Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
Nos ez és ez a téma... nagyon jó lesz, ha a DH-án szóvá fogom tenni. Egyre jobban hallhatjuk ezeket a kijelentéseket. Ez érthető is hiszen a DH Akcióbizottsági üléseken kell az aktuális témákat megtárgyalni. Természetesen értelme csak akkor lesz, ha meg is valósítjuk az ott felvetett, megtárgyalt témákat. De a témákat amiket javasolnak ezekre az ülésekre, több esetben nem a legszerencsésebben választják meg. A beszámolók, amelyek az elvégzett munkáról szólnak szükségesek; de sok időt vesznek el. Ha figyelmünket a megelőzésre fordítanánk. talán jobb lenne. De ha azt halljuk egy főnöktől, hogy az valóban jó javaslat, amit a dolgozó tesz, de inkább majd a DH-án ismertesse, akkor megint probléma van. Az akcióbizottsági ülés például csak két hét múlva lesz. Addig a berendezés betegen, vagy éppen állapota tovább romolva várja a DH-át, mert egy olyan javaslat, ami nem nagy ügynek tekinthető, például egy csapágy zsírozás nem tartozik vita témaként a DH ülésre hanem közvetlen munka amit mielőbb meg kell csinálni. Az ülésen tett javaslatok hogyan valósuljanak meg? Igaz, hogy több brigád a vállalásában is szerepelteti, hogy az akcióbizottsági ülésen felmerült problémákat igyekeznek maradéktalanul elvégezni. Adatokkal nem tudok szolgálni, ezek teljesítéséről, de tapasztalat, hogy némi kétséget hagy az emberben, hogy például olyan gépek, berendezések romlanak el, amelyek kellő körültekintéssel elkerülhetők lettek volna. Anyag téma szerepeltetése; az is igaz, hogy az anyag illetve alkatrész nélkül nem lehet dolgozni. De ha nagyon gondolkodunk, milyen anyag nincs raktáron azon is lehetne gondolkodni, hogy a hiányzó és pillanatnyilag be nem szerezhető alkatrészeket mivel lehetne pótolni vagy saját erőből elkészíteni. Tapasztalatom hiányos ezen a téren, de jó lenne ha a DH üléseken azt is hallanánk egy kicsit gyakrabban, hogy ez és ez volt a probléma, és ezt vagy azt nagyon „klasszul” megoldottuk. Ilyesmire gondolok a DH ülések témaválasztásával kapcsolatban. Bukta Benjámin Feljegyeztem Ülésezett a dohányipar szakszervezeti tanácsa A Dohányipari Vállalatok Szakszervezeti Tanácsa legutóbbi ülése — amelyen részt vett Kulcsár Mátyás az ÉDOSZ titkára is — fontos kérdéseket tűzött napirendre. Az 1979. évi mumkaver- seny-vállalások eddigi teljesítésével kapcsolatban vállalatonként összesített értékelés készült. Az ilyen évközt értékelések nagyot hasznosak, hiszen minden vállalat kollektívája számára lehetőséget ad arra, hogy betekintsen a versenybe a résztvevő társvállalatok „kártyáiba”. és egy kis plusz erőbedobással az év hátralévő részében még javítson pozícióim. VERSENY EZ így szószoros értelemben, mert egyáltalán nem könnyű egy erős mezőnyben az élre kerülni és főleg ott is maradni ! Ez az értékelés- számunkra — az Egri Dohánygyár számára — is figyelemfelhívó, igaz ugyan, hogy minden értékelt mutatónk kedvező, de a munkavédelmi mutatószámok eddigi romlása miaitt esetleg veszélybe kerülhetünk. Minden területen, de főleg a munkavédelem területén az eredményeinket jelző mutatók további javítására kell törekedni. Meg kell ragadni minden alkalmat és lehetőséget, hogy a 2 éves bázishoz mért mutatókat javítsuk, főleg ott, ahol az objektív körülmények nem akadályoznak ebben. Képet kaptunk -arról is, hogy a párt XII. kongresz- szusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére imdítátit mumkaver- senyben milyen pótválLalá- sokat tettek az egyes vállalatok. Ügy látjuk nincs mit szégyenkeznünk, de azt is meg kell mondani, hogy a többi vállalat kollektívája is igen komoly vállalásokat tett, tehát e tekintetben is szoros a verseny. AZ ÉV HÁTRALEVŐ részében minden igyekezetünkre szükség lesz, hogy ebben a komoly versenyben az élvonalban lehessünk. A Szakszervezeti Tanács határozatot fogadott el ama vonatkozóan-, hogy az Igazgatótanács felé javaslattal él a kongresszusi munkaversenyben az 1—2. helyen végző vállalati kollektívák jutalmazására Hasonlóan a „Kiváló Vállalat” cím odaítélésével járó jutalomkeret — nyilván attól szerényebb összegű — létrehozására. Fontos témája volt még a tanácskozásnak, az 1979. évi „Kiváló Vállalat” pályázat értékelési mutatóinak kialakítása. Javaslatunkra a kiképző-ágazat értékelési mu- mutatói közé kerül a minőségi mutató. Ez nagyon jelentős, hiszen így megteremtődik a minőségben való érdekeltség összhangja a kiképző- és a gyártó ágazat között. Az pedig köztudott, hogy jó cigarettát csak jól előkészített dohányból lehet készíteni. Az ülés másik jelentős napirendi pontja volt az 1979. évi bérfejlesztés végrehajtása ipari tapasztalatainak, és a kialakult munkaerőhelyzetnek a megvitatása. Mint megtudtuk iparágnak 3%-os bérszínvonal növelésre volt lehetősége. Mivel ez évtől a vállalatok felé is áttértek a bértömeg-gazdálkodási formára, a vállalatoknak lehetősége nyílt, hogy a létszámcsökkentéssel megtakarított bér felhasználásával bérszínvonalukat legfeljebb 6%-os mértékig növeljék. EZZEL LEGTÖBB vállalat élt, s így lényegében tovább folytatódott a dohányiparban már évekkel ezelőtt megindult létszámcsökkenés. de most tudatosan és vállalati érdekből. Ennek következtében szinte általánosnak mondható az 5—6%-os bérszínvonal növelésre való beállás. A tanácsülése n komoly vitát váltott ki az a körülmény, hogy egyes vállala- latok nem tartották be az előírásokat és „túlfutottak” a megengedett bérszinten, veszélyeztetve ezzel az egész dohányipari kollektíva > nyereségrészesedését. A tanács tagjai komoly szankciók alkalmazását kérték a „játékszabályokat” megsértőkkel szemben. A tröszt illetékese — Fi- gula Tibor közgazdasági osztályvezető — tájékoztatást adott arról, hogy e kérdésben már intézkedtek, s remélhető, hogy az eddigi bértúllépést „kigazdálkodja” az érintett vállalat. Az ülés harmadik napirendjében személyi kérdéseket tárgyalt Elbúcsúztak szép virágcsokor, kedves ajándék és meleg szavak kíséretében a nyugdíjba menő Bárdos Józsefné ISZT-tag- ítől. Helyébe kooptálta a tanács Bódi Lászlónét, aki már korábban az SZB-tit- kári funkciót is átvette Bárdos Józseínétől. UGYANCSAK ÚJ tagként került a Dohányipari Vállalatok Szakszervezeti Tanácsába Bárdos Miklósné dr. közgazdasági osztályvezető. Az új tagokat egyhangú szavazattal kooptálták a következő választásokig. A szabályozó módosításokról A felgyorsult életritmushoz való alkalmazkodás próbáira teszi az egyén alkalmazkodóképességét, ezt mindannyian tapasztalhatjuk. Így van ez a vállalati életben is, ahol a világgazdaság felgyorsult eseményeihez, gyakori — és többnyire kedvezőtlen — változásaihoz nem könnyű igazodni, eredményesen kivédeni a kedvezőtlen hatásokat. A vállalati tevékenység népgazdasági szintű összehangolását az állami tervekkel a közgazdasági szabályzókkal és különböző jogszabályokkal biztosítják. Hogy az összhang nem mindig teljes, ennek több oka lehet: — a tervek irrealitása; — a szabályozó rendszer rugalmatlansága; — a kevéssé ill. túlzott mértékben való jogi szabályozás és; — nem megfelelő színvonalú vállalati gazdálkodás. A gazdaságirányítás 1968- tól alkalmazott indirekt módszere az elmúlt 10 esztendő alatt már igém sok változáson ment keresztül, s hogy lényegében ezek a változások nem hozták meg a kívánt eredményt, abban nem kizárólag a szabályozási módszerek fogyatékossága játszott közre, legfeljebb ez is belejátszott az amúgy is igen kuszává vált világgazdasági események okozta népgazdasági hatásokba. Jelentős résize van ebben a vállalati magatartásnak, a nem kielégítő alkalmazkodó készség íek. Bár kétségtelen, hogy az ok és okozati összefüggés nagyon bonyolult. így hát 1980-tól ismét változásokra kényszerült a szabályozó rendszer. Amit az eddig megjelentetett várható változásokból ki lehet szűrni, abból egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a vállalati munkában minden eddiginél nagyobb erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy munkánk és annak eredménye megfeleljen az új követelményeknek. Az már most is bizonyos, hogy az új szabályozásban 1980-tól kettős szorítás jelentkezik: a) a vállalatoknál kevesebb jövedelem képződik b) a kisebb mértékű jövedelemképződésből nagyobb lesz az állami elvonás mértéke, és lényegében teljesen megszűnnek a támogatások. Ami nem változik: A vállalatok gazdasági érdekeltségének középpontjában továbbra is a nyereség marad. Ami lényegesen változik: A munka alacsony hatékonyságából származó veszteségeket — erőfeszítéseik fokozásával — a vállalatoknak magúiknak kell felszámolniuk. Az árszabályozás változása az árak hatékonyságmérő szerepének és orientáló jelr legének erősítése céljából történik. így a termelői árváltozás hatása a vállalati nyereségek eddigieknél nagyobb mértékű differenciálódásában jut majd kifejezésre, s várhatóan a mi vállalati nyereségünk is az eddigiek, mintegy felére csökken. A nyereségadózásban továbbra is a kötelező megosztás nélküli alapképzés érvényesül. Tehát a vállalat dönti el. hogy nyereségéből mennyit fordít -részesedésre és mennyit fejlesztésre. Szigorítás, hogy 6%-ról 10%-ra növekszik a város- és községiéi] esztési adóbefizetés. Az általános -nyereségadó is növekszik várhatóan 5%- kal. Az egyes ágazatokban —- így az élelmiszeripar nagyobb területén is megszűnik az a kedvezmény, ami eddig teljes mértékben visz- szatarthatóvá tette az amortizációt. Ez a képződő amortizáció 40%-a volt, tehát nem csekélység. A részesedési alapot illetően is megszűnik az eddig garantált 6 napos -nyereség- részesedés. Kedvező viszont, hogy megszűnik az eszközlekötési járulék és csökken a bérköltséget terhelő járulék mértéke is. Ez a mi vállalatunk esetében évente több mint 15 -millió forintot jelent. Változatián marad a bér- fejlesztéshez kapcsolódó béradó rendszere, -annak módját és a progresszió mértékét tekintve egy,aránt. De a bér- és keresetszabályozás alapvető célját -abban jelöli meg, hogy a teljesítmények eltérései a jelenleginél határozottabban jussanak érvényre a dolgozók kereseti viszonyaiban. Alapvető szabályként érvényesítik a népgazdaság minden olyan területén, ahol nyereségérdekeltség van, hogy a vállalati bérek csak a teljesítménykövetelmények teljesítésének függvényében növekedjenek. A megszorítások abban a vonatkozásban is erősödnek, hogy a bérfejlesztési mutató minded egyszázalékos növekedése esetén a bértömeg a bázishoz viszonyítva 0,2—0,3 %-kal növelhető csak befizetési kötelezettség -nélkül, az eddigi 0,4—0,6%-kal szemben. A várható szabályozásmódosítás érinti továbbá a fejlesztési tevékenység és a termékforgalmazás körét is. A kiragadott példák azonban úgy vélem -elégségesek annak érzékeltetésére, hogy igen kemény időszak következik. Gazdálkodni kell mindennel a szó legkomolyabb értelmében: anyaggal, munkaerővel, energiával, a tervezéstől kezdve a készáru-értékesítésig minden folyamatban. A minőség és a hatékonyság tevékenységünk első számú mércéjévé lép elő és ez úgyszintén minden tevékenységre és produktumra vonatkozik. A helyzet nehéz, de nem reménytelen jól előkészített és megfontolt vezetői döntésekkel, jól szervezett és -koordinált végrehajtással, és végül, de nem utolsósorban kollektívánk — eddig is tapasztalt — összefogásával bizonyos, hogy képes lesz alkalmazkodni ehhez a jelentős szabályozóváltozáshoz Az Egri Dohánygyár múltja, eredményei az eddig eszközölt befektetések — hogy csak a DH, az oktatás, a vezetőképzés példáira utaljak — a jövőt is magukban hordják, s úgy vélem j-ó alapul szolgálnak az elkövetkező időszak eddiginél nagyobb megterhelésének tartósabb elviseléséhez is. sőt a szigorúbb körülmények közötti eredményes működéshez. Bárdos Miklósné dr. Képek — események A dohányipari gyártóágazat vállalatai újítási kiállítást és börzét rendeztek az Egri Dohánygyárban, amely sok szakembert vonzott. Vidáman folyik a dohányválogatás nehéz munkája, amelyben több terület dolgozója is besegít. KépUnkön az üzemi konyháról érkezett segítők láthatók Roman szervező szakemberek látogattak üzemünkbe, akiknek a vállalat szervezési és irányítási tevékenységéről Huszti Ferenc főmérnök és Jászi Gusztáv igazgatóhelyettes tartott tájékoztatót és kalauzolta őket a gyárlátogatáson. Gyurcsik Ernőnét búcsúztatja meleg szeretettel a Filtergyártás dolgozói nevében Komóczi Mihályné művezető. Mi is sok örömteli nyugdíjas évet kívánunk Gyurcsikné- nak. Az Országos Vezetőképző Központ tanfolyamának hallgatói immár „szokásos” foglalkozásukat tartották az Egri Dohánygyárban, s a látottakról és hallottakról elismeréssel nyilatkoztak a vállalat vendégkönyvében. DOHÁNYGYÁR 3
