebben az évben is lövészklubbunk részt vett — a HKL lövészversenyeken belül — a hazánk felszabadulásának évfordulójára a Tanácsköztársaság megalakulásának évfordulójára, a fegyveres erők napja ünnepe alkalmával rendezett lövészversenyeken, amely versenyekre kb. 1000 főt mozgósítottunk. Részt vettünk továbbá az ÖHV versenyeken mintegy 50 fővel. A fentieken túlmenően a tartalékosklubnak ebben az évben is igen fontos feladata volt a 20 órás utóképzés megtartása, amit Szentgyör- gyi István őrnagy vezetésével bonyolítottunk le. Tevékenységünkhöz a feltételek biztosítottak. Rendelkezünk a megfelelő technikai eszközökkel, helyiséggel és meg kell említenünk azt is, hogy a klubok működését a vállalat és a szakszervezet, anyagiakkal is támogatja. Kapcsolatunk az MHSZ városi és megyei vezetőségével kifejezetten jónak mondható. Az MHSZ városi titkári értekezletein rendszeresen részt veszünk, ahol beszámolunk munkánkról, de igen gyakran ellenőrzik tevékenységünket a helyszínen is. A vállalat MHSZ-tevékeny- ségének bizonyítéka az is, hogy ez évben a fegyveres erők napja alkalmából rendezett díszünnepségen vállalatunktól három elvtárs kapott „Honvédelmi Érdem Érem” kitüntetést. Ez év nyarán az MHSZ Országos Vezetősége tartott felügyeleti ellenőrzést Eger városban. Az ellenőrzés során az Egri Dohánygyár MHSZ-tevékenységét jónak értékelték, egyedül azt kifogásolták, hogy az ÖVH- versenyekre nagyobb létszámot kellett volna biztosítanunk. Elmondhatjuk azt is, hogy klubunk nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik, mivel ebben az évben két alkalommal is fogadtuk az MHSZ lengyel szervezet Főtitkárát, valamint a lengyel szervezet Válogatott lövész csapatát, akik itt voltak edzőtáborban, de ugyancsak fogadtuk a magyar Válogatott futóvadlövő csapatát is, akik az országos bajnokságon sikeresen szerepeltek. Megemlítjük, hogy vállalatunk klubjai nem minőségi klubok, (könnyűbúvár, sárkányrepülő, modellező, rádiós.) Velük szemben az elvárás nem terjed ki többre, mint amit a jelen beszámoló tartalmaz. Tájékoztatásul közöljük még, hogy Főtitkári utasításra az MHSZ klubokat átszervezték, illetve átszervezésük folyamatban van, amit december 31-ig kell elvégezni. Ennek a lényege az, hogy megszüntetik például vállalatunknál az eddig külön-külön működési engedéllyel rendelkező Tartalékos és Lövész klubot, és egységesen Honvédelmi klubot hoznak létre. A Honvédelmi klub előnye az eddigi klubokkal szemben az, hogy szakosztályonként, ha arra igény és lehetőség van, több irányban tevékenykedhet. Az Egri Dohánygyár Honvédelmi klubja például szakosztályként működteti a Lövész szakosztályt és a Tartalékos szakosztályt, de ha arra igény volna még más szakosztályt is működtethetne. (Pl. tájfutás) Az átszervezés az MHSZ tevékenységében, véleményünk szerint minőségi változást kell, hogy jelentsen. Feladatként határoztuk meg saját magunk részére a kötelezően előírt 20 órás utóképzés folyamatos megtartását, valamint az ifjúság szervezését, a tömegsportban való részvételt. Másik fontos feladatunk, tagságunk létszámának felülvizsgálata, annak érdekében, hogy az arra alkalmas fiatalokat, és idősebbeket (újonnan belépő) a szervezett klub életbe bevonjuk. Az elmúlt évben igen nagy sikere volt a Dohányiparon belül megszervezett, és minden évben lebonyolított honvédelmi versenyeknek, amelyeket minden évben más és más városban rendeztünk meg. Az a célkitűzésünk, hogy ezen versenyeket felelevenítsük és ismét létrehozzuk. Markovics Gyula Szarvas Aladár ÚJ JOGSZABÁLYOK Az üzemi baleseti kártérítésről A munkavédelem 1979- ben történt szabályozása, az üzemi balesetek és foglalkozási betegségek. miatt előállott károk megtérítésére 1964-ben kiadott és azóta többször is módosított jogszabály részbeni elavultsága, részbeni vitatható rendelkezései szükséglessé tették a dolgozó életének, testi épségének sérelmével .kapcsolatos károk megtérítéséről szóló ■ rendelkezések újrasza- bályozását. (A továbbiakban ezekről egységesen úgy fogok beszélni, mint az üzemi 'balesetek miatt keletkezett károkról, de természetesen ide kell érteni a foglalkozási betegségekből eredő károkat is.) Az új rendelkezések, amelyeket 1981. január 1-től kell alkalmazni, különösen az alábbi kérdésekben változtattak a korábbi előírásokon: 1. Az üzemi baleset miatti keresetcsökkenés vagy kiesés megtérítése; 2. a dologi károk megtérítése; 3. a hozzátartozó kára; 4. baleset utáni körülmények változásából eredő igényiek; 5. a kártérítési igények érvényesítése, elévülés. A fenti sorrendben haladva, az új rendelkezésekről a következőket kell tudni: Talán a leglényegesebbnek azt kell tekinteni, amelyik az üzemi baleset miatt járó táppénz összegét felemelte. Eddig a dolgozó üzemi baleseti táppénzként ugyanazt az összeget kapta, mint akármilyen más megbetegedés esetén, tehát — a keresőképtelenné válásit megelőző naptári évben élért keresete alapján számított napi átlagkeresetének 65 százalékát, ha a támadalombizítosítás szempontjából számított folyamatos munkaviszonya két évnél rövidébb, illetve — az előző módon számított napi átlagkeresetének 75 százalékát, ha a munkaviszonya két évet meghaladó tartamú. A Minisztertanács rendelkezése szerint 1981. január 1- től az üzemi baleseti táppénz a társadalombiztosítási jogszabályok alapján .számított napi átlagkereset .teljes összege, függetlenül a munkaviszony tényleges időtartamától. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki 1981-ben üzemi balesetet szenved, akkor az üzemi balesetből eredő keresőképtelenségének teljes időtartamára az 1980. évben elért keresete alapján számított átlagkeresetének teljes összegét fogja megkapni. Miután a.z üzemi baleseti táppénzre egyébként a táppénzre vonatkozó egyéb rendelkezéseket kell alkalmazni, így természete- sien ebben az esetben is érvényes az a rendelkezés, hogy a kórházi ápolás idejére a táppénz 50 százalékát, illetve az eltartott hozzátartozó esetén, annak 80 százalékát keli kifizetni. Ez a rendelkezés — legalábbis az üzemi baleset bekövetkezésének naptári évében — szükségtelenné teszi a táppénz és az elérhető kereset közötti különbözet megtérítésének igénylését a vállalattól, sőt elő is írja, hogy ilyen igényt az üzemi balesetet szenvedett dolgozó az üzemi baleset évében a vállalattól nem is igényelhet. Miután tehát ennek a keresetveszteségnek a megtérítése társadalombiztosítási szolgáltatássá vált, a jövőben — a 100%-os táppénz kifizetésénél — nem lehet vizsgálni azt a körülményt, hogy a dolgozó közrehatott-e a baleset bekövetkeztében és milyen mértékben. Már most szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ez ,a rendelkezés nem jelenti azt, hogy olyan esetekben, ha a dolgozó a balesetet kizárólag maga okozta, vagy figyelmetlenségével, óvórendszabály-szegé- sével, vagy bármilyen neki felróható magatartása közrehatott a baleset bekövetkeztében, ennek egyéb 'jellegű következményei ne érvényesülhessenek vele szemben. A közrehatás mértékétől függően továbbra is érvényesíthető a dolgozóval szemben fegyelmi felelősségre vonás, de a közrehatása kihat a kártérítés mértékére minden olyan esetben, amikor a kártérítés már a vállalatot terheli, így a dologi károk megállapításánál, az esetleges járadék megállapításánál, a hozzátartozók kárának megtérítésénél stb. Miután az üzemi baleseti táppénz abban az esetben is a keresőképtelenség megállapításának időpontjában járó táppénz összege, ha a keresőképtelenség esetleg a következő évre is áthúzódik, így előfordulhat, hogy a baleseti táppénz és a munkajogi szabályok szerint számított átlagkereset között ekkor már különbség jelentkezik. A dolgozó ezt a keresetkiesést már a vállalattól kell, hogy igényelje és ezt a vállalat — az egyéb feltételek fennállása esetén — köteles is a dolgozó részére megfizetni. Ennek a keresetkülönbözetnek az elszámolása azonban utólag történhet csak meg, évente egy alkalommal. Mindazokban az esetekben, amikor a keresetkiesés vagy -csökkenés megtérítése már a vállalat feladatkörébe tartozik, a teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozóknál az átlagkeresetet, ha ez a dolgozóra kedvező, csak a bérrendezés időpontjától kell számítani, ha az átlagkereset-számítás időszakában a vállalatnál általános béremelés volt. Továbbra is lehetőség van arra, hogy ha a kártérítés megállapítása után lényeges körülményekben változás következik be, így különösen — a sérelmet szenvedett dolgozó egészségi állapotában, — szakképzettségében, — munkakörében, vagy foglalkoztatásában, — bérrendezés folytán, a hasonló dolgozók munkabérében mind a dolgozó, mind a vállalat kérje a megállapított kártérítés módosítását. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat kell tudni: A szakképzettség megszerzése vagy magasabb szakképzettség elnyerése eredményeként jelentkező jövedelemnövekedés címén a vállalat a képzettség megszerzését követő egy év elteltéig nem igényelheti a kártérítés csökkentését. A kártérítés módosításának alapjául szolgáló bérnövekedés mértékének meghatározásánál viszont a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztés (átlagkereset) mértéke az irányadó. Korábban az elmaradt jövedelem miatt a dolgozó javára megállapított kártérítési járadék összege életkortól függetlenül emelhető volt jövedelemnövekedés címén. 1981. január 1-től nem emelhető a járadék jövedelemnövekedés címén azoknál a dolgozóknál, akik az öregségi nyugdíjra jogosító 60., illetve nők esetében az 55. életévüket betöltötték. A jogszabály egy kivételt enged, nevezetesen azt az esetet, ha az összes körülmények gondos mérlegelése mellett megállapítható, hogy a dolgozó az üzemi baleset előtti munkakörében a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozott volna. dr. Szalóczi György
