Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
EGRI DOHÁNYGYÁR VII. évfolyam, 7. szám ÄRA: 1.— FORINT 1978. július hó Napirenden: készletgazdálkodás A NÉPGAZDASÁG feladatait csak úgy tudja teljesíteni, ha a termeléshez szükséges anyagkészletek megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állnak. Ma már egyre inkább elvárás minden gazdálkodó szervvel szemben, hogy megfelelő készletgazdálkodást folytasson, a termeléshez szükséges anyag- készletekkel rendelkezzen és a késztermékek volumene a fogyasztási igényekkel minden tekintetben összhangban legyen. A készletekkel való egyre hatékonyabb gazdálkodás kötelezően írja elő a készletek, elsősorban áz anyagkészletek csökkentését, a készletnormák alapján történő termelést. gazdálkodást. A Magyar Nemzeti Bank felmérése és elemzése alapján a termelés fajlagos készletigénye az elmúlt .évek alapján fokozatosan és számottevően mérséklődött. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a készletnövekedés arányát már nem lehet tovább csökkenteni. A készletek belső szerkezetének vizsgálata arra hívja fel a figyelmet, hogy a ■készletek felhalmozódásában az anyagkészletek növekedése volt a meghatározó. A termelés bővülése, az új létesítmények üzembehelyezése, a termelési szerkezet átalakulása a banki becslések szerint a készlet- növekedésnek mintegy 50— —55%-át magyarázza. A fennmaradó . 45—50%. körülbelül fele-fele arányban oszlik meg a világpiaci változások nagyon összetett hatása és a visszatérően jelentkező belső gazdálkodási hibák között. Az általánosan javuló tendencián belül egyes területek készletgazdálkodási fogyatékosságai továbbra is meghúzódnak. Több gazdálkodó egységnél — így vállalatunknál is — tapasztalható, hogy a készletek nagyságát nem minden esetben a számításokkal megalapozott készletnormák határozzák meg. A készletgazdálkodás vizsgálatánál nélkülözhetetlen szempont az anyaggazdálkodás sajátosságait, szerepét és jelentőségét meghatározó tényezők ismerete. MILYEN TÉNYEZŐKRE kell figyelemmel lenni? 1. A vállalat profilja, a gyártmánystruktúra korszerűsítése meghatározza a felhasznált anyagféleségek körét, számát. 2. A tömegszerűség foka hatással van az anyagnormákra, az anyagkészletekre. 3. A szervezeti felépítés, a termelőegységek kapcsolatai, a belső és külső kooperáció mértéke befolyásolja, az anyaggazdálkodás szervezeti rendjének kialakítását, a készletek nagyságát stb. 4. A termékek anyagigényessége, a felhasznált anyagok beszerzési lehetőségei (tőkés vagy szocialista import) meghatározzák az anyagutánpótlási idők hosz- szát, a megrendelések megalapozottságát stb. Fentiek előrebocsátásával néhány szót vállalatunk készletgazdálkodásáról, ezen belül az anyaggazdálkodás helyzetéről. Azzal együtt, hogy vállalatunk készletgazdálkodása a fentebb már felsorolt általános irányelveket is figyelembe véve kívánnivalót hagy maga után. tröszti megítélés szerint általában jónak mondható. Vállalatunk évről évre növekvő termelési volumene, a termékösszetétel változása, a viszonylag jelentős importanyagigény feltételezi a viszonylag nagy volumenű készletek tartását. Jelenleg forgóeszközeink állománya meghaladja a 200 millió forintot. Forgóeszközeink fedezetére szolgál a rendelkezésünkre bocsátott forgóalap, az esetenkénti szállítóállomány, a tartós passzívák, az évközben visszatartott nyereség, valamint az esetenkénti igénybevett hitel. F orgóalap-ellátottságunk jelenleg 74 %-os, ami a dohányipar más vállalataival azonos szintűnek mondható. Vállalatunk a készletgazdálkodás szervezésénél nagy figyelmet fordít a rendelkezésre álló forrásokra és a rendelkezésre álló anyagtervek alapján a készletek kialakítását úgy szervezi, hogv a források minél, kevesebb hitel igénybevételével fedezzék készleteink értékét. A KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI feladataink kapcsán külön kell figyelnünk arra is, hogy éves szinten a készletek értéke jelentős ingadozást ne mutasson, illetve augusztus 31-én. a készletmérés időpontjában készleteink összértéke a tröszt által meghatározott értéket ne haladja meg. Vállalatunk az utolsó három évben augusztus 31‘én az alábbi készletekkel rendelkezett, illetve rendelkezik. 1976. év 1977. év 1978. év Készlet értéke 202 millió Ft 190 millió Ft 202 millió Ft zőbb. Az ezt megelőző évben a növekedés elsősorban a viszonylag jelentős mennyiségű import alkatrészbeszerzéssel magyarázható, 1978. évben pedig a termelésfelfutás, illetve a készárukészletek növekedése indokolja az 1976. évi szint tartását, illetve a bázisidőszakkal szembeni kisebb mértékű növekedést. Készleteink értékének év- közbeni ingadozását befolyásolja az első negyedévben beérkező import anyagok viszonylag nagy volumene, másrészt a készáruértékesítés átmeneti csökkentése. Természetesen több más tényező is befolyásolja a készletek évközi alakulását, azonban ezen tényezők hatása jobban mérsékelhető. MINDAZOK ELLENÉRE, hogy vállalatunk évről-évre a készletgazdálkodási elvárásoknak általában eleget tesz, a jövőre nézve feladatunk a készletekkel Való ésszerűbb gazdálkodós, ezen- belül is elsősorban anyag- készleteink csökkentése. Milyen tényezők befolyásolhatják kedvező irányba a készletgazdálkodást, az anyagkészletek csökkentését. Néhányat ezen tényezők közül: 1. A termelési program éves szintű, még pontosabb meghatározása, 2. Indokolt lenne ipari szinten is a készletnormák, elsősorban az anyagkészlet- normák felülvizsgálata, új-* bóli kidolgozása, .3 Az import anyagféleségek körének hazai anyagokkal történő szélesítése, 4. Szállító vállalatokkal történő még szorosabb kapcsolattartás, 5. Az anyagtakarékosság még ésszerűbbé létele, 6. Inkurens készletek folyamatos, időben történő felszámolása, 7. Kiegyensúlyozottabb értékesítési tevékenység. Természetesen fentieken túl még egész sor egyéb tényező figyelembevétele is kedvezőn befolyásolhatja a készletgazdálkodás racionálisabbá tételét. ÜGY VÉLEM, hogy a fentebb felsorolt néhány, egyébként mindannyiunk által ismert feltétel maradéktalan teljesítésével a készletgazdálkodás területén tovább tudnánk lépni, még inkább eleget téve ezzel is a velünk szemben támasztott elvárásoknak. Molnár Jenő gazd. igazgatóhelyettes Áz ÉDOSZ megyei bizottsága tárgyalta Az ÉDOSZ Heves megyei Bizottsága kéthavonta ülésezik, ahol a megye élelmezésipari vállalatainak tevékenységét értékelik. A legutóbbi ülésen — amelyen részt vett Balogh Károlyné az ÉDOSZ főtitkára, Németh László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Farkas Sándor, az SZMT titkára is, az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére hozott határozat megvalósítása az Eger—Mátravidéki Bor- gazdasági Kombinátnál volt a napirenden. A beszámoló kiemelte, hogy az a legfőbb célkitűzésük, hogy biztosítsák a dolgozók tájékoztatását a termelés, a gazdálkodás fontos kérdéseiről, valamint részvételüket a döntések kialakításában és a végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtésében. Az üzemi demokrácia fórumrendszerének továbbfejlesztését konkretizálja az 1018/1977 sz. határozat. Az ügyrend kiegészítése a vállalati sajátosságok figyelembevételével részletekre menően meghatározza az üzemi demokráciának a mindennapok gyakorlatában történő alkalmazását. Az üzemi demokrácia fórumainak működését a szak- szervezeti bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli, segíti. A Borgazdasági Kombinát gazdasági, politikai és társadalmi vezetése kiemelten kezeli az üzemi demokrácia érvényesülését. A jog- és hatáskörök felelősségteljes gyakorlását a célra orientált vezetői intézkedések is elősegítik. A munkahelyi tanácskozások során arra törekednek, hogy dolgozóik időben ismerjék feladataikat, ennek alapján mondhassák el javaslataikat, hol, miben látnak lehetőséget a munka javítására. Ezután a testület személyi ügyeket tárgyalt, Bukolyi József, az ÉDOSZ MB titkára megromlott egészségére tekintettel nyugdíjaztatását kérte, a testület — érdemei elismerése mellett — megyei bizottsági tagságának megtartásával a titkári tisztségből felmentette, s a funkció ideiglenes betöltésével Bessenyei Sán- dornét bízta meg. Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára Bukolyi elvtársnak munkája elismeréséül a Munkaérdemrend ezüst fokozatát adta át. Anyagkészletek értéke 116 millió Ft 151 millió Ft 163 millió Ft A táblázatból kitűnik, hogy a készletek alakulása 1977. évben volt a legkedveHogyan dolgoztunk? Ez a kérdés foglalkoztatta gyárunk egész kollektíváját az elmúlt hónapban. Általá. ban júliusban tartják a brigádok a féléves beszámoló gyűlést, a termelő üzemrészek is ebben a hónapban tartják termelési tanácskozásaikat, amelyen számot adnak a félévben végzett munkáról. Az első féléves vállalati termelési és gazdálkodási tevékenység várható eredményéről, a tervek várható teljesítéséről június 19- én tanácskozott a műszaki konferencia, a végleges beszámolót, a vállalati mérleget és a trösztnek szóló jelentést szintón július hónap, ban kell elkészíteni és benyújtani. Megpróbálom én is —egy újságcikk szűkre szabott keretei között — összefoglalni : hogyan dolgoztunk az I. félévben? Filteres cigarettából 3299 Mdb-ot állítottunk elő. Ezzel a mennyiséggel 12 Mdb-bal túlteljesítettük a tervet, és 10 Mdib-bal elmaradtunk a bázistól. Erre a bázisnál alacsonyabb program adta a lehetőséget. A tervhez viszonyított túlteljesítés annál dicséretesebb, mert a szokásos évi nagy karbantartás miatti leállás hosszabb volt két munkanappal, mint a szokásos. Szivarból 18 453 edb-ot gyár. tottunk. Ez a bázishoz viszonyítva 114,5%-os teljesí. tést jelenít, és a terv szintjén áll. A programozott mennyiséget is jelentősen — 9,4 %-kal — meghaladja. Az előállított készárutermelési érték 506,9 MFt volt. Ez közelítőleg megfelel a tervezett és programozott értéknek, és csekély mértékben meghaladja a bázisidőszak termelési értékét. LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS Létszámgazdálkodásunkról ugyanazt mondhatjuk, mint az előző hónapban. A szükséges összlétszámot a félév folyamán biztosítani tudtuk, ami elsősorban a beváltói létszámkooperációnak köszönhető. A létszám összetételét vizsgálva már nem ilyen kedvező a kép. Nagyon súlyos probléma a segédmunkáshiány, ami elsősorban anyagmozgatási problémákat jelent. Megoldást jelenthet a nyári szünidős diákok foglalkoztatása, de csak akkor, ha olyan fiatalokat veszünk fel, akik tényleges fizikai munkát tudnak végezni. A létszám növekedése következtében a termelékenység növekedésének üteme átmenetileg csökkent a bázishoz viszonyítva (99%), de a tervezett szintet eléri. (Az éves tervben magunk elé tűzött termelékenységi szint elérésére — előreláthatólag biztosított.) A bérszínvonalat tekintve a bázishoz viszonyítva, jelentős fejlődésről számolhatunk be. (114,5%) és ez átmenetileg magasabb a tervezett éves emelkedésnél is. A féléves tervezett bérszínvonalat teljesíteni tudjuk. Beruházási-fenntartási tevékenységünk a tervnek megfelelően halad. Folyamatban levő nagyon jelentős beruházásunk a fürdő-öltöző építése, amelynek kivitelezése a műszaki tervnek és az ütemtervnek megfelelően halad. A határidőre való átadás biztosított, sőt valószínűleg lehetőség lesz arra is, hogy dolgozóink hamarabb birtokba vehessék ezt az új létesítményt. Fenntartási tervünket teljesítettük, és emellett még társvállalatainknak is segítséget nyújtottunk saját beruházási, fenntartási feladataink végrehajtásában. MUNKAVERSENY Mint az előző hónapok adataiból megállapítható volt. jelentősen túlteljesítettük munkaverseny-vállalásainkat. Fajlagos dohányanyag-fel. hasfcnálás csökkenés a bázishoz 0,1%, értékben 279 eFt. A teljesítés 2,05%. értékben 5644 eFt. Ez 1,95%-os kedvező eltérést jelent, ami értékben kifejezve 53 650 Ft megtakarítást jelent. Ugyanezt a mutatót a normához viszonyítva a következő képet kapjuk. Vállalás 0,4% = 1116 eFt. Teljesítés 2,39% = 6609 eFt. Kedvező eltérés 1,99% = 5493 eFt. Termékeink minőségi szintje ebben a félévben — minden szempontot figyelembe véve — emelkedett. A minőségi színvonalat jelképező minőségi mutató a következőképpen alakult. Vállalás 3,65, teljesítés 3,76, kedvező eltérés 0,11. Mint a bevezetőben említettem, a félév teljesítését a műszaki konferencia megtárgyalta, és megszabta az elkövetkezendő időszak feladatait. Ezek teljesítéséért kell dolgoznunk mindannyiunk- nak. Takács György közgazdasági csoportvezető
