Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
A vállalat anyagi felelőssége cígarettaelökeszíVes korszerűsítése Az üzemi baleset, illetve a foglalkozási megbetegedés általi okozott károk a munkaviszony keretében jönnek létre, a vállalat tehát ezekért a károkért a saját vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Az aiz előírás, hogy a vállalat a sajáit vétkességére tekintet nélkül felelős azt jelenteni, hogy ,a vállalat akkor is köteles megtéríteni a dolgozó teljes kárát, ha pl óváranidszaibály- szegés nem történt, s a baleset teljesen véletlenül következett be, azért sízeNŐi TÖPRENGÉS A NŐNAPON A készülődés már sokkal előbb megkezdődik, hiszen a nyomdai kapacitás is szűkös. No, meg a Hollóházi Porcelángyár sem arra vár, hogy az Egri Dohánygyár nőnapi tányér-rendelését elnyerje valahogyan. Szóval a férfi kollégák már januártól készülnek a nőnapra. Ezt mi is tudjuk, csak úgy teszünk, mintha nem tudnánk. Március elején aztán jön a finis. Megszervezik a „hóvirág akciót”. Üdvözlőtábla a kapunál, hatalmas és csodálatos szegfűcsokor, amelyet mi önző nők hat- százvalahányan mind-mind magunknak szeretnénk. Ezen a napon a szokásosnál jobbam kicsípjük magunkat. Ártatlan kis számítással illesztgetjük magunkhoz a különböző színű és fazonú ruhákat, blúzokat, pulóvereket. Hogy melyik is áll a legjobban? Mert semmi... És nem azért... Dehát pont ma vegyük fel a legelőnytelenebb holminkat? No, azért azt mégsem! Rendszerint úgy teszünk, mintha nem is tulajdonítanánk jelentőséget a dolognak. Sőt, olykor egykét filozófiai fejtegetést is megkockáztatunk: „ha egyenlőség van, miért csak 1 nap a miénk a 365-ből? és miért nem a fele?” Az igazság az — s ezt mi is tudjuk —, hogy mind a miénk. Hiszen mind a 365 napon érezzük a társadalom, a munkatársak, a család megbecsülését, segítését. Hogy vannak még hibák? Bizony vannak! És . szép számmal vannak, ez is igaz. De talán mi is türelmetlenek vagyunk és talán feledékenyek is. Elfelejtettük, mert mi már nem is nagyon éltük, hogy 35 évvel ezelőtt például még egészen másként volt. Türelmetlenségünk tettvágyunkkal is összefügg, s ezért talán jobban megbocsátható. Amikor március 8-án világszerte a nőket ünnep- lik, akkor a munkagépnél, a tanári katedrán, a műtőasztalnál, a számítógépnél, a házi munkában és gyermeknevelésben, tehát a társadalomban folyó valamennyi munka részesét, az embert ünnepük a nőben! S számunkra ez a fajta ünneplés adja az igazi örömet. Ez a tisztelet fejeződik ki a kis csokor hóvirágban, az asztalra, a munkagépre „csempészett” aprócska ajándékban. Az évközben eVelmaradt — és mi tagadás olykor várt — „köszönöm”-öt halljuk ki ezekből. De nem lágyulunk el, mint egy nő. hanem keményen kezet rázunk, él* celődünk. hogy majd mi is viszonozzuk a férfinapon! Az igazság az, hogy nagyon is jólesik ez a kis figyelem. És köszönjük! , — BMné — mély szerint senki felelősségre nem vonható. Miikor mentesülhet mégis a vállalat az üzemi baleset folytán keletkezett kár teljes, vagy részleges megtérítése alól? A Munka Törvénykönyve erre három esetben biztosít lehetőséget. Mentesül a vállalat a felelősség alól, ha a kár működési körén kívül eső, elháríthatatlan okból következett be. A két feltételnek együtt ikell adott esetben fennállni, ,tehát az oknak a vállalat működési köréin kívül kell esnie és ugyanakkor a vállalat részéről elháríthatatlannak is kell lennie. Ilyen esetről van szó akkor, ha a dolgozó vasúton kiküldetésbe megy, s egy vasúti karambol folytán megsérül. A balesetet előidéző ok, a vasúti karambol, ugyanis egyrészt kívül is esik a vállalat működési körén,, másrészt a vállalat részéről ugyanakkor elháríthatatlan is. A vállalat működési köre, feladata, tevékenysége és a károsodást előidéző ok közötti összefüggést esetenként kell vizsgálni. Általában a vállalat működési köréhez tartóznák a feladatai ellátása során kifejtett tevékenységgel összefüggő személyi ma- gatairtásökbóil a használt anyag, felszerelés berendezés és energia tulajdonságából, állapot álból,, mozgatásából és működéséből eredő okok. Annáik a vizsgálatánál, hogy a balesetet előidéző okok az adott esetben a vállalat működési körébe esik-e, figyelemmel kell lenni a végzett munka jellegére és a munkavégzés körülményeire ás. Elháríthatatlan pedig a vállalat számára minden oLyan behatás, amelyet a technika, a műszaki lehetőségek objektíve adott szintje mellett a rendelkezésre álló idő alatt nem lehetett megakadályozni. Akikor is mentesül a vállalat a felelősség alól, ha a Gyakran azonos értelemben használják az átlagbért és az átlag keresetet. A kettő között az a tartalmi különbség, hogy az átlagkereset az összes tényezőket tartalmazza, az átlagbér viszont a bérek bizonyos elemeit nem foglalja magában. Átlagkereset kiszámítása Az átlagkereset kiszámításánál a dolgozó részére a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére pénz* beni részesedésként fizetett minden díjazást alapul kell venni. Az átlagkeresetbe az időbéres és havidíjas dolgozó személyi alapbérét az átlagkereset kiszámításakor érvényes összeggel kell beszámítani. NEM SZÁMÍTHATÓK BE az átlagkeresetbe a szociális juttatások, a hűségjutalom, a jubileumi jutalom és az újítási díj. A KÉTSZERES KIFIZETÉS ELKERÜLÉSE végett az átlagkeresetbe beszámító díjazást, vagy az átlagkereset számításánál kell figyelmen kívül hagyni és azt esedékességkor csökkentés .nélkül kell kifizetni, vagy pedig a díjazás esedékességekor járó összegét kell az átlagkeresettel elszámolni, időtartammal csökkenteni. Harminc napnál háríthatatlan magatartása okozta. Itt is két elemnek kell együttesen jelen lennie a vállalati felelősség kizárásához; a károsult kizárólagos magatartásának, amely egyben elháríthatatlan is. Mindkét körülményt a vállalatnak kell bizonyítani, ha mentesülni kíván, a felelősség alól. Minden esetben alaposan kell vizsgálná azt, hogy valóban kizárólag a károsult magatartása okozta-e a balesetet, s ennék során figyelembe kell venni a munkahely esetleges káros hatásait, az adott munka végzésének sajátos körülményeit, fel kell tárni a közvetlen okokon kívül azokat a lényeges összefüggéseket, amelyek előzményül szolgáltak, vagy közvetett okként jöhetnek figyelembe. Csak ezek egyértelmű tisztázása után lehet megnyugtatóan dönteni a vállalat mentesülésének a kérdésében. Míg az előző két esetben a vállalat a felelősség alól teljesein mentesül, addig a károsult vétkes közrehatása a vállalatot csak részben mentesíti a felelősség alól, mégpedig mentesül a káir azon része alól, melyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Az üzemi balesetből eredő kártérítési igények elbírálásánál tehát alapvető szabály a vállalat teljesköírű felelőssége. Ezt kizárja a már előbb ismertetett két ok, illetve csökkent a károsult közrehatása. Hia ez utóbbiról van szó, sohasem azt kell megállapítani, hogy mennyi volt ,a vállalat közrehatása a balesetben, hanem azt, hogy mennyi volt a károsult vétkes közrehatása. Lényeges, hogy a károsult közrehatása vétkes (tehát szándékos, vagy gondatlan legyen, mert ha a károsult magatartása is közrehatott ugyan a baleset bekövetkeztében, de az vétlen volt, a vállalat kártérítési felelőssége nem csökkenthető, a keletkezett kár tehát a vállalat és a dolgozó között nem osztható meg. Dr. Szalóczi György röviidebb időre történő átlagkereset-számítás esetén az első változatot alkalmazzuk. Harminc napot meg nem haladó időre történő átlag- kereset számítás esetén az utolsó naptári negyedévben, ezt meghaladó időtartamra történő - átlagkereset-számítás esetén pedig az utolsó négy negyedévben kifizetett összegeket kell alapul venni. Az egy órára, egy munkanapra járó átlagkeresetet, úgy kell kiszámítani, , hogy a dolgozónak az elszámolás alapjául szolgáló időszakban kifizetett és átlagkeresetbe beszámító díjazásainak összegét osztani kell az adott időszak alatt munkában töltött órák. valamint a fizetett, de munkában nem töltött órák, illetőleg munkanapok számával. A munkaórák számításánál a túlmunka és készenlét (ügyelet) időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. AZ ELSZÁMOLÁS MÖDJA Átlagbér a bérek és valamilyen időegység hányadosa, amit különböző célokra, különböző módon számítunk ki. Fizetett szabadság, fizetett igazolt távollétek. munkaszünnap. A béralap összesenből levonjuk a túlórapótlékot, ennek összegét osztjuk összes órával, amit csökkentünk a munkaközi szünet idejével. Terhes anyák átlagbérének elszámolása. A béralap összesenből levonjuk a túlóra pótléket, a AZ ELŐKÉSZÍTÉSI feldolgozó vonalak felújítása, korszerűsítése kapcsán a „második lépcsőben" a ko- csányfeldolgozó vonal korszerűsítésével foglalkozunk. Elképzeléseinket ismét a gyár és az üzemrész illetékeseivel tervzsürin megvitattuk, egyeztettük, s ennek révén 1978. november 30-ig kialakítottunk egy olyan korszerűnek mondható ko- csányfeldolgozó vonalat, amely egyrészt igényeinket kielégíti, másrészt lehetőségeinket sem haladja meg. A feldolgozó vonal alatt a VT —1200-as vertikális ko* csánytalanító ■ berendezés kocsánykiadagoló zsilipjétől a vágatgyűjtő rázócsatornáig terjedő technológiai sort értjük. Cikkem első részében már említést tettem arról, hogy az előkészítési feldolgozó vonal első, kezdő részének felépítése aszerint változik, ahogyan a kiképző ágazatban a fejlesztési célkitűzések megvalósulnak. Amennyiben a. fermentáló üzemek rekonstrukciója nyomán eljutunk odáig, hogy csakis kocsánytalaní- tott alapanyagot kapunk feldolgozásra, akkor természetes, hogy a feldolgozó vonal csutamegmunkáló részére nem lesz szükség. a feldolgozást bontószalagokkal kezdhetjük. Ebben az esetben a kocsányfeldolgo- zásnál is bontószalag lenne az első berendezés. A KOCSÁNYFELDOL- GOZÖ vonal kialakításánál, az elrendezési terv elkészítésénél arra törekedtünk, hogy a vonalban lévő összekötő-szállító berendezések, rázólcsatornák, lehetőleg egy hasznos szállítófelülettel rendelkezzenek, elkerülvén ezáltal a két hasznos szállítófelület között lévő műbőrtömítést. A kocsányvágat minőségének javítása érdekében javasoltuk a kocsányvágó- gép cseréjét. A vágat minősége ugyanis ugrásszerűen javul, ha a törzsnyomás emelkedik. Arra nincs lehetőségünk, hogy belátható időn belül nagy törzsnyomású. rotációs vágógépet szerezzünk be kifejezetten a munkaközi szünet díját, ennek eredményét osztjuk az összes órával, amit csökkentünk a munkaközi szünet idejével. Rendkívüli események előfordulása esetén az átlagbér elszámolás módja. A béralap összesenből levonjuk a túlóra pótlékot, munkaközi szünetdíját és a műszakpótlékot, ennek eredményét osztjuk az összes órával, amit csökkentünk a munkaközi szünet idejével. Géptisztítás, átállás elszámolása. A béralap összesenből levonjuk a prémiumot, túlórapótlékot, munkaközi szünet díját és a műszak- pótlékot, ezek eredményét osztjuk a munkaközi szünet idejével csökkentett összes órával. Fentiek előrebocsájtását követően a bérezésiről a dolgozóktól beérkezett néhány kérdésre már könnyen megválaszolhatunk. — Miért van az, hogy néha „nem éri meg” két gépet üzemeltetni? Abban az esetben, ha az üzemeltető műszerész szaktudása. teljesítőképessége kevesebb, mint amennyi a két gép üzemeltetéséhez szükséges gyenge minőséget állít elő, alacsony teljesítmény mellett. Ilyen esetben több a kereset egy jól üzemeltetett gép esetében. Ez a dolgozó kereset csökkenése mellett a vállalatnak is kárt okoz, a termelési és minőségi tervek teljesítését veszélyezteti. — Ha két gép közül az egyik átlagbérrel van elszámolva, a másik gép teljesítkocsányvágásra, marad tehát az a megoldás, hogy vágógépparkunkból kiemeljük a KTA—400-as vágógépet. s azzal helyettesítsük a jelenlegi KT—400-as gépet. Tehetjük ezt azért is, mert éppen napirenden lévő téma a vágógépek generáljavítása, s a KT—400-as gépeknél ezzel egyidejűleg a teljesítmény növelése is. Tervezett kotcsányvonalunk következő fontos egysége a kocsányvágatszárítás, s a szárítással összefüggő berendezések. Évek óta folynak kísérletek gyárunkban a fluidizációs szárítás megvalósítását illetően, s szeretnénk eljutni odáig, hogy ezzel az intenzív szárítási eljárással együtt a kocsányvágat térfogatnövekedése is együttjárjon. A fluidizációs úton történő szárítást úgy érzem sikerült megvalósítanunk, bár ami a rendszer működését illeti, vannak problémáink. A szükséges hőenergiát földgáz elégetése révén tudjuk biztosítani, s gondjaink is ezen a területen jelentkeznek. A hőcserélő berendezésben az égési teret határoló válaszfal felületi hőmérséklete fölötte van a 400 °C-nak, ami fokozott gondosságot igényel tőlünk. a porleválasztás területén. A vágat szárítását ugyanis állandóan cirkuláló levegő végzi, amely áthaladva a hőcserélő berendezésen, az égési tér falával is érintkezve viszi magával a szárításhoz szükséges hőenergiát. Mivel a dohánypor gyúlási hőfoka 300—400 °C körül mozog, el kell kerülni minden áron azt, hogy a cirkuláló levegőben por legyen. mielőtt az a hőcserélőbe lépne. HA EZT NEM tudnánk biztosítani —, s erre már volt eset —, az égőtér falán felizott dohányszemcsék visszakerülve a szállítótórbe, ott tüzet okozhatnának. Ezért kell a cirkuláló rendszerbe a hőcserélő előtt porleválasztó rendszert iktatni. A gond azonban ott kezdődik, hogy időközben kinőttük azt a helyiséget, ahol ,a biztonsági előírások ménye miért rontja le az átlagot? Ha a teljesítmény alacsony a másik gépnél valóban igaz, hogy a havi átlagos kereset alacsonyabb lesz. — Meddig fizetik a 100 % fölötti teljesítményt? Munkanormáink műszaki normák, azok 100 százalék fölötti teljesítményét nem szükséges plafonírozni. nem is alkalmazunk felső határt. Kivétel az idényjellegű hevesi dohány válogatása. — Hogyan javíthat az egyik napi teljesítés a másik napi gépálláson? Havi teljesítmények a napi mennyiségek és ráfordított órák súlyozott számtani átlagának felelnek meg. Valóban a gyengébb napokat a jobbak javítják a teljesítmények szóródásától függő mértékben, * — Melyik gépnek mennyi a 100 százalékos teljesítménybére? A bérszabályzatban minden pontosan megtalálható, ami a munkahelyeken a művezetőknél van. Terjedelmük miatt kifüggesztésre nem alkalmasak, a dolgozók a kollektív szerződésihez hasonlóan az osztályon megtekinthetik. — A dolgozók kérdései között szerepelt az átlagkeresetek megállapításának módja is. Válaszunk: Bölcsődéhez, óvodáihoz, napközihez átlagkeresetbe beszámító térítési díjak megállapításához.: tárgyév február 1. — július 31-ig a béralap terhére kifizetett mindennemű jutbakövetikezett üzemi balesetet kizárólag a károsult elÁTLAGBÉR, ÁTLAGKERESET miatt a gázüzemű hőcserélőt és annak tartozékait kellett elhelyezniük, s porleválasztás céljára rendkívül kevés helyünk maradt. A gyakorlatban szerzett tapasztalatok, az idevonatkozó irodalom azt mutatják, hogy a porleválasztás akkor optimális, ha 1 m2-nyi szűrőfelületre megközelítően 100 m3/óra levegőmennyiség jut. Nem kell sokat számolnunk ahhoz, hogy megállapíthassuk, miszerint a cirkuláló, közel 15 000 m3/óra légteljesítményhez a 15 irányi szűrőfelület rendkívül kicsi, nagyon hamar eltó- mődik, nő a szűrőberendezés ellenállása, s ezzel, párhuzamosan a cirkuláltatott levegőmennyiség, azaz a ventillátor teljesítménye csökken. így a gyakori por- szekrénytisztítás (mindennap egy esetben) ellenére is hamar eljut a rendszer odáig, hogy nem tölti be feladatát, nem létesít az igényeltnél kisebb légmeny- nyiség fluid-ágyat, a perforált szállítófelület fölött. a megoldásra két ÜT kínálkozna, egyrészt az. ha növelni tudnánk a szűrőfelületet. amihez az épület bővítésére lenne szükség, másrészt pedig az, ha a gázüzem helyett gőzüzemre tudnánk átállni. A gőzüzemű hőcserélők ugyanis felületi hőmérsékletüket tekintve (180—200 °C) sokkal veszélytelenebbek, a cirku- láltatott levegővel együtt érkező dohánypor ilyen hőmérséklete nem tudna meggyulladni. Itt csak azzal lenne gondunk, hogy a hőcserélő bordák között lerakodott döhányport meghatározott időközökben, a hőcserélés hatásfokának növelése érdekében el kellene távolítani. Ennyit a fluidizációs rendszer hiányosságairól. A második célt. a térfogatnövelést biztosítani még nem tudtuk ezzel a szárítóberendezéssel, bár ki- sebta eredményeket ezen a területen is regisztrálni tudnuk (4 %). Bátori Tibor tatás, a béralap terhére fizetett újítási kivételével. Egyetemek, főiskolák térítési díjának megállapításához a fentiek szerint kell az átlagkeresetet megadni egy teljes év időtartamára. Tagdíjbesorolás alapja a szakszervezeti tag éves átlagkeresete. A besorolás alapját képező átlagkereset megállapításánál a következőket kell figyelembe venni: A teljesítmény, és órabérben dolgozóknál — a havi törvényes munkaidő alapján járó teljesítmény- és órabért, — a bérpótlékokat. — a bérköltség terhére elszámolt prémiumokat, jutalmakat, — az év végi részesedést. — a másodállás utáni ke- / resetet. A havidíjas dolgozóknál — a havi alapbért, — a bérköltség terhére elszámolt kiegészítő kereseteket, amelyeket . a dolgozó az alapbér meghatározott százalékában, vagy fix ősz- szegben rendszeresen megkap. — a forgalomtól függő jutalékot, — a bérpótlékokat, — a bérköltség terhére elszámolt prémiumokat. jutalmakat, — az év végi részesedést, — a másodállás utáni keresetet. Az átlagkereset kiszámításánál csak a teljes bérhónapok vehetők figyelembe. A táppénzes hónapokat, a fizetés nélküli szabadságon töltött időket figyelmen kívül kell hagyni. dr. Polgáry Lászlóné U. DOHÁNYGYÁR
