Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA IX. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1,50 FORINT 1980. január hó Az év vége mindig a számvetésé, az új év kezdete meg a tervezésé, így van ez a családban és a munkahelyen egy­aránt. Számbavesszük mit, s hogyan teljesítettünk célkitűzése­inkből, és milyen erőfeszítésekre, teljesítményre lesz szük­ség újabb céljaink eléréséhez. A z 1979-es évet eredményesen zárta az Egri Dohány­gyár kollektívája. A cig'arettatermelési tervet 104,8 %-ra teljesítettük a tervezetthez képest, mintegy 10%-kal magasabb nyereséggel. Javult a termékek minősége, több vo­natkozásban hazai anyagokkal sikerült jelentős tőkés de­vizát megtakarítani. Anyag, készlet és pénzügyi gazdálko­dásunk egész évben kiegyensúlyozott volt, S mindezt az előző évinél 23 fővel kevesebb emberrel oldottuk meg. Igaz, olykor voltak problémáink a munkaerő-ellátásban, de sikerült ezeken is úrrá lenni, a korábbi évekhez képest ja­vítva a vállalati létszám belső szerkezeti arányait, a köz­vetlenül termelők javára. Az erőfeszítés nem maradt ered­ménytelen, s ez a dolgozók keresetében is megmutatkozott. Míg 1978-ban 36 800,— Ft volt az egy főre jutó átlagbér, addig ez 1979-ben 38 950,— Ft-ra, vagyis vállalati szinten +5,8%-kal nőtt — ezen belül a munkások bére 5,9, az al­kalmazottaké 5%-kal. Eredményes évet zártunk a munkaverseny és az újító­mozgalom vonatkozásában is. S bár évközben úgy tűnt, hogy munkavédelmi mutatóinkkal már-már „súroljuk a lé­cet”, nem ütöttük azt le. Az év második felére szigorúbb ellenőrzéssel a munka biztonsági feltételeinek maradékta­lan biztosításával, figyelmesebb munkavégzéssel sikerült ezeket a mutatókat is a báziaszániok aia szorítani (itt ez a lényeg, minthogy balesetet nem tervezünk!). A MÉTE Heves megyei Szervezete decemberben az Egri Dohánygyárban tartot­ta évzáró titkári értekezle­tét, ahol dr. Huszti Ferenc, az egyesület megyei titkára értékelte az 1979. évi mun­kát. Beszámolójában elmondta: — A szakosztályok munká­ját akár együttesen, akár külön-külön értékeljük megállapítható, hogy min­den vonatkozásban sokat léptünk előre 1979-ben. — A szakosztályi munka tartalmában, színvonalá­ban sokat fejlődött, iga­zodott a vállalati és a népgazdasági igényekhez, — Jelentős fejlődést értünk el a tagszervezésben, s ezen belül ki kell emelni: a konzerv és cukoripari szakosztályt. A Selypi Cu­korgyárban például új üzemi csoport alakult. — Nagyon jelentős volt a METE részvétele a „Mű­szaki hetek ’79 Heves megyében” rendezvényso­rozatán, ahol elsősorban a rendezvénytémák ak­tuális megválasztásával a tavalyinak mintegy két és félszeres rendezvényét há­rom és félszeres látoga­tottság jellemezte. A tapasztalatcserék, tanul­mányutak vonatkozásában is jelentős fejlődés tapasztal­ható. Három nagycsoportos tanulmányutat szerveztünk 12 különböző élelmiszeripari vállalathoz. S ezenkívül a kisebb — a 2—3 fős — ta­pasztalatcseréket rendszeres­sé tettük. Fogadtunk külföldieket. Együttműködési szerződést kötöttünk a MÉTE Nógrád megyei szervezetével. Az 1979. évi költségveté­sünket, — amelyet a korábbi (folytatás a 2. oldalon) Telexen érkézéit Örömmel adjuk hírül vállalatunk dolgozóinak, hogy 1980. január 2-án vállalatunkhoz az alábbi telex érkezett: „dr. Domán László igazgató elvtárs részére Egri Dohánygyár Iparunk kiemelkedő eredménnyel zárta az 1979-es évet. Az Ön által vezetett vállalat a legtöbbet tett, amit tehetett, példát mutatott a többieknek. A vállalat erre érdemes minden dolgozójának, köz­vetlen munkatársainak és Önnek megköszönöm átlagon felüli munkáját, az ipar eredményeinek elősegítését. Őszintén kívánok mindenkinek sikeres, boldog új évet. Bordács István vezérigazgató.” Ezt a telexet úgy véljük, minden kommentár nélkül adhatjuk közre. — szerkesztőbizottság — Sok olyan műszaki, technológiai, gazdálkodási feladatot oldott meg egy-egy szakterület kollektívája, amelyről szól­ni lehetne, vagy illene szólni. Hogy most mégsem tesz-7 szűk, az elsősorban nem helyspórolás, vagy valamiféle ál- szerénység miatt van, hanem mert egyrészt nem lehet rangsort állítani: hiszen a takarítónő lelkiismeretes mun­kája éppoly fontos tényezője eredményeinknek, mint a gé­pek mellett becsülettel helytállóké, vagy a termelést elő­készítők, kiszolgálók munkája. Másrészt a számok önma­gukért beszélnek. Az évről-évre javuló anyag- és minőség­mutatókban, a tervezettnél magasabb termelékenység nö­vekedésben és vállalati eredményben mindenkinek része van — és e vonatkozásban szó szerint is igaz, — mindenki letette a garast, aki becsülettel hajtotta végre az 1979-ben reá bízott munkát. Az 1980. évi feladataink nem könnyűek. Erről már több helyen, s korábban is sok szó esett. Az MSZMP Központi Bizottsága 1979. december 6-i ülésén határozatokat hozott a népgazdaság 1980. évi fel­adatairól, célkitűzéseiről. Ehhez a népgazdasági célkitűzés­hez alkalmazkodva, igazodva készítettük, s készítjük mi is az 1980. évi vállalati komplex tervünket, amelynek főbb számai már december közepén ismertek voltak. A termelés vonatkozásában — ennek volumenét tekintve — az előző évivel azonos nagyságrendű termeléssel kell számolnunk, de nem hagyhatjuk itt figyelmen kívül, hogy ugyanolyan termeléssel, de egyre jobban elöregedő gépparkkal. S ez a tény már most rá kell irányítsa figyelmünket arra, hogy az elkövetkező időben — sokkal inkább, mint eddig bár­mikor — igen nagy szükségünk lesz az újító, fejlesztő gon­dolatokra, s azok gyors és színvonalas megvalósítására. Fejlesztési lehetőségeink — forrásaink — meglehetősen korlátozottak, s lényegében már ez is foglalt a szociális , épület átépítésének kényszere miatt. Ezért is lép most elő a szellemi beruházás realizálásának nagyobb szerepe. Vállalatunknál sok jól és magasan képzett értelmiségi, szakmáját jól ismerő és szerető munkás és alkalmazott dolgozik. Az elmúlt évek során a vállalat sokat tett azért, hogy a tanulni vágyók tanulhassanak, korszerű ismerete­ket szerezzenek. De a tanulás nem lehet öncélú, minthogy a ráfordított költség sem lehet ablakon kidobott pénz. A több tudásnak, a magasabb, s korszerűbb ismereteknek a munkavégzésben, annak eredményeiben kell tükröződnie. Most, amikor az 1980-as év tervszámain, az egyes rész­mutatók kialakításán dolgozunk, figyelembe vesszük ezt a szellemi tőkét is. T erveink fejldődést mutatnak évről évre, s ezeket ed­dig mindig sikerült teljesíteni, sőt túlteljesíteni. Most sem rugaszkodunk el a valóságtól, igyekszünk mindent megfontoltan számbavenni, reális, megalapozott terveket készíteni, mind a termelés, mind a fejlesztés, mind pedig az érdekeltségi alapképzés és felhasználás vonatkozásában. Terveink tükrözik azt a népgazdasági célkitűzést, amely a takarékos anyag és energia felhasználást, a hatékony gaz­dálkodás eddiginél erőteljesebb növelését követeli meg. Amikor ezeket a terveket készítjük, számítunk gyárunk kollektívájának további becsületes munkájára, s joggal hisszük, hogy az eddigi munka egyben garanciát is jelent az 1980. évi tervek valóra váltásában. — dr. Huszti Ferenc — főmérnök Elérkeztünk az 1979-es év­ről szóló utolsó beszámoló­hoz. Áttekintjük, hogyan dol­goztunk az elmúlt évben, hogyan feleltünk meg a népgazdasági elvárásoknak, a folyasztói igényeknek, és önként magunk elé támasz­tott követelményeknek, vagy­is a vállalati tervnek és a munkaverseny-vállalásaink­nak. SIKERES ÉV? Az előző rendkívül jól si­került gazdasági év után nem túl kedvező kilátások­kal vártuk 1979-et. Hogy vé­gül megint sikeres évről, eredményes termelési-gazda­sági tevékenységről számol­hatunk be, azit elsősorban a vállalati kollektíva erejének, összefogásának és célirányos munkájának köszönhető. Nézzük át részletesebben a vállalat termelési tevékeny­ségét jellemző legfontosabb mutatószámokat. 1979-ben összesen 6 707 Mdb filteres cigarettát ál­lítottunk elő. Ez jelentősen meghaladja az év elején ter­vezett (4,8%-kal) és maga­sabb a programozott meny- nyiségnél is (0,6%-kal) je­lentős változás van ezen be­lül a gyártmányszerkezetben. A legjelentősebb eltérés a Fecske és a filteres Sym- phqnia cigaretták arányelto­lódása volt. A terv szerint Fecskéből több, mint két és fél milliárdot, Symphóniából elenyésző mennyiséget, mind­össze 200 millió db-ot kellett volna gyártanunk. Ezzel szemben mindkét gyárt­mányfajtából közel másfél milliárdot állítottunk elő. Ezen változások elsősorban a filtergyártás gondjait nö­velték, hiszen nagymérték­ben megnövekedett a filter­igény. (Amiben a megnöve­kedett filterhossz is közre­játszott.) Szivargyártásunk végülis előállította a programozott mennyiséget; és összesen 22 569 edb-ot termelt. Ez a bázishoz 22,2%, a tervhez 12,9% elmaradást jelent, de a programot 1,3%-kal meg­haladja. A fogyasztói igé­nyeket így is sikerült kielé­gíteni. Készáru termelési értékünk 909 598 eFt volt. Ez az ala­csonyabb termelés miatt el­marad a tavalyitól 7,5%-kal, a tervezettel és a program­mal szembeni naturális túl­teljesítés miatt meghaladja a ‘ tervezett, illetve programo­zott termelési értéket 2,2, il­letve 0,8%-kal. Terméksoros termelési érté­künk —, ami kiszűri a gyárt­mánystruktúra változás tor­zító hatását, és így a tényle­ges termelés összehasonlít­hatóságát teremti meg — ha­sonló irányban, de eltérő arányban változott. Termék­soros termelési értékünk 45 282 eFt. 3,3%-kal elmarad a bázistól, de 3,1%-kal túl van a tervezetten és 0,8%- kal a programon is. Létszámunk a — tervnek megfelelően — a tavalyihoz képest csökkent 23 fővel. Az időnként és helyenként je­lentkező létszámproblémákat egyrészt rugalmas munka­erő-átcsoportosítással, «íás- részt gondos felmérés és élőkészítés után létszámát­helyezéssel sikerült áthi­dalni. Az összetevők változásának hatására hatékonysági muta­tóink is javultak a tervezett­hez viszonyítva. Az egy főre jutó termelési érték 932 766 Ft. Ez elmarad ugyan a bá­zistól, de 2,1%-kal magasabb a tervezettnél. A 42 678 Ft- os egy főre jutó terméksoros termelési érték ugyancsak alacsonyabb a bázisnál, ám 3,1%-kal meghaladja a ter­vet. A fentiekből kitűnik, hogy a tervben rögzített feladato­kat teljesítettük. Ezek mel­lett szólnunk kell néhány egyéb mutatóról is, amik jel­lemzik a vállalatunk tevé­kenységét. A munkavédelmi helyzetet tekintve bizonyos javulás mutatkozik, mert az üzemi balesetek 'száma a tavalyi 9-cel szemben összesen 7 volt, de a kiesett munka­napok szárny emelkedett, vagyis a felmerült balesetek súlyossági mutatója növeke­dett. Az 1979. évi munkavé­delmi és higiéniai tervet né­hány kivételtől eltekintve teljesítettük. Ezen kivételek kiegyensúlyozására több ter­ven felüli intézkedést haj­tottunk végre. Munkaverseny Vállalásaink teljesítése eb­ben az évben különös fi­gyelmet kapott, hiszen az éves „rendes” vállalások mellett olyan rendkívüli ese­mény méltó megünneplésére indult munkaverseny, mint az MSZMP XII. kongresszu­sa, illetve hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója. Mi is megtettük vállalásain­kat a két kiemelkedő ese­mény tiszteletére. Tekintsük végig ezeket. Vállaltuk, hogy az eredeti 100 millió db-os túlgyártást 300 millió db-ra emeljük. Ennek a vállalásunknak ele­get is tettünk, hiszen terven felül 309 millió db cigarettát gyártottunk. Dohányanyag-mutatóink alakulása az év végére beállt a kívánt szintre. A bázishoz viszonyított dohányanyag-meg takarításra vonatkozó vállalásunk 0,5% volt. (Ez is már a kongresz- szus tiszteletére emelt mu­tató.) Ez súlyban 221 q-nak, értékben 1940 eFt-nak felel meg. A tényleges teljesítés 1,69%, súlyban 991 q, érték­ben 8700 eFt. A javulás, il­letve túlteljesítés nyilván­való. A normához mért fajlagos dohányanyag-meg takarítá­sunk I—XI. hónap viszony­latában pontosan a vállalás szintjén állt, és december hónap itt is a túlteljesítés felé viszi el a mutatót. Minőségi mutatóink is ma­gasabbak a vállaltnál. A ki­emelt termékekre vállalt 3,68-as mutatóval szemben 3,74 pontot értünk el. Az egyetlen pont, amit nem tudtunk teljesíteni, az a gyártási selejt alakulása. Több összetevő hatására a dohányanyagok gyengébb minősége, a filterproblémák, a vágófóíia rossz felhasznál­hatósága — a gyártási selejt szintje nemhogy csökkent volna, hanem még valame­lyest növekedett is az előző évhez viszonyítva, PÁLYÁZAT Az előzőekben vázolt álta­lában kedvező —, sőt nem egy esetben kiemelkedő — eredmények alapján a válla­lat vezetése úgy döntött, hogy ki kell dolgozni és il­letékes helyekre be kell nyújtani a „Kiváló Vállalat” cím elnyerésére vonatkozó pályázatot. December végén megin­dult vállalatunknál is a ter­vezési tevékenység. Bár min­den lehető előkészületet megtettünk, a munka így is nagyon feszített tempót kö­vetel, rendkívül szűkre, sza­bott határidők miatt. A fe­szített tempó mellett még rendkívül gondos munkát is igényel, hiszen megváltoztak a gazdasági szabályozók, nagy mértékű árváltozások történ­tek, és új tervezési metodi­kával kell dolgoznunk, A tervezést végző valamennyi szakember tudatában e terv pontos és jó kidolgozása fon­tosságának, és ennek megfe­lelően végzi munkáját. Ez a terv lesz az, aminek teljesí­téséért a vállalat valamennyi dolgozójának össze kell fog­nia, és együtt kell működjön 1980-ban. Takács György üzemgazdasági csoportvezető Eredményes volt a MÉTE munkája Tények és tervek

Next

/
Thumbnails
Contents