Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

Előzzük meg a baleseteket A FIGYELMETLEN MUNKAVÉGZÉS NEMCSAK A MAGAD, DE MASOK TESTI ÉPSÉGÉT IS VESZÉLYEZTETI! HUMOR Érdekességek, furcsaságok Skóciában történt. Ami­kor az orvos elment, Mc- Pihairiand odalépett a fele­sége ágyához és szemrehá­nyóan mondta: — Hogy tehettél ilyet, Ma­ry! — Kétoldali tüdőgyulla­dásod van! Az egyoldali is éppen elég, sóikba kerül! * — Azt állítják, óriási adósságaid vannak. — Hidd el, ez csak rossz­indulatú híresztelés — a hi- telezőim terjesztik! * A képki állításon az egyik látogató megjegyzi: — Ügy vélem, az a kép ott a falon egyáltalán nem illik bele ebbe az absztrakt festészeti kiállításba. A táj, amelyet ábrázol, túlságosan természetes. —Igazad van — mondja a kiállításrendező. — Azt hi­szem, el kell függönyöznünk az ablakot, akkor mindjárt másként hat a kép! * Egy sportiskola reklámja: „Tanuljon karatézni! Már néhány napi gyakorlás után puszta kézzel eltör egy tég­lát, és végül 'nem lesz tehe­tetlen, ha megtámadják!” — Szép, szép — dünnyögi Fink úr a reklám láttán — de hát mikor támadják meg az embert téglával?! * Mi a nemzetközi vállalko­zás? Ha egy spanyol meg egy francia leszereli egy né­met autó műszerfaláról a svájci' órát, ellopja az olasz gumiabroncsokat, és végül angolosan távozik. * Két pap beszélget időszerű problémákról. Az egyik ag­gódva jegyzi meg: — Az emberek manapság annyira kapkodnak és ide­gesek, hogy még egy szép prédikációval sem lehet álomba ringatni őket! * Az orvos rosszallóan csó­válja a fejét: — Az ön kisfia négy nap­pal ezelőtt lenyelt egy öt­márkás pénzdarabot, és csak ma hozza ei hozzám! Az apa zavartan vakarja meg a feje búbját: — Tudja doktor úr, most az egyszer nem volt sürgős szükségünk a pénzre. * — Hát nem fél attól, hogy a falánk madarak az egész vetését megeszik? Állítson fel inkább madárijesztőt! — tanácsolja a szomszéd.. — Szükségtelen, szomszéd úr — mondja a másik. — Ugyanis a feleségem, vagy a három lányom közül vala­melyik minidig a kertben van! * A panaszt tehene beteg. A tulajdonos aggódva kérdd egyik szomszédjától: — Mondd, te mit adtál a tehenednek, amikor beteg volt? — Eigy vödör ásványvizet. Egy hét múlva a paraszt megint átmegy a szomszéd­jához^ és közli: — Idehaülgass megdöglött a tehenem. — Az enyém is megdög­lött akkor — hangzik a vá­lasz. Melegházak Japánban Huszonhétezer hektárral Japán tartja a melegházak területi világrekordját. Egyetlen országban sincs ennyi melegház. A japán melegházak 95 százaléka műanyagból készült. Az utóbbi 10 évben a meleghá­zak területe csaknem a négyszeresére nőtt. A japán kertészet emellett használja a „fóliaalagutakat”, amelyek 55 000 hektár területet borí­tanak be. A melegházakkal együtt ez a megművelt terü­let 15 százalékát teszi ki. Az itt termesztett legfontosabb kultúrák: eper, uborka, pa­radicsom, szőlő, dinnye, padlizsán, paprika és kri­zantém. Az ember biológiai órája Hol hordja az ember a „biológiai óráját?” Ezt a kérdést oldotta meg az ame­rikai Harvard Egyetem egy kutatócsoportja. Szerintük az „óra”, mint idegsejtek ki­csi, laza halmaza, a hipota- lamuszban, a köztiagy egy részében, az úgynevezett lá­tótelep alatt található. Itt helyezkednek el azok a leg­fontosabb központok, ame­lyek a vegetatív idegrend­szert, a vérkeringést, és a belső szervek működését szabályozzák. Az agynak ez a területe egyben „az öntu­dat kapuja”. A „biológiai óra” határozza meg a test napi folyamatát, például a hőmérsékletet, az alvást és az ébredést, valamint az anyagcsere-folyamatokat. Hasonló funkciójú idegsej­tek halmazával fejlett em­lősállatok agyában is talál­koztak. Ott azonban nem voltak annyira koncentrál­tak, mint az embernél. Ivóvíz mindenkinek A fejlődő országokban minden órában 1000—2500 gyermek hal meg, mivel nincs ivó- vagy mosdóvize. A harmadik világban élő emberek több mint felének nincs tiszta ivóvize; három­negyed részüknek egészség- ügyi berendezések nélkül kell meglenniük. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) a „nemzet­közi ivóvízellátás és egész­ségügyi berendezések évti­zedével”, amely november 10-én kezdődött meg az Egyesült Nemzetek ülésével, ezt a hiányosságot meg akar­ják szüntetni. Sürgető cél — még fontosabb, mint a szeny- nyezett víz elleni küzdelem — mindenekelőtt a vízhiány megszüntetése. Az Egyesült Nemzetek ezért Bangladesben támogat egy kútépítési programot. Úgy remélik, hogy 1985-ig ott minden lakó lakásától 200 méteres körzetben talál majd vízszivattyút. Hogy azt a magasra kitűzött célt, hogy 1990-ig az egész embe­riséget tiszta vízzel lássák el, elérik-e, azt mindenesetre senki sem hiszi, mert ennek érdekében a mai 2 milliárd dollár helyett a jövőben 6 milliárd dollárt kellene víz­ellátásra és egészségügyi be­rendezésekre fordítani. Ed­dig azonban egy kormány sem ajánlott fel pótlólagos pénzeszközöket. Bécs levegője A tudósokat jelenleg a bé­csi művészettörténeti múze­um világhírű fegyvergyűjte­ményében titokzatos rozsda­foltok foglalkoztatják. Ahogy a gyűjtemény igazgatója megállapította, az értékes díszvérteken és harci fegy­vereken fátyolszerű, a vörö­ses és az ibolya közötti szín- árnyalatokban rozsdafoltok léptek fel. Ezeknek az új jelenségek­nek az okai, amelyek még az arany- és ezüsthímzéseken is megmutatkoznak, még tisztázatlanok. Szakértők vé­leménye szerint lehet, hogy ezért az olajfűtések igen agresszív hulladékgáza, va­lamint az autók kipufogó­gáza felelős. A felszabaduló kéndioxid a levegő nedves­ségével kénsavvá vegyül, ami a fémet természetesen megtámadja. Hogy ezek a díszes fegy­verek mennyire a bécsi le­vegőszennyeződés „baro­méterei”, ezt az a tény is mutatja, hogy a szakértők 10 évvel ezelőtt ezeket a kiál­lítási tárgyakat évente csu­pán csak egyszer generáloz- ták és tisztították. Ma mind­ezt havonta egyszer kell el­végezni. A bécsi fegyvergyűjte­mény jelenleg a világ leg­nagyobb és legértékesebb effajta gyűjteménye. Majd­nem négyezer kiállítási tár­gyat számlál, legtöbbnyire az egykori császári birtokból származó díszdarabokat — köztük a híres későgótikus vérteket, amelyek 1480 kö­rül a híres I. Maximilian császár és Tiroli Zsigmond főherceg részére készültek. Művészi körökben a kiállí­tott tárgyak mindegyikét több millió sehillingre be­csülik. Közlekedési balesetek Egyiptomban Évente több mint 20 000 egyiptomi szenved sérülése­ket, vagy hal meg közúti balesetek vagy katasztrófák következtében. Ennek az egyik legfőbb oka az utak rossz állapota. A kairói sajtó szerint csupán a főút­vonalak felelnek meg a kor­szerű követelményeknek. Az egyiptomi hatóságok nem fordítanak elegendő eszközt az útjavításra. Ahogy az Al- Ahram írja, az országban évente mindössze kétszáz kilométer utat javítanak, ami a szükségesnek csak a hatod­része. Az egyiptomi közgazdá­szok véleménye szerint, ha a helyzet nem változik, az ország főútvonalai hamaro­san használhatatlanokká vál­nak. Nem nehéz megjósolni, hogy ennek milyen követ­kezményei lesznek mind a gépkocsivezetőkre, mind az egész gazdaságra nézve. Hogyan éljen a reumás? Az utóbbi egy-ikét évtized­ben rohamosan növekedett a reumás megbetegedések szá­ma. Sajnos napjainkban mór egyáltalán nem mondható, hogy a reuma csak az idős kor betegsége, mert húszéve­seknél éppúgy láthatnak „gerincmesziösedlést”, mint a 40—50 éves korosztálynál. A hatvanas éveh végén már az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) felhívásá­ban a reumás megbetegedé­sek „vfilágprobléma”-ként szerepelnek, mivel alig okoz más betegség — szinte állan­dóan és alig csökkenő mér­tékben — annyi kárt a nép­gazdaságnak és annyi szenve­dést az amiberiségimek, mint ez a kórkép. Néhány hazai és külföldi statisztikai adat segítségéivel szeretném .alátá­masztani a reumás megbete­gedések már-jmár „népbeteg­ség” számba menő előfordu­lását, pl. az Országos Reuima- és Fürdőügyi Intézetben (ORFI) évente, mintegy 20- 22 000 betegét kezelnek, kö­zülük kb. 8000 főt, valami­lyen mozgásszervi, reumás megbetegédés miatt. Egy régebbi, külföldi sta­tisztikai felmérés adatai sze­rint, minden 1000 emberből naponta átlagban TBC miatt 8 fő, rák miatt 2 fő, reuma miatt 33 fő munka- képtelen'. Ez MágyarorSzágra átszá­mítva annyit jelent, hogy naponta 33 000 dolgozó mun­kája vész el reuma miatt! Férfiak és nők kb. egyenlő arányban betegszenek meg, azonban egyes foglalkozási ágakban a reuma különösen gyakori; első helyen említen­dők a vasipari dolgozók, majd a bányászok és a köz­lekedés dolgozói. A reumás megbetegedések előfordulási gyakoriságában jelentős szerepet játszanak az éghajlati tényezők, példá­ul európai viszonylatban, fő­leg az északi államokban gyakoriak (Anglia, Svédor­szág és Norvégia!). Napjainkban a reuma az orvostudomány központi problémája, annál is inkább, mivel hazánk felnőttlakossá- gának mintegy 10 %-át érin­ti. Tekintettel arra, hogy a reuma kórokozóját nem is­merjük, az ellene folyó küz­delem legtöbbször a fájda­lomcsillapításban, a keletke­zését elősegítő körülmények kiküszöbölésében, illetve a betegség következményének elhárításában merül ki. Örökölhető-e a reuma? Reumás betegektől gyakran halljuk, hogy szüleik vagy nagyszülőik is reumában szenvedtek, s hogy ők bizo­nyára tőlük örökölték beteg­ségüket. Ez tévedés, a reuma soha nem öröklődik, a reu­ma nem veleszületett beteg­ség! Felméréseket végeztek, me­lyekből egyértelműen megál­lapítható volt, hogy vannak egyes családok, mélyeken be­lül nagy a reumás megbete­gedések száma. Ez látszólag ellentmond az előbb említetteknek, de va­lójában a szervezet „gyenge­ségének” örökölhetőségéről van szó, emiatt a beteg szer­vezete nem tudott ellenállni a kórokozóknak, tehát a be­tegségre való hajlam örököl­hető! A reuma ugyanis a kötő­szövetet támadja meg, mely szövetféleség testünkben min­denütt megtalálható. A kö­tőszövet „gyengesége” és ez- zel a szervezet védekező erejének csökkenése vele­született, vagyis örökölt, azonban sakkal gyakoribb, hogy a kötőszövet és .a vé­dekező erő gyengesége az élét folyamán — helytelen életmód következtében — átokul ki, tehát szerzett. Az orvostudomány jelenlegi ál­lása szerint napjainkban még sokkal könnyebb a reu­más betegségeket megelőzni, mint gyógyítani! Valóban iig!az az a megál­lapítás, mely szerint „a leg­több fájdalomból az fogja megszabadítani az emberisé­get, aki meg tudja majd gyógyítani a reumát”. Az alábbiakban tekintsük át a leggyakrabban előfor­duló reumás megbetegedése­ket, és hogy mit tehet a be­teg állapotának javítása ér­dekében. A váilfájásról... Egyik leggyakoribb panasz a váltok és a nyak fájdalma, 'mély gyulladás esetén igen heves, szinte elviselhetetlen iá beteg számára. Ilyen esetben a vállakat kímélni kell, teljes nyugalom biztosítása a legfontosabb, célszerű helyileg hűtőboro- gatást alkalmazni, de tilos a meleg borogatás, meleg fürdő, masszázs, mozgatás, torna! Amennyire fontos a teljes kímélet a gyulladásos szak­ban annyira veszélyes lehet, ha a gyulladás megnyugvása után a váll mozgatását — a fájdalomtól való félelmé­ben — későn kezdi el a be­teg. A hosszantartó, kénysze­rű kímélet következménye lehet a váll megmerevedése, az ízület „berozsdásodása”. A váll mozgatását — a gyulladásmentes szakban — akkor is el kell kezdeni, ha a mozgás fájdalmat okoz, de célszerű előtte fél-egy órával fájdalomcsillapítót bevenni (de csak orvos által felírt vagy javasolt gyógyszert!). Nagyon jó hatású a helyileg alkalmazott kenőcsös bedör- zsölés, vagy — a szövetek felpuhítása céljából enyhe vérkeringés javító — infra­vörös lámpa. A váll mozgatásának erős­ségét fokozatosan növelni kell! Az izmok működésének jellegzetes tulajdonsága, hogy az olyan mozdulatot, mely a végtag erős fájdalmát okoz­ná, az izmok — védekezés­iképpen — nem végzik el, ezért van -az, hogy a beteg 'azzal a panasszal jelentkezik a rendelőben, hogy vállát nem tudja emelni, az „meg­bénult”, ez esetben azonban szó sincs semmilyen ideg- rendszeri megbetegedésről, bénulásról! Ilyenkor célszerű a váll mozgatását úgy végezni, hogy 'kezünkkel falnak 'tá­maszkodva megpróbálunk mind feljebb és feljebb ka­paszkodni. A legegyszerűbb mozgás­gyakorlatokkal is, ha azokat rendszeresen végezzük, hihe­tetlenül nagy eredmények érhetők el egy-egy ízületi betegség folyamatának javu­lásában. Itt szeretném meg­jegyezni, hogy érdemes lenne minél jobban kihasználni a helyi lehetőségeket — amit például a kondicionáló terem felszereltség© nyújt. Az eredményeik nem kétsé­gesek, hiszen az ORFI-ban is működik az ittenihez ha­sonló felszereltségű, ún. „utókezelő” részleg. (Folytatjuk a következő számiban.) Dr. Bírta Éva üzemorvos DOHÁNYGYÁR Hírek A KISZ KB „KIVÁLÓ KISZ-SZERVEZET ZÁSZLÓ” KITÜNTETÉSBEN részesí­tette vállalatunk ifjúsági szervezetét. E kitüntetés adományozására hazánk fel- szabadulásának 36. évfor­dulója alkalmából került sor, amikor is a legjobban dolgozó ifjúsági szervezetek kaptak ilyen és ehhez ha­sonló magas kitüntetést. ★ KETTÉVÁLT A MŰSZA­KI OSZTÁLY DH-AKCIÓ- BIZOTTSÁGA. A második negyedévtől kezdődően a termelési tanácskozásokat is külön tartják a tmk, illetve az üzemfenntartási műhe­lyek. A kettéválást a terület szerteágazó volta és a nagy létszám indokolta. A tmk DH-akcióbizottságának ve­zetőjéül Újlaki Sándort vá­lasztották, míg az üzemfenn­tartási műhelyek és a mű­szaki osztály területén mű­ködő DH-akcióbizottság ve­zetője továbbra is Tarnóczi Tibor maradt. ★ KORMÁN YKITÜNTETÉ- SEK: Április 4-e alkalmá­ból a „Munka Érdemrend” aranyfokozatú kitüntetés­ben részesült a Műszaki Tu­dományos Egyesületben vég­zett kiemelkedő munkája elismeréséül dr. Domán László vállalatunk igazgató­ja, a MTESZ Heves megyei Szervezetének titkára. A ki­tüntetés bronz fokozatát az Egri Dohánygyárban vég­zett több évtizedes példamu­tató lelkiismeretes munká­jáért Kelemen Antal a ci- garettacsomagolás főműsze­része kapta. ★ „IFJÚSÁGÉRT ÉRDEM­ÉREM” kitüntetésben része­sítette a KISZ KB. Kocsis József művezetőt, pártszer­vezetünk titkárát az ifjúsá­gi mozgalom munkájának támogatásáért; Teleki Sán­dor cigarettagyártási műsze­rész és Sebéné Studer Judit mérnök kiemelkedő Köz­munkájukért a KISZ KB „DICSÉRŐ OKLEVÉL” ki­tüntetését kapták. ★ NEVET VÁLASZTOTT két tavaly alakult ifjúsági brigád. A filtergyártáson dolgozó ifjúsági brigád a Csépányi Etelka, a Bóta Is ván vezetésével működő if­júsági komplex brigád pe­dig a Schönherz Zoltán ne­vet vette fel. ★ A DOHÉSZK FORGALOM­JELENTÉSE szerint a ciga­rettafogyasztás az év első negyedében 5 százalékkal csökkent. A csökkenés tel­jes egészében a filternélküli cigarettáknál következett be, de a füstszűrös cigaretták fogyasztásában is nagy szer­kezeti eltolódás van. Növe­kedett a jobb minőségű ci­garetták fogyasztása, így pl. az általunk is gyártott cigarettákból növekedett a forgalom; F. Symphoniából 109,1%-ra Helikonból 146,4%-ra Marlboróból 172,3%-ra Milde Sortéból 108.8°/o-ra. Csökkent a fogyasztása a Románcnak 83,2%-ra és a Fecske cigarettának 66,%- ra, A szivarfogyasztás már­cius hónapban 100,4%-os volt, az I. n. évi átlagos fogyasztás viszont 93,2%-ra esett vissza. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Vllesek János.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents