Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1979-04-01 / 4. szám

Mamák és babák A közelmúltban a munká­ból hazatérő dohánygyáriak ismerős fiatal mamákkal ta­lálkozhattak, kik babakocsit tolva a gyárba siettek. Nem a délutános műszák­ba dolgozni, hanem egy szép családi összejövetelre, a vállalat által rendezett ma­ma-baba találkozóra. A kultúrteremben az íz­lésesen megterített asztalok­nál — a kicsinyek többnyire édesanyjuk ölébe — helyet- foglalva olyan látványt adott, mint egy tündért bá­bából, igazi babákkal. 70 kismamát és 80 kis­gyermeket üdvözölt a válla­lat vezetősége és dolgozói nevében Molnár Jenő igaz­gatóhelyettes. Tájékoztatta őket a vállalat eredményei­ről, feladatairól, gondjairól, a csaknem 80 millió Ft nye­reségről, a részesedési alap felosztásáról, a technológiai területeken bekövetkezett változásokról. Ez a találkozó módot adott arra is, hogy a kismamák találkozhassanak egymással, kicsieréljék tapasztalataikat a gyermeknevelés szépségei­ről, örömeiről, olykor gond­jairól. Különös jelentőség­gel bír ez a találkozó ez évben, hisiz 1979. a gyerme­kek éve. Az apróságok ezt mégnem értik, de a szülők, édes­anyák tudják, hogy a gyer­mekekről való gondoskodás, a legifjabb nemzedék élet- körülményeinek javítása, testi és szellemi fejlődésük­nek magas színvonalú bizto­sítása a szocialista társada­lom építésének mindig alap­vető programja volt és ma­radt. A találkozón a mamák és babák egyaránt kis ajándé­kot kaptak, majd az úttörő­ház bábszakiköre műsorral szórakoztatta a kicsinyeket. A műsorhoz csatlakozott vállalatunk 55 óvodása is. A kedves élmény után mindenki jóízűen fogyasz­totta el uzsonnáját. Ezután elkezdődött a „ta­vaszi zsongás”. A mamák eszmecserét folytattak, a ki­csik pedig távgyalogló, gő- gicsélq, játszadozó tudomá­nyukat mutatták be. Búcsúzóul a mamák kö­szönetét mondtak a szép délutánért, mi pedig szere­tettel visszavárunk minden­kit a gyermekgondozási szabadság letelte után. — Bucholczné — Humor — Igaz, hogy maga pofon­vágta Kovácsnét? — Nem! Én ha ilyen hülye­ségeket terjeszt rólam, akkor még egyet kaphat! ★ —Hogy megy a vezetés? — kérdezik a kezdő gépkocsi- vezetőt. — Olyan, mint a sakk.. ■ — Hogy-hogy? — Egyszer a gyalogost ütöm le, egyszer a lovat... ★ — Ha a papád négy rész­re osztja a libát, akkor hány negyedrészből fog állni? — kérdezi a tanár a diákot. — Nyolcból tanár úr kérem. — Csak nem bűvész a te papád? — Nen. tanár úr kérem. Fő­szakács. Az újságíró megkérdezi a sikeres férfit: — Hogy sikerült önnek minden álmát valóra válta­nia? — Mindig időben ébresztet­tem magam... ★ — Azt mondják, hogy a feleséged elment a barátod­dal. .. — Valóban elment. — Aklcor hát igaz az a mon­dás, hogy a barátot a bajban ismerhetjük meg! ★ Két halász ül a folyópar­ton. Hosszú idő után megszó­lal az egyik. — Vannak dolgok, amelye­ket egyáltalán nem tudok megérteni. , — Például? — kérdezi a másik. — Például azt, hogy tudnak egész országok halászatból megélni? A világ legnagyobb fitot- ronja az odesszai genetikai és növénytermesztési kuta­tóintézet tulajdonában van. A több mint 3000 négyzet- méter területen melegházak és laboratóriumok vannak, amelyekben az új, nagy ho­zamú növényfajták termesz­tésének többszörös gyorsítá­si lehetőségeit kutatják. Az intézet melegházi rendszeré­ben lelektronikus úton tud­ják változtatni a fény in­tenzitását, a nap hosszúsá­gát. a levegő páratartalmát, a levegő-, és a jhőosere gyor­saságát (a hőértókek +45 és —30 Celsius fok között vál­toztathatok.) Az odesszai ku­tatóintézet, amely egyúttal a KGST koordinációs központ­ja ezen a területen, segíti a szocialista országokat a nö­vénytermesztési problémák megoldásában. ★ Egy kaliforniai cég ide­genforgalmi célokra elekt­ronikus „tolmácsot” szer­kesztett. A kis műszer me­mória-egységében 1500 szót kódoltak 12 nyelven. p Micsoda öröm! 9 Itt a tavasz, süt a nap — $ lehet kertészkedni! p Fogom is az ásót, a ka- V pát, a gereblyét, — usgyi, ó ki a kertbe. Még ma dél- 9 után felásom a körtefa 2 alatti részt, el is gereblyé- o zem, s teszek is bele mond- x juk, egy kis — mit is? — Józsi bácsi a szomszé­dom, azt mondta, hogy ne vicik-vacakoljak minden­féle növénnyel, csak olyan dolgokkal foglalkozzam, ami érdekes, Például bur­gonyával. Nem kell nagy darab, csak úgy közepesen és már is meg van a csa­ládnak az egész évre való burgonya. Csakhogy — 2 mondta Józsi bácsi — ne- 5 hogy aztán az olyan faj- 9 iákkal foglalkozzam, mint p a Gülbaba, vagy a Rózsa o krumpli. Mert azok már 2 lefutott fajták, nem terem- 9 nek szinte semmit, csak 9 kínlódik vele a dolgozó p eredmény nélkül. Hanem ő ó majd szerez nekem valami 2 olyat, amit még az ükapám ó se látott. Ami igaz is, mert $ hol volt még akkor az a ó belga óriás, most az öreg 9 ad majd nekem. Na, akkor p meg is vagyunk! A körte­! fa alá teszek egy kis belga óriást, nem sokat, csak harminc-negyven tövet, s lesz rajta biztos vagy két mázsa. Ami tulajdonkép­pen nem is kell nekünk. p Mit is tegyek én két má­I zsa burgonyával, ami rá­adásul belga óriás? Hát, mondjuk egy részét megfőzzük, a többi részét meg eltesszük vetőmagnak. Illetve a vetőgumó egy ré­szét majd elcserélem a Sa­nyi szomszéddal, mert neki meg olyan málnája van, ami állandóan terem. Hogy terem? De milyen termést ad? Azt mondja a Sanyi szomszéd, hogy ez a málna akkora, hogy tavaly az Kertész­kedünk öccse majdnem Jonatán­nak nézte. Szóval, óriási bogyója van. Nem is kell belőle csak húsz-harminc tő, s leszed róla az ember egy mázsát is. De mit csináljak én egy mázsa málnával? Éppen ezért nem is kell nekem húsz-harminc tő, hanem elég belőle mond­juk tizenöt. A fennmaradó töveket meg elcserélem Árpival, akinek viszont gyönyörű ribizkéje van. Természetesen nem az a hagyományos fajta, ami minden kertben akad, ha­nem egészen más. A nagy­bátyja hozta tavaly Kali­forniából és valami egé­szen csodálatos. Árpi sze­rint akkora szemek van­nak a fürtön, mint egy dió, nem is hinné el, aki nem látta. Nos, a fennmaradó málnatövekért ad mondjuk Árpi nyolc-tíz ribizketövet, amin bőven megterem a család ribizkemennyisége. Sőt. Még több annál. Ügy, hogy arra gondol­tam, hogy a nyolc-tíz tő ribizkéből elég lesz nekem négy, a többit viszont el­cserélem szőlőre. De nem ám akármilyenre. Árpi só­gora olyan szőlőt szerzett Bulgáriából, amelyiket csak épp, hogy le kell dugni a földbe, nem kell permetez­ni, de teremni aztán bősé­gesen terem. A négy ribiz- két mondjuk elcserélem négy tőke szőlőre, s ezen a négy tökén annyi borom lesz, hogy még ki is ma­rad belőle. Mert Árpi só­gora szerint egy tőkén meg van a tizenöt kiló is, úgy, hogy a kishordóba be­le se fér a bor. Na, de még mindig csak a körtefa alatti résznél tar­tok. A barackfa köré meg úgy tervezem, hogy ültetek retket, sóskát, hagymát. Aztán továbbá uborkát, padlizsánt, patisszont, pó­réhagymát, kígyótököt. Természetesen nem akármilyeneket. A sóska — ezt Jocó adja — olyan le­velű, mint a lapúlevél, a retek akkora mint a bur­gonya a hagyma meg — szinte el sem lehet monda­ni. Aztán a kajszi köré te­szek... . Illetve... — szól a szom­széd, hogy már esteledik,... fogom az ásót, a kapát, a gereblyét... majd holnap tovább folytatom a ker­tészkedést. Kár, hogy a körtefa alatt szinte sem­mit sem végeztem, mert lassan már sort kéne ke­ríteni a tűzbabra, a ló­babra, a csemegkukoricá- ra is. Meg aztán a virá­goskert is inkább Kukori szemétdombjára hasonlít még, de nem baj, mert te­szek bele dáliát, amit Sa­nyi öccse ígért, s akkora virágjai vannak, hogy szinte napraforgónak néz­né az ember, ha nem tud­ná mi az ... (k. I.) SPORT 1979. március 11-én Gyön­gyösön került lebonyolításra az ez évi ÉDOSZ spartakiád téli versenysozozata, mely­nek célja a megyei élelme­zésipari dolgozók részére a sportolási lehetőség biztosí­tása, valamint a sportkap­csolatok erősítése. Gyárun­kat egy kis létszámú, de na­gyon lelkes csapat képvisel­te asztalitenisz, sakk és teke sportágakban. A gyári autó­busz vitt bennünket a váro­si sporttelepre és ezen a napsütéses tavaszi reggelen a szabadban tartott megnyi­tó után először asztaliteni­szezőink kezdték a verseny­zést. Két férfi versenyzőnk közül Kiss László hamar ab­bahagyta a játékot, de Bóta István egymás után győzve le ellenfeleit meg sem állt a döntőig, ahol szoros mérkő­zésen nagy elszántsággal le­győzte a Gyöngyösi Húsipar versenyzőjét. Ezután került sor a csapatküzdelmekre, ahol a két versenyzőnk szin­tén egymás után véve az ..akadályokat” simán jutott a döntőbe és ott is a páros mérkőzés döntött a javukra. Közben asztalhoz állt öt női versenyzőnk is akik közül Munkácsi Ildikó végül be- verekedte magát a döntőbe. Itt szoros mérkőzésen vere­séget szenvedett. Az egyéni verseny után került sor a csapatküzdelmekre, ahol a Munkácsi Ildikó és Kállai Erika összetételű csapat csak a döntőben szenvedett vereséget és szerezte máso­dik ezüstérmünket. Sakkozóink egy másik te­remben ültek a táblához és csapatban negyedik helye­zést szereztek úgy, hogy köz­ben rájöttek itt is sokat szá­mít a hazai pálya. Tekéző- ink a finom ebéd elfogyasz­tása után kezdték a ver­senyzést. Az egri automata pályán végzett edzések után kicsit szokatlan volt a „rö­gös” pálya, de Kovács Ist­ván vezérletével Várkon.vi József és Besenyei Lajos is magabiztosan gurított. A ha­zai csapatot 23 fával verve szerezték meg csapatban az első helyezést. Kovács Ist­ván egyetlen fával szorult a II.-ik helyre, úgy, hogy a gyöngyösi versenyző utolsó dobásával előzte meg. A versenyek után került sor az eredményhirdetésre, ahol versenyzőink három arany és három ezüstérmet, valamint tárgyjutalmakat vehettek át. Érdekességek furcsaságok A Szovjetunióban jelen­leg 5300 tudományos kuta­tóintézet működik, 40 000 tervező iroda és más hason­ló létesítmény, amelyekben összesen 1,3 millió szakem­ber dolgozik. A több mint 800 főiskolán 5 millió hall­gató tanul. ★ A szovjet rádiótechnikai és kutatóintézet munkatársai olyan műszert szerkesztet­tek. amelyeknek segítsé­gével .repülőgépekről mérhe­tő a talaj nedvessége. A műszer arra az elvre épül, hogy minden test rádióhul­lámokat (bocsát ki magából, amelyek megfelelnek szer­kezetének és hőfokának. A száraz talaj kisugárzása in­tenzív, ,a nedves talajé |ke- vésbé intenzív. 'Ha a kibo­csátott hullámok érintkeznek a repülőgépre szerelt anten­nával, elektromos jelzésék­ké alakulnak át és megje­lennék a regisztráló műsze­ren. (Az antenna tejesítőské- pességétől függően egy óra alatt 1000—5000 hektár te­rület nedvességi fokát tud­ják ilyen módon mérni. ★ A napeleméket, amelyeket eddik elsősorban a kozmi­kus térségben alkalmaztak villamos energia termelésére. egyre gyakrabban használ­ják fel a földön is. Az Egyesült Államok tudomá­nyos kutató központjában olyan hűtőszekrényt szer­kesztettek, amely távoleső területeken is működtethető áramforrás nélkül, kizáró­lag a napenergia segítségé­vel. A szerkezetben 3 elem- planelt helyezték el. ezek a napsugárzást villamos ener­giává talakítják. ★ J. Christy amerikai ászt- ronórruus a Plútóval, nap­rendszerünk legtávolabbi bolygójával kapcsolatban végzett kutatásai során meg­állapította, Ihogy az égitest átmérője nem (egészen 2400 kilométer. Emellett azt is észrevette, hogy a Plútó kö­rül, attól mintegy 19 000 ki­lométer távolságban, egy is­meretlen mellékbolygó ke­ring, amelynek átmérője 800 kilométer. , ★ Dr. Robert Plumbe ame­rikai kutató megállapította, hogy ötórás megszakítás nélkül televíziónézés az em­beri pszichikumra úgy .hat, mint néhány pohár alkohol. Dr. Plumbe egy gépkocsive­zetőkből álló csoporttal foly­tatott kísérletet. Az ötórás teievíziőnézés után a kísér­letben részt vevő gépkocsi- vezetők 9 százaléka vezetés közben nem vette figyelem­be ía záróvonalat, 21 száza­léka pedig összekeverte a közlekedési lámpák vörös és zöld színét. Hírek Fodor Sándor lakatos 26 évi dohánygyári szolgálata után márciusba^ ment nyug­díjba. Csendes, halkszavú, szorgalmas embertől vettek búcsút munkatársai és bri* gádtársai. Fodor Sándor a „Népköztársaság Kiváló Bri­gádja” címmel kitüntetett Petőfi komplex szocialista brigádnak volt alapító tag­ja. Mi ezúton kívánunk a nyugdíjas évekhez jó egész­séget, s kívánjuk, hogy megnövekedt szabad idejét még sokáig élvezhesse csa­ládja körében. xxx A MiÉTE Heves megyei Szervezetéhez tartozó nyolc szakosztály titkárai az Egri Dohánygyárban tartották negyedéves értekezletüket. A titkári értekezleten az egyesületi munka aktuális kérdésein túl már most fog­lalkoztak az ősszel rende­zendő „Műszaki hetek 79” MÉTE programjának kiala­kításával. A MTESZ Heves megyei Elnöksége ugyanis az idei „Műszaki hetek”-et a „Népgazdasági egyensúly, hatékonyság, gazdaságosság” jelszó jegyében szervezés az egyesületi tudományos mun­kának is ezek javítását kell szolgálnia. XXX Haza Szolgálatáért Érdem­érem kitüntetésben részesí­tette Széesi Istvánná munkás- őrt — vállalatunk dolgozóját — a nemzetközi nőnap alkal­mából a Munkásőrség Or­szágos Parancsnoksága. A ki­tüntetéshez dr. Domán Lász­ló igazgató a közelmúltban tartott középvezetői értekez­leten pénzjutalmat adott át Szécsinének. Gratulálunk a kitüntetés­hez! XXX Sok kicsi sokra megy, tart­ja a közmondás, s tartják a raktárak dolgozói is. Kezde­ményezésük az energiataka­rékosság terén időszerű. Azt vállalták, hogv a villamos­energia takarékos felhasz­nálása érdekében a raktá­raknak csak azon a részén égetik a villanyt, ahol ez a munkavégzéshez szükséges, s erre hívják fel a vállalat valamennyi dolgozójának figyelmét. Reméljük a fel­híváshoz minden munkahe­lyen csatlakoznak! XXX A Vöröskereszt Városi Szer­vezete vállalatunknál ren­dezte meg a városi és 1 járási középiskolai elsősegíé.lynyúj- tó versenyt. A verseny technikai lebo­nyolítását a helyi Vöröske­reszt Szervezet aktivistái és a Mari Curie szocialista bri­gád tagjai vállalták. A trombitás Idő: 1679. A vadregényes erdei sziklák mögött rablók leselkednek. Az esküvőre igyekvők gyanútlanul rázód- mak a rossz úton. Vad kiál­tásokkal előroihannak a rab­lók. Kegyetlenül lemészárol­ják a szekér utasait és kísé­rőit; majd minden mozdít- hatót elvisznek: az utasok közül csak egy ikama^zfiú marad életben, a Trombitás. A fiú rabszolgaként szolgál­ta az esküvőre igyekvő ura­kat. Most a rablókban sza- badítóra talált, s ez elfeled- tafi vele a szeme előtt le­játszódó (borzalmakat. Este a haramiák lakomát csapnak, tábortüzet gyújta­nak. s eszméletlenségig le- részegednek. A fiút trombi­tálásra kényszerítik. Ő ap­jától tanult kuruc dallamot játszik. A zene nosztalgiát ébreszt három rablóban — valaha Thököly emberei voltak —1 el fiúban pedig re­ményt, hogy új gazdái buj- dosásra kényszerült apjának bajitársai, akik csak azért rabolnak, hogy jogos bosszút készítsenek elő. , A rendező, Rózsa János ezeket mondja: — Választott történelmi helyzet: a Thököly-féle ku­rucmozgalom ibukása utáni időszak. A három főhős Thököly egykori katonája, akik vezérük menekülése után sem árulták el a) moz­galmat : nem álltak be a vármegyei hajdúk, sa Habs­burg hatalmat kiszolgáló labancok közé, inkább erdei emberekké, itörvényen kívüli bujdosókká váltak. Ez az életforma, a puszta létfenn­tartás kényszere szinte tör­vényszerűen elzüllesztette őket. A korszak egyébként meglehetöseh fehér foltja történelmű köztudatunknak, rengeteg romantikus egysze­rűsítés rakódott rá. A tettek és szándékok megítélését az is nehezíti, hogy míg 150 éven át minden tisztessé­gesnek mondott magtyar a török — „pogány” — ellen harcolt, Thököly a Habs­burgok elten most a török­kel szövetkezett. Tehát eb­ben a 150. éves török elnyo­más után kifosztott, több részre szakadt, lerongyoló­dott, bonyolult szövetségek által zilált országban kerül a három bujdosó erdei ember­hez a tiszta szándékú, tizen­hat évest ikamaszfiú, aki a három, akkor már rablóvá züllött nagyszájú erdei em­ber társaságában — azok fiatalkori tettei és nosztal­giái, saját szörnyű élményei, ösztönös igazságérzete hatá­sára — végül is felelősen gondolkodó, értelmes forra­dalmárrá nevelődik. Főszereplők: Csorna Zol­tán, Fábián Ferenc. Bencze Ferenc, Koltaí Róbert, és Bács Ferenc. Fényképezte: Ragályi Elemér. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: 3398. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger. Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Vilcsek János.

Next

/
Thumbnails
Contents