Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3. szám
X. évfolyam, 3. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1981. március hó Vita tanulságokkal Az év első hónapjai mindig eseménydúsan telnek. Sűrűn üléseznek a különböző fórumok, sok mindenről kell ilyenkor dönteni. Az elmúlt évi munkaverseny és brigádmunka alapján a termelési tanácskozás, ill. műszakj konferencia és a szocialista urigádvezetői tanácskozás volt illetékes dönteni a szocialista üzemrész, a szocialista brigádcím, illetőleg a brigádok kitüntetési fokozatainak odaítéléséről. A brigádvezetői tanácskozás úgy tűnik, az utóbbi években igen harcos szelleművé vált. Ez persze önmagában nem baj, csak az a kérdés, mi körül folyik a vita. A vita oka részben visszavezethető arra a jogszabályi módosításra, amely meghatározza a „Vállalat Kiváló Brigádja” cím adományozásának módját és mértékét. Ez a jogszabály ugyanis a korábbiakhoz képest jelentősen csökkentette a brigádkitüntetés adományozásának mértékét — a vállalat az arany és ettől magasabb kitüntetéssel rendelkező brigádok száma után annak 10%-ában adhatja ki évente. A mi vállalatunk esetében ez a szám a korábbi 12—15- röl 3-ra mérséklődött. így azok a szocialista brigádok is, amelyek munkájuk alapján érdemesek lennének e kitüntetésre, „helyhiány miatt” „csak” arany fokozatú kitüntetésben részesülhetnek. Az Egri Dohánygyárban a szocialista brigádmozgalom szép múltra és eredményekre tekinthet vissza. Igen sok magas kitüntetéssel rendelkező brigádunk van. Ez azonban az eredményes munka mellett annak is köszönhető, hogy korábban nem voltak ilyen korlátozások, és a vállalat vezetősége — a vállalat erejéhez mérten — mindig maximálisan igyekezett elismerni a brigádok munkáját a címek odaítélésén keresztül is. De lassan megszokottá is vált, hogy minden évben szinte mindegyik brigád előre lépett. Arra ritkán volt példa, hogy 1-1 brigád az előző címnél maradt, az meg éppen csak elvétve fordult elő, hogy valamelyik brigádot vissza kelljen minősíteni. Az elmúlt évek során azonban egyre szigorúbbá váltak a követelmények, amivel lépést kell a vállalat kollektívájának tartani. Ez nem képzelhető el anélkül, hogy a kisebb kollektíváktól ne várjuk el ugyanezt. Ezenkívül az utóbbi időben más vállalatoknál a társadalmi tulajdonnal kapcsolatban észlelt káros jelenségek is arra figyelmeztettek bennünket, hogy határozottan és szigorúan kell fellépni ezek ellen még akkor is, ha egy 10—12 fős brigádból csak anar egy személynél fordul is elő ilyesmi. A munkaverseny-szabályzat pontosan meghatározza, hogy milyen esetekben lehet, sőt kell a brigádot egy vagy akár több fokozattal is visszaminősíteni. Ennek ellenére furcsa vita alakult ki a brigádvezetők legutóbbi tanácskozásán. Pro — kontra vélemények hangzottak el, voltak akik | méltánytalannak tartották, hogy 1—2 ember miatt az ! egész brigád hátrányos helyzetbe kerül, mások helyc- | selték az előterjesztést, hiszen a többségnek az a véle- i ménye, hogy ahol hibát követnek el, ott viseljék a követ- i kezményeket. így talán a brigád nevelő munkája is I eredményesebb lesz. , A tanulságot minden érintett brigád levonhatta, és va- 1 lószínűleg le is vonta. Nevezetesen azt, hogy minden do- ! logra, — munkára, magatartásra — egész éven át folya- ) matosan kell odafigyelni, mert ilyenkor már késő. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szigorú értékelés ellenére most is előrelépés volt globálisan, hiszen több arany fokozatú brigádkitüntetés került kiadásra, mint korábban és a kifizetett brigádjutalmak bruttó össszege is 30 ezer Ft-tal magasabb az előző évinél. Vállalatunk vezetése mindig is nagymértékben épített a szocialista brigádmozgalomban rejlő erőre, kezdeményezőkészségre. Ez a jövőben is meghatározó kell, hogy legyen, hiszen ha figyelembe vesszük elkövetkező feladatainkat és azt a körülményt, hogy vállalatunk dolgozóinak mintegy 60%-a szocialista brigádokban tevékenykedik, nem is lehet másként. Meggyőződésem, hogy a viták ellenére egységessé vált az a szemlélet, hogy a brigádban dolgozók egymás jó vagy rossz cselekedeteiért közösen vállalják az elismerést, ill. a felelősséget. Egy mindenkiért — mindenki egyért, ennek a szemléletnek kell érvényesülni. dr. Huszti Ferenc főmérnök Egy brigád számot ad munkájáról A Salvador Allende szocialista brigád 1080-ban végzett munkájáról számolok be. (Szerkesztőségi megjegyzés: a beszámoló a cigarettagyártás éves kiértékelő összevont brigádgyűlésen hangzott el.) Egy évvel idősebbek lettünk, de gazdagabbak is. Új feladatok megoldása várt ránk és kinek jobban, kinek kevésbé sikerült teljesítenie azt. Emellett azonban új élményekben is volt részünk. Ilyenkor megismerkedünk a többiek eredményeivel, problémáival, és tanulhatunk, illetve okulhatunk is belőle. Mialatt az előző év eredményeit ismertetjük, kicsit már fél szemmel előre is nézünk. Az új feladatokra és ezeknek a megoldására koncentrálunk. Brigádunk vállalását hazánk felszabadulásának 35. évfordulója, valamint a XII. pártkongresszus tiszteletére tette. És mivel az előző évben a megtisztelő „Aranykoszorús szocialista brigád” címet nyertük el, továbbra is igyekeztünk a hármas jelszó szellemében tevékenykedni. Munkánkban az 1980-as évben is a konkrét termelő- munka volt a meghatározó. Teljesítményszázalékunk az 1., 2., 3., 5-ös gépeken átlagosan 103, 5% volt. Ez kitűnő eredmény és ezzel azt hiszem nagymértékben hozzájárultunk a minden eddiginél magasabb tervprogram teljesítéséhez. Minőségi kifogás eigeret- táinknál nem haladta meg a szabványban előírtat. Takarékosan dolgoztunk. Törekedtünk mind az alapanyagok, mind pedig a segédanyagok maximális, de ésszerűen takarékos felhasználására. Gondolok itt olyanra pl., hogy amikor már a kihullottság hibája veszélyeztette a cigarettánkat, akkor már tovább nem vettünk ki a dohányból még ha a súlya indokolta volna is. Vagy, ha a papír vagy filter olyan rossz minőségű volt, hogy ezáltal ugrásszerűen megnövekedett volna a selejtképződés, természetesen lecseréltük. Persze apróbb hibák és hiányosságok még ezen a téren is adódtak, de az igyekezet megvolt, ezt bátran állíthatom. Társadalmi munkaóráink száma 244 óra. Megoszlása nagyon változatos. Ebből néhányat megemlítenék: Kongresszusi műszak, egymás segítése, iskolai patronálás, meghívók széthordása a jelölőgyűlésekre, KISZ által szervezett társadalmi munkák, parkosítási akció, KISZ- vetélkedők szervezése. Itt kell azonban elmondani azt, hog/^ egyre nehezebb a különböző programokra, rendezvényekre összehozni az egész brigádot. Mondhatnám úgy is, hogy mindenhol részt veszünk, de csak részben. Hisz amikor mi megalakultunk 3 gépcsoportom egy azonos műszakban dolgozókból tevődtünk össze. Nos, azóta eltelt 8 év és úgy alakult a helyzet, hogy kissé szétszóródtunk. Üj tagokat vettünk fel, más munkaterületre kerültek brigádtagjaink, így lehet az, hogy most van a brigádunkban TEK-es, TMK-s, bérelszámoláson dolgozó. Van kismamánk és kávés nénink, no és természetesen azért vagyunk egy páran még az eredeti munka- területünkön, a gyártási osztályon is, ha nem is mindig egy műszakban. Ennek ellenére, vagy éppen ezért sok irányú funkciót látnak el tagjaink. Van brigádunkban KISZ-vezetőségi tag, szak- szervezeti funkcionárius (ifjúságvédelmi), vállalati minőségi kör tag, DH akcióbizottsági tag, munkásküldött a osztályvezetői értekezleten, vállalati művelődési bizottsági tag, vállalati munkaügyi döntőbizottsági tag, újságszerkesztőségi tag. Van újítónk. Teleki Sándort az újságban megjelent munkavédelmi rajzaiért munka- védelmi jutalomban részesítették. Van tűzrendészed megbízott, vöröskeresztes elsősegélynyújtó. (Hála figyelmességünknek nem volt rá szükség, hiszen balesete mentesen dolgoztunk.) Vannak véradóink, közülük is Havas Imre többszörös, ezért jutalmat is kapott. A technológiai és munka- fegyelmet betartottuk, vétség nem fordult elő. Igazolatlan hiányzás nem volt. Társadalmi tulajdon elleni vétség sem fordult elő. Jó a brigádunk tagjainak kapcsolata a társosztályok dolgozóival. Egy példát mondanék erre: amikor a filtergyártáson az acetátfilter- gyártó gépsor Compact Cas- cád-ja meghibásodott éppen brigádunk két tagja, Teleki Sándor és Riczkó Csaba sietett azonnal segítséget nyújtani. Megjavították a gépet, és hasznos tanácsokat adtak az ott dolgozóknak a kezelés és javítás tekintetében. Általában ha valahol ösz- szejövünk segíteni valakinek, nagyon jó a hangulat, de vonatkozik ez munkahelyünkre is. Sok a tréfa, a nevetés, mi valljuk, hogy nevetve könnyebb. Brigádtagjaink tanulása, művelődése érdekében már hagyományosan minden évben kiváltjuk a színházbérletet. És nem szerénytelenségből mondom, de nem a brigádnaplóban tartjuk. Különböző oktatási formában járnak tagjaink tanulni. Pl. pártoktatás, szakszervezeti, KISZ politikai vitakör, KISZ- aktivisták köre, egy brigádtagunk az elmúlt évben sikeres érettségi vizsgát tett Debrecenben. Ezen felül kiki érdeklődési köre szerint, egyénileg is képzi magát. Többen látogatják a vállalati könyvtárat. Vetélkedőkön is részt vettek brigádunk KISZ-tagjai, például propagandistavetélkedő, közművelődési vetélkedő, a főiskola csapatával szemben. Életmód területén elsőrendű cél továbbra is az egymásnak nyújtott segítség. Továbbra is rendszeresen támogatjuk anyagilag az egyik rászoruló brigádtagunkat. A különböző évszakokban eljárunk egymáshoz segíteni a kerti és ház körüli munkák meggyorsítására, illetve megkönnyítésére, hiszen ha többen végezzük, könnyebb és nem olyan unalmas semmiféle munka. Ilyenkor munka után . kis hangulatos beszélgetés, fehér asztal mellett, nagyon barátias. De segítettünk a VI. számú általános iskolának a pályavá- választás nehéz gondján azzal, hogy a 8. osztályosoknak üzemlátogatást szerveztünk, s bemutattuk nekik, hogy tulajdonképpen milyen is egy termelőüzem. Az egészségügyi szakiskolában festési takarítási munkálatokban segítettünk. Az év folyamán (szeptemberben) megemlékeztünk névadónk, „Salvador Allende” halálának évfordulójáról, kinek alakja méltón szimbolizálja az állhatatosság és kitartás példaképét egy igaz ügy érdekében. Szeretném még egy dologra felhívni a figyelmet. Az ENSZ az 1981. évet a rokkantak évének nyilvánította. Brigádunk tagjainak véleményét tolmácsolva javaslom* csatlakozzunk a Győri Vagon- és Gépgyár brigádjának felhívásához, hiszen ha valami megér egy műszakot, akkor azt hiszem a rokkantak igen. Akinek van ilyen ismerőse, rokona, de ha csak látott valaha is, azt hiszem egyetért ezzel. Annál is inkább, hiszen a termelési tanácskozáson értesültünk róla, hogy szabad időnk lesz a második félévtől. Arról is értesültünk, hogy az elkövetkezendő év tervprogramja a rendelkezésünkre álló géppark segítségével nem okozhat különösebb gondot. így tehát nyugodtabb légkörben, több szabad idővel, tehát kipihentebben még jobban oda tudunk figyelni üzemünkben a minőségre, takarékosságra, magánéletünkben pedig az egymás segítésére, saját kulturáló- dásunkra. Végezetül mind a magam, mind pedig a brigád tagjai nevében gyárunk minden dolgozójának az elkövetkező év munkájához sok sikert kívánok. Mihály Ferenc brigádvezető HIBonopí ünnepség A nemzetközi nőnap alkalmából rövid ünnepség keretében köszöntötte vállalatunk nődolgozóit Jászi Gusztáv igazgató- helyettes. Rövid megemlékezésében szólt azokról a törekvésekről, amelyeket részben a nők folytattak hosszú évtizedeken át egyenjogúságuk kivívásáért és azokról, amelyeket a társadalom tesz munkájuk megkönnyítéséért, elismeréséért. Mindezek ellenére a nők helyzete még ma sem könnyű, mert a munkahelyi feladatok ellátása mellett a családi gondok, munkák nagyobb terhét ők viselik — mondotta. Jászi Gusztáv őszinte szívből jövő szavai a vállalat vezetésének az elismerés mellett azt a véleményét is tükrözték, hogy a jövőben is sok olyan feladat vár megoldásra, amelyből, ha lehet a nőknek is, az eddigiektől még többet kell vállalniok: Az ünnepségen húsz nődolgozó munkája elismeréseként 1000—1000 Ft jutalomban részesült. /
