Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
A vállalati gazdálkodás eredményének növelése, javítása állandó — és napjainkban egyre égetőbb — feladat. A népgazdasági egyensúly megteremtése, az export— import mérleg kiegyenlítése, a nemzeti jövedelem nőve. kedés-dinamikájának nagyobb mértékű emelése, mind-mind azt kívánja, hogy vállalati szinten javítsuk a gazdálkodásunkat, eredményesebben, hatékonyabban használjuk fel és használjuk ki azokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyeket szaknyelven élő és holtmunkának nevezünk. Mindenki számára érthetőre fordítva: növelni kell a munka termelékenységét, ta_ karékosan, ésszerűen és értelmesen kell felhasználnunk a termelés során az anyagokat, a szerszámokat, az energiát. A közgazdasági szabályozásban — pontosabban ezen belül a bér_ és jövedelemszabályozásban — a „bázisszemlélet” okkal és ok nélkül sok vitára adott és ad alapot. Sokan ebben látják a hatékonyság gátját. Hiszen ha egy vállalatnak évről-évre az előző évi eredményhez viszonyított javulása szabja meg a kedvezményes (adó nélküli, illetve alacsonyabb adózású) bérfejlesztés határát világos, hogy a vállalat „tartalékol” mondják, s nem minden alap nélkül. A másik aggodalom ezzel kapcsolatban, hogy az eredmény növelésben, illetve az ezt eredményes» tényezőkben hol a határ? Az eredmény növelésének legklasszikusabb és elvileg legegyszerűbb útja a termelési volumen, pontosabban a termelés értékesítésének nö. velése. Ha ugyanis az értékesített termék eladási ára magasabb, mint a termék előállításának költsége — Hol a határ? bármilyen kicsi is a haszon — a nagyobb tömegű értékesítés növeli a vállalat eredményét. Igen ám, de azt, hogy egy adott termékből illetve termékféleségből mennyit lehet a piacon eladni az nem kizárólag az eladón, hanem a vevőn is múlik. Tehát lát_ ható, hogy ennek a lehetőségnek a piac oldaláról . is gátja van,. A vállalati nyereség növelésének marad egy másik — a bonyolultabb — módja. Minthogy a nyereség nem más, mint az árbevétel és a termelési ráfordítás (költség) különbsége a Ny = Á—K képletből látható, hogy változatlan árbevétel mellett is van lehetősége a vállalatnak, nyereség növelésére, mégpedig úgy, hogy a ter_ melés költségeit kell csökkentenie! Hogyan érhető ez el? Med_ dig lehet egy-egy költségtényezőt csökkenteni ? Hol a határ? Kérdezhetjük okkal. Az első kérdésre röviden azt lehet válaszolni, hogy: szervezttebb munkával (s a szervezettséget itt teljes körűen értem). A harmadik kérdésre azt, hogy: a határ nem egy fix pont, vagy vonal. És ez a második kérdésre adandó választ is magában hordja. Egy adott követelmény, egy adott költségszint, egy adott feltételhez — feltétel- rendszerhez — kötődik, at_ tói függ. S minthogy a feltételek nem változatlanok és nem változtathatatlanok így a hozzájuk kapcsolódó ráfordítások, költségek színvonala is változtatható. Ha saját házunk tájáról most csak egyetlen példát említek, azt, hogy gondoljunk csak a 20 év előtti cigarettaelőkészítési technoló_ gia színvonalára, a jelenlegire, és — Bátori Tibor fejlesztő mérnök kollégánk cikksorozatában felvázolt — jövőbenire, látnunk kell, hogy a feltételek változásai, javulásai a termelés eredményességének határát állandóan módosítják, emelik. Természetesen a feltételeket is nekünk kell megteremtenünk, s ehhez gondolkodnunk, dolgoznunk kell! A közgazdasági szabályozás csak keretet ad a vállalati gazdálkodásnak. A köz- gazdasági környezet részben lehetőséget, részben gátat jelent. Ezek között a keretek, lehetőségek és gátak között a vállalatnak önállóan kell „manővereznie”, gaz_ dálkodnia. A döntés felelőssége nagy, s ez elsősorban a felső vezetés vállát nyomja. De ebben a döntésben ma már egyre hatékonyabban veszi ki a részét a kétkezi munkás is. Hiszen csak az üzemrészek DH-akcióbizott- ságaiban közel kétszázan vesznek részt, működnek közre a döntések előkészítésében. Ez nagyon szép, de önrrta_ gában mégsem elég! A legjobb döntés sem ér sokat, ha annak a végrehajtása — az egyes munkahe. lyekre lebontott munka —, színvonala alacsony. Tehát a feltételek biztosításának és kihasználásának legfőbb forrása a jó döntések színvonalas végrehajtása! Ha munkánk szervezettsége teljeskörűen javul, ha a szervezettség állandó javító., sa minden szintre, minden munkahelyre kiterjed, akkor a címben feltett kérdésre mindenki önmagának is megfogalmazhatja a választ: a lehetőségeknek nincs határa, csak legfeljebb kisebb- nagyobb akadályai, korlátái vannak, amelyeket mi emberek akarással, gondolkodással és munkával le tu_ dunk győzni! — Bárdosné dr. — természetesen nálunk a fermentálóban is más módon lehet közelíteni, de az alap jó. Kezdetén vagyunk valaminek. Megismertük az Egri Dohánygyár modelljén keresztül, hogyan kell vállalatunknál megvalósítani ezt a munkarendszert. Világos előttünk, hogy a vállalati sajátosságokat messzemenően figyelembe kell venni. Szübó György, a DOHÉK igazgatóhelyettese: Kezdhetném azzal is, hogy „volt nekünk bajunk így is elég”, de nem teszem, mert az előadások nagyon tetszettek. Persze a DOHÉK- nál a dolgozók szétszórtsága nagy problémát jelent. Hiszen az elosztóvezetők között is igen nagyok a különbségek. Vannak 1 személyes és vannak 20 személyes elosztók. Mi első lépésben azért csakis a központra gondolhatunk — a DH-képzést il- letoen. Jóna Pál. a NYIDOFER igazgatója: A szemináriumot — a kollégáival folytatott konzultáció alapján — pozitívan értékeli. Magánvéleménye, amit lehet kritikának is tekinteni, hogy a tematikában a DH bevezetésével kapcsolatos kérdésekkel többet kellett volna foglalkozni. Az esetjátékot olyan hasznosnak tartja, hogy arra — a maga részéről — szívesen rászánt volna akár 16 órát is. lrimi Sándor, a Pécsi Dohánygyár igazgatója: Teljeskörű vélemény megalkotására túl korai az idő. Még nagyon az elején vagyunk ennek a munkának. Egy kétségtelen, az egrieket jó szándék vezette, nemes szándék: az, hogy a hatékonyabb gazdálkodást a dohánygazdaságra terjesszük ki. Pécs most egy speciális helyzetbe került: egy külföldi szervező vállalattól és az itt kapott instrukciókat kell úgy összeötvözni, hogy az minél jobb eredményeket hozzon. A vállalatoknak csak a jelenlegi tevékenységüket jobbá tenni, taktika! S ez nem elég! A stratégiát is megfelelően ki kell alakítani, úgy hogy a tröszti célkitűzés megfelelően illeszkedjék a népgazdaság célkitűzéseibe — s ez már tröszti szintű feladat! ■ ■ Ünnepi brigádgyűlés A filtergyártási Lenin nevét viselő szocialista brigád ünnepi brigádgyűlésen emlékezett meg névadójuk születésének 109. évfordulójáról. A résztvevőket Vargóczki Péterné brigádvezető köszöntötte. A brigád tagjaiból alakult kis „kultúrcsoport” igen tartalmas műsort készített Lenin életéről, pályájáról, munkásságáról. „109. esztendeje annak, hogy a nagy orosz folyó a Volga partján, Szimbirszk- ben, az Uljanov családban megszületett Vlagyimir II- jics. Azóta az emberiség nagy utat lépett előre a haladás útján. A szovjet nép és az egész emberiség óriási sikereket köszönhet Leninnek, a leninizmusnak. Az emberiség szívében ott él és örökké élni fog Leninnek, a vezérnek, a tanítónak kristálytiszta erkölcsű, kivételesen szerény és egyszerű, kiapadhatatlan forradalmi energiájú embernek a képe, aki szigorúan elvhű, határtalanul önfeláldozó volt. Gyűlölte a kizsákmányolást, mélységesen szerette a dolgozó embert. Halhatatlan ta. nítása megmutatja minden népnek a fényes jövőhöz a — Kommunizmushoz vezető utat. „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog!” A vendégek nevében Kocsis József, a pártvezetőség titkára köszöntötte a brigádot. Örömmel üdvözölte a kezdeményezésünket. A brigádgyűlés után a brigád tagjai közösen a Lenin I szoborhoz ment, ahol elhe. lyezték a tisztelet, a hála, a megemlékezés virágait. Bordács István, a DVT vezérigazgató-helyettese: Nehéz helyzetben vagyok, nézem a papíromat, mit nem mondtak még el az előttem szólók, amit én is mondani szeretnék. Amit jól csináltunk és amit a vállalati gyakorlatban feltétlenül folytatni kell: a tanfolyam szervezése és levezetése. Adott-e a tanfolyam valamit? Erre sem kell válaszolnom, a többség dicsért, volt aki kritizált. Mindenkinek igaza volt! Ami a leglényegesebb, hogy az elmúlt 7 hét alatt beoltották az embert! Jól, rosszul, sikerült az ismeretanyagon átvágni magunkat. Igaz, hogy a szeminárium nem adott egy komp. lex modellt. A hiányérzetet bennem is az keltette, hogy sok elméleti előadást kaptunk és viszonylag kevés volt a praktikus gyakorlati ismeret és módszer, amilyent pl. az esettanulmány adhat. A feladat, amibe belevágtunk nagy és nagysága elsősorban nem a mennyiségben, hanem a tartósságában van. Az a példamutató és dicséretes, ahogyan a DH-munka- rendszer bevezetését az Egri Dohánygyárban elkezdték és viszik a mai napig, s ez modellként is használható. Egy bizonyos, az elkövetkező időben nem fogunk kevesebbet dolgozni, de azt reméljük, hogy ugyanakkora munkaráfordítással jobb eredményt érhetünk el. Dr. Móger János, vezér- igazgató zárszava: Zárszónak bármely felszólalás alkalmas, ha a felszólalók őszinték voltak, akkor nekünk egy megnyugvás, hogy ez a szeminárium hasznos volt. A szeminárium időszerűségével kapcsolatiban: az előadások során hallottuk, hogy Eger miért akkor kezdett a DH-val foglalkozni, amikor. Tehát jobb lett volna nekünk is korábban, s így nagyobb lehetőség lett volna arra, hogy a külső környezeti hatásokat kivédjük. Köszönet azért a munkáért, amelyet az Egri Dohánygyár szzakembergárdája a szeminárium sikeréért tett. Mi is köszöntjük a dicséretet, s ugyanilyen őszintén a kritikát, mert úgy érezzük munkánk jobbáté- telét ez is segíti. DH-szeminárium A Dohányipari Vállalatok Trösztje Igazgatótanácsa az elmúlt évben döntött a DH- munkarendszer tröszti szintű bevezetéséről. Ennek első lépéseként ez év februárjában DH-konferenciára gyűlt össze a dohányipar vállalatainak felső politikai, gazdasági és tömegszervezeti vezetése. A bevezetés fázisának második lépése volt a héthetes DH-szeminárium, amely 6 héten át. hetenként kétnapos foglalkozás keretében folyt különböző székhellyel. A szeminárium egynapos zárófoglalkozására, az értékelésre Egerben került sor, április végén. A „házi feladatok”, — az ellenőrző — kérdések értékelése azt mutatta, hogy a szeminárium résztvevői 3 irányzatot képviselnek: — a többség a tananyag szerkesztés bírálatával és az oktatással kapcsolatos javaslatok megtételével foglalkozott, — de biztató jel. hogy a résztvevők egy csoportja igen bátran előretekint, kritikailag értékelve a jelenlegi helyzetet, s a változtatás lehetőségeire is rámutat, — a kisebbség második csoportját úgy lehet jellemezni, hogy „ők a konzervatívok”, akik vagy nem értenek egyet a tartalommal, vagy nem értik és a nem értést nagy általánosítással kendőzik —, mondotta értékelésében Sándor András, az információs és dokumentációs szolgálat osztályvezetője. A felszólalásokból közzé tesszünk egy csokorra valót — minden kommentár nélkül —, hiszen ezek önmagukért beszélnek. Márkus Béla, a Debrece- ceni Dohánygyár igazgatója: A vezetési színvonal emelése állandó feladat. Ezt a DH-szminárium nagyon jól szolgála. Rávilágított arra, hogy mi vezetők mire irányítsuk figyelmünket. Mi az amire a jövőben több időt, energiát kell fordítani. Dr. Borsos János, a Dohánykutató Intézet igazgató- helyettese: A 7 hetes szemináriumot hasznosnak találom, a tematika is jó, de ezzel együtt kritikai megjegyzésem is van. A DH-ról hallottak egyrészt rávilágítottak egyes dolgokra, másrészt zavart is keltettek bennem. Nem találtam megfelelő szisztémát a hallottakban. Arra számítottam, hogy a 7 hét alatt egy olyan modell kerül megfogalmazásra, ami megragadja a dohányiparban bevezetésre kerülő DH-el- méletét. Mi az intézet részéről megpróbáljuk azokat a praktikus módszereket megkeresni, melyek nálunk eredményre vezethetnek. Nem általános elméleti kérdésekkel kívánunk foglalkozni, hanem olyanokkal, melyek a fő célkitűzést szolgálják, de speciálisan kutatóintézeti feladatok. Rövid Lajos, a DDT igazgatója: Mi egyértelműen pozitívan értékeljük a szemináriumot, Események— képekben A Május elsejei ünnepi nagygyűlésre vonult ki gyárunk kollektívája Az ünnepi nagygyűlés dísztribünjén vállalatunk kollektíváját többen is képviselték — közöttük Fiala Tivadarné országgyűlési képviselő A KISZ küldöttértekezletén az új vezetőség megválasztására került sor és megfogalmazták az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait Lenin születésének 109. évfordulója alkalmából ünnepi brigádgyűlést tartott a filtergyártáson dolgozó Lenin szocialista brigád A Kertészeti Egyetem hallgatói üzemlátogatásra jöttek hozzánk. Az egyetemisták nagy érdeklődéssel tanulmányozták a Pilvax szivar gyártását DOHÁNYGYÁR 3
