Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

VIII. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1.— FORINT 1979. január hó A magyar élelmiszeripar többre képes 1979. évi feladataink tel­jesítése céljából munkánkat értelmesebbé, szervezettebbé kell tennünk. Csak így tu­dunk eleget tenni a megnö­vekedett népgazdasági köve­telményeknek. Többre van szükség 1979-ben, de nem mindegy, hogy miből, milyen minőségben, és mennyiért. Természetesen ez vonatko­zik a külföldi és hazai ve­vőkre egyaránt. Dr. Romany Pál. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter ezeknek a gondola­toknak a jegyében nyitotta meg azt a kétnapos érteke­zést, melyen az élelmiszer- ipar vezetői vettek részt, és megtárgyalták az elkövetke­zendő évek feladatait. A be­vezető gondolatok után dr. Kovács Sándor, mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes tartotta meg vi­taindító előadását. A miniszterhelyettes el- tucndotia, hogy .Leiadataink változatlanok, de a jelenlegi követelményrendszer sokkal szigorúbb. Ezért van az, hogy 1976-tól az élelmiszeripar­nak nem sikerült látványos eredményeket elérni. Az ipar mennyiségi feladatait telje­sítette. Ugyanez nem mond­ható el a minőséggel kap­csolatban. Az ipar mennyi­ségben teljesítette exportbe­vételi tervét, de annak dol­lár-árfolyamcsökkenése mi­att romlott a vásárlóértéke és nőtt exportunk import- tartalma, mely számunkra, a népgazdaság számára szintén kedvezőtlen. Folyamatosan nőtt az importigény, viszont az import anyagot tartalma­zó áruk exportképessége csökkent. A legtöbb export­áruink előállításához import­gépeket használunk fel és import csomagolóanyagot. Előfordult olyan eset, hogy többe került a csomagoló­anyag. mint a benne levő áru termelői értéke. A jö­vőben ezért felül kell vizs­gálni az exportra készülő áruk gazdaságosságát. Ame­lyik nem gazdaságos, azok gyártását be kell szüntetni. Természetesen ez nem vo­natkozik a hazai ellátást biz­tosító alapvető árucikkekre, mivel a lakosságot magas szinten el kell látni áruval, még ha az ráfizetéses is. Ket­tős feladat adódik a fentiek­ből ­— a gazdaságosság fokozá­sa és — a minőség javítása Gazdaságosan kell előállí­tani az élelmiszeriparnak olyan termékeket, melyek keresettek a világpiacon. Je­lenleg csak azokat az áru­cikkeket, termékeket lehet exportálni, melyeknek mi­nősége minden igényt kielé­gít. Ezért a minőségi terme­lés alapvető követelmény! AZ ÉLELMISZERIPAR termelésének 1979-ben 5— 5.5%-kal kell növekedni. Ez­zel egyidőben az export mér­téke is növekedni fog. Ezt a növekedést szigorúbb pénz­ügyi szabályzók érvéinyesü- lése mellett kell elérni. Ja­vítani kell a beruházás bo­nyolítását, mivel a beruhá­zási célok megvalósulása nem kielégítő. A „jó gazda” gondosságá­val kell biztosítani a válla­latoknak eszközeik karban­tartását. Különös feladatként kell kezelni a vállalatoknak a szervezési színvonal emelé­sét. Komoly vállalati szerve­zéshez — ha az megtérül — még dollárt is igénybe lehet venni. A bevált, jó szervezé­si tapasztalatok átadását el­sősorban az iparon belül biz­tosítani kell. Ezen célkitűzések végrehaj­tására kell ösztönözni az élelmiszeriparban dolgozó­kat. A vezetők prémiumát ezen feltételek teljesítésének ösztönzésére kell felhasznál­ni 1979. évben, de ezen belül is elsősorban a minőség fo­kozása élvezzen elsőbbséget. Mindent összevetve 1979. évben nehezebb feltételek mellett nagyobb követelmé­nyek érvényesülése lesz a jellemző. Magas színvonalú belső fogyasztást kell kielégíteni, piacképességeinket fokozni kell! Mindezek megvalósulását saját erőből kell megolda­nunk, külső segítségre nem számíthatunk. Számíthatunk viszont pár­tunk és szakszervezetünk messzemenő támogatására; dolgozóink munkaverseny- vállalására. Ezeknek a gondolatoknak jegyében zárta vitaindító be­számolóját dr. Kovács Sán­dor miniszterhelyettes elv­társ. A hozzászólók reálisan ve­tették fel eredményeinket gátló tényezőket. Rámutattak arra, hogy megvan a lehető­sége, a jobb, szervezetebb hatékonyabb munkának, de az érvényben levő szabályo­zórendszer sok esetben gá­tolja az előrelépést. A bázisszemlélet nem egy esetben kényszeríti a vál­lalatokat az egyéni, illetve csoportérdekek előtérbe he­lyezésére a népgazdasági ér­dekkel szemben. Többen szóltak arról, hogy a minőséget javítani csak a minőség megtervezésével le­het. Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese elmondotta, elsősorban meglevő eszköze­ink hatékonyabb kihasználá­sát kell biztosítani csak így tudjuk elérni, hogy termelé­sünk társadalmi hatékony­sága elérje a világszínvona­lat. Rugalmas termelési és értékesítési gazdaságpolitikát kell megvalósítanunk. Min­dig azt termeljük és akkor, amikor aziránt a kereslet a legnagyobb, és ott termel­jük, ahol a leggazdaságo­sabb. Az MSZMP Központi Bi­zottságának képviselője hoz­zászólásában felhívta figyel­münket az élelmiszeripar di­namikus fejlődésére. Az V. ötéves tervben sok beruhá­zás fog megvalósulni, melyek kedvező hatása a VI. ötéves tervben fog érvényesülni. Az élelmiszeriparnak versenyké­pes export árualapot kell előállítani; különös gondot kell fordítani a választék bő­vítésére; fel kell számolni a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar elkülönülését; a termelési folyamatok össz­hangját kell biztosítani. A kapcsolatok erősítését nem lehet elérni a jelenlegi erősen centralizált trösztök­kel. Ezért fokozni kell a trösztökön belüli vállalati önállóságot. Dr. Romány Pál miniszter elvtárs zárszavában mégegy- szer hangsúlyozta — hogy az elkövetkezendő évek leg­fontosabb tennivalói között első helyen szerepeljen — cél­jaink megvalósítása érdeké­ben: — a korszerű technológiai fejlesztés; — magas szintű mérnöki igényesség a minőséggel szemben; — a közgazdasági elemzés melyet szigorúan a valóságos tényeknek megfelelően kell elvégezni, és annak alap­ján határozni; — a valóságos helyzettel kell számolni és egyes túl­zott igényekre határozottan, fehéren-feketén ki kell mon­dani, hogy nem teljesíthető! A KÉTNAPOS ÉLELMI- SSERIPARI értekezés — úgy gondolom —, mindany- nyiunk számára gondolatéb­resztő volt. A hallottak alap. ján vállalatunk gazdasági, párt- és tömegszervezeti ve­zetése — a vállalati DH-ak- cióbizottsággal együttesen — lefordította az értekezleten hallottakat feladatokra, mely az 1979. évi tervünkben szerepel. Ennek eredményes végre­hajtásán kell mindannyiunk­nak munkálkodni! Huszti Ferenc főmérnök Befejeződött az év — sőt, mire ezek a sorok megjelen­nek. már az új gazdasági év feladatain dolgozunk — el­érkezett a mérlegkészítés ideje. Visszatekintve szám- bavesszük a teljesített fel­adatokat, termelési, gazdál­kodási eredményeinket, és ezekre támaszkodva megha­tározzuk a következő időszak legfontosabb feladatait. Ve­gyük sorra azokat a lénye­ges mutatókat, melyek rep­rezentálják az 1978. évben végzett munkát: filteres ci­garettából 6905 Mdb-ot állí­tottunk elő. Ez jelentősen meghaladja a bázis (228 Mdb-bal) és a tervezett (205 db-bal)termelést. Ebben a túlgyártásban szerepet ját­szik a megnövekedett terme­lékenység. és a december hó- ! napban elrendelt 3 többlet- i munkanap. A termelésválto­zás százalékosan kifejezve bázishoz 1(13,4 %, tervhez 103,1 %. Termékösszetétel­ben is mutatkozik bizonyos eltérés, amit a programmó­dosítások indokolnak. Filter nélküli cigarettából 33 Mdb- ot termeltünk. Ez nagymér­tékben elmarad az előző évtől (64 Mdb-bal) a teljesí­tés 34,3 %-os mindössze. Éves feladatunkat így is Hogyan dolgoznak ma? A Salvador Allende Ifjúsá­gi Szocialista Brigád hat éve alakult a cigarettagyártási osztályon. A 15 fős brigád az 1—2—3-as és az 5-ös gépen dolgozik, így vállalásaikat is ezekre a gépekre tették. 101,5 % fölött van a teljesít­ményszázalékuk, selejtszáza­lék is 3 % körül alakul az utóbbi években. A dohányanyag-megtaka- rításra nagy gondot for­dítanak, ők is nagy mérték­ben hozzájárultak az osz­tály nagymérvű dohány- anyag-megtakarításához. A minőség megtartásához, illetve javításához odaadó fi­gyelmes munkájukkal járul­tak hozzá. A minőségileg ki­fogásolt cigaretta nem ha­ladta meg a szabványban előírt mennyiséget. Nagy­mérvű kizárás az elmúlt években nem fordult elő. To­vábbra is fenntartják a jó kapcsolatot a TEK-kel, mé­réseik eredményét felhasz­nálják munkájuk javítására. Figyelmesebb munkavégzés­sel és jobb munkaszervezés­sel a gépállásukat a mini­málisra igyekeznek csökken­teni. Aktívan részt vesznek az üzemrészi DH-akcióbizottság munkájában. Állandó kap­csolatot tartanak a tmk, a filtergyártás, az előkészítés és csomagolás dolgozóival a DH-akcióbizottsági üléseken. A Minőségi Kör tagjaként egyik brigádtagjuk látogatást tett a Sátoraljaújhelyi Do­hánygyárban, melynek ta­teljesítettük, mert már 1978- as tervünk is csökkentett mennyiséget tartalmazott. A tervünket túlteljesítettük 0.5 Mdb-bal, 102,5 %-ra. Szivartermelésünk 29 014 edb volt, közelítőleg bázis- és programszinten áll. Százalékosan kifej ezve: bázishoz 99.7 %, programhoz 100.3. 1978. évben 3411 q He­vesi dohány válogatását vé­geztük el. Ez is több a bázis­nál és a tervezettnél is. A teljesítés 120,1 /%, illetve 111,8 %. Készárutermelési értékünk is mind a bázis, mind a tervezett felett alakult. Az elért termelési érték 1057 MFt. A megnövekedett ter­melés hatására a termelési érték növekedése a bázishoz viszonyítva +44 MFt (104,4 %), tervhez viszonyítva + 34 MFt (103.3 %). Hasonlóképpen alakult a terméksoros termelési érték mutatója is; 46 844 eFt. Elté­rés: bázistól +1354 eFt, +3,0 %, tervtől + 1118 eFt, +2.4 %. Hatékonysági mutatóink — az összetevők javulásának hatására — javultak. Az egy főre jutó termelési érték mu­tatója 974 560 Ft, változás; pasztalatairól beszámolt a brigád tagjainak. A munkájuk mellett a to­vábbtanulás, továbbképzés és önművelődés jellemző a brigádra. Ketten végezték el, jelenleg egy fő végzi a do­hányfeldolgozó szakmunkás- iskolát. Mindannyian vala­milyen oktatási formában részt vesznek. Kétnapos kiránduláson voltak a Debreceni Dohány­gyárban. ahol a gyáron kívül megnézték Debrecen neveze­tességeit is+Egyik brigádtag­juk az üzemi újság szerkesz­tőbizottságának tagja, egy másik a Magyar Ifjúság ter­jesztését vállalta vállala­tunknál. A brigád KISZ-tagjai be­csületesen helytállnak a re­ájuk bízott feladatok elvég­zésében. KISZ-vetélkedőkön vettek részt, részben szer­vezték is azokat. Sikeresen szerepeltek az ÉDOSZ-ku- pán, a tardosi sporttábor vá­rosi Ifjúgárda-versenyén. Játszanak a kispályás labda­rúgó- és az asztalitenisz-csa­patban. Az Edzett Ifjúság mozgalom keretén belül a KISZ-alapszervezetük kétna­pos kirándulást rendezett a felsőtárkányi üdülőben. Itt ketten voltak a brigádból fő­rendezők. Közösen nézték meg névadójukról készült filmet Santiago fölött esik az eső címmel. Az önkéntes véradáson öten adtak vért a brigádból. Patronálják az Egészségügyi Szakiskolát, ahol legutoljára az asztalokat javították ki. Egy 82 éves nyugdíjas bá­csit rendszeresen látogatnak, segítenek neki a nehéz mun­kák elvégzésében. Természe­tesen egymásnak is segíte­nek a nagyobb munkáknál. Szüreten, disznóölésen, köl- tö"ködésnél együtt a brigád, de a szalonnasütésen is igen jól érzik magukat. Egyhan­gúan határozták el egyik rá­szoruló brigádtagjuk anyagi támogatását. Jelentős a tár­sadalmi-munkaórák száma is­VIT-műszakon, kommunis­ta műszakon együtt a brigád, facsemetét ültettek, parkosí­tottak. ezzel is szebbé téve környezetüket. A brigád együtt van a munkában, gyakran szabad idejüket is együtt töltik. El­mondhatják, hogy eredmé­nyeiket, a Vállalat Kiváló If­júsági Brigádja kitüntetést közös erővel, összefogásukkal érték el. J. A.-né bázishoz 104,4 %, tervhez 103,3 %. Az egy főre jutó terméksoros termelési érték 43 174 Ft,, változás bázishoz 3,0 %, tervhez 2,4 %. A munkaverseny-vállalá- sok tekintetében még csak az — I—XI. havi adatok áll­nak rendelkezésre, mert az éves adatok összesítése, elemzése csak január hónap folyamán történik meg. A I—XI. havi adatok rendkí­vül biztatóak. A vállalásain­kat túlnyomórészt teljesítet­tük. egy mutatónknál nem sikerült — egyelőre a kívánt javulást biztosítani. Nézzük kicsit részletesebben: Fajlagos dohány felhaszná­lás bázishoz: vállalás: 0,1 %, 56 q. 509 eFt. Teljesítés: 1.33 %, 784 q 7057 eFt Kedvező eltérés 1,23 %, 728 q. 6548 eFt. Fajlagos dohányfelhaszná­lás normához vállalás 0,4 %, 226 q, 2034 eFt. Teljesítés: 1.65 %, 980 q. 8821 eFt. Ked­vező eltérés 1,25 %, 754 q, 6787 eFt. Kiemelt termékeink minő­ségi mutatója: vállalás 3,65, teljesítés 3,74. Az egyetlen tényező, ami nem alakult a vállalásnak megfelelően, a selejtcsökke­nés: már április óta jelent­kezik ez a tendencia, és ha az utolsó hónapban nem tultunk jelentős javulást biztosítani, akkor ez a mu­tatónk éves szinten nem ke­rül teljesítésre. Az éves zárási munkák­kal párhuzamosan megkez­dődött az 1979. éves részletes tervek kidolgozása. A szigo­rú gazdasági feltételek kö­zött, a tröszt által kiadott lényegesen csökkentett ter­melési terv nehéz feladat elé állítja a gazdasági vezetést. Ezúttal azonban nem a ter­melés végrehajtása a problé­ma, hanem a megfelelő — és elért — nyereségesség biz­tosítása, ezzel együtt a haté­konyság és termelékenység biztosítása jelent gondot. Ezek mellett új jellegű lét­számproblémák jelentkeznek, és ezek sem kisebbek a ta­valyinál. December hónapban meg­indult a termelési tanácsko­zások sorozata, amely janu­ár közepén fejeződik be. és ezt követően kerül sor a mű­szaki konferenciára.. Az új módszerben lebo­nyolított tanácskozások után már tapasztalatokról is be­számolhatunk majd. Az új gazdasági évben az új feladatok végrehajtásához mindenkinek jó munkát kí­vánunk! Takács György kg. csv.

Next

/
Thumbnails
Contents