Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-06-01 / 6. szám

IX. évfolyam, 6. szám ARA: 1,50 FORINT 1980. június hó Önállóság— felelősség Megválasztottuk a szakszervezeti bizottságot A Dohányipari Vállalatok Trösztje és a dohányipari vállalatok vezetői részére, a pártvezetőségek titkárai és a szakszervezeti bizottságok titkárai jelenlétében június 2-án Kovács Imre miniszter- helyettes a MÉM-ben tájé­koztató értekezletet tartott. Az értekezleten bejelen- " tette, hogy a Minisz­tertanács május 29-i ülésén elfogadta a MÉM által be­nyújtott, egyes élelmiszer- ipari ágazatokra, így a do­hányiparra is vonatkozó kor­szerűsítési javaslatot. Ennek következtében vala­mennyi dohányipari vállalat, így a két dohánybeváltó- és fermentáló vállalat, a négy dohánygyár, a Dohányérté­kesítő- és Készletező Válla­lat, valamint a vállalati rendszerben működő Do­hánykutató Intézet 1980. jú­lius 1-től teljes gazdálkodási önállóságot kap. Ez azt jelenti, hogy vala­mennyi egység önálló mérle­get készít, tehát közvetlen kapcsolatot tart az állami költségvetéssel. Valamennyi vállalat az említett időpont után saját maga képezi a fejlesztéshez és az anyagi érdekeltség biz­tosításához szükséges alapo­kat, a vállalati munka ha­tékonyságát tükröző vállala­ti eredmény alapján. A miniszterhelyettes sza­vai szerint e jelentős szer­vezeti korszerűsítés alapvető célja, hogy a vállalatok sa­ját lehetőségeikkel a koráb­bihoz képest jobban tudja­nak élni, s ennek alapján si­keresebben alapozhassák meg a VI. ötéves terv fel­adatait, illetve a feladatok teljesítését. Az önállósággal összefüg­gésben biztosítani kell a ci­garettaellátás eddigi színvo­nalát, sőt az az igény, hogy ezt az ellátási színvonalat a vállalatok gyártmányfejlesz­tési lehetőségeik figyelembe­vételével növeljék. Lehetőség nyílik ezek után arra, hogy a vállalati gaz­Hogyan dolgoztunk az év első öt hónapjában, milyen fontosabb gazdasági jellegű események történtek vállala­tunknál, milyen eredménye­ket értünk el? A vizsgált időszakban 3.024 Mdb cigarettát állítottunk elő, (mind füstszűrös;. Ez 7,45 %^kal, 209,7 millió da­rabbal több, mint a bázis­ban, és 7,5 %-kal, 211 Mdb- bal haladja meg a progra- mozottat. (Tehát a munka- verseny-vállalásunk teljesí­tése kedvezően áll.) Szí,vartermelésünk lénye­gesen meghaladja a tavalyi mennyiséget (14 %-kal), ez nagyon szép eredmény, de a programhoz képest a 13.790,7 edb-os termelés 1,7 %-os el­maradást jelent. Erre a jö­vőben oda kell figyelni, hogy teljesíteni tudjuk a féléves programot. Termelési értékünk 415.835 eFt-ra alakult, ami a prog­ramhoz 103,1 %-os teljesítést jelent. Ez majdnem eléri a dálkodással összefüggő dön­tések a gazdálkodás tényle­ges helyén a vállalatoknál szülessenek meg. A Dohányipari Vállalatok Trösztje Dohányipari Irodá­vá alakul át, lényegesen csökkentett létszámmal, te­kintettel arra, hogy az Iroda gazdálkodó tevékenységet nem fog folytatni. Az Iroda feladata bizonyos mértékig a minisztériumi munka segítése, tehát alap­vetően irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység el­látása. A miniszterhelyettes a tröszt eddigi tevékenységét eredményesnek értékelte, mi­vel a tröszt teljesítette azo­kat a feladatokat, amelyek a tröszt megalakítását indo­kolttá tették. A gazdaságirányítás rend­szerének további fejlesztése, a gyorsabb és megalapozot­tabb döntések azonban a to­vábbiakban új szervezeti formát követelnek meg, s ez a vállalatok alkalmazko­dóképességének, gyors rea­gálóképességének fokozását indokolja. Ez pedig csak a vállalati gazdálkodás teljes önállóságának biztosításával oldható meg. Az önállóság jelentős mér­tékű növekedése a vállalati vezetés minden szintjén nagy felelősséggel végzendő tevékenységet jelent, hi­szen a különböző vezetési szinten hozott döntéseknek közvetlen hatása lesz a vál­lalati eredményre. Ez a hatás a megalapozott, jól elő­készített, a közgazdasági környezet változását figye­lembe vevő döntések esetén eredménynövelő, ellenkező esetben eredménycsökkentő lesz. Újra tanulnunk kell te­hát! Méghozzá nagyon gyor­san. Élni az önállósággal úgy, hogy a vállalati ered­mény, a vállalatnál dolgozó emberek jövedelmének nö­velése, a vállalati fejlesztési alap növelése érdekében ál­landóan emelkedő legyen. tavalyi szintet, ami még a régi — magasabb — árakon van, tehát a termelésfelfu­tással csaknem fedezni tud­tuk az átárazásból fakadó termelési értékcsökkenést. Terméksoros termelési ér­tékünk is kedvezően alakult, összesen az öt hónap alatt 19.897,5 eFt-ot értünk él, ez 10,2 %-kal magasabb a bá­zisnál, és 1,6 %-kal a prog­ramod; is meghaladja. Vállalati létszámunk a ta­valyi 1061 fővel szemben a tervezettnek megfelelően 1047 főre állt be, vagyis a tervben vállalt létszámcsök­kenést eddig hozni tudtuk. Termelékenységi mutató­ink — miután összetevői ja­vultak — szintén kedvező képet mutatnak. Az egy főre A dohányipari vállalatok­nál sajátos, több vállalatot érintő feladatok vannak. Ilyenek pl. importanyag- beszerzés, egyéb importból származó anyagbeszerzés. Ezeknek a feladatoknak gazdaságosabb megoldása ér­dekében a dohányipari vál­lalatok közös vállalataként a Dohányértékesítő- és Kész­letező Vállalat fog működni. A közös feladatok sikeres előkészítése és megoldása céljából e közös vállalat te­vékenységét meghatározott mértékig a vállalatok igaz­gatóiból álló Igazgatótanács irányítja, illetve ezen Igaz­gatótanács ülésein hozott döntések lesznek mérvadóak a közös feladatok megoldá­sában. Nagyon fontos, hogy vala­mennyien, valamennyi veze­tő érezze a felelősségét an­nak, hogy napjainkban, az átmeneti időszakban sikere­sen teremtsük meg a válla­lati önállóság feltételeit. Ennek érdekében napja­inkban sorozatos tanácsko­zásra kerül sor a MÉM, Pénzügyminisztérium, a Ma­gyar Nemzeti Bank, a Do­hányipari Vállalatok Tröszt­je és a dohányipari vállala­tok illetékeseivel. E tanács­kozások, konzultációk hiva­tottak kialakítani azt a vég­leges jogi keretet, melyben a vállalatok önálló gazdál­kodása az év hátralévő fél­évében és a VI. ötéves terv­ben folyik. 1/ érem munkatársaimat, hogy megalapozott munkával éljünk a vállala­ti önállóság lehetőségével, elsősorban fogyasztóink, a népgazdasági igények és a vállalatnál dolgozó emberek igényeinek kielégítése céljá­ból. Bízom abban, hogy ezt megértve, sikeresen oldjuk meg ezt a feladatot is. dr. Domán László igazgató jutó termelési értékünk 397.168 Ft, (a programhoz 103,1 %) az egy főre jutó terméksoros termelési érték 19.004 Ft, (bázishoz 111,7 %, programhoz 101,6 %). Május hónapban befejező­dött a kocsányvonal kar­bantartása. Várhatóan azzal megnő az előkészítési üzem­rész üzembiztonsága, és emelkedik a feldolgozott anyag minősége. A június elején megtartott vállalati vezetőképző konfe­rencia nagyon fontos és lé­nyeges dolgokat tárgyalt. Először megvitatta az év folyamán beérkező új gépek elhelyezésének lehetőségét, és ezen kívül is több gép fogadásával kapcsolatos — egyéb problémát. A szakszervezeti élet je­lentős — ez évben talán leg­jelentősebb — eseményei voltak a választások. Az idei választás szerveze­ti változásokkal járt együtt és a „több fordulós” válasz­tás során megválasztottuk a bizalmiakat, a főbizalmia­kat és a bizalmiak testületé megválasztotta a szakszerve­zeti bizottságot, valamint azokat a küldötteket, akik felsőbb szerveken képviselik a vállalat dolgozóit. A május 22-én tartott ve­zetőségválasztó értekezleten részt vett Vanek Béla az ÉDOSZ Központ Szervezési- és Káder Osztály vezetője; Szabó Béla az ÉDOSZ He­ves megyei Bizottság titká­ra; Lévai Ferenc az SZMT titkára, valamint Verebély Dénes az MSZMP Heves me­gyei Bizottság munkatársa. Bódi Lászlóné szb-titkár ismertette a vállalati szak- szervezet vezető testületé­nek beszámolóját, amely az elmúlt öt év munkáját érté­kelte. A beszámoló foglalko­zott a szakszervezet terme­lést segítő tevékenységével, a munkaverseny és szocialis­ta brigádmozgalom értékelé­sével. Megállapította, hogy a szocialista brigádmozga­lom hármas jelszavának szellemében tevékenykedtek, de szocialista brigádjainknak a kultúra és művelődés terén az elkövetkező időszakban az eddigieknél komolyabban kell tevékenykedni. A résztvevők értékes hoz­zászólásokkal egészítették ki a műszaki osztály — egyéb­ként nagyon átgondolt, meg­alapozott — javaslatát, és meg van a lehetősége annak, hogy végül is a körülmé­nyekhez képest a legjobb megoldást válasszák ki az illétékesek. A konferencia második té­mája a vállalati önállóság­gal kapcsolatos problémák megvitatása volt. Ebbe a té­mába nem megyek bele még vázlatosan sem, mert erről lapunk más helyén kimerí­tő tájékoztatót kapnak tisz­telt olvasóink. Ahogy közeledik a félév, egyre inkább halad előre az éves szervezési tervben rög­zített team-ek által végzett A beszámoló további ré­szében foglalkozott a mun­kavédelem, az újítási tevé­kenység, a tömegsport kér­désével. A szakszervezetnek a dolgozókért foganatosított intézkedéseivel, állásfoglalá­saival és azok végrehajtásá­val. Ezután Kovács Gyuláné számolt be a Számvizsgáló Bizottság munkájáról. A beszámolóhoz többen fűztek kiegészítést, így pl.: Csizik Istvánné az üdülte­tésről, Komócziné a nőpoliti­kái határozatok végrehajtá­sáról. Dr. Szalóczi György a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat „szolgáltatásairól” adott képet, míg Dobi Istvánné a bizalmiak szerepéről a segé­lyezés terén — és más vo­natkozásiban — mondta el javaslatát. Baghy Tamás izgalmas kérdéssel kezdte felszólalá­sát: Van-e létjogosultsága a szakszervezetnek a szocializ­mus viszonyai között? Állás­pontját komoly érvekkel alá­támasztva fejtette ki, hogy van! Szót kért és kapott dr. Domán László igazgató, aki a politikai és gazdasági ve­zetés nevében biztosította a megválasztandó szakszerve­zeti vezető testületet, hogy részükről mindig készek az együttműködésre, egymás munkájának kölcsönös segí­tésére. Kifejtette azt a vélemé­nyét: annak ellenére, hogy munka. Erről számoltak be a team-ek vezetői a VDHAB júniusi ülésén. Munka verseny-vállalásaink továbbra is kedvezően alakultak. Fajlagos dohány- anyag-megtakarításunk az előző havi 399 q-val szem­ben tovább emelkedik (ezen belül a szivarnál csekély be­dolgozás mutatkozik;. Minőségi mutatóink a ki­emelt termékre vonatkozóan emelkedést mutat, az I—V. hóra vonatkozóan 3,74. A tavalyi évben oly sok problémát okozó gyártási se­lejt aránya erre az évre je­lentősen javult, és az első öt hónap adatai alapján mint­egy 3,1 % körül lesz majd, ami alacsonyabb az előző hónapok mutatóinál, és lé­nyegesen alatta marad a ta­valyi hasonló időszaki 3,55 %-nál. Takács György Üzemgazdasági csop. vez. a vállalat dolgozóinak jöve­delme a tervezettet meghala­dó mértékben növekedett ma épp úgy az utolsó helyen van az élelmiszeriparban, mint 5 évvel korábban, s ez komoly gondot jelent. A ma­ga részéről — ígérte — min­dent megtesz, de ahhoz, hogy a vállalat dolgozóinak jöve­delemnövekedése elérje a kívánatos 5—5,5 százalékot a felső szervek más alapállása szükséges. Az értekezleten a szak- szervezeti bizottság és titká­rának munkáját értékelte hozzászólásában Szabó Béla megyetitkár. A szakszerveze­tek szerepe változott, de fel­adatai, jelentősége nem csökkent. A felszólalások után a mandátumvizsgáló bizottság jelentette, hogy az értekez­let szavazóképes. És egy kis technikai zavar Nyári József főbizalmi nem kapott sza­vazólapot. Míg az illetékesek megvitatták hogy jár-e ne­ki vagy nem, nagy derültség váltotta fel az addigi ko­moly, hivatalos hangulatot, hiszen Nyári Jóskát minden­ki ismeri és a szava minden papír nélkül is nagy súllyal esik a latba. A hibát gyorsan korrigál­ták és ment minden a sza­bályok szerint. És a 40 szavazóból 39 ad­ta le szavazatát a jelölőlis­tán, a már korábban közzé­tett nevekre. A választások eredménye: Elnök: Szarvas Aladár. Titkár: Bódi Lászlóné. Tagok: Bárdos Miklósáé dr., Csizik Istvánné, Kaszás Tibor, Komóczi Mihály, Ko­vács Anna, Nagy Béláné, dr. Polgáry Lászlóné, Szilágyi Lajosné, Tarnóczi Tibor, Te­leki Sándor, Veres Jánosné. A számvizsgáló bizottság elnöke Kovács Gyuláné. tag­jai, Hegyi Istvánné és Újhe­lyi Ibolya. Küldöttnek a felsőbb szerv értekezletére: Bárdos József - nét, Bódi Lászlónét, Bukolyi Józsefet, dr. Domán Lászlót, Keresztessy Ferencet, Kuder- na Ferencnét, Lőrincné Tóth Máriát, Nagy Bélánét, Smu- czer Zoltánnét, Takács Györgyöt, Várhegyi László­nét és Veres Jánosnét vá­lasztották. TV-stáb forgatott Május végén, június ele­jén tv-stáb forgatott válla­latunknál. A rendező Barta Attila, a riporter Hortobá­gyi Éva volt. • A film a televíziónak ab­ban a sorozatában kerül bemutatásira, amely a je­lentős és bátor újításokról szól. A film tárgya a DH- m unkamódszer „egri mo­dellje”, az üzemrészi akció- bizottságok; a minőségért -folytatott küzdelem; a ve­zetőképzés és a vezetésnek az efajta új felfogása. A témát az tette aktuá­lissá, hogy 1980. július 1- vel több tröszti vállalat lesz önálló — közöttük a mi vállalatunk is. Ez új fel­adatokat jelent a vállala­toknál, amire időben fel kellett készülni. Az Egri Do­hánygyár példáján egy olyan vállalatot akarnak be­mutatni, amely már évek­kel ezelőtt megkezdte a fel­készülést az önálló vállalati munkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents