Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-09-01 / 9. szám

Előzzük meg a baleseteket! Az elektromos készülékeket havonta ellenőriztessük szak­emberrel! Kirándulás a Dunántúlon Brigádunk háromnapos ki­rándulást szervezett, mely­nek első úticélja Győr vá­rosa volt. Győrben a régi ko­rok hagyományos műemléki városképét, az ódon hangu­latot csakúgy megtalálja az utas, mint a legkorszerűbb fejlődés, a friss ütemű gyár­város dinamikáját. A város legjelentősebb műemlékei közül kiemelkedő a városi tanácsház neobarokk, a kar­melita templom barokk stí­lusú épülete, valamint agyő­ri székesegyház, mellyel szemben nyílik az úgyneve­zett püspökvár bejárata. A Xantus János Múzeum gyűj­teménye is igen gazdag, ud­varán nyáron szabadtéri hangversenyeket is rendez­nek. Sajnos a Keksz- és Os­tyagyárat nem tudtuk meg­látogatni, mert itt is kar­bantartás folyt. Szállásunk Mosonmagyar­óváron volt, így nem sokat időzhettünk Győrben. En­nek a városnak idegenfor­galmi jelentősége igen nagy. Szembeötlő vonása a vízivá­rosi jelleg, így kitűnő alka­lom nyílik a vízi sportra, horgászatra. Másnap Fertődre látogat­tunk, ahol a műemléki és kultúrtörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő jelentő­ségű Esterházy-kastélyt néz­tük meg. Mindenkit lenyű­gözött a díszterem és zene­terem reprezentációja. Meg­csodáltuk a porcelángyűjte­ményeket, a képtárat és a Haydn-emlékmúzeumot. To­vább folytatva utunkat Nagy- cenken a Széchenyi-emlék- múzeumot néztük meg. A termekben bemutatott anyag Széchenyi István munkássá­gát szemlélteti. A múzeum­mal szemben üzemel Ma­gyarország egyetlen múze- umvasútja, mely 4 km hósz- szú. A forgalmi szolgálatot úttörők látják el. Délután a magyar—osztrák határon fekvő Sopronba ér­keztünk, mely idegenfor­galmi szempontból hazánk egyik legjelentősebb üdülő­városa. A város igen gazdag köz- és magángyűjtemények­ben ; Liszt Ferenc Múzeum, Fabrícius-ház, tábornokház, lábasház, Patikamúzeum, Stornó- és Zettl—Langer­magángyűjtemény stb. Felmentünk a város jelké­peként jól ismert toronyba, ahonnan csodálatos panorá­ma nyílt a városra. Meg­csodáltuk a nevezetes Kecs­ke-templomot, a több alakos Szentháromság-szobrot és a legszebb műemlékeket. Harmadik napon hazafe­lé jövet Pannonhalmán a ba­zilikát és monostort néztük meg. Itt a legszebbnek a könyvtárterem és ebédlő bi­zonyult. Utunkat folytatva még Budapesten is megáll­tunk, majd jöttünk Egerbe. Élményekben gazdag progra­munkat más brigádoknak is ajánljuk. Barta Tiborné Érdekességek, furcsaságok Szemüveget: nemcsak a kirónak! Néró császár — állítólag — smaragd lencsét használt, amikor a gladiátorok küz­delmét szemlélte. Ez egyáltalán nem bizo­nyított tény, ám az már in­kább, hogy a nagyításra használható szemüveg elő­ször Itáliában, 1270 után je­lenik meg. Mint látjuk, a szemüveg­nek igen komoly, hosszú időre visszanyúló múltja van. Nyilvánvaló az is, hogy so­sem „kedvtelésből” viselték. Ennek ellenére — sajnos ma is — sokan inkább felesle­gesen erőltetik a szemüket, mintsem ehhez a segédesz­közhöz folyamodnának. Pe­dig ez rossz közérzetet, ide­gesség, fejfájás okozójává válhat. Sőt — idült kötő­hártyahurutot is előidézhet. A homályos látásnak ve­lejárója még a tevékenység közben mozdulattévesztés. Munkavégzéskor ez rossz hatásfokot — sok selejtet — és nem utolsósorban: bal­esetet okozhat. Mindezt — nem érdemes megvárni! Szemüveget kell viselniük mindazoknak, akiknél Vala­miféle fénytörési hiba kö­vetkeztében a szem optikája nem tud éles képet közvetí­teni az ideghártyán. Tudomásul kell vennünk, hogy az évek múlásával — sok egyéb élettani változás, „kopás” mellett — a szem­lencse rugalmassága is csök­ken. Általában 40—45 év körül már nem alkalmaz­kodik a közeli látáshoz. Et­től a kortól tehát — már főleg olvasáshoz —, de egyéb közeire látást igénylő tevé­kenységhez is — szükséges­sé válik a szemüveg viselé­se. Ez alól csak azok kivéte­lek, akik eleve rövidlátók! így — két-három dioptriás fénytörési hibával — idős korban is szemüveg nélkül olvashatnak. Persze, nekik meg a távolralátáshoz van szükségük szemüvegre. Mindezek ismeretében, mégis miért a szemüveg iránti idegenkedés? A nemtörődömség mellett talán a hiúság játszik ebben vezető szerepet. Sokan ugyanis az öregedés külső jelének bélyegzik a „pápa­szemet”. Vajon éppen a szemüveg­től lesz öregebb — a szelle­mi teljesítőképesség csúcsán levő — 40 éves ember? Hisz- szük: a kérdésben a válasz is benne van. Legfeljebb előnytelen benyomást kelt — ha nem az arcformájáhóz illő keretet választ. Ebből az árucikkből azonban széles választék áll rendelkezésre. Jóformán minden archoz lehet megfelelő formájú ke­retet kapni. Sőt — nem rit­ka eset, hogy a szemüveg küllem szempontjából is előnyös viselője számára. Azt is megfigyelheti bárki, hogy akit szemüveggel ismert és „szokott” meg, nélküle már kicsit idegennek, de legalább­is furcsának érzi az illetőt. A fejlődő tudomány a szemüvegre szorulóknak is újat nyújt. A közvetlenül a szemre helyezhető kontakt- lencsére gondolunk. A „lát­hatatlan szemüveg” számos előnyéről sok közlemény lá­tott napvilágot a sajtóban is. Érthető is, hiszen foglalkoz­tatja az embereket, mert a látóképesség „láthatatlan” megjavítása régi törekvés. A hiúságon túl nem kö­zömbös, hogy a kontaktlen­cse — a keret híján — nem korlátozza a szem látóterét. Autóvezetésnél különösen jelentős ez a tulajdonság. Nem párásodik, és nem kell óvni a leeséstől. Viselőjét így nem akadályozza a sport­ban és egyéb mozgásigényes tevékenységben. Gyógyászati vonatkozásban például szaruhártya beteg­ségek esetén és szürkehá­lyog műtétek után nyerhet felhasználást. Használata vi­szonylag hamar megszokha­tó. Viselése egyéni érzékeny­ségtől is függ: legfeljebb napi 10—12 órán át hord­ható. Ha bármilyen panasz jelentkezne az említett idő­tartam alatt — a használati időt le kell rövidíteni. Fontos tanács, hogy a kontaktlencsét éjszakára ki kell venni, valamint gondo­san tisztán kell tartani. Vi­selésével kapcsolatos útmu­tatást a szemészeti szakren­delések, valamint Budapes­ten, a Bajcsy-Zsilinszky út 16. szám alatt található szak­üzlet nyújt. Mint azt tapasztalhatjuk, egyelőre azért még a szem­üveghasználat vezet a kon­taktlencsével szemben. Ne feledjük, hogy szemüveget — vizsgálat alapján — csak szakorvos írhat fel. Más szemüvegét ne hordjuk, még ha „nagyszerűen” látunk is vele!! Hasznos volna jobban oda­figyelni a gyermekekre. A kancsal gyermekek későbbi­ekben már nem gyógyítható tompalátása is megelőzhető az idejekorán elkezdett szemüvegviseléssel. A „négyszemű” gyermek egyébként gyakran hajlamos a társaitól való félrehúzó- dásra. Nehezen barátkozik — és ha a társai még csúfolják is — ez a rossz érzés akár depresszióba is torkollhat, A szülők és a pedagógusok segíthetnek ebben a legtöb­bet. Számítunk erre a segít­ségre. Országos Egészségnevelési Intézet Óvjátok a langusztákat Bár a Hebridák Nagy-Bri- tanniától északnyugatra es­nek, az Északi-tenger pedig keletre van, a tengeri olaj­kitermelés fokozódásával összefüggő vízszennyeződés mindazonáltal már a Hebri- dákon is érezhető. Szüntelen csökken a kifogott langusz­ták mennyisége: ezek a rák­félék (mellesleg szólva, az itteni halászok legfontosabb zsákmánya) rendkívül érzé­kenyek a víz állapotára. Je­lenleg mesterséges körülmé­nyek között, tetővel födött óriási haltárolókban tenyész­tik őket. Egy időre megol­dást találtak... Öreg kövek Az angol Építéstudományi Kutatóintézet közölte, lehet, hogy megtalálta azt a vegy­szert, amellyel meg lehet akadályozni a régi épületek köveinek további pusztulá­sát. Az intézet azonban nem bocsátja forgalomba ezt a vegyszert. Állítólag azért, mert még két évig folytatni kívánja a próbákat, mielőtt keres egy céget, amelynek eladja. A Brethane-nak nevezett anyagot rákenik a kövekre, az pedig beszívódik a póru­sokon keresztül a mélyebb szövetbe. Néhány óra múlva a folyadék kemény zselévé szilárdul. Kémiai szempont­ból a zselé egy sor szilikon­polimerből felépülő láncot tartalmaz, amely egyrészt megszilárdítja a követ, más­részt távoltartja a vizet, azt az anyagot, amely majdnem minden, követ pusztító fo­lyamatban részt vesz. Az intézet öt évig dolgo­zott az anyagon, de a kép­letét titokban tartja, ámbár a fő összetevője a trialkoxi- alkilszilán. Az intézet egy csoportja Cliff Price vezeté­se alatt kipróbálta a Brethane-t egy sor régi épü­leten, köztük a londoni Toweren, a windsori kasté­lyon és a wellsi székesegy­házon. Jelentésében Price így összegez: „Minden bi­zonyíték azt tanúsítja, hogy a Brethane megbízhatóan meg fogja nyújtani a pusz­tuló kövek életét.” Price azonban azt is mond­ja, hogy a Brethane-t csak óvatosan szabad használni. Például a köveket előbb gondosan elő kell készíteni; azonkívül nem szabad hasz­nálni a vegyszert, ha sok a nedvesség, vagy ha a kőbe sok só vette bele magát. Price konzervizmusa jogos. A múltban „csoda vegyszerek­nek” kikiáltott anyagokat al­kalmaztak az épületeken ar_ ra való törekvésben, hogy megállítsák a kövek pusztu­lását, de néhány esetben Price szerint „jól beváltak néhány évig, aztán viszont felgyorsult pusztuláshoz ve­zettek”. Pontosabban arról van szó, hogy építészek és kőkonzer- válók olyan szilikonkeveré­kekkel kísérleteztek, ame­lyek megmaradnak a kő fe­lületén és megakadályozzák, hogy a víz beléjük hatoljon. Ezek a keverékek gyakran szerencsétlen következmé­nyeket idéztek elő. A ned­ves levegő áthatol a vékony felületi rétegen, és a sók kikristályosodását okozza a kőben: ahogy a kristályok nőnek, olyan nyomást gya­korolnak, hogy az egész kezelt réteg lehullik tőle. Az ilyesfajta következmények felháborodást váltanának ki, ha a kezelt kő például egy híres szobor, vagy egy év­százados épület lenne. Az egyik probléma, amely aggasztja a kőkonzerválókat az, hogy a Brethane-ban végbemenő kémiai változás visszafordíthatatlan. Ennél­fogva, ha a tudósok a továb­bi kutatások alapján azt ál­lapítják meg, hogy ez a vegyszer árt a kőnek, akkor az okozott kárt nem lehet helyrehozni. Price szerint az az elv, hogy biztosítsák a konzerváló eljárások vissza- fordíthatóságát, nagyon szép elméletben, de sok régi épü­leten megvalósíthatatlan. Gombák teszik Ha a gabonaszemeket mi- korizában élő gombák haté­kony törzseivel oltják be, ezzel sok és drága foszfor­műtrágyát lehet megtakarí­tani, jelentették ki mező- gazdasági szakemberek a nemrég Új-Zélandon a Massey egyetemen megtar­tott konferenciájukon. A mikoriza a gyökerek és gombák szimbiózisban való együttélése, és szinte egye­temesen előfordul a növény­világban. Ennek egyik is­mert funkciója az, hogy megnöveli a növény arra való képességét, hogy fosz­fátot szívjon fel, különösen ott, ahol abból kevés van. A termésmennyiséget növelni lehet, ha a magokat előzete­sen beoltják a gombák igen hatékony törzseivel: a kuta­tó mezőgazdászok világszer­te keresik ennek a módjait. Az eljárásnak különösen a „változó töltésű” talajok esetében lenne nagy jelentő­sége, amelyek a trópusi or­szágokban sűrűn előfordul­nak, azért is, mert ezek a talajok hírhedten „foszfát­éhesek” — vagyis a foszfá­tot olyan erősen adszorbeál- ják, hogy annak nagy részét .a növények gyökerei nem tudják felszívni, másrészt azért, mert a harmadik vi­lág farmerjai nem tudják megfizetni a műtrágya árát. A változékony töltésű ta­lajok túlsúlyban vannak a harmadik világ legtöbb or­szágában, ahol igen fontos, hogy növeljék a mezőgazda- sági termelést, miközben biztosítani kell, hogy a me­zőgazdasági közösségek ne legyenek kockázatoknak ki­téve a tanácsadásban, vagy irányításban elkövetett hi-- bák miatt, vagy hogy kárt okozzanak nekik, azt hívén, hogy a mérsékelt égövi tala­jokhoz kifejlesztett eljáráso­kat közvetlenül lehet alkal­mazni a trópusi talajokon. Egy biológiailag fejlett me­zőgazdaság azonban, amely például a nitrogént megkötő baktériumokra épül a nitro­génellátás szempontjából és a mikorizában élő gombákra a foszfátellátás szempontjá­ból, összhangban lenne sok hagyományos eljárással, amelyek azonnal átvihetők a határokon és függetlenek a költséges technikától, vala­mint a fogyó készletektől. — Philip, ez nem szép dolog. Azt hiszem, okvetle­nül el kellett volna menned Michael feleségének a teme­tésére. Hiszen gyászjelentést küldött neked. — Igaziad van. drágám, de valahogy kellemetlen lett volna elmennem. — Ugyan miért? — Hát azért, mert ő már másodszor küldött gyászje­lentést arról, hogy meghalt a felesége, én pedig még egyszer sem... ★ Párbeszéd a bíróságon: Bíró: — Vádlott, maga a múlt hónapban húsz autót lopott Humor el, ebben a hónapban pedig ugyanannyit. Vádlott: — Igen, tisztelt bíró úr. de a letartóztatásom: súlyos hiba. Ha ugyanis még né­hány hónapnyi időt hagyna nekem, akkor a forgalmi du­gók problémája tökéletesen megoldódna a városunkban! ★ A kis Frederick megelégel­te kilenchónapos öcsikéjé­nek szüntelen sivalkodását és megkérdezte az édesany­jától: — Anyuka, miért jutott nekünk egy ilyen kiabálás kölyök? — Ne beszélj, így róla, kisfiam. Az égből küldték nekünk. — Méghogy küldték! Biz­tosan ledobták! ★ A hosszú apasági per vé­gén elkövetkezett az ítélet- hozatal napja. A bíró ün­nepélyesen így szólt az al­pereshez: — Van szerencsém közölni önnel, hogy egy 28 kilo­gramm súlyú és 138 centi­méter magas apróság apja lett! 6 DOHÁNYGYÁR Hírek Kiváló újítókat tüntettek ki a Mezőkövesden augusz­tusban megrendezett Tájki- állításan, amelynek kereté­ben újítási eredményeiket is bemutatták a részt vevő vállalatok. Vállalatunk újí­tói közül a „Kiváló Újító” kitüntetés arany fokozatát kapta Bátori Tibor fejlesztő mérnök, Czeglédi László áruforgalmi osztályvezető-he­lyettes, és Torba Imre, fej­lesztőtechnikus. Ezüst fokoza­tú kitüntetésiben részesült Bojtor Sándor, Liptai Tibor, Markovics Gyula, Nagy Bé­la. Pogonyi Sándor és Tar- nóczd Tibor. A bronz foko­zatot Magyar Béla, Mérai József és Nagy József sze­rezte meg. Gratulálunk a ki tüntetett eknek. ★ Év végi munkarend válto­zás iránti kérelmünket elfo­gadták a MÉM illetékesei. E szerint az Egri Dohány­gyár 850 dolgozója részére 1981. december 27., 28., 29.. és a 30-i munkanap szabad, lesz, amelyeket az 1981. szeptember 26-i, az október 31-i, a november 28-i és a december 12-i szabadszom­bati napokon, azonos mun­kaidővel dolgoznak le. 160—170 fő a két ünnep között is dolgozik, a szállí­tás, a karbantartás és a leltározási munkák miatt. ★ Az iskolaév kezdete előtt anyagi segítséget nyújtott vállalatunk a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek. Augusztus 24-én 50 dolgo­zónknak összesen 32 ezer Ft-ot juttatott a vállalat gazdasági vezetése a szak- szervezettel egyetértésben. ★ A „VEZETÉSTUDO­MÁNY” — az Országos Ve­zetőképző Központ szakfo­lyóirata — legutóbbi számá­ban közli Sándor Andiá's in­formációs osztályvezetőnk cikkét „Vállalati rendszer­be integrált vezetőképzés” címmel. A cikk szerzője írásában azt fejti ki, hogy az Egri Dohánygyárban folyó ve­zetőképzés azún. „egri mo­dell” hogyan általánosítható, ezáltal alkalmazható a nép­gazdaság más területein. if A fizetési napok is módo­sulnak az ötnapos munkahét bevezetésével. A műszaki osztályhoz tar­tozók, valamint az anyag- és áruforgalmi osztályhoz tartozó dolgozók, amennyi­ben a fizetési napjuk pén­tekre esik, úgy csütörtökön kapják meg fizetésüket! Ez­által megszaporodtak a bér- kifizetési napok! ★ A cigarettafogyasztás au­gusztus hónapban — az elő­ző év augusztusához képest — 1,6 %-kal növekedett. Ezen belül a filteres ciga­retták fogyasztás-növekedé­se 5,4%, míg a filternéLküli- eknél 10—20%-os csökkenés jelentkezett. Augusztus hónapban a szivarfogyasztás is növeke­dett 2,6%-kal, így éves szin­ten a fogyasztáscsökkenés 1,2%-ra mérséklődött. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. 3300 Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: VILCSEK JÁNOS T

Next

/
Thumbnails
Contents