Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-11-01 / 11. szám
Gyártmányfejlesztés számokban | A gyártmányfejlesztés a ? vállalatnál mindig ossz. < munka. Ebbe az összmun. < | kába beletartozik a szám- ( > viteli munka is. ? ; A vállalati önállósággal, > í valamint azzal, hogy ön-? > álló gyártmányfejlesztési i ? lehetőséget kapott a válla- í i lat, megnőtt a gyártmány- í ) fejlesztésben a számviteli \ ! munka szerepe és felelős- ? sége. ( Tröszti vállalatként új gyártmány tervezésénél elegendő volt a termelési ősz- tály által megadott anyag-í normákat az ipari szinten? kialakított elszámoló ára- í kon értékben kiszámítani, és a tröszthöz beküldeni.? Ott a számított összeget elfogadták, vagy ha sok-? nak, illetve kevésnek tar- í tották, módosították. A ki- > alakított közvetlen költség- ] hez hozzászámították5 ugyancsak az ipari szintű, j egységre eső fix költsé- J geket, majd a kapott tel- ( jes összköltségből a min- ? denkori haszon- és forgal- miadó-kulcsok, árrések i alapján kalkulált összeget ■ javasolták fogyasztói ár- ? nak. í A kihozott új gyárt- 5 mányt nem mindig csak az s a vállalat gyártotta, íme- ? lyik kifejlesztette, mint a jelenleg is forgalomban le- > vő Fecske, F. Symphonia j és Románc cigaretták. \ Ebből kifolyólag nem ? volt érdekes, melyik válla- ? lat milyen eredménnyel gyártotta, hisz tröszti szin- ? ten összejött az eredmény.? I A vállalati önállóság már \ új helyzet elé állítja a vállalatot. ? A kifejlesztésre és forga- j lomba kerülő új gyárt- ? í mány fogyasztói árának \ ) tartalmaznia kell az úgy- > i nevezett tisztességes ha- | szón összegét is. i ? És itt kezdődik a számi-? j tás: a tervezett felhaszná-í > lásra kerülő anyagokat ? (dohány, gyártási és cso-i < magolóanyagok) előrelát- J ? hatólag milyen árban tud-? > juk beszerezni, milyen ? \ különköltségek merülhet-^ j nek fel (licencdíj), az ár-? < vetési szabályzat szerint) < milyen fix költség terhel- ! > heti a gyártmányt az így ( ) kiszámított teljes önkölt- i í ség ismeretében, figyelem- / ? be véve a számításba ve- í \ hető hasznot, a minden- í ? kor érvényes forgalmi adót > és árréseket. Ezután kap- s juk meg azt az összeget, ? ? amiért a fogyasztó megve- heti. Természetesen ez nem ! ? egyszeri munka. A számi- ; , tásokat több variációban ? \ kell elkészíteni, hiszen a í < cigaretta minőségének ossz- ? hangban kell lenni az árá- : S val, amelyet a fogyasztó is ? ) össze tud hasonlítani a ; < már forgalomban levő ci- í ? garetta minőségével és árá- J ! val. Rádió és televízió Ma már a Koreai Népi Demofcraitikus Köztársaság égésé terüMéire kiterjed a televíziós hálózat hatósugara. így a lakosság városon és fainn. eldugott hegyvidéki településieken és magányos, távoli szigeteken egyaránt élvezheti a televízió műsorait. A zaivartakun vétel, a jó minőségű kép biztosítása azonban komoly feladatot ró a szakemberekre, hiszen az ország négyötödét hegyvidék borítja. Az álam évről évre jelentős összegeket fordít adótornyok, közvetítő állomások építésére és karban- tartására. Nemrégiben új, korszerű adótornyot adtak át rendeltetésének. Brigádjaink életéből Elkészült a vállalati felújított MUNKAVERSENYSZABÁLYZAT tervezete, melyet a brigád vezetők, művezetők és az osztályvezetők megkaptak azzal a kéréssel. hogy azt áttanulmányozva javaslataikkal, véleményeikkel, észrevételeikkel kiegészítve járuljanak hozzá a munkaverseny-irnozgal- munk zavartalanabb és hatékonyabb működéséhez. Az észrevételeket december 4- ig kérjük eljuttatni a közgazdasági osztályra. Az új MUNKAVERSENY-SZA- BÁLYZAT elfogadásáról a decemberben megrendezésre kerülő szocialista brigád- vezetői tanácskozás fog dönteni, és 1982. január 1-én lép életbe. ★ Befejeződött a hevesi dohány válogatása. A szivar- ágazat szocialista brigádjai társadalmi munkában kitakarították az osztályukat a gépek visszatelepítésére, a szivar gyártásának megkezdésére. ★ A dohánygyári óvodánk azzal a kéréssel fordul a szocialista brigádjainkhoz, hogy különböző babaruhák, játékpaplanok, takarók stb. varrásával, egyéb szemléltető eszközök készítésével segítsék, patronálják őket. ★ 1981 októberében a 20. országos múzeumi és műemléki hónap megrendezésére került sor. A Dobó István Vármúzeum bemutatta az egri vállalatok szocialista brigádjainak az egy esztendei szünet után újra megnyílt állandó kiállításit, az egri képtárat és a gótikus püspöki palotát. Vállalatunktól a Kossuth Zsuzsa és Leövey Klára szocialista brigád gyönyörködött az új átrendezésű képtárban, a restaurált képekben. Először láthatták a XVIII. századi szalmaképeket és kollázsokat, valamint a bolgár ikonokat. Az ő nevükben ezúton is megköszönöm a tárlatvezetést. ★ A Gárdonyi Géza szocialista brigád tagjai október 30"án megkoszorúzták névadójuk sírját. ★ A Mező Imre szocialista brigád tagjai — három brigádon kívüli munkatársukkal közösen — az Egri Szociális Otthonban bontási anyagokat rendeztek társadalmi munkában. A munka fáradalmait beszélgetéssel, bográcsgulyás főzésével, illetve ennek elfogyasztásával pihenték ki. Műszaki konferencia Október 13-án ülésezett vállalatunk legnagyobb üzemi demokratikus fóruma, a műszaki konferencia. A napirend a szokásoknak megfelelően zajlott le. Az ösz- szefogialó gazdasági tájékoztatót az igazgatóhelyettes elv. társak szóbeli kiegészítése követte, majd dr. Domán László értékelte az előző konferencián hozott határozatok végrehajtását. A konferencia első részét a hozzászólások, beszámolók sorozata zárta. Rövid szünet után Bárdos- né dr. köszöntötte a Dohányipari Iroda képviseletében megjelent Vajdics Zoltán főosztályvezetőt és Oláh György főelőadó elvtársakat. Vajdiics Zoltán ismertette a dohányiparon belül folyó újítási tevékenységet, s ezen belül a vállalatnál beadott újítások számát és lényegét. Megállapította, hogy az iparon belül kiemelkedő helyet foglal el az Egri Dohánygyár újítóinak tevékenysége. Ennek elismeréséül a ..Kiváló Újító” arany fokozatát kapta meg a mezőkövesdi „tájkiállításon” Bátori Tibor, Torba Imre és Czeglédi László. A MÉM megbízásából a következő kitüntetéseket adta át: a „Kiváló Üjító” ezüst fokozatát: Bojtor Sándor, Liptai Tibor, Markovics Gyula, Nagy Béla, Pogonyi Sándor, Tamóczi Tibor; bronz fokozatát: Magyar Béla, Mérai József és Nagy József kapták. Dr. Dömén László megköszönte a kitüntetésiek átadását, majd a hozzászólásokkal tovább folytatódott a konferencia. Befejezésül az alábbi határozatokat fogadták el: — A fluidizációs koesányvá- gat-szárító berendezés gázüzem hőcserélőjét át kell alakítani gőzüzeműre, erről tervdokumentációt kell készíteni. — A cigarettagyártási ágazat bővítésével, egyes osztályok (cigarettacsomagolás, tmk, gépi szivar- gyártás stb.) áttelepítésével kapcsolatos intézkedésekre programtervezetet kell összeállítani. — A Cascade gépek egyiké- nék átszerelése MECMAN elemekkel és ezen gép rászerelése osztrák származású cigarettagyártó- gépre. — A IV. n. évi bér- és létszámgazdálkodással az éves tervszámok betartásának biztosítása. — Az I—XI. havi tényleges adatok alapján próbaelszámolással meg kell határozni a XII. havi felhasználható létszám, és bérkereteket. — Az 1982. éves vállalati komplex terv elkészítése. — A szociális épület építésével kapcsolatos „kont- röllniap” megszervezése. — A kombinált filterrúd- gyártó gép és a nagy teljesítményű filterrúdgyártó gép fogadására fel kell készülni. A Garant gépre fel kell szerelni a szenező berendezést, hogy sze- nezett acetát filtert tudjuk gyártani. Biztosítani kell a szükséges anyagokat (fekete acetát, car. bomax stb.), valamint a szakemberek részére a gép tanulmányozását a Pécsi Dohánygyárban. — Hálótervkészítés, a lépcsőház kitelepítésére, a szociális épület átadása utáni gyárátrendezéshez. — Lehetőséget kell találni 2—4 db LOF korszerűbb cigarettagyártó gép beszerzésére, valamint a Linzi Dohánygyárral való kapcsolatfelvétel után 1 mérnök és három műszerész kiutazásáról is gondoskodni kell. — A labor műszerezettségének felülvizsgálata. Mlinkóné írjunk többen újságcikket! A gazdálkodó egységek üzemi lapjainak léte nem tartozik a teljesen egyértelmű kérdések közé. Az általuk továbbított információk tartalma és a kiadásukra fordított összeg nagysága, illetve e két ényező viszonya dönti el, hogy érdemes-e a mai gazdasági nehézségeket figyelembe véve szükséges-e egy-egy üzemi lap fenntartása. A vállalati vezetés álláspontja szerint a mi üzemi lapunk esetében igenlő választ kell adnunk a fenti kérdésekre. Ennek indoka röviden a következő: A lap rendszeresen közöl szakmai — azaz közgazdasági, műszaki, jogi tárgyú — cikkeket, s ezek, azon túlmenően, hogy fontos információkat továbbítanak, oktató jellegűek is bizonyos értelemben, és elősegítik a más területek szakembereinek ismeretbővítését, komplex szemléletének kialakítását. A megjelenő cikkek az aktuális eseményekhez kapcsolódnak, tájékoztatnak a vállalat eredményeiről, gondjairól, mozgósítanak a végrehajtandó feladatokra. Fontos szerepet tölt be ,a lap a gyermekgondozási szabadságon távollevő nődolgozók, valamint a sorkatonai szolgálatukat töltő férfidolgozók esetében, hiszen részükre valamennyi lappéldányt kézbesítjük, s ez elősegíti, hogy ezek a dolgozók visszatérésük alkalmával zökkenőmentesen illeszkedhessenek ismét a vállalati kollektívába. Jelentős külső információtovábbító szerepet is betölt üzemi lapunk, hiszen példányait rendszeresen megküldjük a megyei párt- és állami szervek vezetőinek, valamint a dohányipari vállalatok és a velünk kapcsolatban álló más vállalatok vezetői részére is. Az elmondottak többé-kevésbé mindenki előtt ismertek. Az ember ezek után azt hinné, hogy egy-egy lapszám cikkeinek összegyűjtése gyerekjáték, és a szerkesztés során legfeljebb az okozhat gondot, hogy a sok aktuális, színvonalas írás közül melyek maradjanak ki, illetve rövidüljenek Nos, aki erre gondolt, az sajnos tévedett. Kíváncsiságból és magánszorgalomból készítettem egy kis statisztikát. Ezt és az adatokból levont következtetéseimet közreadom. Az üzemi lap idén megjelent számaiban összesen 41 vállalati dolgozó írt cikket, ez az ezer főn felüli vállalati létszámhoz képest kevésnek tűnik. Ha ehhez hozzáteszem, hogy a 41-ből tizenheten egyszer, heten pedig két alkalommal írtak cikket — vagyis nem tekinthetők állandó, stabil munkatársaknak —, akkor máris láthatjuk, hogy a lapírás terhét milyen kevés ember vállalta magára. Érdekes lenne annak elemzése is, hogy milyen, egyébként a vállalat egésze szempontjából meghatározó jelentőségű területek dolgozói — uram bocsá’, vezetői — maradtak ki a szerzők névsorából, de nem akarok személyeskedni. Kétségtelen tény, hogy kell bizonyos készség az újságíráshoz, ami nincs meg bárkiben. Azt azonban nehezen hiszem, hogy ezer ember közül csak ilyen kevesen hajlamosak rá. Az sem lehet vitás, hogy a lap megjelenési sűrűsége bizonyosfajta cikkek megjelenését kizárja, így például megemlékezések bizonyos évfordulókról, vagy olyan jellegű aktuális hírek, amelyek egy hónap alatt elavulnak stb. Nemigen van azonban akadálya annak, hogy növekedjék a brigádéletről hírt adó írások száma (kirándulási beszámolók, a vállalások teljesítése), vagy például néhány riport jelenjen meg — ebből igen kevés volt, pedig formai változatosságot, frissítést jelentene. Ugyanilyen okból hasznosabbnak tartanám az időnként megjelenő humorrovat helyett kulturális témájú írás megjelenését, mondjuk „Könyv- (esetleg film)- élményem” címmel. Nem akarom tovább igénybe venni az olvasó türelmét. Remélem, hogy csendes morgolódásomat senki sem tekinti pisz- kálódásnak. Viszont akinek inge, az igenis vegye magára! dr. Jakab Gábor Miért szeretem a meet?... Még a nyáron üzemünk újságját olvasva találkoztam egy felhívással, melyben arra buzdítottak mindenkit, írja le véleményét szűkebb munkaterületéről, saját munkájáról, kiemelve: miért is szereti azt, amit csinál. A kérésnek eleget téve, bizonyos kockázatot vállalva — hisz alig egy éve, hogy ezen a területen dolgozom — megpróbálom közzé tenni az én tapasztalataimat, főképp azért, mert szeretek itt dolgozni. Célom nemcsak az idegenanyag-el_ lenőrzésről, hanem pár sorban az egész osztályról, a minőség-ellenőrzésről is írni. Tehetem, mert kis osztály vagyunk, nem kell sok idő az ismeretszerzésre. Azt írom: kicsi osztály, de amilyen kicsi, olyan nagyon fontos is, igen nagy felelősséggel van felruházva. Minden tévedésért árat, néha nagy árat kell fizetni, aminek káros hatása lehet, hogy nem azonnal jelentkezik, hanem csak hosszabb idő elteltével észlelhető. Durva példa, de „rossz cigarettát gyárthatunk”, ha azt a meo ellenőrzése észreveszi, „csak” a selejtet növeli. Ez a kisebb baj. Ha kikerül a forgalomba, és a minőségéről a fogyasztó mond véleményt, esetleg úgy, hogy többet nem vásárolja meg termékünket, fez már igen nagy baj. Négy gyár van az országban, és mindegyiknek az a célja, cigarettáját minnél többen fogyasszák. Verseny van, és a törvény az, hogy győz a jobbik, jelen esetben az, akinek gyártmánya megnyeri a nagyközönség tetszését! Elcsépelt szöveg, mondhatják most sokan, de ezt nem lehet elégszer hangoztatni, és mivel fiatal vagyok, még nem hallottam eleget. Ügy tűnik, hogy picit elkalandoztam a tárgytól, de ezzel a pár sorral csak a kockázatot próbáltam ecsetelni, mely munkánkban érvényesül, érdekessé és mindig izgalmassá teszi azt. Én szeretem munkám sokrétűségét és izgalmasságát. Osztályunk átlagéletkora alacsony, többségünk fiatal. Ügy érzem, ők is úgy gondolkodnak, mint én. A légkör jónak mondható, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy valakinek jólessen dolgozni. Aki régebben itt van, nagyobb tapasztalatra tett már szert, nem elégszik meg, a kötelező munkák elvégzésével, próbál többet adni, újítani, és ez a szellem előbb vagy utóbb magával ragadja az embert. Ez a jó oldal, de le kell írnom a kellemetlent is. Hálátlan szerep a miénk. Ha hibázunk, a termelő feladat során kibukik, és akinek bosszúságot okoz — vagy magában vagy nyíltan — néha durván is szid bennünket. Ha valakinek a munkájában mi találunk hibát, hisz keresni kötelességünk, az saját maga helyett — ez a könnyebb — a meót okolja káráért. A hibákat ne hallgassa el senki, mi is elkövethetünk ilyet, noha célunk, hogy ne legyen. De helyesebb segítő szándékkal közölni, a mi kritikánkat pedig úgy fogadni, hogy mindannyiunk érdekeit képviseli. Ügy érzem, ideje már szűkíteni a kört és az idegen- anyag-ellenőrzésről írni, melynek feladatát hárman látjuk el. Ilyen kis létszám mellett az egymásrautaltság igen nagy, rossz szellemben szinte lehetetlen dolgozni,. Beilleszkedésem ugyan nem volt problémamentes, de most már ezen a téren révbe érek. Munkatársaim fiatalok, de mégis tapasztalt dohánygyáriak, így mindkét tényező jótékony hatását élvezhetem. A munka, amit végzünk, a beérkező alapanyagok és segédanyagok összehasonlítása a szabvánnyal. Ez mind fizikai, mind pedig szellemi tevékenységet is jelent. Egyszerűnek látszik a dolog, de nem az. Mégpedig azért nem, mert a hibákat nem elég felfedezni, mérlegelni kell annak hatását a termelésben. Eldönteni, vajon felhasználhaló-e az anyag, vagy nem, ez pedig ritkán egyértelmű dolog. Döntésünket nagymértékben befolyásolja a szubjektív vélemény, mert műszeres (objektív) adatok kevésbé állnak rendelkezésünkre. Sokszor vagyunk kellemetlen helyzetben amiatt, hogy az osztályoknak szükségük volna a nem megfelelő anyagra is. Ha az átvételből kizárunk valamit, a gyártó vállalat képviselői felkeresnek bennünket. Igen gyakran találkozunk a fermentáló üzemek szakembereivel, mivel leggyakrabban a beérkező dohányt kifogásoljuk. Jó érzéssel tölt el, hogy ezeken a beszélgetéseken első pillanattól fogva jelen lehettem. Sokat tanulok belőlük. Időnként parázs vita alakul ki, az érvek és ellenérvek össszecsa- pása sohasem hagy hidegen. Az utóbbi időben már az én véleményem is elhangzik, ez pedig örömmel tölt el, mert biztos jele fejlődésemnek. A szakmai fejlődést igen fontosnak tartom, nyitott szemmel járok a gyárban. Munkánk természete olyan, hogy minden osztállyal, az egész termelő folyamattal kapcsolatban állunk, lehetőség a tanulásra adva van. Korántsem vagyok azonban elégedett, és remélem nem is leszek az ezen a téren sohasem! A mai világban az embernek egész életén keresztül tanulnia kell, csak így haladhat a korral. A leírtak, számomra munkánk szeretetre méltó pozitív oldalai. Nem hallgathatok el néhány negatívumot sem. Munkakörülményeink némely területen nem éppen ideálisak. Pl. a nyersanyagraktár rossz megvilágítása, a szállítás rendszertelensége, a szabványok félremagya- rázhatósága, az előforduló nem megfelelő hozzáállás, mind gátló tényezők, munkánk minőségét befolyásolják. Ezek nem egyedi problémák, megoldásuk sokak számára megkönnyebbülést hozna. összefoglalva a dolgokat, a cím szellemében annyit szeretnék még leírni, hogy több mint két évvel ezelőtt, amikor egész véletlenül az Egri Dohánygyárba kerültem, úgy gondoltam, hogy itt-tartózkodásom igen rövid lélegzetű lesz. A jövőbe ugyan nem látok, de jelenleg úgy érzem: számításaimat itt is megtalálhatom. Ehhez a fordulathoz kellett a gyár, melynek méltán van híre az országban és határainkon túl is, mert mind munkarendszerében, termék- szerkezetének változásában, szociális ellátásában fejlődik és halad a korral. Kellett a meo, melynek munkája érdekes, színes és izgalmas, emellett tanulságos. Véleményem még korántsem kiforrot, hisz időalapja igen csekély, de bízom benne, hogy az évek múlása főbb vonásain nem változtat, csak szélesíti látóköröm. Fűzi Csaba DOHÁNYGYÁR •'f ->r -ír /ir\- v -’W .íC’ ** •JÍ- ss Ji. JL Jv -JC -ií» -jC' -^4»- -»C -J4-
