Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1979-05-01 / 5. szám

Járási tüzoltóverseny V árosismereti verseny Az Egri Dohánygyár tűzoltócsapata egy rajjal vett részt az 1979. májusban, Makiáron megrendezett járási tűzoltóverse­nyen. A csapat — az erős mezőnyben — a 3. helyezést érte el. „Kevés városunk központ­ja dicsekedhet olyan dús növényzettel, olyan hatalmas fákkal, fasorokkal, ligetek­kel, mint Eger.” Granasztói Pál „Szép magyar városok egy építész szemével” című könyvének idézett megálla­pítása adta az AGRIA SC természetjáró szakosztálya által rendezett városismereti verseny mottóját. A versenyre — amely egyébként már hagyomá­nyos, hiszen az ötödik ilyén jellegű vetélkedés volt — ez év május 6-án, egy kel­lemes tavaszi délelőtt ke­rült sor. Az érdeklődés nagy­ságára jellemző, hogy az ifjúsági és a felnőtt kate­Edzett Ifjúságért! 17 fiatal dolgozó utazott a gyári busz- szal Hatvanba az ÉDOSZ által szervezett sportnapra. Ami azt illeti, kevés volt ez a létszám, többen is jelentkezhettek volna, mert a fiatal szervezetnek elengedhetetlen szüksé­ge van a tornára, sportra, de ez nem azt jelenti hogy idősebbek végleg abbahagy­hatják. Volt ott: női foci, és férfi foci, és úgy tudom, hogy a női focicsapat 3. helyezést ért el, mely önmagában is dicséretes. A lövészetben Halász László szerepelt ki­emelkedően, de nem lebecsülendő Bóta József 2. helyezése sem. A távolugrás mestere Máté Ildikó volt. Helyezésekben a férfi lövészcsapat a második, a női csapat harmadik, s ez nem is olyan rossz, ha azt is megemlítem, hogy Kállai Erika lövészetben első helyezést ért el. A gránátdobásban Bárdos Ferenc járt elöl, 1. helyezett lett. Síkfutásban Varga Mariann 2. helyezése kitűnő teljesítmény. Tehát, nemcsak a részvétel a fontos, ha­nem már az az élmény is, hogy: „Tény­leg mire vagyok képes?” És hogy egy fia­tal mire képes, ez saját magának sem közömbös. Javaslom, minket, középkorúa- kat is vigyenek el legközelebb ilyen ren­dezvényekre, biztosan fogunk eredménye­ket elérni. Május 26-án a kicsik sportnapja volt a Népkertben. Ügy tudom, óriási volt a lelke­sedés. Ezekben a fiatalokban van akarat, ne­künk pedig középkorúaknak tudnunk kell, mit jelentene számukra a sport, mert a munka csak megszokott, egyforma, beideg. ződött mozgás, mely nem üdít, esetleg fá­raszt. A pihenés, egészséges szervezet számára, a szabadban eltöltött mozgás. — B Bné— góriákban összesen több mint kétszázan vágtak ne.<; a távnak, reggel nyolc óra­kor a Dobó Gimnázium ud­varáról — közöttük vállala­tunk három csapata is. A versenyfeladat a város jeles és védett fáihoz, faso­raihoz kapcsolódott — amint az a borítékok felnyitása után kiderült. A fákat áb­rázoló 24 db fényképet, a hozzájuk tartozó szöveges ismertetőt és az ezzel kap­csolatos teendők leírását a boríték tartalmazta, a to­vábbiak a versenyzők felké­szültségén, kombinatív kész­ségén, álló_ — illetve gya­loglóképességén — hiszen be kellett járni a várost —, na és természetesen bizonyos fokig a szerencsén is múl­tak. A fényképen látható fák felkutatása mellett egy sor kérdés is várt a verseny résztvevőire. S miközben ■ az egyes fákat — hogy csak pá­rat említsek: juhar, nyár, páfrányfenyő, platán, szil, gesztenye — keresgélve a versenyzők eljutottak az ér­seki palota díszkertjébe, a Főszékesegyház elé, a nép­kertbe, a strandra, a Dobó térre és a város más pont­jaira is, a verseny szempont­jából nem közömbös ponto­kon kívül valami mást is gyűjtöttek. Élményeket, ér­dekes ismereteket — egyszó­val hasznos dolgokat. így tehát déltájban csupa győz­tes futott be a versenybíró­sághoz, a kitöltött válaszla­Az újjászervezett szakszer­vezeti természetbarát-moz­galmunkban immár ez volt a kilencedik találkozó. 1971 Dobogókő, 1972. Nagyvá- zsony, 1973. Nógrádveröce, 1974. Eger, 1975. Verőcema­ros, 1976. Eresztvény, 1977. Debrecen, 1978. Tata volt az élelmezésipari természet. barátok országos találkozójá­nak színhelye. Ezek közül kettő kivételével (1973. és 1977.) valamennyi találkozón részt vett szakosztályunk. Tanácskozás, tapasztalat- csere az ország minden ré­széből megjelenők részére, Egyben tárázási lehetőség is a találkozó színhelyének környéke. Természetbarátok találkozója Az ÉDOSZ központi ve. zetősége a szakszervezeti sportmozgalomban kiemel­ten foglalkozik a természet- járással, igazolja az is, hogy az ÉDOSZ főtitkára, Balogh Károlyné végig részt vett a találkozón. A mostani talál­kozón dr. Springer Ferenc a Velencei-tavi Intéző Bizott­ság főtitkára ismertette a Velencei-tó fejlesztési ter­vét, a már elvégzett mun­kákat, és még a további te­endőket. Aki most látja a tavat és a tíz év előttivel hasonlítja össze, elismerését fejezheti ki az Intéző Bizottságnak főleg a főtitkárnak, aki „megszállottja” a Velencei tó fejlesztésének. Az első napi program tá­bortűzzel zárult. Vasárnapi hajókirándulásra, fürdésre, túrára volt lehetőség, majd az 1848-as pákozdi csata emlékművénél koszorúzás­sal fejeződött be a program. Az idő is kedvezett, hogy egy jó élményként maradjon meg a találkozó a résztve­vőkben. Ürge László pókkal. S bár elsősorban a rész­vétel volt a fontos, nem a győzelem, azért hadd em­lítsem meg, hogy vállala­tunk csapatainak a helyezé­seik miatt sem kell szégyen­kezniük: a felnőttek mező­nyében a Finomszerelvény- gyár mögött egyik csapatunk második lett, s szereztünk egy hatodik és egy hetedik helyezést is. Természetesen ezt már csak ráadásként. Dr. Jakab Gábor HUMOR Novák úr lakásában csöng a telefon: — Halló, Novák úr? Itt a szülészet. Azért hívtuk fel, mert másfél órával ezelőtt egy szép kisfiú apja lett... — Köszönöm nővérke. És meg tudná mondani, ki a boldog mama? ★ A szerelő sokáig matat a motorban, azután az autó alá néz és végül így szól a tulajdonoshoz: — Tudja, ha ez ló lenne, azt javasolnám magának, hogy egyszerűen lője agyon! ★ — Kisasszony, mit mon­dana, ha megcsókolnám ma­gát? — Nem tudom;. Még na­gyon tapasztalatlan vagyok. Maga mit javasolna? ★ — Tudod, az én feleségem csak beszél, beszél, beszél és egyre beszél... — Te jó isten és miről tud annyit beszélni? — Azt eddig még nem mondta meg nekem.. ★ A bankba fegyveres rabló ront be és így kiált: — Kezeket fel! Ezután figyelmesen -körül­néz: — Tényleg mindenki fel­tette a kezét? Szemüveg nélkül ugyanis nem látok... ★ A feleség mondja este a férjnek: — Ne menj el már megint a kocsmába! Unatkozom egyedül. — De Amálka! Ha itthon maradok, akkor ketten unat­kozunk! ★ — Elégedett vagy a há­zasságoddal? — Hát az igazat megvall­va minden fordítva sikerült, mint ahogy szerettem vol­na. Amikor megnősültem, olyan feleséget akartam, aki úgy főz, mint a mama, és ezzel szemben olyan felesé­get kaptam, aki úgy iszik, mint a papa! Érdekességek j a nagyvilágból MOZART ISMERETLEN ARCKÉPE Egy svájci antikvárius megtalálta Mozart eddig is. meretlen arcképét, amelyről úgy véli, hogy azt a művész természet után, magáról a zeneszerzőről festette. Az 1783-ban készült portré meg­különböztető jele az, hogy Mozart szeme a festményen barna színű. Salzburgi szak­emberek azonban — Salz­burg Mozart szülővárosa — úgy vélik, hogy a portrét nem természet után készí­tette a festő. A specialisták szerint ugyanis Mozart sze­me kék volt, ennek ellenére azonban számos bécsi szak­értő az antikvárius vélemé­nyét erősíti meg. TÖBB MINT 32 MILLIÓ A múlt évben több mint 32 millióan tekintették meg az NDK-nak — a világ mú­zeumokban egyik leggazda­gabb országának — 641 mú­zeumában rendezett kiállítá­sokat. Ezt április 24-én kö­zölték Berlinben, a május 18-i nemzetközi múzeumi nap előkészítésével kapcso­latos sajtótájékoztató alkal­mával. 1978-ban az NDK múzeu­mai körülbelül 1500 külön­leges és vándorkiállítást ren­deztek. A múzeumok éven­te mintegy 200 ezer kiállítá­si tárggyal bővítik állomá­nyukat. MARGÓT FONTEYN 60 ÉVES A világ egyik legkiemel­kedőbb balerinája, Margót Fonteyn idén májusban 60 éves. Angol pályatársnőinél sokkal tovább maradt a színpadon, habár fiatalon elhatározta, hogy 35 éves korában visszavonul. Később azt nyilatkozta, hogy 50 éves korában végleg otthagyja a színpadot, de úgymond a közönség óhajára 1978 au­gusztusában is fellépett a Royal Festival Hallban. A a Covent Gardenben utoljá­ra 1977 májusában a király­nő tiszteletére adott jubileu­mi gálaesten táncolt. Margaret Fonteyn szüle­tésnapjára május 23-án a Királyi Balett külön műsort ad — öt nappal a balerina születésnapja után. Az utóbbi időben Margót Fonteyn a világot járja az­zal a céllal, hogy filmet ké­szítsen az angol televíziónak. A sorozat forgatókönyvét a balerina írja, a címe: A tánc varázsa. A hat egyen­ként egyórás filmben a kü­lönböző országok táncstílusát mutatják be, maga Margót Fonteyn is táncol két híres szerepet. TITOKZATOS-E SOPHIA LOREN? — Nem vagyok rendkívü­li asszony — mondja ille­delmesen a dívány szélén ülve. Szemüvegével játsza­dozik és közben túl széles homlokán, hosszú orrán és túlságosan széles ajkain vic­celődik. „Mintha negyvenkét foga lenne” — mondta róla annak idején Jean Cocteau. Sophia mindenféle hamis­ságot mellőzve bevallja ko­rát: — 1934-ben születtem. Ta­lán szégyen? — kérdezi. Mindenesetre mikor első alkalommal szerepelt egy képregényben, a Sophia La- zaro álnevet választották ne­ki. Az anyám volt igazán szép, mint Greta Garbo. Ne­ki kellett volna sztárnak lennie. De a karrier ami ne­ki nem adatott meg, ben­nem vált valóra. Amikor filmjeiről beszél mindig úgy fejezi ki magát: mi. — Életem legnagyobb vá­gya az volt, hogy törvényes férjem és gyermekeim le­gyenek. Mindig attól félek, hogy elveszítem a boldogsá­got — mondja mint egy igé­ző parasztlány. — Mindig arra töreked­tem, hogy ne titokzatos sztár legyek. Hiszen hús-vér asszony vagyok, aki mint mondani szokták, szenve­déllyel dolgozik. — Csak két dolgot sajná­lok, hogy nem alakíthattam Anna Kareninát, és nem játszhattam a „Ki fél Virgi­nia Woolftól” című filmben. a meteoritben! Misa Kraus a XXI. század gyermeke, azé a koré, amely­ben a tudósok Földön körüli civilizációk után kutatnak, s megpróbálnak kapcsolatot teremteni velük. Szülei is tu­dományos kutatók, , s maga Misa is aktív „kísérletező”. Egy alkalommal megpróbál a maga szerkesztette gépen repülni, de lepottyan, és sérülései miatt most feküdni kény­telen. Bár a fejlett technika és orvostudomány rohamos gyógyulást ígér, de hogy Misa ne unatkozzék, édesapja mellé ül és mesél. ö ennyi idős volt, mint Misa, amikor édesapja egy útépítkezésen dolgozott. Munka közben talált egy jókora követ és hazavitte, mondván, éppen jó lesz a sziklakert­be. Ettől kezdve igen furcsa dolgok történtek a környé­ken. A sziklakért kaktuszai idejekorán virágba borul­tak, s egyik éjszaka, amikor az ő húga, Káta egyedül maradt otthon, az a bizonyos szikladarab foszforeszkál- ni kezdett a sötétben. A lámpák minden ok nélkül ki­hunytak, majd felgyűltek, „megzavarodott” a televízió, és a közeli repülőtér mérőkocsija többször kiszállt Misáék, — mert hogy őt is annak hívták — házához, radar- berendezés különleges jelzéseket észlelt. Eleinte a szülők Misa és barátja, Martin csínytevéseire gyanakodtak. A két fiú folyton kísérletezett valami új, maguk csinálta szerkezettel. A barátokat nem hagyta nyugton a titok­zatos kő, s egy alkalommal alaposan megvizsgálták. A meteoritdarabkának tűnő kő ekkor széttört, és egy fém­golyó pottyant ki belőle. Misa hazavitte a szobájába. Egyik éjszaka a golyó megmozdult, felszállt a levegőbe, növe­kedni kezdett, s „körbetapogatta” a szoba berendezését, majd megállapodott a gyerekek Odüsszeusz nevű macs­káján. Aztán kiszállt az ablakon az éjszakába. Misa azon­nal Martinhoz rohant, és együtt szaladtak a rét fölött . szálló hatalmas, most már fénygömb után. A gömb ma­gába csalogatta a milliónyi éjszakai lepkét és apró boga­rakat, majd eltűnt, helyette ott maradt a füvőn a kis fémgolyó, mozdulatlanul. Az éppen arra járó rendőrök mitsem hittek el a két fiú meséjéből, és gyorsan haza­szállították a két csavargót, akik egy távolabbi civilizá­cióról álmodoztak. Misa édesapja azóta is őrzi a rejtélyes golyót, s bi­zonyságul meg is mutatja fiának, bár maga sem hisz abban, hogy a történet folytatódnék, talán akkori gyermeki fantáziája és az emlékezés színezte ki az eseményeket. Az­tán a beszélgetés félbeszakad, az apát sürgősen hívják valahova. Misa egyedül marad és elábrándozik édesapja meséjén. A golyó ekkor mozogni, növekedni kezd, s mint­ha újra megismétlődnének a múltban történtek. Főszereplők: Gustav Bubnik és Alois Svehlik. Fényké­pezte: Josef Pávek. Rendezte: Ludvik Ráza. DOHÁNYGYÁR Május 2-tól az éjszakai műszakban frissítő fekete kávét szolgálnak fel az éj­szakásoknak. A kapott információ sze­rint a dolgozók örömmel fo­gadták a szociális kezdemé­nyezést. A kávé minőségé­vel elégedettek, a felszolgá­lás is minden szempontból megfelel a higiéniai köve­telményeknek. ★ Befejeződött a balatonsza- badi üdülő felújítása. A két­hetes karbantartás alatt több fontos munkát végeztek el, így pl: felújították az üdülő alatti pincét, elkészítették az összes épület homlokzati szí­nezését, a szobák, az étte­rem, és a konyha belső fes­tését. Belső átalakítás során plusz egy szobát alakítottak ki, és új napozóstég is ké­szült. A felfrissített üdülő teljes készlétben és ragyogó idővel várta az idei első turnust. ★ A Leövey Klára szocia­lista brigád a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 60. év­fordulója alkalmából rende­zett városi vetélkedőn vett részt. A munkásokból össze­állított csapat szépen szere­pelt, s az igen népes me­zőnyben a középhadban vég- v zett. ★ Eredményas KISZ-propa_ gandamunkájuk elismeré­seként a KISZ városi bi­zottsága Mihály Ferenc ci­garettagyártási műszerész­nek arany-, dr. Jakab Gá­bor jogi előadónak bronz­jelvényt adományozott. Gratulálunk az elismerés­hez és további eredményes munkát kívánunk. ★ Személyi változás történt két munkakörben: Iványi Illés vállalatgazdál­kodási osztályvezető nyug­díjba vonulása miatt az osztályvezetői teendők ellá­tására Bárdos Miklósné dr. kapott megbízást. A belső ellenőri munkakört pedig Pászthory Lórántné tölti be — 2 éves megbízással — 1979. június 1-től. ★ A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Or­szágos Elnöksége Huszti Fe­renc főmérnöknek, a MÉTE Heves megyei Szervezete tit­kárának, az egyesületben 25 éven keresztül végzett ki­emelkedő társadalmi tevé­kenysége, és az élelmezés­ipar fejlesztése érdekében ki­fejtett munkája elismerése­ként a „MÉTE EMLÉKPLA­KETT” kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetéshez — amelynek átadására a Ma­gyar Tudományos Akadémia Tükörtermében került sor — gratulálunk és további ered­ményes munkát kívánunk! ★ Ez év szeptemberében — immár negyedszer — tartunk tanévnyitót a dohányfeldol­gozó szakmunkásképző nap­pali tagozatán tanulóknak. A jó szervező munka ered­ményeként 20 fő kezdi meg tanulmányait. Az első végzős osztály e hónapban végez 17 fővel és júliusban már munkába is állnak. Szeretettel várják a mun­kahelyeken a fiatal szak­munkásokat. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Szerkesztőség: 3398. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger. Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Vilcsek Jáno*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents