Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-07-01 / 7. szám

Régi értékek Gazdaságosság, term&iékenység Mit mutat az I. félév? Szaklapokban tallózva ran­gos szerzőktől olvashatunk arról, hogyan alakult a ma­gyar népgazdaság helyzete az elmúlt évtizedekben és konk­rétan. ez év első felében. Mi­lyen tendenciák várhatók az év további részében és a VI. ötéves tervben, valamint ar­ról, hogy a közgazdasági sza­bályozók legutóbbi változta­tása hogyan jelentkezett a vállalati magatartásban. A gazdálkodásban nehezebbé szigorúbbá váltak a körül­mények, a feltételek. Ezt az év első felét elemző szakcik­kek szerzői olyan jelzőkkel illetik, hogy: „vizsgáztató jel­legű év előtt állunk”: a „a magyar gazdaság, a magyar ipar igen nehéz feladatok előtt áll, valódi kihívással néz szembe”, stb. Mi volt ennek az előzmé­nye, oka? Ha egy ország fejlődését vizsgáljuk, akkor rendszerint az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmet, s ennek növeke­dési dinamikáját vesszük elemzés alá. Ez Magyarországon az el­múlt 3 évtizedben évi átlag­ban 5%-ban nőtt, s ebből 4%-ot a termelékenység emelkedése, 1%-ot pedig a foglalkoztatottság növekedése eredményezett. Ezek a szá­mok jónak mondhatók álta­lában, de bizonyos területen vannak lemaradásaink. Egy 1938-as felmérés sze­rint az egy lakosra jutó nem­zeti jövedelem a magyaror­száginak négyszerese volt Angliában és háromszorosa Németországban,. Most az NSZK-é nem egészen kétsze­rese a magyarországinak és Anglia 50%-kal haladja a mienket meg. A termelékenység helyzetét Magyarországon ma az jel­lemzi, hogyha termelékeny­ségi színvonalunkat a közvet­len európai környezethez ha­sonlítjuk: az európai tőkés­országok többségétől elmara­dunk, ott a termelékenység színvonala kétszerese a mi­enknek, kb. azonos szinten állunk e tekintetben Olasz­országgal, Írországgal, Spa­nyol- és Görögországgal, és csupán Portugáliát és Török­országot előzzük meg. A szocialista országokhoz való viszonyításban a „gyen­ge-közepes helyet tudhat­juk magunkénak. Jelentősen megelőz Cseh­szlovákia, NDK és Szovjet- únió, néhány ország velünk közel azonos és egy-kettő alacsonyabb szinten áll, a termelékenység vonatkozásá­ban. Termelékenységi elmara­dásunk okaként gyakran és szívesen emlegetik a munka technikai felszereltségének, az automatizáltságnak az el­maradását a fejlett tőkés- országokhoz képest. Ez tény, de az elmaradásunk mérté­kének csak egyharmadát ma­gyarázza! A képzettség tekintetében mi papíron „jók” vagyunk, de nyilvánvaló, hogy e tekin­tetben a „minőség” lehet ki­fogás tárgya. Vagyis a szak­képzettek száma magas, ugyanakkor a szakértelem a munka hatékonyságában nem jelentkezik. Bizonyosan a tervezés és az irányítás terén is akad egy-két olyan dolog, amely nem hat kedvezően — úgy vállalati, mint népgazdasági szinten — a termelékenység jelentősebb ütemű növekedé­sére. Helyzetünk és a világgaz­daságban végbement radiká­lis változások tették szüksé­gessé a közgazdasági szabá­lyozók 1980. január 1-től való radikális módosítását. Ez a komplex módosítás a VI. ötéves terv gazdálko­dását kívánja elsősorban olyan irányban befolyásolni, amely biztosíthatja a népgaz­dasági egyensúly helyreállí­tását. Az 1980-as év kísér­leti, de szigorú! Senki sem számíthat arra, ha visszafogottan dolgozik és alacsony eredményt produkál majd „megsajnálják” és ál­lami támogatásban részesül. Ez megszűnt! Az év első felének tapasz­talatai alapján — ha nem is lehet még messzemenő követ­keztetéseket levonni —,. meg­állapítható, hogy a, vállala­tok igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak. Ez jelentke­zik a csökkenő készletezésben az ipar rendelésállományának növekedésében. A beruházások csökkentek és kevesebb az építkezés. A nyereség alakulást elemezve a magyar ipar különböző ága­zataiban általában mérséklő­dött a vállalati nyereség, de ezen belül jelentős differen­ciák vannak. A bérek és keresetek vonatkozásában a szabályozó módosítás hatásaként általá­ban nagy visszafogottság ta­pasztalható. Az egy foglal­koztatottra jutó kereset az I. n. évben 3,1%-kal növekedett, s ez is magasabb, mint a vál­lalati teljesítmények átlagos növekedése. Lényegében az „átlagos” he­lyet foglalja el vállalatunk is a fenti szempontokat te­kintve. Mert igaz ugyan, hogy a termelés naturálisán megha­ladta a bázist, de ez kü­lönböző árváltozások hatá­saként a vállalati eredmé­nyekben nem jelentkezik, sőt I. félévi eredményünk a bá­zisnak csak mintegy kéthar­madát teszi ki. A béreket és a jövedelmeket tekintve is az átlag körül mozgunk, és ezek gyorsabb növekedését kizárólag a teljesítmény, a hatékonyság gyorsabb javu­lására lehet alapozni az év hátralévő részében is. — Bárdos Miklósné dr. — megmentését az élelmiszer- ipar régi berendezéseinek és munkaeszközeinek feltárását és a jövő számária való meg­mentését tűzite ki célul a Magyar Élelmezésipari Tudo­mányos Egyesület Tudomány és Technikatörténeti Bizott­sága. A bizottság vezetője dr. Kirsch János, a Gabona Tröszt főosztályvezetője, aki saját iparágában európai vi­szonylatban is érdeklődésre számító Malomipari Múzeu­mot hozott létre. A bizottság szeretné ha a tudományos egyesület külön­böző iparágaiban dolgozó tag­jai — hasonlóan a malom- iparhoz — aktívan működ­nének iparágunk emlékei­nek, tárgyainak átmentéséért. Nagyon jó lenne ha válla­latunk története is feldolgo­zásra kerülne, rendezve és rendszerezve azokat a mun­kaeszközöket amelyeket az elmúlt 85 év során a szivar, majd a 30-as évektől a ciga­retta gyártásához használtak. A MÉTE Heves megyei Szervezete egy tagot is dele­gál a Tudomány és Techni­katörténeti Bizottságba, le­hetséges, hogy éppen a Do­hányipari Szakosztályból, hi­szen a legnagyobb szakosz­tály egyike a megyében. Régi értékeink megmenté­se mindenképp fontos. Szivart csak mi gyártunk Magyarországon. Jó lenne a régi zúgokat megnézni bizto­sam sok érdekes tárgy előke­rülne. Az automata cigaretta gyártó és csomogaló gépek mellett dolgozó fiatalokat —, de bizonyára másokat is — meghökkentené a kézi ciga­retta gyártáshoz használt esz­közök. Érdemes és érdekes lenne összegyűjteni ezeket. Események—képekben Szemtől szemben a vizsgabizottsággal A dohányfeldolgozó szakmunkásképző felnőtt tagozatának hallgatói jó felkészültségről tettek tanúbizonyságot Évzáró az óvodában. Az óvodábajárás ugyan nem szünetel, de azért ott is más lesz a vakációs program. A Mt-pr ugrani teljesítése A vállalati DH Akcióbizott­ság idei júliusi ülésén napi­rendre tűzte, részben a sa­ját, részben az üzemrészi DH akcióbizottságok tevékenysé­gének áttekintését. Az ülésen tett főbb meg­állapításokat — az írásos elő­terjesztés alapján — a kö­vetkezőkben idézzük. A vállalati DH akcióbizott­ság a januári ülésen elfoga­dott munkaterv alapján vé­gezte munkáját. Valamennyi napirendi pontot megtárgyalták, két esetben ismételt megbeszé­lés is szükségessé vált. Munkaterven kívül tár­gyalta meg a VDHAB az a- nyagi ösztönzési rendszerünk helyzetéről, és a további fel­adatokról készült jelentést, aminek elkészítésében, meg­vitatásában — a felsőtárká- nyi vezetőképző konferen­cia alkalmával — valameny- nyi osztályvezető részt vett, valamint a belső ellenőr munkájáról szóló beszámolót. Ez utóbbi a munkaterv sze­rint az Októberi ülésen lett volna esedékes. Az ülésen a tárgyi felté­telek biztosítottak voltak. Az előterjesztéseket a VDHAB tagjai általában — egy-két kivételtől eltekintve — idő­ben megkapták, így az ér­demi tárgyalásoknak ilyen téren sem volt akadálya. Két ízben tartott a VDHAB együttes ülést üzemrészi DH- akcióbizottsággal, egy alka­lommal a cigerettaelőkészí- tés, egy alkalommal a MEG DH-akcióbizottságával. Az üzemrészi DH-akció- bizottságok rendszeresen tartják üléseiket. Külön munkatervet általában, nem készítettek, hanem munká­juk jellegéből fakadó rend­szerességgel tárgyalták meg a felmerülő problémákat. Rendszeresen. figyelemmel kísérik az éves DH progra­mok az általános vállalati feladatok területi egységekre lebontott munkálatainak el­végzését célozzák és így biz­tosítják a vállalati és az ü- zemrészi DH programok egészséges átfedését. Több olyan feladat van, ami több üzemrész tevékeny­ségi körébe tartozik (pl.: készletgazdálkodás termelő tevékenység folyamatosságá­nak biztosítása, minőségi szint megtartása.) Ezeket valamennyi illetékes üzem­rész feladatul tűzte ki maga elé, és mindegyik dolgozik megvalósításán. A programokban van né­hány újszerű kezdeménye­zés. Pl. a számviteli DH-ak- cióbizottság célul tűzte ki, hogy a területéhez tartozó 3 osztálynak az önálló válla­lati gazdálkodás esetén je­lentkező új feladatait vizs­gálják meg és felkészülnek azok elvégzésére. Ezt a so­rozatot már el is kezdték. Valamennyi DH- akcióbi­zottság — amelyik illetékes ebben — feladatául tűzte ki az anyagtakarékosság, kész­letgazdálkodás javítását. Ebből is látszik, hogy a vállalat valamennyi szerve­zeti egysége átérzd ennek je­lentősségét, és ennek meg­felelően kezeli a témát. Néhány kiemelt téma tel­jesítésének állása: — a nyári nagykarbantartás előkészítése, és lebonyolítása a műszakiosztály a technoló­gia területek és az anyag- és áruforgalmi osztály program­jában is szerepelt. Az előkészítés megtörtént, a lebonyolítás folyamatban van, a sikerét majd csak ké­sőbb lehet lemérni. — A szivargyártás bábagre- gátjainak felújítása a II. fél­évre tolódik. — A szalagmérleg elkészült, elfoglalta helyét a technoló­giai sorban. — Az importból származó se­gédanyagok kiváltása folya­matosan (történik, — ahogy a gyártóvállalatok lehetősé­gei és kapacitása megengedi (a gyártásiba állíthatóságot kisérlétekkel ellenőrzik). A beérkező1 és felhaszná­lásra kerülő új vagy újszerű anyagokról a MEO-t időben értesíteni kell, hogy azt an­nak megfelelően tudják meg­vizsgálni és esetleg kifogá­solni. — A műszaki anyagok — tar­talékalkatrészek készletszint­jét fokozottan figyelemmel kisérik, és a lehetőségekhez képest csökkentik azt. (Emellett előfordul olyan je­lenség, hogy a műszaki rak­tárból már a törzskészletből vételeznek ki anyagokat, még akkor is, amikor nem prompt szükségletről van szó, ha­nem előre számítható, és be­látható felhasználásról. Te­hát elhanyagolják a rende­lést, vagy a beszerzést.) — Jelentős elfekvő készle­tek a műszaki raktár terüle­tén nincsenek, a szertár ke­zelésében lévő elfekvősége- ket felajánlották megvételre a hasonló anyagokat hasz­náló vállalatoknak. — A filtergyártás bundázó- jában a zajszintet sikerült lényegesen csökenteni. — Sok probléma van az al­katrész-utánpótlással, (szinte valamennyi technológiai osz­tályon). — Az automatikus bobina- váltó és a törzstömörítő be­rendezések egy-egy gépen felszerelésre kerültek, kísér­letek is folytak ezekkel. A kísérletek eredményét minél hamarabb értékelni kell, és döntést kell hozni a készülékek bevezetéséről vagy elvetéséről. — A cigerettacsomagolósi DH-akcióbizottsága tájékoz­tató előadást hallgatott meg az 1980. január 1-én életbe­lépő szabályozórendszerről és a bérfejlesztési lehetősé­gekről. — Ugyanezen az osztályon újítási csoportot hoztak létre a megoldásra váró feladatok és az újítók „egymásra talá­lása” érdekében. — Az új cigeretta és minta­vételi szabvány előírásairól az illetékesek előadást tar­tottak illetve — másrészről — hallgattak meg. Az üzemrészi DH progra­mok általánosságban véve időarányosan részüket te­kintve teljesültek, és az éves megvalósulásuk biztosított­nak látszik. — T. Gy. — Szervezők — egymásközt. Az SZVT vállalati csoportja látta vendégül Eger város szervezéssel foglalkozó szakembereit ünnepélyes pillanat a névadó ünnepségen Szülők és névadószülők aláírásukkal hitelesítik az anya­könyvi bejegyzést Negyedszázad a műszaki raktárban. Közel 30 éves vállalati munkaviszony és a műszaki raktárban eltöltött 24 év után nyugdíjba ment Sebe József raktárvezető. Örömteli nyug­díjas éveket kívánunk Neki! DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents