Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-07-01 / 7. szám

A pártvezetőségnek a kö­zelmúltban számolt be No­vak József, polgári védelmi törzsparancsnok, a vállalat polgári védelmi munkájáról. Elmondta, hogy az egyes vállalatokra háruló polgári védelmi feladatok megha­tározása, a polgári védelmi tervrendszerben megy vég­be. E tervek rendeltetése — békeidőszakban is — azok­nak a konkrét tennivalók­nak a meghatározása, ame­lyek rendkívüli események esetén szükségesek a válla­lat gazdasági munkájához és polgári védelmének mű­ködéséhez Üzemünk adott esetben haditermelésre kötelezett, így ez a polgári védelem vonatkozásában is nagyobb követelményeket állít elénk. A hatályos törvényeknek és rendeleteknek megfele­lően üzemünkben meghatá­rozott összetételű polgári vé­delmi szervezet működik. A beosztásra kerülő állomány az állományi létszámnak mintegy 40°/0_a. A szerve­zetbe beosztottak kisebb ré­szét önvédelemre kell kiké­pezni, míg a nagyobbik rész szakszolgálati feladatokat lát el. Ezeket az alegysége­ket a városi parancsnokság szükség esetén a mentés ér­dekében az ország más te­rületére is elvezényelheti. Annak érdekében, hjgyaz egységek rendkívüli eset idején feladataikat eredmé­nyesen tudják elvégezni, ki­képzéseken, gyakorlatokon kell a szakaszokat szakfel­adataikra felkészíteni. En­nek érdekében minden év­Azzal kezdődött 1967-ben, hogy a Kossuth Zsuzsa szo­cialista brigád védnökséget vállalt az akkor bevezetés­re kerülő új gyártmány, a Tünde szivar felett. Ezt kö­vette a későbbiekben a No- vitas, Pilvax és Mecset gyártmányok feletti védnök- ségvállalás, de már ehhez csatlakozott a szivarcsoma­golás Teleki Blanka szocia­lista brigádja is. Mit jelentett a védnök­ség vállalása? Elsősorban minőséget, másrészt tanulást. Az új gyártmányoknak a tetszetős külsejével és bel­ső tartalmi értékeinek növe­lésével igyekeztünk megnyer­ni a fogyasztók ízlését. Ezek­hez viszont tanulni is kel­lett, mert minden új szivar más-más formában, csoma­golásban jelent meg, esetleg új anyagok (dohányfólia) és csomagolóanyagok . (fémdo­boz) felhasználásával. Ezzel egyidejűleg új technológiai fogásokat is be kellett gya­korolni. A szivarkészítők­nek a dohánylevélhez szo­kott kezük, ügyetlenül bánt a dohányfóliával. A szivar- csomagolók sokat bíbelődtek a Pilvax fémtokjának és gyűjtődobozának összeillesz­tésével. A védnökség, mint önként vállalt kötelezettség, azonban meglepő eredményeket ho­zott. A betanulások ideje az előző időszakokhoz képest egyharmadára csökkent, a jó minőséget pedig a BNV- díjak, Kiváló Áruk Fóruma címek bizonyítják. Mindezek a lelkiismeretesen végzett munkák gyümölcsei. Amikor a brigádoknak már több új gyártmány is sikert hozott, akkor felfedezték nagy költőnktől az ismert idézetet: „Dolgozni csak pon­tosan, szépen, ahogy a csil­lag megy az égen, úgy ér­demes.” Engedélyt kértek, hogy szivarokból formált be­ben a megszabott irányelvek szerint csoportodként 6—12 órás, zömében gyakorlati képzést végzünk. A feladat nem könnyű, hiszen 12 cso­portnál ez mintegy 70—140 órát jelent, ezenkívül fi­gyelembe kell venni azt is, hogy három műszakos üze­meléssel dolgozunk, egyéb képzések is folynak és azt, hogy a képzéseket csak munkaidő után tudjuk tar­tani. Ez erősen befolyásolja az emberek hangulatát, nem értik szükségességét. A nehézségek ellenére mindeddig sikerült a felada­tokat megfelelően megva­lósítani, amit bizonyít az a tény is, hogy az elkészített terveinket mindig jónak ítélték meg, gyakorlatokon eredményesen tevékenyked­tünk és a különböző szintű ellenőrzések megállapításai pozitívak voltak. Az elmúlt évhez képest az anyagi ellátásban nem történt változás. Felszerelés beszerzésére a szükséges pénzügyi keret rendelkezés­re áll, azonban a kiutaláso­kat a minisztérium irányít­ja, koordinálja és csak a ki­utalt anyagokat tudjuk meg­vásárolni. Nagy vonalakban lehet csak így vázolni a polgári védelmi tevékenységet, a megvalósítás jóval össze­tettebb, bonyolultabb. Igazi jelentőségét sokan csak egy rendkívüli hely­zetben értenék meg. Az ilyen rendkívüli helyzeteket ugyan egyikünk sem kíván­ja, de fel kell készülni a vá­ratlan eseményekre, csinál­tűkkel kiírhassák az idéze­tet a munkaterem falára. Persze további jó munkára lelkesítette őket az a tény, hogy az első Dohánygyári DH-kiadvány címoldalára is ez az idézet került. Ezzel elérkeztünk a DH- munkarendszerhez, azon be­lül is annak egyik fontos eleméhez, az önellenőrzés­hez. A bevezetés időszaká­ban sokat vitatkoztunk, hogy a DH-mozgalom-e vagy munkarendszer. Több év távlatából most már nyu­godtan kijelenthetjük, hogy a mozgalom, a brigádválla­lások, a kezdeményezések eredményeként alakult ki a munkarendszer egyik fon­tos alkotórésze, az önellenőr­zés. A védnökségvállalás idejében, amikor még nem volt pontosan megfogalmaz­va az önellenőrzés, a jó mi­nőség eléréséért, a vállalt kötelezettségek teljesítéséért, már olyan ellenőrző tevé­kenységeket végeztek dolgo­zóink, amelyek a technoló­giai előírásokban nem szere­peltek. Ma, amelyek már beépül­tek a technológiai művele­tekbe, az önellenőrzésről a következők: — A szivarkészítő a fél- gyártmányokat a kimérő­ből történt felvételezés után minőségileg ellenőrzi. Az ál­tala gyengének minősített anyagokat a kimérő köteles visszacserélni. Vita esetén a művezető dönt. — A félkész terméket, a bábot, fonás előtt sérülés és kitöltöttség szempontjából ellenőrizi az egyenlőtlen ki­töltésű bábot nem szabad befonnia. — Az elkészült szivarokat csak a szivarkészítő ellenőr­zi, a minőségi átvevői mun­kakör megszűnt. — Csomagolás közben megsérült szivarokat a szi­var-előkészítő kijavítja. Csomagoláson a technoló­giai előírások az előzőekhez hasonlóak, ahol csomagoló­anyagot és a becsomagolan­nunk kell, tenni a dolgun­kat, mégha néha népszerűt­len is. A pártvezetőség értékelte az 1980/81. évi politikai ok­tatást. Az oktatási évben három csoportban voltak előadások megtartva: gaz­daságpolitikai kérdések ipari tagozata, nemzetközi kérdé­sek tanfolyama és a politi­kai vitakör. Összességében a nemzet­közi kérdésekkel foglalkozó tanfolyam ábrázolta a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom helyzetét, a tőkés világ külpolitikai stra­tégiájának megváltozását előidéző objektív okokat, szubjektív tényezőket, ezek összefüggéseit. A tanfolyam résztvevőinek aktivitása megfelelő volt. A gazdaság- politikai tanfolyam elősegí­tette a hallgatók számára, hogy megértsék országunk gazdasági helyzetét, lehető­ségeink által megszabott és kidolgozott középtávú és éves terveket, valamint ezek helyi lebontását. Ezen a tan­folyamon a résztvevők akti­vitása még nem érte el a kívánt mértéket. A politikai vitakörökkel kapcsolatosan az alapszer­vezetek véleménye megosz­lott. Az egyik alapszervezet ezt az oktatási formát tar­totta a leghatékonyabbnak, és ez iránt volt a legna­gyobb az érdeklődés, a má­sik alapszervezetben nehéz volt a szervezés, az össze­hangolás. Az 1980/81-es politikai ok­tatásról azt is meg kellett állapítani, hogy ez az év nem úgy sikerült, ahogy az elvárható lett volna. Probléma volt az oktatá­sokon való résztvétellel, vol­dó szivarokat kell ellenőriz­ni. A kézi szivargyártáson és csomagoláson, ahol teljes körű bevezetésre került az önellenőrzés, minőségi sziva­rok vonatkozásában (Csongor kivételével) gyakorlatilag megszűnt a selejt, és a fo­gyasztóktól több mint öt éve nem érkezett reklamáció. A kedvező tapasztalatok alap­ján kibővítettük az önellen­őrzési rendszert, a bábgép- és fonógépcsoportra is. Sajnos ezen a területen még nem tudtunk teljes sikert elérni, mert dolgozóink szorgalma, lelkiismeretes munkája nem tudta ellensúlyozni elavult gé_ peink nem kielégítő műszaki állapotából adódó gondokat, amelyek végül is kedvezőt­lenül befolyásolták eredmé­nyeinket. A fennálló sok hi­baforrás és a tenni akarás hozta létre immár második éve a gépi osztályon a „hi­bajelző szolgálatot”. Minden szocialista brigádnak és gép­csoportnak van hibajelző fü­zete, amelybe beírják az ész­lelt hiányosságokat. Az arra történt intézkedést a műve­zető szintén beírja a jelzett füzetbe. Eredménye, hogy azonnal történik intézkedés, nem kell várni a DH-akció- bizottság ülésére, vagy a ter­melési tanácskozásra. A sok' gond ellenére Is ho­zott eredményeket az önel­lenőrzés a Csongor szivar gyártásánál is. Párhuzamo­san minőségi bérezés beve­zetésére is sor került. A gép­kezelők öt kategóriába van­nak besorolva, mindig az elő­ző hónapban elért eredmé­nyeik alapján. Az elért ered­ményt 40 százalékban az anyagfelhasználás, 40 száza­lékban a teljesítmény, 20 szá­zalékban pedig a selejt ala­kulása határozza meg. A két legfontosabb DH- mutatónk a külső hibapont és az égési idő alakulása tük­rözi legjobban eredményein­ket. 1978 évhez viszonyítva tak olyan foglalkozások, ahol a látogatottság csak 43%-os volt. Ez részben an­nak tudható be, hogy az előadások kéthetenként vol­tak, s ez nem alkalmazko­dott a három műszakos munkarendhez. Az alapszer­vezetek rendszeresen foglal­koztak vezetőségi üléseken, taggyűléseken a politikai oktatás helyzetével, kihang­súlyozták a hiányosságokat, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem ele­gendő, rendszeresebben, kö­vetkezetesebben kellett vol­na számonkérést eszközölni. A következő oktatási évre — az eredményesebb mun­ka érdekében — az alap­szervezetek javaslatot tettek. Javaslataik között szerepel pl. munkarendünkből adódóan a háromhetes cik­lusban történő oktatás. Tan­folyam-bizalmi rendszert kell kialakítani, ahol a bi­zalmi a hallgatókat érintő szükséges változásokat időben közölheti a résztvevőkkel. Egyeztetni kell a különfé­le állami-, KISZ-, szakszer­vezeti oktatásokkal a pártok­tatás idejét és helyét. Nagyobb gondot kell for­dítani arra, hogy az azonos műszakba járók lehetőség szerint azonos tanfolyamra járjanak. A politikai vita­körökre optimálisan 8—12 fő legyen beiskolázva, közel azonos műveltségnek és ér­deklődési körnek megfele­lően. Ezeket a szempontokat is figyelembe véve és az okta­tási idő alatt nagyobb oda­figyeléssel várható, hogy ereményesebb évről lehet beszámolni. —nagy— a külső hibapont javulása 32 százalék, az égési idők 13 százalékkal voltak jobbak 1981. első negyedévében. Az elmúlt három évben a fo­gyasztóktól csak egy minősé­gi reklamációs levelet kap­tunk. Eredményeink magukért beszélnek, de elégedettség­ről szó sem lehet, brigád­jaink és a DH-akeióbizott- ság keresi a további lehető­ségeket a jobb munkavégzés, és az eredmények fokozása érdekében. Terveinkről most csak rö­viden : — A hevesi válogatásnál az export növelése céljából, felhasználjuk a DH-munka- rendszenben szerzett tapasz­talatainkat, a munkamódsze­rek változtatásával kívánjuk fokozni eredményeinket; — Célként tűztük ki 1981. évre a szivar-borítékanyag felhasználási mutatójának csökkentését. Befejezésül az önellenőr­zés eredményei között még az emberi öntudat fejlődését és nevelő hatását szeretném kiemelni. Tapasztalataink szerint az önellenőrzés nagy­mértékben növelte dolgo­zóink felelősségérzetét. A lel­kiismeretesen végzett munka által elért eredmények, ösz­tönzően hatnak a kollektívá­ra. Az adott kollektívában a gyengébben dolgozó mun­katársakra serkentő hatással van a jobbak irigylésre mél­tó eredménye. Az 1980-as esztendőben több példát le­hetne felsorolni a „csak azért is” jelszó alapján a fonógép­kezelők saját magukhoz ké­pest felmutatott eredményei­nek javulására. A védnökségvállalástól, az önellenőrzés kifejlődéséig megtett út sok hasznos ta­pasztalatot adott a munkás­nak és vezetőnek egyaránt. Hiszem azt, hogy ezeket a megszerzett tapasztalatokat hasznosan tudjuk felhasznál­ni az Egri Dohánygyár ered­ményeinek fokozása érdeké­ben. Kiss Ferenc művezető Önellenőrzés — minőség DH-miinkánkról A vállalati DH akcióbizott­ság 1981. júliusi ülésén be­számolót hallgatott meg a vállalati és az üzemrészi DH akcióbizottságok I. féléves teljesítéséről. Az alábbiakban széles kö­rű tájékoztatási céllal kö­zöljük a jelentés kivonatos szövegét. A vállalati DH akcióbi­zottság az 1980. decemberé­ben elfogadott munkaterv szerint végezte munkáját. Az egyes ülések napirend­je általában megfelelt a munkatervben rögzítettnek, de néhány esetben az aktuá­lis problémáknak és lehető­ségeknek megfelelően eltér­tünk attól. Két — tervezett együttes ülést időegyeztetési problémák miatt nem tud­tunk megtartani. A VI. öt­éves terv megtárgyalását „áthelyeztük” — a tárgyaló kör lényeges kibővítése cél­jából — a vezetőképző kon­ferencia elé. Személyi prob­lémák miatt maradt el az energetikai rekonstrukció eredményeinek, további fel­adatainak megbeszélése. A félév folyamán egy esetben tartottunk együttes ülést; márciusban a filter­gyártási ÜDHAB-val. A DH-program időarányos részének teljesítése Cigarettatermelésünk programszerű, szivartermelé­sünk elmarad a tervtől. Lét­számgazdálkodásunk megfe­lelő, féléves átlaglétszámunk 1018 fő. Dohányanyag-megtakarítá- sunk közelítőleg négyszere­se az előirányzatnak, tehát panaszra nincs ok. Minőségi mutatóink a vál­lalt szint felett állnak, de az év eleje óta állandó csökke­nés tapasztalható. Ez a ma­gas minőségi szint ellenére is figyelemre méltó. Egyértelműen rossz képet ad a cigarettagyártási se­lejt alakulása. A tavalyi 3,36%-os szintről 1981-re 3,26%-ra való csökkenést irányoztunk elő. Ehelyett az I—V. havi selejtarány 3,87%. Ez nagyon magas, és az éves vállalás teljesítése is erősen kétséges. (Ehhez a hátralevő hét hónap maxi­mum 2,82%-os szintet kel­lene biztosítani, ami gya­korlatilag lehetetlen.) Az egyéb általános fel­adatok időarányos része tel­jesítésre került. Azok ala­kulását — a legfontosabbakat külön napirend keretében — a VDHAB folyamatosan fi­gyelemmel kísérte. A vállalati DH-program éves teljesítésére minden re­ális lehetőség adott, alap- gondolatában, szellemében mindenképpen, de pontjai­ban is túlnyomórészt. Az üzemrészi DH akció­bizottságok munkájáról Az ÜDHAB-k többé-ke- vésbé rendszeresen tartják üléseiket, ahogy munkájuk j ej legéből és a szükségletek­ből fakad. Rendszeresen fi­gyelemmel kísérik éves DH-programjuk időarányos teljesítését, ezzel együtt fo­lyamatosan foglalkoznak a felmerülő aktuális problé­mákkal. A vizsgált időszakban új akcióbizottság is alakult. A műszaki osztály területén működő egy akcióbizottság ketté vált, most külön bi­zottság dolgozik a tmk, és külön az egyéb műhelyek, műszaki egységek területén. Figyelemre méltó, hogy a műszaki-fejlesztési csoport egyikben sem képviselteti magát. (Talán egyikben sem lennének feleslegesek!) A szervezeti kettéválás az első tapasztalatok szerint beváltja a hozzá fűzött re­ményeket, a megbeszélések 'élénkebbek, aktívabbak let­tek. Tovább folytatódik az a helyes tendencia, amely sze­rint az akcióbizottságok tag­jaiban erősödik a közgazda- sági, vállalatgazdasági té­mák iránti érdeklődés. A vállalatgazdálkodási osztály minden ilyen irányú igényt legjobb tudása szerint kielé­gít. Takács György Az újítómozgalom helyzete 1081 első felében Az ezévi május 1-i vál­lalati ünnepségen az újító­mozgalom munkájában rend­szeresen és aktívan részt ve­vő újítók, szak véleménye­zők, kalkulátorok és brigá­dok az 1980. évi munkájuk alapján a versenykiírásban meghirdetett anyagi elisme­résben részesültek, összesen 18 100,— Ft került kifize­tésre. Az évente rendszere­sen meghirdetett versenyfel­hívás ösztönzőleg hat a szak­véleményezések meggyorsí­tására, azonban vannak olyan területek, ahol ennek ellené­re még ma is csak hosszas utánjárással lehet egy-egy újítást szakvéleményeztetni. Az ügyintézés gyorsaságá­nak ilyen módon történő le­fékezése rontja az újítók ak­tivitását, kedvét szegi az újabb újítások beadásától. Mindez jelenleg nem tükrö­ződik az újítások számszerű adataiból, azonban eredmé­nyeink még jobbak is lehet­nének, ha ezek az ügyinté­zést gátló tényezők meg­szűnnének. Az újítások számszerű adatai: 1980. I. f. év 1981. I. f. év Benyújtott db 33 41 Elfogadott db 7 24 Hasznosított db 25 30 Elutasított db 13 8 Munkavédelmi db 7 7 Gazdasági eredmény Ft 270 258,— 7 306 144,— Kifizetett újítási díj össz Ft 479 631,— 249 023 50 ebbői: kaik alapon Ft 25 463,— 207 323,50 eszmei alapon Ft 22 500,— 41 700,— Makiári Józsefné újítási ea. Zöldségtermesztés a sivatagban A ma embere a sivatagot is hasznosítja. Példa erre a Góbi-sivatag, amelynek déli részében az egyik kerület­ben kísérleti zöldség-gyü­mölcs termesztést kezdenek. Az első dinnye-, paradi­csom- és uborkatermést ta­valy szüretelték a kísérleti táblákon. A mongol kutatók más módon is igyekeznek a si­vatag előnyeit kihasználni. Kísérleteket folytatnak a Góbi-sivatagot égető nap­sugarak energiaként való hasznosítására. Tervet dolgoznak ki olyan berendezések munkába állí­tására is, amelyek a sóban gazdag sivatagi tavak só­kincsének kivonását teszik lehetővé. DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents