Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-10-01 / 10. szám
Á szervezeti korszerűsítés tapasztalatai A vállalatunk egészére vonatkozó szervezetfejlesztés, szervezeti korszerűsítés egy 1976-os döntés alapján kerül folyamatos megvalósításra. E megvalósítási folyamatban az elmúlt évben több változtatásra is sor került. így például a Minőségellenőrzési osztály és a Laboratórium összevonása, a Munkaügyi és a Bérelszámolási osztály összevonása, az Anyag- és Áruforgalmi osztály és a Szervezési osztálynak a műszaki igazgató-helyettes irányítása alá kerülése. EZ ÉVBEN a Műszaki osztály és a TMK-műhely összevonására, ill. szervezeti korszerűsítésére került sor. Az eredeti terv szerint ezen összevonást 1978. július 1-én kellett volna megvalósítani. E tervtől eltérően a megvalósítást ez év február Utol kell biztosítani. Az összevonás a vállalati szervezeti korszerűsítésre jóváhagyott szervezeti felépítés szellemében, annak kisebb módosításával került kidolgozásra és jóváhagyásra. A jóváhagyott vállalati szervezeti korszerűsítés szerint két önálló csoportot kellett volna kialakítani, még pedig műszaki feljesztési — beruházási csoportot, valamint az üzemfenntartási csoportot. Ez a célkitűzés azt tartalmazta. hogy a későbbiekben a két csoport önálló osztályként fog majd funkcionálni. A megvalósítás során ez az út nem volt járható, döntően személyi problémák miatt. Ehelyett az öt művezetős rendszert az öt csoportra való bontás útját választottuk, mely azonban tartalmazza a távlatban elérendő célt, azt, hogy a két önálló osztály megteremtődjön. Az öt csoportos rendszer egymással mellérendeltségi viszonyban áll azzal, hogy azok munkájának, irányításának az összehangolása az osztályvezető feladata. A csoportok élére művezetőd kinevezéssel rendelkező vezetők kerültek, akik a csoportjuk irányítását, szervezését, vezetését végzik. Az összevonás előkészítését nem tartottam megfelelőnek sem szakmailag sem politikailag. Megítélésem szerint elhamarkodott döntés volt. A szervezeti korszerűsítés féléves előrehozása, a megrövidített idő. az eredményekre is bizonyos mértékben rányomta bélyegét. Döntés során nem számoltunk azzal a ténnyel, hogy a gazdasági döntések meghozatalánál annak politikai vetületét a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni. Ilyen előzmények után a szervezeti korszerűsítés, az összevonás 1978. február 1- től megvalósult, annak személyi, jogi, tárgyi feltételei döntően biztosítva lettek. Az összevonás hátrányaként az alábbiakat szeretném megemlíteni, hogy a további szervezeti korszerűsítés során az ilyen hibák elkerülhetők legyenek. Nem volt blztositva a kinevezett új vezetők részére, hogy — a megváltozott) munkájuknak megfelelően — a szükséges ismereteket megszerezzék. Ebből az következett és még ma is fennál, hogy a jogok és kötelezettségek, a felelősségvállalás mértéke és aránya nem egységes minden művezetőnél. A társadalmi és tömegszervezetek atapszervezeteW- nek átrendezése sem került megvalósításra a szervezeti korszerűsítéssel egyidőben, hanem cak egy későbbi időpontban. Helytelen volt az a döntés is, hogy a cigaretta-előkészítési TMK, valamint a filter- gyártási TMK maradjon saját osztályuk irányítása alatt. Különös tekintetben helytelen volt ez a cigaretta-előkészítés vonatkozásában, hiszen a termelőberendezések jelenlegi műszaki állapota ebben az üzemrészben a legelmaradottabbak. Tisztázatlan. vitás személyi ügyek jelenleg is fennállnak, melyek egyrészét a múlt örökségei, másrészt pedig az átszervezési időszak kapkodásából adódtak. Hátrányos volt az a döntés, hogy az átszervezést létszámbővítés — új felvétel nélkül — kellett megvalósítani. E hátrányos jelenség hosszú idő alatt, kitartó, szívós munkával megváltoztatható, azonban egy időre az eredményre gyakorolt hatásuk kedvezőtlen. Ezen konfliktusokat fel kell oldani. Természetesen helytelen volna, ha a szervezeti korszerűsítésnél csak a hátrányos, negatív jelenségeket emelném ki, hiszen e korszerűsítésnek főbb eredményei már ez Idő alatt megmutatkoztak. Ezekre az eredményekre szeretném most a figyelmet felhívni, amelyek a leginkább éreztetik hatásukat. A VÁLLALAT ÖSSZES állóeszközeire vonatkoztatva döntően sikerült megvalósítani az egységes karbantartási és irányítási szemléletet. Az elvégzendő feladatok. jobb. arányosabb elosztásával, a meglévő létszámok átcsoportosításával a teljesítmény növekedett, az egyenletes leterhelés minden területen jobban biztosítható. A tervszerű megelőző karbantartások összhangjának megteremtésével a határidők pontos betartása megvalóíst- ható. Az ezen a területen dolgozók optimális létszámának szinten tartását sikerült elérni. A több szakmát igénylő feladatok, munkák elvégzése során a feladatok és a szakmák térbeni, időbeni koordinálása kedvezőbb. Az alkatrészgyártás és gazdálkodás már is kedvező eredményeket mutat, a hiányzó alkatrészféleségek csökkentek, ugyanakkor a nem használható alkatrészek selejtezésre kerültek. Az alkatrészek meózása, tételenkénti, darabonkénti átvétele is jelentős előbbre lépést eredményezett. A karbantartás területén foglalkoztatott különböző szakmáknál meglévő jelentős és indokolatlan bérdifferencia az egységes bérfejlesztési keretből hosszú távon megszüntethető. A premizálás és a jutalmazás is az egységes rendszerben jobban megközelíti a munka szerinti elosztás elvét, mint akkor, amikor külön- külön csoportok voltak. Mindemellett természetesen a szervezettségi színvonal, a munkaidő kihasználását, az anyagellátást, a váratlan eseményhez Való gyors alkalmazkodást, a rugalmas létszám-átcsoportosítást, mind, mind pozitívan befolyásolta a szervezeti korszerűsítés. A jövőben elvárható feladatok közül szeretÜlésezett a Műszaki Konferencia 1978. szeptember 25-én, tartottuk meg a III. negyedéves műszaki konferenciát. A tanácskozáson kiemelt helyet kapott a minőség, a Románc cigarettaelőállítás és a vágófólia-felhasználás problémaköre. A műszaki konferencia a következő határozatokat hozta: — Az 1979. évi MÜSZINT- TERV I—II—III. tervfejezetének elkészítése. — A cigarettaelőkészítési levélvonal jóváhagyott átalakítási tervének (elhelyezési rajzának) megfelelően az új gépészeti berendezések terveinek elkészítése. — A fűtési szezon csúcsigényű gőzkielégítése érdekében szükséges 1 db 411-es típusú mozdonykazán ideiglenes üzembe helyezése. — A hevesi dohányválogatás időtartama alatt el kell végezni 3 db szivar bábgép középjavítását, 8 db szivar fonógép középjavítását, valamint a szivarelőkészítési gépsor középjavítását — A Románc gyártásának problémáival kapcsolatban szükséges a cigarettaelőkészítés technológiájának, berendezéseinek, az egyes egységek szabályozásának, sitb. felülvizsgálata és ennek eredném kiemelni a tervszerűség fokozását, amellyel együtt jár a munkaidőalap kihasználása, a teljesítmény további fokozódása. A számítógépes alkatrészfeldolgozás megvalósítását, amely a tartalékalkatrészek mennyiségi és értékbeni csökkentését eredményezheti. TOVÁBBRA IS ALAPVETŐ elvárás tőlünk, hogy a vállalat műszaki-fejlesztési beruházási, üzemfenntartási és energiaellátási tevékenységünk keretén belül a mindenkori vállalati igényekhez alkalmazkodva rugalmasan az optimálisát biztosítsuk. Mindez elképzelhetetlen a vállalat gazdasági vezetése részéről a tömegszervezeti vezetés részéről adódó segítségnyújtás nélkül. — Siti — Bérrendszerek, bérformák A munkabérek egymással szorosan összefüggő funkciója az elosztás és az ösztönzés. Az elosztási funkció azt a fontos követelményt érvényesíti, hogy a munkabérek színvonala — hosszabb távon — valamennyi foglalkoztatott rétegnél arányosan növekedjék. Az ösztönzési funkció társadalmi méretekben a munka mennyiségi, minőségi és gazdaságossági jellemzőinek javítását, a gazdasági növekedés gyorsítását és ezen keresztül az életszínvonal emelését hivatott előmozdítani. A munkabér e két funkciójának hosz- szabb távon egymással összhangban kell lennie. A munkabér formáját tekintve a szocializmusban is lehet időbér vagy teljesítmény, ill. a a kettő kombinációja. IDŐBÉR az a széles körben alkalmazott munkabérforma, amelynél a dolgozó keresete a megállapított személyi alapbértől és a munkában töltött időtől függ, azt közlenül nem befolyásolja a dolgozó munkában elért teljesítménye. Időbér esetén a munkateljesítmény csak hosszabb idő átlagában jut kifejezésre a keresetben oly módon, hogy a rendszeresen jó munkát végzők számára magasabb, a gyengébb teljesítményt nyújtók részére alacsonyabb időbért állapítanak meg. Az időbér legelterjedtebb változatai az órabér és a havibér. Az időbér a munkások, a havibér az alkalmazottak részére jellemző munkabérforma. Minthogy az időbéres dolgozók keresetét a mennyiségi és a minőségi teljesítmények közvetlenül nem befolyásolják, ennél a bérformánál a személyi alapbér ösztönző megállapításának különös jelentősége van. A megállapított alapbérnek tükröznie kell a szak- képzettséget, a gyakorlatot, az önállóságot, a kezdeményező készséget, szorgalmat, valamint a képességek és tulajdonságok hosszabb távú realizálódását a végzett munkában. Az időbér tiszta formáját a munkások bérezésében kisebb gyakorisággal alkalmazzuk, mert nem ösztönöz eléggé a teljesítmények növelésére. A fizikai dolgozók 33 százaléka elsősorban magas minőségi követelményű munkakörben dolgozó munkairányítók, csoportvezetők és a műszaki fejlesztés, az üzem- fenntartás területén dolgozó szakmunkások, továbbá az olyan területek segédmunkásai dolgoznak időbérben, ahol a munkateljesítmények közvetlenül nem mérhetők. A nem fizikai, (szellemi) dolgozók 100 százalékban havidíjasok. TELJESÍTMÉNYHEZ KAPCSOLT IDŐBÉR olyan bérforma, amelynél az időbért meghatározott teljesítménykövetelmény teljesítése arányában fizetjük ki. A fizikai dolgozók 37 százaléka dolgozik teljesítményhez kapcsolt időbérben, akik munkájukkal közvetlenül befolyásolják a termelés meny- nyiségének és minőségének alakulását, azonban munkateljesítményük közvetlenül nem mérhető. Teljesítményhez kapcsolt időbéres munkakörökben dolgoznak a munkairányítók, csoportvezetők, átvevők, a TMK-ban dogozó szakmunkások, továbbá a termelést közvetlenül kiszolgáló betanított- és segédmunkások. Teljesítménybér fogalma alá sorolhatók azok a bérezési formák, amelyek alkalmazása esetén a kereset vagy annak egy része közvetlenül a teljesítménytől függ. Megfelelő formában történő alkalmazás esetén ösztönzést gyakorol az adott munkánál vagy munkakörben a legfontosabb gazdasági célok elérésére. A teljesítménybér legelterjedtebb, legismertebb formája a darabbér. Elsősorban a mennyiség növelésére ösztönöz. a munkák kategorizálására épül. Lényeges, hogy megbízható munkanormák (ami az az időmennyiség, amely meghatározott termelési feltételek mellett szükséges valamely adott munka előírt minőségű elvégzéséhez illetve az a munkamennyiség, amelyet valamely időegység alatt el kell végezni), álljanak rendelkezésre, és pontos mennyiségi és minőségi ellenőrzés és átvétel biztosítva legyen. Fizikai dolgozók 30 százaléka egyenes darabbérezési formában dolgozik, a cigarettagyártáson, filtergyártáson, és a szivarágazaton a közvetlen termelő tevékenységet végzők. KOMBINÁLT BÉREZÉS a darabbér speciális formája. A mennyiség növelését célzó érdekeltséget) a minőség vagy gazdaságosság javítását célzó ösztönzéssel összekapcsoló bérformák. Vállalatunknál sajátságos a DH-munkarendszer érvényesítése a bérezésben, nevezetesen a minőségi bérezés, ami konkrétan darabbér minőségi prémjjjjpmal kombinálva. A munkás keresetét a darabbéren kívül a minőségi prémiumfeltétel teljesítése; tehát a minőségi prémium is befolyásolja. A darabbér ösztönöz a mennyiségi, a prémium a minőségi teljesítésre. MINŐSÉGI BÉREZÉSBEN dolgoznak a cigaretta-előkészítőben, gyártáson, csomagoláson és a filtergyártáson darabbéres munkakörökben dolgozók. dr. Polgáry Lászlóné munkaügyi ov. ményei alapján javaslattétel egyes módosításokra. — A Milde Sorte előállításához szükséges olyan megoldás bevezetése, mely biztosítja a klímazónát kialakító tüskék egyforma magasságának beállítását és ezáltal a megfelelő lyuknagyságot és mélységet. — 1978. december 15-ig meg kell szervezni a ifjúsági parlamentet. — Meg kell szervezni a fürdő-öltöző műszaki átadása utáni költöztetését. — Még ebben az évben újítási ankétot kell szervezni, és amennyiben a feltételek rendelkezésre állnak. ezen az ankéton alakuljon meg az „Újítók köre”. — A KMP megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére DH-vetélkedőt kell szervezni a brigádok részére. — Meg kell vizsgálni egy kerettöltő berendezés házi előállításának lehetőségét. Külön figyelemmel kell kísérni, hogy milyen alkatrészek biztosítása lehetséges haáai forrásból, il-letve melyeket szükséges importból beszerezni. — A pécsi és egri tapasztalatok felhasználásával felül keli vizsgálni a Románc cigaretta gyártástechnológiáját. és javaslatot kell kidolgozni az esetleges módosításra. Ezek a legfontosabb fel* adataink az év befejező negyedében, teljesítésük mindenképpen szükséges, hogy a vállalatról az év befejezése után elkészítendő értékelésben újra több területen végbemenő előrelépésről számolhassunk be és, hogy a területi és ágazati irányító szerveknek is hasonló véleménye legyen munkánkról. Takács György Kg. csop. vez. Dohányipari KISZvezetőképző tábor Szeptember 12—16 között Balatonszabadiban került sor a Dohányipari KlSZ-vezető- képző tábor lebonyolítására. A kellemes környezetben megrendezett táboron 30 KISZ-fiatal vett részt, akik Debrecenből. Budapestről, Szolnokról, Pécsről, Sátoraljaújhelyről, Nyíregyházáról és Egerből jöttek. Az Egri Dohánygyárat öten képviseltük, Czeglédi László, Tóth Tibor. Lezsák Sándor, Kiss Albert és Barta Judit. Az előre megkapott tematika szerint igen komoly munka várt ránk. Reggel 8 órától délután 5 óráig előadásokon vettünk részt, s csak ezután kerülhetett sor egy kis kikapcsolódásra. A vezetőképző tábort Bor- dács István műszaki igazgató nyitotta meg. A megnyitót követő előadásában az V. ötéves terv eredményeiről, feladatairól beszélt. Délután Csápenszky László a Debreceni Dohánygyár PB-titkára tartott előadást a pártszervezetek feladata az ifjúsági törvény végrehajtásában címmel. Az első munkanapot Czeglédi László VIT élménybeszámolója zárta, amit mindannyian kíváncsian hallgattunk. Este a debreceniek disöo-programjára táncolhattunk. A második napon Csépi Lajos a KISZ KB munkatársa az ifjúsági parlament előkészítésének feladatairól beszélt, majd Balázs József a Magyar Külügyi Intézet Konzuli Osztályvezetője válaszolt az aktuális külpolitikai kérdésekre. A fiatalok vezetővé válásának folyamata az Egri Dohánygyárban címmel dr. Domán László igazgató tartott előadást. Délután k’éftilt sor a FÓ- RUM-ra, amelyet mindenki nagyon várt. Itt lehetőségünk volta minket érintő és érdeklő kérdések feltételére. A válaszokat Bordács Istvántól. Kovács Jánostól, Héjas Ferenctől, Kovács Gyulától, dr. Domán Lászlótól, Várhelyi Józseftől, Csépi Lajostól és Csápenszky Lászlótól kaptuk. A legtöbben az új gépek, berendezések iránt érdeklődtek. Az esti kikapcsolódást Diny- nyés József nagysikerű pol- beat műsora biztosította. Néhány dalnál a közönséget is sikerült megénekeltetnie. Szatirikus és politikai jellegű számait többször visszatapsoltuk. A harmadik napon Dián Gábor az Országos Vezetőképző munkatársa a vezetési módszerekről és szituációkról tartott előadást, majd ezt délután konzultáció és gyakorlati foglalkozás követte. Szerencsénkre délutánra elcsendesedett az addig viharos erejű szél, s így egy kétórás vitorláskiránduláson pihenhettük ki magunkat. Utolsó napon délelőtt a Siófoki Városi KISZ-Bizott- ság titkára és Szarvas István a NYIDOER PB. titkára volt vendégünk. Ebéd után volt a tanfolyam értékelése, zárása. Itt néhányan elmondták véleményüket, észrevételeiket a tanfolyamról, mi az amit hasznosítani lehet a következő tanfolyam megrendezésekor, s mi az amit másként kell majd csinálni. Szombaton a debreceniek szervezésében egy hangulatos Balaton körüli kiránduláson vettünk részt. A sűrű program mellett azért volt módunk a Balaton adta lehetőségeket is kihasználni, bár az idő nem nagyon kedvezett nekünk. A bátrabbak nem riadtak vis«- sza a 15 fokos Balaton-víz- től sem. Ügy érezzük, hogy igen színvonalas, elméleti és gyakorlati munkánkban egyaránt hasznosítható vezetőképző tanfolyamon vettünk részt. Barta Judit A szakszervezeti könyviár az őszi—téli hónapokra felfrissített könyvállománnyal várja kedves olvasóit. Nyitva: kedden és pénteken 11—12 óráig. DOHÁNYGYÁR
