Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
Kevesebb is elég... Humor Olvasótok is bizonyára ismerik a TV reklámtműsor gazdaságtalan energiafél- haszinállásiátt bemutató képsorait követő félmondatot. Az energiatakarékossági feladatok évről évre nagyobb hangsúlyt kapnak a vállalatok, gazdálkodó szervek rövidtávú tervek összeállításénál A kormány 1979. évre meghatározóan a vállalatok energiagazdálkodási elvárásait egy mondatban ösz- szefoglalva elmondhatjuk, a cél az, hogy az 1978. évben felhasznált energiahordozókat mennyiségileg ne múlja felül az 1979. évi felhasználás, országos szinten. Egyes vállalatok esetében az országos célkitűzés azt jelenti, hogy termelési volumennövekedés esetén az energiafelhasználás maradjon az 1978. évi szinten, azonos termelési volumen esetén csökkenjen, csökkenő termelés esetén az energiafelhasználás ünteruzívébib csökkenésit mutasson a termelésihez viszonyítva. Miit tudunk tenni az Egri Dohánygyárban a követelmények betartása érdekében? A legtöbbet az einergiaát- alalkátó berendezések, az elosztóhálózatok kezelői, üzemeltetői i, karba,nrtairtói, röviden az energiagazdállkodásd és karbantartási csoport dolgozói tevékenykedhetnek. A munkájuk soréin szinte egy percre sem feledkezhetnek meg a kitűzött célokról. A kazánkezelő személyzet a gazdaságos tüzelőanyag- félhasználás, az előírás szerinti vízkezelés, kazánüzemeltetés terén az időjárás és a technológiai gőzigénynek. a gőztermeléssel való összehangoláséiban felbecsülhetetlen megtakarítási lehetőség rejlik. Elsődlegesem minőségi változásokra van szükség az e területen dolgozók szemléletében, munkavégzésében. Állandóan, fokozniuk kell szakmai tudásukat. A fűtési, vízellátási hálózatok, berendezések tervszerű megelőző karbantartásának szervezettségével, hatékonyságának növelésével, a váratlan meghibásodások gyakorisága és a hálózati veszteségek csökkentése jelent nagy feladatot a csőszerelő csoport dolgozóinak. Az üzemeltetés során elhasználódott vezetékszakaszok, az esetek többségében egy-egy épülettömb teljes fűtési hálózata felújításra szorul. A felújítási munkákat csak a fenntartási költség- kereteiken belül, megfelelő ütemezésiben* tervezetten, műszakilag jól előkészítve kell elvégeznünk. A műszaki osztály dolgozóitól fegyelmezett, következetes, szívós munkát követel e feladat megoldása. A felújítások során a különböző épületfűtéseket ösz- sze kell hangolni. A jelenlegi hőmérsékletszórásokat szűkíteni kell, vagy lehetőleg megszüntetni. Törekednünk kell a korszerűbb fűtési megoldásokra, mint például a szabályozható melegvíz-fűtés stb. A villamos elosztóhálózatok karbantartásával szinten kell tartani, lehetőség szerint flokoztni a:z üzembiztonságot. A beépített viillamosfo- gyiasztó készülékek bővítésénél igen körültekintően kell mérlegelni annak szükségességét, a szükségleteknek megfelelő, de nem túlzott teljesítmények meghatározására különös gondot kell fordítanunk. A jelenleg üzemelő berendezéseknél karbantartás, javítás alkalmával! felül kell vizsgálni a berendezés vilSpórolok... Sok mindent szeretek az újságokban, de a legutóbbi időkben különösen az otthonnal, a gyerekneveléssel, a szabad idő eltöltésével és főként a főzési rovattal foglalkozom. A ívben is az egyik legkedveltebb rovatom a Főzőcske, de okosan. Nem csupán azért érdekelnek a receptek, mert mindig igen nagy kedvet és tiszteletet éreztem a gasztronómia iránt, hanem azért is, mert a feleségem ... ... Nos, mindent rá lehet fogni, de azt nem, hogy takarékos. Mármint, ami a kosztot illeti. Képes kidobni a leveszöldséget, képes kidobni a kétnapos pörköltet és így tovább. Na, de nem is erről akarok én most különösebben értekezni, hanem arról, hogy az a nagy elhatározás született meg bennem, hogy én majd spórolni fogok. Az árak ugye, mennek fölfelé, vagy úgy, hogy ráírják az árura és rögtön észreveszi az ember, vagy úgy, hogy eltűnik a cikk, aztán megjelenik más dobozban, de azonos tartalommal — már emelt áron. Nos, mindezek a körülmények alaposan hozzájárultak takarékossági intézkedéseimhez. Éppen azért fordítottam, illetve fordítok az olyan receptekre igen nagy figyelmet, amelyek lehetővé teszik, hogy az ember ne dobjon ki mindent, hanem hasznosan hasznosítsa a megmaradt anyagokat. A minap éppen azt olvastam az újságban, hogy mit csináljunk a kimaradt és megszáradt kiflivel. Íme a recept: két kimaradt kiflit karikára vágunk, sorba berakjuk a tepsibe. Megfőzünk két tojást, azt is karikára vágjuk, rá a kiflidarabkákra. Ezután mindezt reszelt sajttal megszórjuk — tíz dekával — majd tejföllel leöntjük és az egészet ropogósra sütjük. Nekem nagyon tetszett a recept. Igaz, hogy kissé elgondolkoztam azon, hogy két kifli — ára nyolcvan fillér — megmentéséért érdemes-e két tojást, tíz deka reszelt sajtot és egy doboz tejfölt, legalább tehát tíz forintot feláldozni, de aztán rájöttem, hogy éppen ez a baj nálam. Ugye mit számít nekem az a rongyos nyolcvan fillér? — gondolom és már képzeletben nyúl is a kezem a két kifli felé, hogy megragadjam és kidobjam őket. Ez a baj. így kezdem a nyolcvan fillérrel, aztán folytalom a tíz deka parizerrel, majd a végén már egész füstölt sonkát hajigálok a szemetesbe. • ■ - Nos, fogtam a két kiflit, fel is vágtam őket, rá a tojást, rá a sajtot, rá a tejfölt. Megcsináltam, kínálom vele a családot, nem kell. Azt mondja a fiam, ő jobban szereti a rakott krumplit, mint a rakott kiflit. De, hát nem törtem le. Legközelebb kinéztem, hogy a megmaradt pörköltből miként lehet csinálni húspástétomot. Megmaradt néhány szem sertéspörköltem, sajnáltam kidobni. Fogtam a húsdarálót, ledaráltam, de valahogy kevés lett. Leszaladtam gyorsan a boltba, vettem még egy kevés kis húst. Este rábeszéltem a feleségem, hogy főzzön még egy kis pörköltet. Ügy nézett rám. mint egy bolondra, hiszen tegnap is az volt és kimaradt. De azért mégis megfőzte. Csodálkozása még nagyobb volt, mikor látta, hogy bele sem ütöm az orrom, hanem egyből kiviszem az erkélyre. Aztán stikában megcsináltam a pástétomot és nagyszerű volt. Alig ötven forintba került. Természetesen, hogy ne végezzek hiábavaló munkát, könyvelést is vezettem a megtakarításról. De, amikor már negyedszer kellett a kollégáimtól kölcsön kérni a spóroláshoz, úgy döntöttem, hogy visszatérek a hagyományos, pazarló, de vitán felül olcsóbb koszthoz. (k. I.) lamo&teijesáitményét, törekedni kiéli a kisebb teljesítményű készülékekkel való lecserélésre. A szükségesség és a lehetőségek felülvizsgálata útiján csokkentenünk keli a villamos fűtőkészülékek és az elektromos fűtésű me- legivízboyterelk használatát. Ezek körének bővítésére 1979-ben nincs lehetőségünk. Mit kérünk a gyár dolgozóitól? Bármennyire is közhelynek tűnik, elcsépelt banalitás, az ablakokat fűtési idényben lehetőleg szellőztetés céljából nyissák csak ki, ha túl meleg van a helyiségekben elsődlegesen a fűtőtesteket zárják el. Kérjük, hogy az időjárásnak megfelelően öltözzenek, fogadják el, ha a munkahelyek hőmérséklete 18—20° C között varit Elektormos - készüléket, világítást csak a szükségíes mértékig üzemeltessenek. A technológiai berendezéseiket üresen ne járassanak, takarékoskodjunk a komponált levegő felhasználásával. Ügy vélem, ha a fentiek végrehajtásában előre tudunk lépni, biztosan eleget teszünk az energiatakarékosság terén az Egri Dohánygyárral, szemben támasztott követelményeknek. — Végre egy kicsit már jobban is figyelhetne! — mondja az étterem vezetője a pincérnek. — Tegnap öt támyért tört el, ma négy poharat. Kíváncsi vagyok, mit fog holnap összetörni... — Holnap semmit. Holnap csúsztatok! ★ — Szerkesztő elvtárs, valóban olyan rossz a regényem? — kérdezi kétségbeesetten a fiatal szerző. — Egyáltalán nem! Sőt: ez a legjobb kézirat azok közül, amelyeket ebben az évben nem fogadtunk el. ★ — Tudod mikor lesz egy író igazán híres? — Mikor? — Amikor már azok is tisztelni kezdik, akik semmit sem olvastak tőle. ★ — Megmondtam a férjemnek, hogy az esküvő után is hetenként egyszer találkozni fogok a barátnőimmel, mint akkor, amikor még szabad voltam. — És mit felelt ő erre? — Hogy ő is! ★ Egy párizsi bárban az ötödik emeleten tűz üt ki. Az egyik ablakból Dupont úr kiabál a tűzoltóknak: — Engem mentsenek meg először! — Maga csak várjon, a többiek nagyobb veszélyben vannak — nyugtatja meg őt a tűzoltó. — Csakhogy nekem 11-ig haza kell érnem! — mondja Dupont úr. ★ — Mondja szomszédasz- szony, hogyan tudta elérni azt, hogy a férje ilyen lelkesen ássa a kertet? — Egyszerű dolog: elástam a kertben egy üveg szilvapálinkát és ö most azt keresi. ★ — Kikapcsolódásra van szüksége asszonyom — mondja az orvos. — Már mindent megpróbáltam doktor úr — sóhajt fel a páciens —, de nem sikerült. A férjem úgy vigyáz rám, mint egy házőrző kuAz ismert utazó meséli egy vacsorán: — Teljes öt évig emberevők között éltem. — Ó, akkor bizonyára csalódás fogja érni — mondja a háziasszony —, nekünk ugyanis csak sertéshúsunk van! ★ — Miért vesznek két új gépet, ha csak egyre van szükségük? — A másikat szétszedjük és akkor nem kell pótalkatrész után járnunk! Érdekességek, furcsaságok TÉGLÁBÓL ARANY A rézolvasztq kohók belső vakolatát éventte cserélik — a tűzálló téglák ennél hosz- szabb szolgálatot nem bírnak. Sznyezsin Iszakov és Iszak Iszakov bolgár mérnökök, a plovdivi Színesfémkutató Intézet munkatársai aprólékos analitikai módszerekkel vizsgálták a bélelet törmelékeinek, — amelyekből a rézkombinátok környékén szabályos hegyek halmozódtak fel — összetételét. Kiderült, hogy a kohók égése során a tűzálló téglákban értékes fémek rakódnak le. Egy ezer tonna bélelet körülbelül 50 tonna rezet, 91 kg ezüstöt és 4 kg aranyat tartalmaz. (A nemesfémek egyébként ve- gyületeikben a rézércben is fellelhetők.) A hulladékban levő nemesfémek felfedezése azonban önmagában még nem elég. A mérnökök kidolgozták azt is, hogy különleges rendszerű flotáció segítségével ezek a fémek kinyerhetők belőle. Ezzel az eljárással a hulladékban levő fémek 90— 93 százalékát lehet kivonni. A módszert már alkalmazzák a jeliszejnai Georgi Dimitrov Fémkohászati Üzemben. A fémek kiválasztása után maradó hulladékot pedig, mint bebizonyosodott, zöld színezőként fel lehet használni az üvegpalackok készítésénél. Már végeztek kísérleteket a plovdivi „Druzstía” Üveggyár két műhelyében. Az új színezőanyag lehetővé teszi a mérget tartalmazó, import-színezőanyagok kiváltását, s ez által az üveggyár levegőjének tisztítását. TENGERI HÁZMESTER A „Petrolina” nevű, lapos fenekű kis hajó svédországi Norköping kikötőjében működik. Feladata a víz felszínéről az olajszennyeződés összegyűjtése, mely a hajók tankolásakor vagy pedig a tankhajókból az olaj partra szivattyúzásakor ömlik a tengerbe. Ezzel együtt persze minden - egyéb úszó hulladékot összeszed. A pakurát és a nehézolajat egy perforált acéllemezekből épített ferde futószalag továbbítja, az olaj könnyebb fajtáit pedig acélszalagok szedik össze, melyek a hajó faráról nyúlnak a vízbe. Az olajréteg rájuk tapad, a fedélzeten pedig speciális vakarólapátok és kefék távolítják el azt az acélról, majd az összegyűjtött fűtőanyag egy ciszternába kerül. A hajó egy óra alatt 34 tonna olajat gyűjt össze. Annak ellenére, hogy a „Petrolinát” kikötői munkára tervezték, nemrég egy tankhajó balesetkor nyújtott segítséget a nyílt tengeren, s ott négy napig végezte munkáját. A baleset következtében kifolyt 1600 tonnányi olajból így sikerült megmenteni 1200 tonnát. A SUGARAK ELOSZLATJÁK A KÖDÖT Ismert tény, hogy ködben szinte lehetetlenné válik a repülőgépek leszállása. Francia szakemberek megtalálták annak módszerét, miként lehetséges a fel- és leszálló- pályák feletti köd eloszlatása. Ezt a 0.9—15 mikrométer hullámhosszú infravörös sugárforrások által kibocsátott hősugarakkal oldották meg. A sugarak generátorként különleges propángázégők szolgálnak, melyeket a betonkifutópályák mentén állítanak fel. MÉRHETŐ A FA törzsén Áthaladó NEDV MENNYISÉGE A fa élete, állapota függ attól, mekkora sebességgel és milyen mennyiségben áramlanak a törzs vízedényeiben a feloldott tápanyagok; a gyökerektől a levelekig az ásványi sók, lefelé pedig a fotószintézis során keletkezett szénhidrát. A fanedvek áramlásának mérésére a törzsbe festéket vagy izotópokat juttatnak, s egy bizonyos idő elteltével alacsonyabban és magasabban, az oltás helyein nedvpróbát vesznek, hogy megállapítsák, elért-e ide a festék vagy izotópjel. A japán „Hayáshi Donko” cég mérőeszköze a hőelv alapján működik. A törzs egyik pontján levő nedvet olyan hőmérsékletre hevítik fel, amely még nem jelent veszélyt a fára, de ahhoz elegendő, hogy az érzékeny, hőadagoló készülék regisztrálja a felhevített nedvadagot abban a pillanatban, amikor az adag — megtéve a törzsben egy bizonyos utat — eléri a hőadagoló szintjét.' Szabadíts meg a gonosztól 1944. tele. A második világháború utolsó hónapjai. A körúti, kopott tánciskolában nyúlós zene szól. „Ki tudja, holnap mire ébredünk?” Nyomorúságos figurák szé- delegnek a zene ritmusára a sárgás lámpafényben. Adorjánná, a Mama (Psota Irén játssza), a tánciskola ruhatárosnője, a kabátokat őrzi. A szánalmasan önfeledt kavar“ gást drasztikusan szakítja félbe a légiriadó. A réveteg táncolok egymást tapossák a ruhatár előtt. András, Adorjánná fia (Kern András) a pánikot kihasználva, elemei egy kabátot, hogy húsz pengőért eladja Mezőgyáninak, aki gyakran részesül Zsuzsi, András nővére (Kútvölgyi Erzsébet) kegyeiben. Eltűnt egy sötétkék télikabát bájrsonygaliérral. Tulajdonosa egy áizottiképű férfi, miközben odakint talán házak omolnak össze, megtört nyugalommal várja, hogy visszahozzák a felöltőt. Adorjánná kétségbeesetten esküszik a gyerekei, Zsuzsi és András életére, hogy visszaszerzi azt a kabátot. Országok, életek, vagyonok pusztulnak el de a Mama a sötétkék télikábát nyomába indul. Mert ez a kabát a becsület szimbólumává növekszik, a tisztesség utolsó morzsáját annak látszatát hordozza magában. örült hajsza indul a becsület után. A Mamával tart Zsuzsi és frissen szerzett vőlegénye An-tal a szabadságos katona, (Andorai Péter) meg András és Svéd Feri, a Mama sógora (Garas Dezső). Az egész család. Mindenki tudja, ki lopta el a kabátot, csak a Mama nem. Nem hiszi el Mégis, háborúról, pusztulásról, halálról tudomást sem véve, kapkodva loholnak a vélt tisztesség után... Sándor Pál filmje hairmincegynéhány évvel ezelőtt játszódik, a második világháború éveiben, akkor, amikor az emberek a pincébe kényszerültek, amikor az átlagpolgár számára a legfontosabb az volt: átvészelni. Ilyen körülmények között felszínre kerülnek az emberi hitványságok, aljasságok, de a jó tulajdonságok is. A film forgatókönyvét Mándy Iván Mélyvíz című színműve alapján Tóth Zsuzsa írta. Fényképezte: Ragályi Elemér. Zene: Presser Gábor. Hírek Pántnapon kaptak tájékoztatót vállalatunk dolgozói az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről és az 1979. évi népgazdasági terv gazdaságpolitikai céljairól. A pártmap előadója Kó- cza Imre elvtárs, a Finom- szerélvénygyár vezérigazgatója volt. ★ A dohányfeldolgozó szakmunkásképző vállalati tanfolyamárnak hallgatói újabb fordulóhoz érkeztek. A tanfolyam 2. harmadának tananyagából tettek tantárgyi vizsgát. Az eredmények, a hallgatók felkészültsége azt mutatja, hogy a tanfolyam hátralevő részét eredményesen elvégezve hamarosan újabb szakmunkásokkal bővül a vállalatunknál szakmát szerzettek köre. ★ Személyi változásról tájékoztatjuk isimét dolgozóinkat. dr. Béna Gyula a MEO vezetője 1979. február 1-től, a Dohányipari Vállalatok Trösztje állományába ment át Debrecenibe, ahol a szervezési osztály vezetőd teendőit látja el. Helyette Lékó Lászióné kapott megbízást a MEO vezetésére 1979. december 31-dg. ★ A szociális épület statikai problémái már néhány hónapja az érdeklődés középpontjában állnak. A vállalat vezetői és műszaki szakemberei tárgyalásokat folytatnak az épület felújításáról. A tárgyalás eredményeiről — annak befejezte után — lapunk olvasóit részletesen tájékoztatni fogjuk. ★ Február 9-én került sor a DH dohányipari konferenciájára az Egri Dohánygyárban. A konferencián — a dohányipar valamennyi vállalatától és intézményétől — mintegy 70 szakember vett részt. A vállalati DH Akcióbi- aoftsag legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a középvezetőképzés 1979. évi programját; a VDHAB havi üléseinek előzetes rögzített programját, valamint meghallgatta a vállalati munkaerőgazdálkodási bizottság beszámolóját 1978. évii tevékenységéről és meghatározta a bizottság 1979. évi főbb feladatait. ★ Az egiri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola III. osztályos dohányfeldolgozó szakmunkás tanulói tanulmányi versenyre készülnek. A verseny során számot adnák az eddig tanult szakmai anyagból elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. A szakmai verseny jó alapot nyújt a tanulóknak a szakmunkás vizsgia eredményességéhez. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: 3398. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger. Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Vilcsek János.
