Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
Küldött voltam a KISZ X. kongresszusán Az 1981-es esztendő első öt hónapjában nem panaszkodhattunk mi KISZ-fiatalok arról, hogy tétlenségre vagyunk kárhoztatva. Kezdődött az alapszervezeti beszámoló taggyűlésekkel, ezt követően KlSZ-bizotbságunk küldöttgyűlése, majd a városi és megyei küldöttgyűlés. A megyei küldöttgyűlés a beszámolón és a megyei testület megválasztásán túlmenően 28 főnek szavazott bizalmat, hogy képviselje megyénk 28 ezer KISZ-fiatalját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. Kongresszusán. Itt ért az a megtiszteltetés — úgy érzem nemctak engem, hanem az Egri Dohánygyár 210 fős KISZ-tagságát — hogy a küldöttek egyike lehettem. A pártvezetőség legutóbbi ülésén beszámolót hallgatott meg az Egri Dohánygyár üzemi lap 1980/81. évi munkájáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Üzemi lapunk, amely 10. éve jelenik meg a vállalat dolgozói körében népszerűségnek örvend. A lapot 12 fős társadalmi szerkesztőbizottság szerkeszti, ennek 50 %-a párttag. A lap felelős szerkesztője Kaposi Levente, a Népújság rovatvezetője. A szerkesztő bizottság a lap tartalmának kialakítását illetően messzemenően szem előtt tartja, hogy a dolgozók megfelelő információkat kapjanak a népgazdasági helyzet alakulását befolyásoló gazdasági háttérről és különböző közgazdasági, gazdaság- politikai cikkeken keresztül, elemzően foglalkozunk azzal a kérdéskörrel, hogy milyen a mi vállalatunk kapcsolódása ezekhez a feladatokhoz, s melyek a megoldás lehetőségei. A szerkesztés munkájában mindig szem előtt tartjuk, hogy a vállalatvezetés egyik célkitűzése az üzemi lappal az, hogy az agitációs munkában segítségére legyen. Ehhez az szükséges, hogy a lapban jelenjenek meg olyan írások, amelyek egységesen, jó színvonalon, de mindenki számára érthetően magyarázzák a legfőbb célkitűzéseket. Ezért a vállalat felső vezetői — leggyakrabban az igazgató, a főmérnök és a párttitkár — rendszeresen szólnak az üzemi lap hasábjain a vállalat gazdasági, politikai célkitűzéseiről és ezek végrehajtásában jelentkező problémákról. A gazdálkodás legfőbb feladatai, eredményei és problémái mellett rendszeresen foglalkozunk a szocialista munkaverseny kérdéseivel. Az önkéntesség elvének megsértése nélkül igyekszünk irányítani a vállalásokat úgy, hogy a figyelmet irányítjuk rá a legfontosabb kérdésekre, a vállalat előtt álló legfontosabb feladatokra. Ha már a Heves megyei Népújságban közzétették a július 20-án üzemrészünkben történt tűzesetet, úgy érzem szükséges, hogy üzemi lapunkon keresztül is tájékoztassuk vállalatunk kollektíváját már csa'k azért is, hogy háttérbe szorítsuk a képzelet csapongását. elejét vegyük minden mende-mon_ dának. Mi is történt valójában? Július 20, délután 15 óra 20 perc Rácz János munkatársam futva érkezik hozzám az irodába és jelenti, tűz van a vágógépteremben, de már futott is vissza. Természetesen én, utána. Nem kellett sokat találgatnom, azonnal tudtam a tűz helyét, a flui- dizációs berendezés alsó terében a lehullott kocsány- por fogott tüzet, izzott a por. Munkatársaim akkor már tevékenykedtek, poroltóval, vízzel egyaránt. Fegyelmezetten. meggondoltan, gyorsan, körültekintően, minden pánik nélkül igyekeztek a tüzet lokalizálni. Meglehetősen nagy volt a füst. Rövid félóra alatt a fluidizációs szárító berendezés alsó és felső terében sikerült lokalizálni a tüzet, de változatlanul terjedt a füst, nem akart megszűnni. Rövid idő alatt világossá vált, hogy a füst a gázkapcsoló helyiségből terjed, tálát ott is ég valami. Azonnal a helyiségbe futottunk, ahol azonnal megállapítást nyert, hogyha pors zekrényben lévő porszűrő zsákok is izzanak. HallatFontosnak tartjuk, hogy a lapban a gazdasági problémák komplex módon és vállalati rálátással kerüljenek értékelésre, hogy a dolgozók ilyen módon is érzékeljék a népgazdasági feladatokból rájuk — az üzemrészükre — eső részt. Figyelemmel kíséri a lap szerkesztő bizottsága a jelentős párt- és kormányhatározatok megvalósításával együttjáró feladatokat, és rendszeresen szól ezek végrehajtásának színvonaláról is. Ugyancsak rendszeresen jelennek meg cikkek a pártélet, a KISZ-tevékenység, a szakszervezeti munka, brigádok tevékenysége, a DH munkarendszerrel kapcsolatos témakörökből is. Jelentős szerepet tölt be a lap a különböző politikai évfordulók eseményeihez való felkészülés, illetve az azzal kapcsolatos munkaverseny felhívások és azok eredményeinek propagálásában. Az üzemi lapot éves tématerv szerint szerkeszti a szerkesztő bizottság. Ez évben a felső- és középvezetők, illetve az önálló ügyintézők, párt. és tömegszervezeti titkárok, illetve főbizalmiak körében, felkérő lapot adtunk ki, melyben kértük, hogy segítsék cikkek írásával is a szerkesztő bizottság munkáját. Annak ellenére, hogy néhány területről kaptunk ígéretet és ezeknek nagyobb része meg is valósult eddig, a várt eredményt ez a felkérés nem hozta. Az üzemi lap szerkesztő bizottsága ugyanis jó ideje komoly gondokkal küzd a szerkesztését illetően. A szerkesztő bizottság 12 tagjából mintegy 3—4 fő aki ténylegesen a szerkesztés munkáját végzi. Míg a másik 2—3 fő cikkek írásával támogatta ezt a munkát. A többiek passzív szemlélői csupán. Az üzemi lapot fennállása óta — az elmúlt öt évben — három alkalommal értékelte lan gyorsasággal, igen nagy füstgomolyban munkatársaim hozzákezdtek a porszűrő zsákok kiszereléséhez, eltávolításához, ugyanis a vízzel való oltás nem vezetett eredményre és félő volt, hogy komolyabb probléma keletkezhet. A benedvesedett porszűrőzsákok nehezen engedelmeskedtek, de az emberi akarat végül is győzött. Megjelennek a tűzoltók A Somlai elvtárs megjegyzi : Tibor én kihívom a tűzoltókat! Éreztem, hogy nem lesz komolyabb probléma, mégis azt válaszoltam, a biztonság kedvéért, nem bánom. Azt is azonnal meg kell mondanom, hogy a kiérkezett tűzoltók beavatkozására már nem volt szükség, a porszűrőzsákok kiszerelése a végéhez közeledett, vízsugárral ezután teljesen eloltottuk a tüzet, az izzó portömeget. Mi lehetett a tűz oka? Nehéz megállapítani a tűz keletkezésének az okát, hiszen zártrendszerről van szó, nem látható semmi. Csak valószínűsíteni lehet, ez a véleménye Bátori Tibor kollégámnak is, aki konstruktőre a berendezésnek. Valószínű, hogy a hőkicserélőbe a porszűrő zsákokon keresztül por juthatott, a- mely izzásba jött, az izzó porrészecske a befúvott meleg levegővel a fluidizációs kocsányszárító berendezés porgyűjtő terébe kerülhetett, majd a szívó oldalon a pora megyei pártbizottság. Lapunk mindhárom alkalommal jó kritikát kapott, természetesen igyekeztünk megszívlelni és hasznosítani az értékeléskor elhangzott — más üzemi lapokat érintő — pozitív és negatív észrevételeket is. Ezen túlmenően a vállalat politikai és gazdasági vezetése évente rendszeresen értékeli az üzemi lap szerkesztő bizottság munkáját. Irányelvekkel, építő jellegű bírálattal segíti a munkát és rendszeresen — anyagilag és erkölcsileg — elismeri a szerkesztésben kiemelkedően tevékenykedő munkáját. Célunk továbbra is az, hogy az üzemi lapunkkal a vállalat dolgozóit a gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítésére mozgósítsuk, a lap szerkesztésében az, hogy a jelenleginél is nagyobb tömegbázisú legyen. Szeretnénk ha növekedne a kritikai, bíráló hang, az ilyen jellegű cikkek, hogy a vállalati munkából a zavaró körülményeket ezek segítségével is mielőbb kiküszöbölhessük. A szerkesztő bizottság munkájának támogatásához ezúton is kérjük a pártalap- szervek segítő támogatását, illetve a szerkesztő bizottságban részt vevő párttagok eddiginél aktívabb közreműködését, hiszen a vállalati feladatok megoldásához az üzemi lap igen jól felhasználható, mint agitációs eszköz. A lapban megjelentetett információk ugyanis nemcsak tájékoztatás céljául szolgálnak, hanem mozgósítanak is. Ezért a vezetés minden szintjén és területén — politikai, gazdasági, társadalmi — ezt a munkát a vezetési tevékenységhez tartozónak, és nem mint szívességnek kell tekinteni. A pártvezetőség megértette a szerkesztő bizottság türelmetlenségét, illetve azt a tényt, hogy kérik a pártvezetőség segítségét. Az újságnak tükröznie kell a vállalatnál folyó gazdasági, politika* és brigádmunkát. Ezen lehetőséget jobban ki kell használni, a brigádvezetőket is jobban kellene inspirálni cikkek írására. A pártvezetőség a gondok ellenére újságunk színvonalát jónak értékelte. szűrő zsákok is tüzet fogtak. Tehát minden valószínűség szerint műszaki hiba okozta a tűzesetet. A kárérték szerencsére nem nagy, a hét db porszűrő zsák vált használhatatlanná. Harmadik esetben Ennél a berendezésnél a harmadik esetben fordul elő tűz, az előző a jelenleginél gyengébb volt. Feltétlenül — véleményem szerint — szükséges rövid időn belül a tervezett átállást megvalósítani, nevezetesen gáz helyett gőzzel történő szárítást alkalmazni. Még gondolni is rossz arra, ha ez a tűzeset nem a műszak folyamán keletkezik, hanem tegyük fel, éjszaka. E rövid tájékoztatás kapcsán az elismerés hangján kell szólni munkatársaimról Bodor Ferencről, Rácz Jánosról, Pelle Mihályról, Virág Józsefről, Varga Mihályról s a vízvezetékszerelőkről Bonusz Árpádról, aki szintén segítségünkre sietett, akik példát mutattak, tudták mit kell tenni — áramtala- nítás, gázelzárás — és ahogyan dolgoztak, az az érzés vált újjá bennem, hogy sajátjuknak tekintették „szőkébb otthonunkat”, üzemrészünket, nem törődtek a kellemetlen füsttel, köhögtek, könnyeztek, nem volt lehetetlen. Mintegy két órás kiesés ellenére teljesítettük műszakprogramunkat is, igaz közel volt már az éjfél. Bárány Tibor A kongresszust megelőzően elvonultunk a tárkányi KISZ-táborba, ahol meghallgattuk a felszólalni kívánókat és megismerkedtünk az előttünk álló négy nap programjával. Május 28-án délelőtt intenzíven készültünk a várható feladatokra, szobaszámok és tanácskozási helyek özönével ismerkedtünk meg. A megyei párt és KISZ búcsúztatott bennünket, majd elfoglaltuk helyünket a X. kongresszus-emblémával és a Heves megye felirattal ellátott autóbuszokon. Most már tényleg ott leszünk a kongresszuson! Este 6 órára érkeztünk meg a Hotel Ifjúságba és elfoglaltuk szobáinkat. Tennivalók hiányára nem panaszkodhattunk, hiszen csak annyi időnk maradt, hogy nyakkendőt kössünk és már a fényképezés várt ránk. A delegáció főhadiszállása a 207-es, a mi szobánk volt, ahol Mlinkó Lacival, Tresó Lacival és Tajti Zolival együtt laktam. A vacsora befejezése után itt számoltunk be a napi eseményekről, amelyeket Mlinkó Laci úgy éjfél táján a titkári értekezleten mondott el. Május 29-ét írtunk, amikor reggel 6 órakor keltünk. Reggelink elfogyasztása után mindenki a KISZ-jelvények és a küldöttigazolvány ruhára történő felrögzítésével volt elfoglalva. Ezen igazolvány nélkül ugyanis nem lehetett a kongresszusra és a különböző rendezvényekre bejutni. Negyed nyolckor közel negyven autóbusz indult az Építők Rózsa Ferenc székháza felé, mindez úgy történt, hogy egy rendőrségi autó az élre állt, és szirénázva tört utat Budapest autóforgalmában. Közlekedtünk a menetirány szerinti jobb és baloldalon egyaránt és így ördöngős gyorsasággal értük el célunkat. A székházhoz érve Heves megyei szemnek felüdülést jelentett a szépen öltözött, csinos rendőrnők forgalom- irányítása. A kongresszusi teremben elfoglaltuk helyünket és vidám dalolás — ismert és számomra nem ismert mozgalmi dalok — közepette vártuk az elnökség bevonulását. Azt a hangulatot, ami a kongresszust megelőzte nagyon nehéz visszaadni, hiszen nem minden nap találkozhat az ember Kádár elvtárssal, Lázár elvtárssal, és még sorolhatnám az elnökség tagjait. Ezen előzmények után 8 órakor kezdődött meg a X. kongresszus érdemi munkája. Kovács Jenő, a tanácskozás elnöke megnyitotta a kongresszust, köszöntötte a 896 küldöttet, a 240 hazai meghívottat és a 104 külföldit, különböző ifjúsági szervezetek képviselőit. Mindezek után a Központi Bizottság beszámolóját, határozatának szóbeli kiegészítését Fejti György, a KISZ KB első titkára terjesztette elő. A közel másfél órás beszámolóban eredményeink és hiányosságaink egyaránt szóba kerültek. Foglalkozott a beszámoló a VI. ötéves terv során a fiatalokra háruló gazdasági és politikai feladatokkal egyaránt. A Központi Bizottság beszámolója után a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését dr. Szilágyi László, a KPEB elnöke ismertette. A két beszámoló után kezdődött meg a Központi Bizottság beszámolójának vitája. A vitában sok fiatal mondhatta el véleményét, a kollektívák meglátását az elmúlt 5 év munkájáról és az elkövetkező időszak feladatait is meghatározták. Nagyon sok hozzászólás foglalkozott a gazdasági építőmunkával, a fiatalok helyzetével, a munkássá válás folyamatával. „A munkássá válás már gyermekkorban megkezdődik, de van akinél élete végéig sem fejeződik be.”. Szóba került a munka- szervezéstől kezdve a testedzésig a mozgalom szinte valamennyi színtere. A plenáris ülésen másfélkét órásak voltak a viták, amelyek között 30 perces szünetek segítették a felfrissülést. Lehetőségünk volt szendvics-, üdítő- és kávéfogyasztásra, és rengeteg érdekes emberrel való ismerkedésre. A tanácskozáson a 15 éves középiskolástól a 60 évesig mindenki megtalálható volt. Találkoztam Farkas Bertalannal, Magyari Bélával, Hegedűs D. Gézával, Wichnamm Tamással, Magyar Zoltánnal, Gedővári Imrével, Almási Tamással (filmrendező) és még folytathatnám a felsorolást. Ezek az emberek a maguk közvetlenségével, még színesebbé, maradandóbbá tették az élményünket. Május 29-én délután a plenáris ülésen szólalt fel Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első titkára, elemezve a kül- és belpolitikai helyzetet, nagyon közvetlen hangnemben tért rá a fiatalokat érintő kérdésekre. Hozzászólásában nem feledkezett meg a gazdasági feladatokon túlmenően a művelődésről, a szórakozásról és a sportról sem. Ká-. dár elvtársnak e mindenkihez szóló, sok problémát felvető beszédét a kongresz- szus résztvevői hosszan, állva tapsolták meg. Az első nap ülését este 8 órakor zárta be a soros elnök. Az este folyamán vacsora és vidám hangulatú disco részesei lehettünk, éjfél előtt beszámoltunk Mlinkó Lacinak az egész nap benyomásairól, a kongresszus hangulatáról, melyet ő a titkári értekezleten éjfélkor ismertetett. Rövid pihenő után reggel 6 órakor keltünk, reggeliztünk — nagyon bőséges és finom volt — majd buszokkal a szekcióülésekre utaztunk el. Hat szekcióban folyt a munka: — munkásfiatal, — értelmiségi, — tanintézeti, — fegyveres testületi, — mezőgazdasági, — egyetemi — és 12 óráig szűkebb körben vitattuk meg területünket érintő problémákat. Ebéd után plenáris ülések a Rózsa Ferenc székházban folyt a beszámoló fölötti vita este 19 óráig. Vacsoránkat szintén itt fogyasztottuk el, válogatva rengeteg finomnál finomabb hidegtál „költemény” között. Az esti program közös volt a Magyar Néphadsereg Központi Művelődési Házában. Itt különböző programok voltak, többek között az Old Boys együttes, Danyi DISCO, Cintula DISCO, Karsai Pantomim RT, 100 Folk Celsius, Sugár Trió, Bródy János, Bojtorján, Kormorán és sorolhatnám a különböző programokat. Láthatta az ember a különböző külföldi delegációkat, táncolt itt vietnami — nagyon csinos — kislány néger fiúval, és twistéit 15 éves a jó negyvenessel. Szóval igazán színes, fiatalos programot kaptunk, amire mindenki szívesen emlékezik vissza. Május 31-én, a zárónapon plenáris üléssel folytatódott a tanácskozás, majd zárt ülésen került sor a Központi Bizottság határozattervezete alapján, valamint a- vita összegzéséből adódó határozat elfogadására, a KISZ vezető testületéinek megválasztására — a testületbe javasoltak fényképei és rövid nacionáléjuk tablókon már a második napon ki volt helyezve — a jelölőbizottság beterjesztése alapján. A határozatot két ellen- szavazattal fogadta el a kongresszus, majd titkos szavazással 105 tagú Központi Bizottságot és 17 tagú KPEB-ot -választott. Mindezek után a Központi Bizottság 17 tagú Intéző Bizottságot, 7 tagú titkárságot választott. Első titkár: Fejti György A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa az utolsó elnök zárszavával és a DlVSZ-in- dulóval befejezte munkáját. Ez a munka csak a célok megfogalmazását, az új ciklus terveit tartalmazza. Az igazi mozgalmi munka a kitűzött célok megvalósításában, a mozgalom kiteljesedésében kell, hogy valóra váljon. Fülöp András KISZ-titkár Színházi bérletakció Az 1981—82. színházi évadra színházbérietek válthatók Nagy Hajnalkánál, 50 %-os kedvezményes áron. A bérletek 8 előadásra érvényesek. Péntek és vasárnap estére szólnak. Földszint: 1—8. sor 130,— Ft. 9—12. sor 106,— Ft. 13— 15. sor 82,— Ft. Erkély: 1. sor 82,— Ft. 2— 3. sor 74,— Ft. 4. sor 58,— Ft. BÉRLETI MŰSORTERV: Egy szerelem három éjszakája (Hubay—Vas—Ránki zenés játéka). Birkanyírás (Sztratiev szatírája). . Most mind együtt! ” (Buck- man színműve). A tribádok éjszakája (Enquist színjátéka). Chioggiai csetepaté (Goldoni vígjátéka). Bolond lány (Gershwin revűoperett- je). Angliai Erzsébet (Bruckner történelmi színműve). Zojka lakása (Bulgakov komédiája). — nagy — Tűz volt
