Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
Híjat nyertek ym#: a -mm má&mm 'Hím m&mmimt »'•'« *0iW£ißt$, H *>W;(ti;.<»S *i.i -utál; **» :;í * &W:4'V ?■' í'í.;. > táj' 'tá/rA SZOT Műszaki—Gazdasági Bizottsága korszerű vezetési és irányítási módszerek pályázatának eredményhirdetése szép sikert hozott az Egri Dohánygyár számára. Két munkatársunk Bárány Tibor és Kocsis József művezetők „Közös erővel a munkások és műszakiak eredményes együttműködéséért” című pályamunkájukkal első díjat nyertek. A díjnyertesek túlzott szerénységgel kitértek a kérés elől: lapunk olvasói számára meséljék el, hogyan történt? Ezért Huszti Ferenc főmérnököt, a SZOT Műszaki—Gazdasági Bizottságának tagját kértük meg, informálja lapunkat a pályázat értékeléséről. A Bizottság a SZOT Titkárságának jóváhagyása alapján 1977 márciusában hirdette meg a pályázatot, amelynek az volt a célja, hogy elősegítse a vezetési, irányítási módszerek korszerűsítését és ösztönözze a pályázók saját gyakorlati tevékenységében azok érdemi érvényre juttatását. Elő kívánta segíteni, hogy minél több kollektívában. üzemi közösségben alakuljon ki példamutató gyakorlat a munkások és a műszaki— gazdasági szakemberek eredményes együttműködésében. Cél volt az is, .hogy az e téren kialakult jó módszerek feltárását, megismerését és szélesebb körű elterjesztését egy ilyen pályázattal is elősegítsük. összesen 116 pályamunka érkezeti be, s ezek legtöbbje kollektíva munkája volt, minek következtében mintegy 500-an vettek részt a pályázaton. A beérkezett pályamunkákról elmondható, hogy színvonalában jó, tárgykörében változatos, szemléletében és gyakorlati eredményeiben figyelemre méltóan érdekes a kép, amit mutat. A zsűrizés több lépcsőben folyt, az utolsó lépcsőben 32 pályázat került a 7 tagú zsűri elé, melynek döntése alapján három — 15 ezer forintos — első, és tíz darab — 10 ezer forintos — második díjat adtak ki. I Ezeket azért is mondtam el, hogy így jobban érzékelhető Bárány Tibor és Kocsis József művezetők elért szép eredménye. Pályázatukban tulajdcmképpen a vállalatunknál, a DH-mun- karendszer bevezetésével új tartalmat kapó üzemi demokrácia és a vezetés kapcsolatának, kölcsönhatásának kérdéseit dolgozták fel igen színvonalasan. A díjat megosztva kapták, minthogy közös munka eredményével érték el, amihez mindannyian őszintén gratulálunk! A Műszaki—Gazdasági Bizottság ülésének egyik előterjesztése volt a pályázat eredménye és hasznosításának kérdése. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a legjobb pályaösszefoglaló kiadványban való közzététele révén történő hasznosítására, valamint hasonló témakörű pályázat 1979. évben történő ismételt meghirdetésére javaslatot dolgoz ki és terjeszt a SZOT Titkársága elé. — BM — Műszaki feladataink Vállalatunknál megvalósuló üzemi demokrácia legmagasabb szintű fóruma — a Műszaki Konferencia — 1978. június 19-én tartotta I. féléves tanácskozását. A szokásos napirend szerint megtárgyalta az elmúlt félév termelési, gazdálkodási tevékenységét, tapasztalatait. Borra vette az előző konferencia határozatait és azok teljesítését elfogadta. Az elkövetkezendő negyedév legfontosabb feladatait megtárgyalva az alábbi feladatokat tartotta kellően lényegesnek ahhoz, hogy az ügyintézők általános feladatán felül, még ezen a szinten is feladatul tűzze ki. és a számonkérést is biztosíthassa a maga számára. — A biztonságos gőzter melés és szolgáltatás érdekében az I-es számú kazán felújítását, nagyjavítását és szerkezeti vizsgálatát el kell végezni a fűtési szezon megkezdése előtt. — A fenntartási munkák ésszerű csoportosításával el kell érni; hogy a fenntartási költségek a bázis évhez viszonyítva legalább 10 Vokal csökkenjenek. Ésszerű átcsoportosítás és költség- csökkentés nem eredményezhet termeléskiesést, illetve termelési zavarokat. — 1978-ban a saját részünkre gyártott viscoz fil- terrúd gyártása mellett államközi szerződés keretében 150 millió db 90 mm-es. valamint tröszti utasítás alapján a Debreceni Dohánygyár részére 135,8 millió db filterrudat kell legyártani. Ennek érdekében a filter- gyártás munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy ezen feladat teljesíthető legyen. A munkaerő ésszerű átcsoportosításával a feladathoz szükséges feltételeket a létszámoldalról is meg kell szervezni. — Az előző Műszaki-. Konferencia határozati pontjaként elkészített — a dohányipar DHl-munkarendszer bevezetéséről szóló — anyag alapján a bevezetésről szóló program kidolgozása, és beterjesztése. — A tröszti szintű minimum eszközforrás-vizsgálat időpontjára a tröszt által előírt eszközszint biztosítása. — Az előző évekhez hasonlóan biztosítani kell a Hevesi dohány megfelelő minőr ségű válogatását, a DDT Vállalat mennyiségi igényeinek figyelembevételével. A munka beindulásáig biztosítani kell a szükséges anyagi és technikai feltételeket. — Az 1977-es kezdeményezés, mely a dohánylechno- lógiai előadássorozattal a szakmai-hivatásbeli általános haladás légkörét kívánta biztosítani 1978-ban nem folytatódott. Tekintettel a növekvő követelményekre és az elért szinten való megállás veszélyére, szükséges azoknak a kereteknek a biztosítása, amelyek ezt a továbbhaladást, biztosítják. Ennek érdekében a következő indítvány elfogadása látszik célszerűnek. 1. Meg kell alakítani az SZVT helyi vállalati/ csoportját, amire a negyedik éve folyó vezetőképzés elég alapot ad. 2. A MÉTE a GTE és az SZVT vállalati csoportjai hozzák létre a MÍESZ válla- laá bizottságát, meiy évenként egészéves programot dolglgoa ki a szakmai továbbfejlődés biztosítására. 3. Az MTESZ-bizottság védnöksége alatt alakuljon meg az Üjítók Köre, mely bizonyos fokú autonómiával saját elnököt és titkárt választ, klubszerű tevékenységet folytat, gondoskodik tagjainak szakanyagellátásáról /műszaki megoldások, szabadalmak/, az újító légkör táplálásáról és bizonyos fokig az újítók érdekvédelméről. — A III. n. év során biztosítani kell 15 millió db Marlboro cigaretta gyártását — A vágófólia felhasználásával kapcsolatos elemzés és ennek alapján javaslat készítése. Figyelembe kell venni a társvállalatok tapasztalatait is. — A nagykarbantartás során a tervtől eltérő eseményt rögzíteni kell írásban — július 31-ig — és a főmérnök elvtársnak átadni. (Valamennyi eseménynaplóban legyen rögzítve.) Természetesen nemcsak ezek a feladataink a III. negyedévre. Mindenkinek a saját területén biztosítania kell a terv által előírt célok megvalósítását, amely csak a vállalat valamennyi szakemberének, dolgozójának összefogásával, együttműködésével érhető el. WIE FE-konfferencid Kőszeg '78 A MAGYAR ELLEM I- SZtRíPAtU Tudományos Egyesület Kőszegen tartotta a 13. Élelmiszeripari Konferenciáját. A konferencián Dr. Kovács Imre MÉM miniszter- helyettes tartott tájékoztató előadást, melynek középpontjában az MSZMP KB. 1978. márciusi határozata alapján megfogalmazott VI. ötéves tervi koncepció állt. Előadásában elmondta, hogy a párt Központi Bizottsága a felszabadulás óta hárorp ízben foglalkozott kizárólag az élelmiszeripari gazdaság kérdésével. Ez is mutatja, hogy gazdasági életünkben igen kiemelt, jelentős szerepe van az élelmiszergazdaságnak. A határozatok: 1957-ben a lenini szövetkezeti elv visszaállítása, felvásárlás a begyűjtés helyett. Ez a határozat „Agrárpolitikai tézisek” címen ismert; 1958 decemberi KB-naia- rozat a tömeges kollektivizálást mondta ki, ezen belül kettős feladatot jelölt meg: — végrehajtani a kollektivizálást, — ezzel egyidejűleg termelésnövekedést elérni. 1964-ben az 1958-as határozat végrehajtását értékelték, s megállapította a KB., hogy az eltelt rövid idő alatt sikerült a kettős feladatot megoldani. Kialakult a nagyüzemi szervezeti keret és ezen az alapon a nyersanyag-biztosítás már az élelmiszeripar hosszútávú fejlesztését is lehetővé teszi. 1978 márciusában értékelte a KB az eltelt másfél évtizedet és pozitív minősítést kapott az élelmiszergazdaság. Ez a KB határozati tartalmában eltér a korábbiaktól — mivel azok főleg a mezőgazdaság kérdésével foglalkoztak — itt már az élelmiszeriparral kapcsolatos feladatokat határozták meg, egységben a mezőgazdasággal, tehát komplexen kezelve az élelmiszergazdaságot. De megjelölték mindazon más ágazatoknak a feladatát is, amelyek az élelmiszergazdaság tevékenységét jelentősen befolyásolják — gépipar, szállítás, külkereskedelem stb. Az élelmiszergazdaság értékelése és jövoneni helyzetének tisztázása azért is fontos, mert a nemzeti jövedelem 20 %-át adja, az összes exportból 25 %-kal részesedik, a tőkés exportban pedig 30 %-os a részesedése. AZ ÉLELMISZEREK IRÁNTI kereslet egyre nő és ez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vonatkozású is, hiszen a népesség növekedése mellett jelentkező mennyiségnövekedés az életszínvonal emelkedése következtében a minőségi igények kielégítésének kérdését is előtérbe helyezi. Foglalkozik a KB határozata azokkal a végrehajtandó feladatokkal, amelyek az V. és VI. ötéves tervi élelmiszeripari fejlesztést jelölik meg. Ezek szerint legfontosabb: erőteljesen növelni az élelmiszer-termelést. A miniszterhelyettes elvtárs elmondta, hogy az élelmiszeripar várhatóan teljesíteni fogja V. ötéves tervét, sőt 1—2%-os túlteljesítés is várható. Ez azonban sajnos nem vonatkozik az élelmiszeripar minden ágára, mert lesznek olyan részterületek, ahol túlteljesítéssel nem lehet számolni. A másik legfontosabb feladat — a KB határozat alapján — a minőség fokozása, jobb beltartalmú, jól tartósított, esztétikusán és higiénikusan csomagolt olyan árukra van szükség, amelyek hosszú időn keresztül megőrzik minőségüket. Olyan termékeket kell előállítani, amelyek nemcsak a hazai igényeket, hanem a külső piac — és ezen belül a tőkés piac — igényeinek is megfelelnek. Az V. ötéves terv során gondok jelentkeztek az alapanyagok béltartalmát és a szállítás ütemességét illetően, valamint feldolgozás után a csomagolással és raktározással kapcsolatban. A HAZAI ELLÁTÁS biztosított, s az egyre növekvő igényeket is ki tudtuk elégíteni. 1980-ig az élelmiszerfogyasztás struktúrája várhatóan eltér a tervezettől. Valószínűleg húsból, borból kevesebb, tejtermékekből nagyobb lesz az igény, mint ahogy terveztük. Jelenleg hazánkban 300 kg az egy főre eső évi élelmiszerfogyasztás, ez várhatóan nem növekszik, de a fogyasztás struktúrája állandóan változik, fokozott szükség van piagas vitamin- és fehérjetartalmú élelmi- szerekre EXPORTTERVÜNKET rubel-szinten az előírtak szerint teljesíteni fogjuk, de tőkésrelációban úgy néz ki, nem tudjuk teljesíteni. Ez komoly gondot jelent, s mindent meg kell tennünk, hogy tőkés exportunkat is terv szerint teljesítsük. A legnagyobb lemaradás 1976 —77-ben volt, bár ez is viszonylagos, mert az előző tervidőszakhoz képest ez is sokkal magasabb. Kimondja a KB határozat azt is, hogy az élelmiszeripar fejlesztése és a mezőgazdaság termelési feladatai között nincs megfelelő összhang. Az élelmiszeripar fejlesztési lehetősége — a tervteljesítés ellenére is — gátja marad ezen összhang megteremtésének 1980-ig. Nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőséget a rekonstrukcióra használjuk fel, kisebb eszközfelhasználással így jelentősen korszerűsíthetünk. Természetesen az élelmiszeriparban is több jelentős — államilag is támogatott — beruházás valósul meg a tervidőszak folyamán — pl. kábái cukorgyár 9 milliárd Ft-os beruházással —. A KB határozat az élelmiszeripar kettős feladatát jelölte meg az elkövetkezendő időre: — elsősorban a hazai szükséglet magas szintű biztosítása, — másrészt gazdaságosan exportálni (akkor kell exportálni, amikor a legkedvezőbben tudunk eladni, de ehhez tárolókapacitás bővítésre is szükség van). A jelszót úgy lehet megfogalmazni, hogy: többet, jobbat, gazdaságosabban! A VI. ÖTÉVES TERVI köz- gazdasági szabályzók is erre fognak a mainál sokkal erőteljesebben ösztönözni. Előadásában kiemelte a miniszterhelyettes elvtárs, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatát javítani kell. Igaz. hogy ezen a téren a fejlődés szembetűnő. A hosszútávra érvényes szerződések arányát növelni kell, ez mindkét részről előnyös és a fej- leaztécbr-* ió támnontul szolgál. Befejezésül a miniszterhelyettes elvtárs elmondta. hogy a magyar élelmiszergazdaság tevékenységét a párt és a kormány elismerte, 1977-ig szén utat tettünk meg. s a fejlődés pozitív volt. Most a KB egy hosszabb időre megszabta a feladatokat. A nMMi/{rMi>l||M mozgalmas pillanatait örökítette men kameránk. A cigarettaágazaton tartott 10 napos nyári nagyjavítás a #* ÍJ«g?}rarognrar>u^ terveknek megfelelően folyt és a július 3-i első termelési műszakban az ágazat megszépülve és felújítva kezdett a II. félévi termelési terv teljesítéséhez. Képünk — balról jobbja — a cigaretta-előkészítési, -gyártási • és -csomagolási munkákból mutat be egyet-egyet. i A feladatok végrehajtásához megvannak a társadalmi. gazdasági feltételek, jó megbecsülésnek örvend az élelmiszergazdaság. Az elkövetkezendő időszak fel- í adatainak megoldásában a Tudományos Egyesület munkámra is nagvmérték- ben számítanak, hiszen eddig is jelentősen részt vett az élelmiszergazdaság feladatainak a megoldásában. A konferencia további részében hozzászólások hang- zet+ak el. majd sor került a MÉTE-titkárok országos értekezletére a konferencia második napján is sok értékes gondolat cserélt gazdát, ( majd Kőszeg városának í megtekintése zárta a kétnapos programot j Huszti Ferenc MÉTE-titkár DOHÁNYGYÁR
