Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-08-01 / 8. szám

HP EGRI DOHÁNYGYÁR AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA VII. évfolyam, 8. szám ÁRA: 1.— FORINT 1973. augusztus hó Feladataink az év hátralevő részében Magunk mögött tudjuk az 1978. év több mint felét. Vizs­gálva féléves eredményein­ket, az elemzésből adódnak további feladataink. S hogy mik ezek, melyek az év hát­ralevő hónapjaiban a legfon­tosabb tennivalóink, erre szeretném felhívni vala­mennyi dolgozótársam figyel­mét. T ermelési tervünket mennyiségben és mi­nőségben teljesítettük. így szól az 1978. első féléves ter­melésünkről készített jelentés. Kedvezően és hatékanyan alakultak eredményeink. Ke­vesebb a balesetek következ­tében kiesett munkanapok száma, mint amennyi a bá­zisban volt. Egy vállalat ter­melésének az értékelésénél a fenti mondatok megnyug­tatóak, de semmi esetre sem ad okot a túlzott elégedett­ségre. Egy jól termelő, jól szervezett vállalat munkájá­nak részletes elemzésénél is találunk olyan kisebb-na- gyobb hiányosságokat, me­lyek kiküszöbölésével az eredményeket lehet javítani. Vizsgálva első féléves mun­kánkat megállapítjuk, hogy van bőven tennivalónk: — fokozni kell termelé­sünket; — javítani gyártmányaink minőségét; — növelni kell termelé­kenységünket és — csökkenteni az import­anyagok beszerzését, felhasz­nálását ; — készletgazdálkodásunk is javításra szorul. Termelésünk mennyiségi túlteljesítésére elsősorban azért van szükség, mert a második félévben termékeink összetételében — tröszti uta­sításra — számunkra kedve­zőtlen változás történt. Eredeti éves tervünkben 800 millió db Románc, 1820 millió db Symphonia terme­lése szerepelt. Ezt változtat­ták meg — tröszti érdekek miatt — 1590 millió db Ro­mánc és 1168 millió db Symphonia cigarettaterme­lésre. Miért kedvezőtlen szá­munkra ez a programmó­dosítás ? Elsősorban azért, mert a Románc cigaretta termelési értéke alacsonyabb, mint a Symphonia cigarettáé. A Románc cigarettánál keve­sebb a vállalati nyereség- tartalom, nem is beszélve ar­ról, hogy a Románc cigaretta gyártása sokkal jobban igénybe veszi a gépet, többet kell javítani, romlik a gépek kapacitás-kihasználása is. Ezeket a kedvezőtlen hatá­sokat tudjuk mérsékelni. Gyártmányaink minősége a muntatószámok kiértékelé­se alapján kedvező képet mutat. Ez viszont nem je­lenti azt, hogy ne akadna olyan cigaretta, melyet a fo­gyasztók kisebb hibájuk mi­att nem kifogásolhatnak. Éppen ezért a jövőben is mindent meg kell tennünk, hogy a fogyasztók elismeré­sét, megelégedettségét termé­keink minőségével továbbra is megtartsuk. Mert azért valljuk be mindannyiunk­nak jó érzés, amikor a ve­vők egri Symphóniát, egri Fecskét kérnek. Amire az elkövetkező idő­szakban fokozott figyelmet kell fordítanunk az — többek között — a termelékenység alakulása. Tulajdonképpen már éves feladattervünk is meghatározta az élőmunka hatékonyságának olyan mér­tékű növelését, hogy a több­lettermelési érték 100%-át a termelékenység emelkedése biztosítsa. Lényegében a ter­vezett termelékenységünket teljesítettük, ill. túlteljesítet­tük 0,2%-kal, de ami egy ki­csit rontja a képet, az, hogy a termelékenység mutatói bázishoz — tehát az előző év azonos időszakához képest — kedvezőtlenül alakultak. Most a III. n. évben meg lesz a lehetősége annak hogy a létszám tervszintre történő beállításával egy intenzívebb termelékenység alakulását biztosíthassuk. Ehhez termé­szetesen minden munkahe­lyen fegyelmezett munkavég­zésre, a munkaidő mainál jobb kihasználására lesz szükség. Érdekünk ez annál is in­kább. mert a tröszti belső érdekeltségszabályozás ér­telmében, a termelékenység­alakulás, a nyereségrészese­dés vállalatok közötti felosz­tásának egy elég jelentős té­nyezője. A takarékos importanyag­gazdálkodás szintén a kieme­lendő feladataink közé tar­tozik. Már eddig is szorgal­maztuk, de a jövőben mégin- kább fokozni kell azt a te­vékenységet, amely a tőkés segédanyagimport erőtelje­sebb csökkenését eredménye­zi. Ezen anyagok helyett ha­zai, vagy szocialista orszá­gokból származó anyagok be­szerzésével, azok gazdaságos felhasználásával (különösen a papíranyagok, ragasztók, lenszalag és gépalkatrész) ja­vulást kell elérnünk az im­portanyag-felhasználás és ezzel együtt a készletgazdál­kodás vonatkozásában. Fel kell hívnom a figyel­met erre annál is inkább, mert a készletgazdálkodás javítására a tröszti ellenőr­zés során is felhívták a vál­lalat figyelmét. A vizsgálat ugyanis megállapította, hogy a dohányipari vállalatok fog­lalkoznak ugyan az elfekvő készletek, az inmobil anya­gok, eszközök feltárásával, hasznosításával, de nem elég rendszeresen és következete­sen. El kell érni, hogy ez a munka rendszeres, tervszerű és folyamatos legyen, képez­ze az anyaggazdálkodás szer­ves részét, hogy inmobil anyagokra a vállalat pénz­eszközeit fölöslegesen ne kelljen lekötni! Figyelmet kell fordítani továbbra is a dohányanyag- megtakarításra, a selejt csökkentésére, minthogy a dohány a legnagyobb költ­ségtényezője termékeinknek. Feladataink olyan sokrétű­ek, hogy valamennyi felsoro­lására nincsen mód, de szük­ség sem. A tennivalóinkból kiraga­dott néhány főbb terület fel­adatainak megvilágítása is úgy vélem felkelti a figyelmet a vállalat minden szintjén, hogy munkánkat a kedve­zőbb eredmények elérése ér­dekében hogyan szervezzük, mit kell tennünk. C hhez az szükséges, " hogy mindenekelőtt a szocialista brigádok, az üzemrészek DH-akcióbizott- ságai vizsgálják meg vállalá­saikat, feladattervüket, azok teljesítési fokát, további munkájukat úgy szervezzék, hogy ezzel a vállalati célki­tűzések és feladatok mara­déktalan teljesítését biztosít­sák. Ez mindannyiunk közös érdeke, s ehhez kérem vala­mennyi dolgozótársam be­csületes munkáját, támogatá­sát. Huszti Ferenc műszaki, termelési igazgató- helyettes MarBboro Világmárka az Egri Dohánygyárban Az elmúlt hónapban — a hosszabb előkészületek után — megkezdtük a világ szinte valamennyi országában for­galmazott Marlboro gyártá­sát. Magyarországon első ízben állítottunk elő armerikai li- cenc alapján készített ciga­rettát. Ezúttal is — s már szinte hagyományosan — Ruby István termelési osz­tályvezetőhelyettest kértük meg, hogy ismertesse olva­sóinkkal új termékünk leg­jellemzőbb adatait, tulajdon­ságait. A Marlboro 85 mm hosszú­ságban készül, 20 mm-es ace- tát filterrel és háromrétegű csomagolásban. A felhasznált anyagokat a partner bocsátja rendelke­zésre. A Philip Moris cég, amellyel a licencszerződést kötöttük, a világ legnagyobb cigaretta-előállító vállalata. Egy évi termelésük 1,2 bil­lió darab. Forgalmazott ter­mékeik közül legnagyobb népszerűségnek a már több szocialista államban is előállí­tott Marlboro örvend. Ez a gyártmány annak el­lenére, hogy nem sorolható az európai blendcigaretták típusába, főleg az erősebb cigarettákat kedvelő fogyasz­tók körében népszerű. Dohányanyaga felvágott állapotban kerül hozzánk, igen alacsony kocsánytarta- lommal. Mint általában az amerikai termesztésű dohá­nyoknak, az égőképessége ki­váló. Nagyporozitású papírral ké­szül, amely elősegíti, hogy a főfüstben kevesebb kátrány és nikotin jut a fogyasztó­hoz. Ennek a terméknek a forgalomba hozatalával első­sorban azoknak a fogyasz­tóknak az igényét akarjuk kielégíteni, akik tartalmas, jó illatú, de ugyanakkor vi­szonylag magasabb nikotin­tartalmú, másszóval erősebb cigarettát igényelnek. Fo­gyasztói árszintje lényegesen alatta marad a hasonló jelle­gű, vagy éppen azonos im­porttermék árának. Technológiailag és műsza­kilag felkészültünk, hogy a várható fogyasztói igényeket teljes egészében kielégítsük. A felsoroltak szerint re­méljük, sőt biztosak vagyunk benne, hogy ennek a termék­nek hazai előállítása szük­ségtelenné teszi a Marlboro cigaretta importját. Vendégek a Játékszínből Az jimmár hagyományossá váló Agria-napok program­jában mi — az Egri Dohány­gyár dolgozói — is a hagyo­mányainkhoz sorolhatjuk, hogy az Agria Játékszín szí­nészei nemcsak szórakoztatá­sunkról gondoskodtak, ha­nem szabad idejük egy részét feláldozva felkeresik üze­münket, hogy közelebbről is megismerhessük egymás munkáját, terveit, gondjait. Így volt ez az idén is. Rom- hányi László rendező és Sza­bó Gyula érdemes művész, több színművészeti főiskolai hallgató társaságában látoga­tott el hozzánk. A színészvendégeknek dr. Domán László igazgató tar­tott tájékoztatót a vállalat helyzetéről, eredményeiről és gondjairól. Meglepett minket az a szé­les skálájú érdeklődés, amit vendégeink mutattak. A kér­dések záporoztak jobbról, balról: — melyik a legnyeresége­sebb termékünk, — miért nem lehet mindig Helikont kapni, — mi a különbség az egri Symphonia és debreceni kö­zött (mert nem egyforma), — miért lehet Budapesten kevés egri Fecskét kapni, — igaz-e, hogy a Marlboro teljes egészében eredeti im­portanyagból készül, s csak a feldolgozás magyar, ill. eg­ri, mennyit keres egy jó szakmunkás és mennyit egy gépmunkásnő, — stb., stb. A tájékoztatót gyárlátoga­tás követte, ahol kedves is­merősként (több helyen pu­szival) üdvözölték a vendé­geket. A csodálkozás csak fokozó­dott, ahogy a technológiai vonalon haladtunk. A szép színes termek, az okos gépek mellett vendégmarasztaló volt a dolgozók (és főleg a nődolgozók) kedvessége. Szabó Gyulánál fénykép nem lévén, puszival kárpó­tolta a fényképkérőket. Kellemes órákat töltöttünk együtt. Végezetül a vendég­könyvbe a kövekező frappáns bejegyzést tették: „Most, hogy mindent lát­tam ... ezután is dohányoz­ni fogok!’’ Tisztelettel: Szabó Gyula Romhányi László, Gyapai Márton és válogatott legényei nevében írt köszönő szavakat a baráti fogadtatásért. Kellemes találkozás volt!

Next

/
Thumbnails
Contents