Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
Elözztik meg a baleseteket! Ne tegye! Csak a kijelölt helyen dohányozzon! nélkül Csehszlovákiában Az év első igazi tavaszi napján ismét hátizsákot öltöttünk vállalatunk természetjárói közül mi a legbátrabbak és elindultunk a Ba- radla-barlang felfedezésére. Az ÉDOSZ Kulitúrnevelési, Agitációs, Propaganda és Sportosztálya, az ÉDOSZ Borsod megyei Bizottsága és Sportbizottsága, a Kinizsi Természetbarát Egyesület Elnöksége, a Miskolci és a Borsodi KINIZSI S. E. természetjáró szakosztályai meghívására utaztunk Aggtelekre az Élelmezési Dolgozók Országos Természetbarát Találkozójára. Ennek a találkozónak jelentőségét emelte a kettős jubileum: — Idén ünnepeljük szakszervezetünk megalapításának 75. évfordulóját, és — ez a táborozás a 10. az Országos Kinizsi Táborok sorában. A jubileumok méltó ünnepléséhez, méltó volt a rendezés, a találkozó helyének megválasztásában, az igen értékes, gazdag programajánlatok összeállításában. Aminek eredménye az a rekord, ami a találkozók eddigi történetében egyedülálló, 321 fő jött el sátrakkal beépíteni az Aggteleki Camping területét. Rövid idő Vakációs terveket sző a család. ,,Szeretnék már végre eljutni valahová, ahol régen nem voltam” — mondja a fiú. „Menj fodrászhoz” — feleli az apja. Személyzeti főnök az új alkalmazotthoz: — Szeretném ha a fizetése titokban maradna. Bízhatom benne, hogy nem fog beszélni? Az új alkalmazott: — Bízhat bennem, magam is szégyellem. A képviselőjelölt három szavazatot kap a választáson. Otthon a felesége megkérdezi: — Mi történt, még egy asszony van az életedben? Az útonálló a skót elé tartja a revolvert: 100 font vagy az életed! ötven jár csak — válaszol a skót, félholt vagyok az ijedtségtől. Érdekességek, furcsaságok Ismét támadnak a „boszorkányok” A Német Szövetségi Köztársaságban él a boszorkány- hit, sőt, erősödik: 1956-ban a nyugatnémet állampolgároknak még csak nyolc százaléka hitt a boszorkányok létezésében, 1973-ban már 11 százalékuk. És csaknem minden negyedik ember szerint biztos, vagy lehetséges az, hogy vannak olyan emberek, akik szerencsétlenséget és betegségeit tudnak hozni másokra. A tübingeni egyetem néprajzkutatója, Inge Schock utánajárt annak, hogy lehet az, hogy egy bizonyos személyt még a XX. században is boszorkánynak bélyegezhetnek és (törvényen kívül helyezhetnek. Tanulmányaiban kimutatja, hogy a hétköznapok látszólagos apróságai — szomszédok közötti konfliktusok, ismétlődő sorscsapások egy családon belül, szerencsétlenségek látszólag megmagyarázhatatlan halmozódása ugyanabban a házban — elintézetlen konfliktusokkal és a meglévő előítéletekkel társulva milyen gyorsan elindíthatnak egy olyan folyamatot, mely azzal végződik, hogy új boszorkány „születik”. A boszorkányság vádját minden esetben egy „megmagyarázhatatlan” esemény előzi meg, mely az érintettet fenyegető vagy szorongató helyzetbe hozita. Ez gyakran lehet versengés vagy gazdasági szorultság, mely kis mezőgazdasági üzemekben állhat elő, ha váratlanul elpusztul az újszülött borjú vagy rövid időn belül kimúlik az egész sertésállomány A valódi okokat — hogy például azért pusztult el minden sertés, mert a paraszt drá- gállta a védőoltást — figyelmen kívül hagyják, mert a parasztnak akkor önmagával kellene tisztáznia a konfliktusokat. Ezért inkább azt a kiutat választja, hogy „rontásként” magyarázza a történteket. Az ellenséges érzelmek eleinte még nem irányulnak egy konkrét személy ellen, hanem az effajta gyanakvásokkal kezdődnék: „Valaki bajt akar hozni rám!” Amikor a baljóslatú események ismétlődnek, a gyanú lassanként egyre határozottabban egy bizonyos személyre irányul. De kiből lesz boszorkány? A vádaskodások irányulhatnak egy már „boszorkányként” ismert aszon.yra, vagy egy tekintélyt élvező bo- szoirkányűző „mágikus fortélyok” segítségével rábizonyíthatja egy bizonyos személyre, hogy „boszorkány”. Olyan személy is gyanúba keveníedhet, akinek családjáról „mindig ás” az a hír járta, hogy bizonyos természetfeletti képességekkel rendelkezik. Szóba jöhetnek ezenkívül kívülállók, valamint újonnan beköltözött családok tagjai, akik nem alkalmazkodnak a helyi normákhoz: a faluban egyre inkább megszólják az ilyen „ár ellen úszó” családot. Egy ilyen hangulatban elég annyi, hogy a község egy tagját sorscsapás érje és az konkrét vádat emeljen, és a szóbeszédbe keveredett személyből máris „boszorkány” védik. Lottó Fülöp-szigeti módra A Fülöp-sziigetek egyik tartományának főhatóságai lottószelvényeket bocsátottak ki, amelyeken hűtőgépeket, más háztartási gépeket, sőt kisebb traktort is lehet nyerni. A lottószelvény-vásárlóknak azonban nem pénzt kell fizetniük, hanem egy-egy patkányfarkat kell a szelvényért letenniük. Egy farok egy jegy. A játékot a rizsföldeket pusztító, megszámlálhatatlan mennyiségű patkány kiirtásának ösztönzésére indították. Egzotikus üzemzavar Az Abidjanban megjelenő Fraternité Matin című lap beszámolt a villamosvezetéken keletkezett „egzotikus” üzemzavarról, amelynek következtében Abenguru város és a környék lakói négy napon keresztül áram nélkül maradtak. Tudniillik egy kétméteres kígyó körülcsavarodott a vezetéken, s rövidzárlatot okozott. Mit meg nem tesznek kölykeikért! Egy libanoni kereskedő házába tolvaj került. Biztos, hogy valaki a háziak közül volt, hiszen az ajtók zárva voltak, s a kassza is le volt zárva, a bevételnek egy része azonban mindennap ismeretlen körülmények között eltűnt. Tárgyaltak, okoskodtak, nyomoztak, s végül leleplezték a tettest. Kiderült, hogy a pénzt egy egér lopta el, amely kényelmes kis fészket épített négy kicsinye számára az összesen mintegy 1000 libanoni fanit értékű bankjegyekből. A legritkább emlős A földön a legritkábban előforduló emlősnek a Madagaszkáron honos szőrösfülű törpe lemunt tartják. Mióta a tudomány előtt ismertté vált, mindössze négyszer látták. Legutoljára 1960-ban Manakarában, a sziget keleti partján. Minden a sós víztől függ? Az indiai ökológusok kísérletet készítettek elő, hogy bebizonyítsák, le lehet szoktatni a bengáli tigriseket az emberevésről. A tudósok azit feltételezik, hogy a tigrisek agresszivitását a sós víz segíti elő. A vérengző fenevadak különösen Sundarbans dzsun- geleibem terjedtek el, ahol az erdőket gyakran elönti a Bengáli-öböl sós vize. Itt évente 40 áldozatot követelnek a tigrisek. Most ezen a területen nagy édesvizű lagúnát építenek ki. Vajon áit- nevelődnek-e az emberevő vadállatok? A tudósok reménykednek a kérdés megoldásában, s az állatok magatartását speciális tornyokból fogják figyelni. alatt falu épült sátrakból utcanevekkel és házszámokkal, ami segített „tájékozódni” a sporttársaknak. Ebbe a népes táborba érkezett meg kis csoportunk az ÉDOSZ Kinizsi Természltbarátok híradójában ajánlott felszereléssel és az általunk készített túratervvel. A sátorveréssel, az elhelyezkedéssel rövid idő alatt elkészültünk és máris elindultunk tervünk teljesítésére egy környéket megismerő túrára. Ezt követően már barlangtúrára indulhattunk a gondos rendezés segítségével — ami nélkül egy napot kellett volna várnunk az előírásoknak megfelelően — amíg számbaveszik jelentkezésünket. Átsétáltunk Csehszlovákiába a Baradla- barlang Domicának nevezett ágába. Utunk során először itt találkoztunk a cseppkövekkel és azzal a lehetőséggel, hogy személyazonossági igazolvánnyal gyalog átléphettük az országhatárt. Sok időt nem tölthettünk szomszédainknál sietnünk kellett visz- sza a szakosztályvezetői megbeszélésre. A második nap a meglepetések napja volt. Reggel indultunk a hosszú barlangi túrára, ahol kivételes élményben volt részünk, azt leírni képtelenség. 7 kilométert gyalogoltunk 5.30 óra alatt 80°,0-ban általunk vitt világító eszközökkel, barlangkutatók társaságában. A hosszú barlangi túra során, ami kevesek részére elérhető — ilyenekeit rendszeresen nem indítanak — csodavilágot .tárt elénk a barlangi túránkat vezető Péter. Akinek magas fokú szakmai ismeretén túlmenően a barlang határtalan imádata segített életre kelteni számunkra a barlang csendes, sötét mozdulatlan világát. A hosszú barlangi túra ámulatából még fel sem ébredtünk rövid pihenő után indultunk a barlangi versenyre, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Fesztiváldíjas ÉDOSZ Központi Férfi Kórus műsorának meghallgatására. Ritka zenei élmény volt mindnyájunknak a nagy nevű kórus meghallgatása, akusztikailag a világon egyedülálló hangversenyteremben. Ezért a szép napért külön köszönettel tartozunk a rendezőknek. Ilyenre egyéni, illetve kiscsoportos túra során nincs lehetőség hiszen földrajzi fekvéséből eredően Aggtelek megközelítése elég időigényes egy-egy külön programra, hangversenyre odautazgatni nem tudhatnánk. A találkozók utolsó estéjét lezáró állandó programja a tábortűz, már nem volt egyedülállóan sikeres. Az időjárás megirigyelte a természet- járók szép napját és elkezdett esni az eső, de nem is akárhogyan, az volt a vízözön. Táborunk szép kis utcácskáit elöntötte a víz a vigyázatlanabb főleg elegendő tapasztalattal nem rendelkezők sátraiba itt-att be is lopakodott. Az esti tábortűz mellett töretlen jókedvvel sorakoztunk mint az ázott ürgék, vizesen esőkabátokkal — esernyőkkel felfegyverkezve. Esti programunk is eredményes volt a spont- társak döntése megszületett. 1981-ben a Pap-szigeten fogunk találkozni az ÉDOSZ területén dolgozó természet- barátokkal. Kialakult szokás szerint énekléssel zártuk a tábortüzet, ahol elhangzottak a szakosztályok által hozott szép dalok. Majd a sporttársak lassan nyugovóra tértek a tábor elcsendesedett, csak az eső verte a kis tetőket fáradhatatlanul ütemesen. A (találkozó utolsó programján a tájékozódási versenyen az Egri Dohánygyár I. számú csapaita előkelő helyezést ért el, amiért értékes, a természetjárók számára igen hasznos díjazásban részesültek. A díjkiosztás után a tábor bezárta kapuit. Dr. Polgányné Vendégünk: Ladányi Mihály Zajlanak az ünnepi könyvhét eseményei. írók, költők kötnek közelebbi ismeretséget olvasóival. Ez esemény során látogatott el hozzánk is Ladányi Mihály, József Attila díjas költő. Az olvasók nehezebb helyzetben vannak mindig, ha egy költővel találkoznak, mintha író lenne a vendégük. Hisz egy írónak egy kiragadott regénye alapján merülnek fel gondolatok, amit az olvasó alaposabban szeretne megismerni. Más a helyzet a költővel. Az emberek nagy része nem is nagyon olvas mai magyar költőktől. A cél az volt, hogy jobban megismerjük a költő életútját, munkásságát. Elmondta, hogy a világ gazdasági eseményeit figyelemmel kell kísérni, az irodalomnak is és a költőnek el kell mondania arról a véleményét. Az az álláspontja, hogy az emberek nem tudnak beszélgetni, — mint régen a házak előtt a kispadon — az emberek ma papírról beszélnek. ■ Verseiben keményen, elszántan, az igazmondás kényszerével közli ítéletét az emberekről és a jelenségekről. Azokból a verseiből idézett, melyek a mai élet visz- szásságait ábrázolják. Például: egyik versében azt írja le, hogy az utcában ahol lakik az emberek csak azzal törődnek, hogy van-e sör és lesz-e holnap is. Másik versében az életről ír: A nap helyett ezentúl mást lopok... óh egek, egész hegyet loptak akkor... a zsebek kicsiknek bizonyultak, s eltűnt benne az egész ország. Mondta, hogy elszoktunk attól, hogy a költészetben gazdasági kérdésekről beszéljünk. Az emberek úgy vélekednek, hogy a művészetben úgynevezett elidegenedés van. Véleménye szerint az egyes emberekben ugyanez megvan. Apró örömökkel már elégedett. Példának hozta fel azt, hogy az ember boldog és elégedett azzal, ha van egy kis hétvégi telke és épít rá egy „kulipintyót”. A költészet más emberi jövőt képzel el, ezért hadakozik, lázit, hogy tűnődjenek el rajta az emberek. Ezen megállapítása és idézett versrészleteivel a jelenlévők nem értettek egyet. Nem ez a jellemző. És ha azokat akarja „felrázni”, akik így élnek, nem tud rájuk nevelő hatással lenni, hisz azok kezébe nem valószínű, hogy kerül verseiből. Anekdotába illő választ adott arra a kérdésre, hogyan lett költő? Érettségi vizsgán a kuruc költészetet húzta. Nem tudta. Ismerte viszont Ady kuruc verseit és a felkészülési idő alatt ennek mintájára írt néhány kuruc verset, és ezt elemezte. A magyartanár vörösödatt, de nem állította meg, mert az elnök — matematika szakos lévén — elégedetten bólogatott. Ekkor kedvelte meg a kuruc verseket és ezzel kapcsolatban kezdett el írni. A találkozó a vita ellenére hasznos és érdekes volt. Biztos vagyok benne, hogy ezek után többen is utána néznek, hogy milyen verseket írt még és hamarosan megjelenő új kötetét úgy fogják megvásárolni, mint személyes ismerős költő könyvét. — N — e a® DOHÁNYGYÁR A MÉTE Heves megyei szervezetének szakosztályi titkárai az Eri Dohánygyárban tartották titkári értekezletüket, ahol megtárgyalták az elkövetkező időszakban sorra kerülő vezetőségválasztások előkészítését, a „Műszaki Hetek 80' Heves megyében” MÉTE-program- ját, illetve annak előkészítését és egyéb aktuális egyesületi munkákat vitattak meg. — o — Az Egri Dohánygyár vállalati szakkönyv- és folyóirattárának szakkönyvkataló- gusa elkészült. A jelen katalógus 1073 címet tartalmaz. A katalógust a vállalat szakembereinek, vezetőinek és a szocialista brigádoknak a kezébe adjuk. — o — A felnőtt dohányfeldolgozó tanfolyamon tanuló dolgozóink a szakmunkásvizsga előtti utolsó vizsgájukat tették le. Nagy izgalom mellett — mint végül kiderült indokolatlan volt ekkora izgalom — igen szép eredmény született. A hallgatók géptanból, szakágazati technológiából, munkavédelemből és politikai ismeretekből vizsgáztak. Az osztály 4,2-es átlag- eredményt ért el. Külön dicséretes eredményt ért el: Barczi Mária, Mázán György- né, Szűcs Gyula, akik valamennyi tárgyból jeles ősz tályzatot kaptak. — o — Június 5. a környezetvédelmi világnap. Vállalatunk a RENDET, TISZTASÁGOT A MUNKAHELYEKEN akcióban való eredményes részvételért a környezetvédelmi világnap alkalmából SZOT-oklevél- ben részesült. — o — Megválasztották az új GTE vezetőségi tagokat. Elnök: Tarnóczi Tibor, titkár: Balogh József, tagok: Torba Imre, Légrádi László, Bóta István. Június 1-ével a cigarettagyártáson és -csomagoláson rendezték a nők bérét. Átlagosan 80 fillérrel nőtt az órabérük. A nők bérének növekedési üeteme az elmúlt években alacsonyabb volt, mint a férfiaké, ennek kompenzálására történt így a döntés, másrészt a két üzemrészben az átlagkeresetek növekedési üteme 1979- ben alatta maradt a vállalata átlagnak. o Ez évben hatodik alkalommal rendezték meg az ország turistái részvételével az „AGRIA” városismereti versenyt. A verseny vezérfonala: Eger, a magyar költők verseiben. A 4 órás vetélkedőn —, melynek optimális útvonala 6 km hosz- szú volt — 124 csapat ia. diult. Vállalatunkat 2 felnőtt- és 1 ifjúsági csapat képviselte. Mindhárom csapatunk a középmezőnyben végzett. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Egri Dohánygyár, teL: 11-411. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Vllcsek János.
