Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-10-01 / 10. szám

Á társadalmi munka Az év végéhez közeledve vállalatunk valamennyi szo­cialista brigádja igyekszik vállalásaikat felülvizsgálni, és az el nem végzetteket teljesíteni. Így van ez a társadal­mi munkák végzése terén is. Vállalatunk brigádjai e téren is elismerésnek örvendenek, nemcsak vállala­tunknál, hanem városszerte egyaránt. Szociális Otthon, Kisegítő Iskola, általános iskolák, Egri Sportegyesület, Gyermekváros, Csecsemőotthon, csak néhányat említve, I ahol a brigádjaink társadalmi munkát végeznek. Egy beszélgetés témáját szeretném közzétenni, ha már a társadalmi munkáról írok, ami a következő: szük­séges-e vállalaton kívüli társadalmi munka végzése? Miért nem csak a vállalaton belül végeznek a brigádok ( társadalmi munkát? Nos, ez azt hiszem felfogás kérdése, éppúgy, mint, az is, hogy szükséges-e egyáltalán társadalmi munkát, ségezni? Ezek hallatán döntöttem el, hogy írok erről a témá­ról. Aki figyelemmel kíséri, hogy ez a tevékenység mi- < lyen tömeget mozgat, s ezek az emberek munkájukkal ( milyen gazdasági segítséget jelentenek, megállapítható az a tény is, hogy e folyamat nem lankadó, sőt igényét számon tartja egész népgazdaságunk is. De van ennek I még egy másik jelentős hatása is, a morális oldala. Ha az említett intézményeket, iskolákat vesszük fi­gyelembe nem fér kétség, hogy a segítséget igénylik. Mindazok a brigádok, akik társadalmi munkát végeztek és végezni fognak tudják és érzik, hogy a rászorulók i környezetük, életük szebbé tételét nagymértékben elő­segítik. Addig e hatalmas segítséget meg kell adni számuk- ' ra, hisz a munkák során kialakultak emberi kapcsolatok 1 öregekkel, elhagyott fiatalokkal egyaránt, és ezek sem lehetnek közömbösek egyetlen brigád számára sem. Addig ezt a hasznos tevékenységet minden évben meg is teszi minden brigád, míg rászorulók lesznek. A társadalmi munka, amelyet ellenszolgáltatás nélkül vé­geznek egyének, kisebb-nagyobb kollektívák, emberileg és i anyagilag egyaránt hasznos és szükséges. S bárhogyan is fejlődik egy társadalom gazdasági helyzete, az emberi se­gíteni akarásra, a baráti együttérzésre mindig szükség1 lesz. — Bukta — Baráti találkozó A Magyar Szovjet Baráti Társaság vállalatunknál mű­ködő csoportjának már évek óta munkátervében szerepel — többek között — baráti ta­lálkozó szervezése egy váro­sunkba látogató szovjet tu­ristacsoporttal. Ez év szeptemberében egy" Uraiból idelátogató vorosi- lovgrádi csoportot fogadtunk. Barátaink elmondták, hogy területük—, amelyen 3 mil­lió ember él — szénbányá­szatáról, gépgyártásáról és kohászatáról híres; hogy üzemeik — a miénkhez ha­sonlóan — szintén szép si­kereket érnek el. A hivatalos beszédek és köszöntők so­rán elmondták, hogy köszö­nik a meghívást, és hazájuk­ba visszatérve átadják baráti üdvözletünket és ugyanezt tolmácsolták az otthon mara­dottak nevében. Elmondták továbbá, hogy nagyon jólesik az a szívé­lyes fogadtatás, amiben Ma­gyarországon részük volt. A magyar városok szépsé­ge — főleg Budapest — és építészete, műemlékeink, kul­túránk és a nemzet gazdag­sága igen jó benyomást tett reájuk. „Az Egri Dohánygyár lap­jának szeptemberi számában ,.Választ várunk” cimmel cikk jelent meg. melyben dolgozóink érdeklődnek a vállalathoz importból beér­kező filtertároló dobozok sorsa iránt. A felvetett problémával kapcsolatban a következőket tudjuk válaszolni. — Lényegesen több • doboz érkezik be, mint amire szük­ségünk lenne. — A dobozok minősége tárolásra, többszöri szállítás­ra alkalmatlan gyengeségük miatt, hisz a külföldi szállí­tó cég is csak egyfordulósra tervezte, ill. alkalmazta. — A dobozok válogatása már régóta folyamatosan tör­ténik. a jobb minőségű do­bozokat — melyek még hasz­nálhatók — a szertárban tá­roljuk. Jelenleg 1000 db van. — A filtergyártáson szin­tén régóta használják a még alkalmas dobozokat. — A nem használható do­bozokat nem égetjük el a kazánházban, hanem a MÉH vállalatnak értékesítjük. — Az aktívszenes filteres dobozok újrafelhasználása Vállalatunk vezetősége ne­vében Kocsis József párttit- kár üdvözölte a vendégeket és köszönte meg Viktor Mi- hajlovics Trigubov üdvözlő szavait. Majd gyárlátogatás követ­kezet^ ahol szovjet barátaink nagy érdeklődéssel 'tekintet­ték meg a cigarettaágazaton és a filtergyártáson folyó munkát. Ezt követően Szarvas György né az MSZBT vállalatunknál folyó munká­ját ismertette. A baráti talál­kozó további részét kellemes hangulatú vacsora, kedves beszélgetések, apróbb ajándé­pedig kimondottan lehetetlen más típusú filter tárolására. Végezetül megköszönjük munkatársaink észrevételét és reméljük, hogy válaszunk kielégítő volt érdeklődésük­re.” — fejeződik be Marko- vics Gyula anyag- és árufor­galmi osztályvezető szerkesz­tőségünkhöz küldött válasz levele. Az augusztusi számban ugyanebben a rovatban ér­deklődtek dolgozóink az üzemorvosi rendelés bővíté­sével kapcsolatban. A követ­kező választ kaptuk. Az üzemorvosi rendelés a hét három napján kedden 14 órától, szerdán 16 órától és pénteken 14 órától van és lesz ezután is rendszeresen. A helyettesítések idején ta­pasztalt eltéréseket a jövő­ben igyekeznek kiküszöbölni. Egy orvosi rendelési idő alatt átlagosan 10—20 dol­gozó keresi fel az üzemor­vost, ami arra enged követ­keztetni, hogy a rendelési időtartam elégséges. Főfoglalkozású üzemorvos­ra tehát nem a közeljövőben csak legfeljebb a közeli évek­ben számíthatunk. kok cseréje a két nép ismert dalainak közös éneklése tet­te emlékezetessé. Vendégeink magyarországi programjában szerepelt né­hány napos balatoni üdüdlés, ismerkedés magyar városok­kal. Ennek keretében Buda­pest, Eger és Debrecen vá­rosát keresték fel. Kellemes estét töltöttünk együtt, őszinte baráti lég­körben. Ügy véljük ez a ta­lálkozó is hozzájárul a két nép barátságának további erősítéséhez. Egyébként az üzemorvos kéri a dolgozókat, hogy an­tibiotikumok és más gyógy­szerek „rendelésétől” tekint­senek el és, ha gyulladásos megbetegedésük van, saját érdekükben jelentkezzenek orvosi vizsgálatra. Köszönjük a válaszokat. — Mi történt a szomszé­dokkal? Már három napja nem verekszenek. — Biztosan összevesztek. ★ — Ha még egyszer meg­csókolsz, kiabálni fogok! — Nem szégyellnéd ma­gad ennyi ember előtt? — Igazad van: menjünk valamilyen elhagyatottabb helyre. ★ — Kisasszony, meghívha­tom egy jó kávéra vagy egy pohár borra? — Nem. — Gondolja meg! Nem szoktam mindenkit hívni! — Én sem utasítok vissza mindenkit. ★ — Hogy halad az ügy, Iza­bella? — Nem tudom, mit mond­jak erről az Andrejről! Egy­szer azt mondja, hogy sze­ret, egyszer azt, hogy el akar venni... TÚL KÖVÉR AHHOZ, HOGY VEZESSEN A nyugat-berlini rendőr­ség nemrég elvette egy férfi jogosítványát, aki 165 centi- méteres magassága mellett 105 kilogrammot nyomott. A bíróság jóváhagyta ezt a dön­tést, azzal az indoklással, hogy a férfit testsúlya aka­dályozza a szabad mozgás­ban, és ezáltal nagyobb a kockázata annak, hogy hibá­kat kövessen el vezetés köz­ben. FUTBALL­SZENVEDÉLY Argentínában a „TACO- TA” és a „MUELLES” fut­ballcsapat játékát ' hosszú időre félbe kellett szakítani egy kutya miatt. A kutyus megtámadta az oldalbírót, s fogai között a zászlóval — meglógott. Egy másik alkalommal szintén Argentínában, a fel­dühödött szurkolók a bírót lasszóval elkapták, s így vit­ték le a pályáról. — Én sem, de az enyém nagyobb volt. ★ — Attól tartok, hogy a fe­leségem mégsem olyan jó háziasszony, mint amilyen­nek mondta magát a házas­ságunk előtt. Humor — Miből gondolod? — Láttam, amikor a to­jást a konzervnyitóval törte lel. ★ Az ismert autóversenyző beteg. Lakásán rég nem lá­tott barátja keresi fel. Az egyik szobában trófeák függ­nek a falon. — Szép kollekció! — mondja a barát. — Ezt mind te ütötted el? ★ — Nem szégyellte elfo­gadni az 50 korona borrava­lót? — vonja felelősségre a főnök a beosztottat. A HORGÁSZD DICKENS . Dickens szeretett a víz mellett üldögélni horgászbot­tal a kezében. Ehhez egy szép helyet választott ki, közvetle­nül a háza mellett. Amikor a szomszédja meglátta, fi­gyelmeztette : — Itt semmit nem fog. Menjen feljebb a folyó men­tén és meglátja, hogy ott minden alkalommal sikerül pisztrángot fognia. — Tudom, — válaszolta Dickens —, de az nagyon za­var engem a gondolkodásban, ha örökké ki kell húznom a horgászbotot a vízből. AMI A LELKET MÉRGEZI Az egyik svéd falucska plébánosa miséjében híveitől azt kérte, hogy minden olyan nyomtatványt szolgál­tassanak be neki, ami lelkű­ket mérgezi, s megzavarja el­méjüket. A következő nap a helyi kovács elhozta az adó­könyvét. CSALÁDI TAPASZTALAT Saját otthoni tapasztalatai alapján a kaliforniai Santa — Szégyelltem, de nem akart többet adni. ★ — Miért akar elválni a férjétől? — Azért bíró úr, mert amikor az ölébe ülök- min­dig levelet kezd diktálni ne­kem. ★ — A legjobb virágföldet úgy kapja, ha olyan keve­réket készít, aminek egy- harmada érett trágya, egy- harmada tőzeg, egyharmada homok és egyharmada szán­tóföld, — mondja Kolienko kertész a szomszédnak. — De hisz ez már négy harmad rész! — Na és, legalább na­gyobb virágai lesznek. ★ — Ha már olyan ostoba vagy, hogy mindent elfelej­tesz, írj fel magadnak min­dent, úgy mint én! — mond­ja az apa a fiának. Crúz város bírája, Harry Brower megtagadta az együttműködést a bíróságon feleségével, akit beválasztot­tak az esküdtek közé. Lépését a következőképpen indokol­ta meg: ,,Te figyelemre sem méltatod azt, amit én otthon mondok. így semmi alapom sincs azt hinnem, hogy épp ott fogsz meghallgatni.” NÉGYLÁBÚ CSEMPÉSZEK Az egyiptomi Matruhában a helyi csempészek különle­gesen idomított szamarakat alkalmaznak az áru határon átjuttatására. A csacsik önál­lóan járnak-kelnek a hatá­ron, ráadásul meglehetősen nehéz útvonalakon keresztül is sikeresen átjutnak. A sza­marak olyan okosak, hogy ha meghallják a közeledő re­pülőgép zaját, megállnak egy helyen, mint akit odaszegez­tek. így a pilóták nem veszik észre őket. A négylábú csem­pészek ára azonban százszor magasabb közönséges tár­saikénál. Hírek A MUNKAVÉDELEM 1978. I—III. n. évi helyzetéről adott számot középvezetői értekez­leten Végh Attila biztonsági megbízott. Mint elmondotta, a vállalatnál a munkavédel­mi helyzet az év eltelt idő­szakában jó volt. Hat baleset fordult elő, s a kieső munkanapok száma 30. Figyelmeztetésként elmond­ta. hogy ezek a balesetek is többnyire a dolgozó nem megfelelő magatartásának következményeként fordul­tak elő. SZEMÉLYI VÁLTOZÁS- ra került sor. A vállalatunk­tól kilépő Sóki Mihály mű­szaki osztályvezető helyére 1978. október 15-től, 1979. de­cember 31-ig Tarnóczi Tibor elektromérnök, energiaellá­tási művezető kapott meg­bízást. Amikor mindkét kollé­gánknak sikereket kívánunk új munkakörükben. Sóki Mi- hálytól, mint az üzemi lap szerkesztőbizottságának egyik igen aktív tagjától is búcsú­zunk, és köszönjük a lap szerkesztésében, kifejtett se­gítőkész munkáját. A Vöröskereszt vállalati szervezete eredményes vér­adást szervezett ez évben is. Az előző évektől eltérően azonban ez évben a véradó állomáson történt a vérvétel, s ez a kezdetkor olyan aggo­dalmat keltett, hogy esetleg visszaesik a véradás. Nem így történt! A legutóbb ka­pott információ szerint ez évben 58 liter vért adtak a dohánygyáriak, s ez 16 szá­zalékkal haladja meg az elő­ző évit. A Marie Curie és a Petőfi komplex szocialista brigádok között kialakult jó kapcsola­tot tovább erősítették. Közö­sen szerveztek társadalmi munkát az öregek szociális otthona bútorainak festésé­re, frissítésére. A hasznos együttműködést hangulatos szalonnasütés tette kellemes­sé a munkában részt vevők számára. íS A debreceni Déri Múze­um kiállítása nyílt meg, XX. századi debreceni művészek grafikáiból a nagy kultúrte­remben, amelyet dolgozóink nagy számban kerestek fel. A megnyitón tájékoztatást kaptunk a grafikai eljárások műhelytitkairól. A varróklub ismét meg­kezdte működését. Az érdeklődők részletes felvilágosítást Barta Judit művelődési előadótól kaphat­nak. EGRI POHANYGYÁR az Egri Dohánygyár lada. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: 3398. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger. Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Vilcsek János. Szót kérek SZÍNES SZOVJET FILM A mű főhőse egy iparváros tanácselnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője. Érett asszony, aki a közös­ségért vállalt önfeláldozó munkában találja meg élete értel­mét. A köz javára végzett munka átsegíti őt a magánélet nehézségein is. A kétrészes film végigkíséri az asszony küzdelmes, meg­próbáltatásokkal teli életútját. A kezdő képsorokban a Kreml hatalmas üléstermében a küldöttek között látjuk, s innét peregnek vissza életének jelentős eseményei, állomásai. Fia tragikus szerencsétlenség következtében meghal, majd újabb képsorok villantják fel fölemelkedésének mozzanatait, míg végül is megtalálja élete értelmét, s hivatalos teendői mel­lett arra is szakít időt, hogy foglalkozzék az emberek örö­meivel, gondjaival. A jelenhez közelít a történet, az asszony már egy iparvá­ros tanácselnöke, aki szeretné megvalósítani elgondolásait. Mert jónak tartja. Mert hisz benne. Egy híd és egy új város­rész tervéről van szó. Méréseket végeztet a folyóparton, és lelkesen készül arra. hogy elképzeléseit a hivatalos fórumo­kon is elfogadtassa. Ugyanakkor otthonában nehezen tudja összhangba hozni társadalmi funkcióit az anya- és a feleség­szereppel. Mindez konfliktusokat szül, és rá kell döbbenie, hogy családi boldogsága veszélyben van. Elérkezik a nagy nap Uvarova számára. Hivatalos fó­rum tárgyalja a hídépítés ügyét. Az elnöknő bízik abban, hogy kedvező döntés születik, de csalódnia kell. A tervet egyelőre elutasítják, megvalósítása csak a következő ötéves terv során esedékes. Ám Uvarova nem egykönnyen adja fel a harcot. A Kreml üléstermében — ahová visszatérnek a képsorok — felírja egy cédulára: Szót kérek, és az elnökséghez küldi. A filmet Gleb Panfilov rendezte. Az asszonyt a rendező felesége Inna Csurikova játssza. Szerepel a filmben Vaszi- lij Suksin is. íme egy részlet Inna Csurikova nyilatkozatából: •’Ez a film vallomás — ha úgy tetszik —, önvizsgálat, melyben felmerülnék a női egyenjogúság, a szocialista tár­sadalomépítés kérdései, s a rendező az ember önmagával vívott harcát, az élet bonyolultságát és sokrétűségét érzé­kelteti. De legfőbb célja alighanem az, hogy rámutasson: 'napjaink kommunistái éppoly nehéz és igényes feladatok előtt állnak, mint elődeink a forradalom idején.” — B — Választ kaptunk Fogtál tegnap halat? Egyet sem. Érdekességek, furcsaságok

Next

/
Thumbnails
Contents