Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-06-01 / 6. szám

Vöröskeresztes Női gondok 40 A vállalat Vöröskereszt Szervezete beszámoló tag­gyűlése sokakat vonzott. A vezetőség beszámolója előtt kedves színfoltja volt a rendezvénynek az óvodások kis műsora és Bárányi Fe­renc verse, melyet Kiss Mi- hályné tolmácsolt. Kuba, szigetország a Ka- rib-tenger és a Mexikói-öböl között, a Golf-áramlat bejá­ratánál. Területének hossza kb. 1100 km, szélessége 30— 190 km. Lakóinak száma kb. 8 millió (1973). Kubában jelenleg 70 ezer hektáron termesztenek do­hányt. Ennek a területnek a felszínét 5 zónára osztották fel. Ezek a zónák nem föld­rajzilag vagy éghajlatilag, hanem a talaj sajátosságai alapján vannak meghatároz­va és rajtuk különböző do­hányfajtákat termesztenek. Az öt zóna közül mindegyik­nek megvan a maga sajátsá­gos dohányjellege. Ezek a zó­nák a következőek: VUELTA ABAJO: híres termesztési terület Pinar del Rio tartományban, a sziget nyugati részén. Vueita Abajo területéről származó dohány Kuba leg­jobb minőségű dohánya. Évek óta itt termesztik és törik a legfinomabb minősé­gű dohányt. A dohány két színben ját­szó gesztenyebarna színű. Ezt a dohányt használják fel a finom Havanna szivarokhoz. PARTIDO: egy másik fon­tos termesztési terület a fő­várostól, Havannától délnyu­gatra fekszik. Partidóban nagy levelű, könnyű, homok- és palaszínű, igen finom le­vélszövetű dohányt termesz­tenek. Ezt a dohányfajtát túl­nyomórészt az exportra kerü­lő szivar borítékleveleként használják. Vueita Abajo és Partido Kuba két legszakosí- tottabb és technikailag leg­fejlettebb termesztési zónája. A további három fontos te­rületen olyan dohányt ter­mesztenek, amelynek nagy részét helyi fogyasztásra, külföldön pedig keverésre használják: Remedios: vagy Vueita Ar­riba Leas Vielas és Cama- güey tartományokban. Itt aromás és erős levelű do­hányt termesztenek. Ennek a dohánynak és a Vueita Aba­jo területéről származó do­hánynak a keverékét igen nagyra értékelik szivartöltő­anyagként. A termés nagy ré­szét exportálják. ORIENTE: a sziget keleti részén elterülő terület. Itt igen erős dohányt termeszte­nek. A levelek minősége át­lagon aluli, viszont igen erős a zamatuk. Ezt a dohányfaj­tát a cigarettagyártásban al­kalmazzák. SEMI-VUELTA: Pinar del Rio tartomány négy város­körzetét foglalja magában. A Semi-Vueltában terpesztett dohány tömör, erősebb aro- májú és talán jobb minőségű a Vueita Abajo-ból származó dohánynál, de nincs olyan zamata. A termés legnagyobb részét exportálják és külföldön más helyről származó dohánnyal keverik és ezt használják fel a cigarettagyártáshoz. A Vöröskeresztes Világ­napról Csörgő Józsefné em­lékezett meg, s ezt követte dr. Bóna Gyuláné titkári be­számolója. Beszámolójában többek között elmondta: A legaktívabb vállalatok közé tartozunk, ha önkéntes véradásról van szó. Kubában 1968-ban össze­sen több mint 723 millió szi­vart gyártottak, amelyből kb. 60 milliót exportáltak. Tehát 663 milliót Kuba viszonylag kis számú lakossága fogyasz­tott el, vagyis hihetetlenül nagy számú szivart a hazai cigaretták mellett. Bár a szivar iránti kereslet és bizonyos mértékben ké­szítése is elterjedt az egész világon, a legfinomabb sziva­rok hazája mégis Kuba ma­radt, ahol először pillantot­ták meg az európaiak a vas­tagon sodort dohánylevele­ket. Ehhez a tényhez nagyrészt hozzájárul az is, hogy a szi­varokat ugyanazon nedvessé- gi viszonyok mellett készítik, mint amelyek között ter­mesztik a dohányt. A Havanna-szivarok már természetüknél fogva nem mondhatók „simáknak”, amennyiben ezen azt értjük, hogy „könnyű”; ezzel szem­ben olyan tartalmasak, hogy az már kimeríti az „erőá” fogalmát. Ez megnyilvánul hosszában, vastagságában, keverékében és a felhasznált burok- és borítéklevél te­kintetében egyaránt, együtt azzal az igen markáns és egyszerűen utánozhatatlan zamattal, amely kizárólag a Havanna-szivarok sajátja, de úgy, hogy ezen belül még különbségek is lehetnek az egyes márkák között. Az, hogy „nehéz”-e a szivar, mint sok más ez is egyéni íz­lés dolga. Minél gyakrabban szív valaki Havanna szivart, annál előbb fogja „viszony­lag gyengének”, vagy „gyen­gének” tartani, sőt „nem is olyan nehéz”-nek, azokkal a szivarokkal szemben, akik csak ritkán, bankett vagy valamilyen ünnepség alkal­mával szívnak Havanna szi­vart. Szívás tekintetében a Havanna szivarokat határo­zottan „sima”-ként jellemzik az érdes, kaparó szivarokkal szemben. Mivel bizonyos le­veleknek jobb az aromájuk és erősebbek másoknál, va­lamint különböző az égőké­pességük, ezért e különféle levelek keverése a szivarké­szítés lényeges jellemzője. Az egyik levéltípus kiküszöböli a másik hiányosságait, úgy, hogy két vagy több levéltí­pus. kombinációjával jobb dohány érhető el. Különböző levéltípusokat kell egymás­sal összehangolni és keverni. Ez a folyamat ugyancsak fontos, mert a termés idényen­ként és termesztési terüle­tenként különböző. Az előál­lítók különböző kedvelt már­kájú szivarokat tudnak ké­szíteni, amelyeknek legfon­tosabb jellemzői állandóak maradnak, miközben a do­hánykeverés folyamatában megfelelően változtatják a különböző tulajdonságú le­véltípusok arányát. munka A családvédelmi — patro- nálási tevékenység területén kiemelkedő munkát végez­tek szocialista brigádjaink, különösen az idős emberek, nyugdíjasok, szociális otthon­ban lakók támogatásával. A filtergyártás valamennyi bri­gádja részt vesz ebben a ne­mes tevékenységben, sok éve teszi ezt a Petőfi brigád, az elmúlt időszakban sok ilyen jellegű munka fűződik a Do­bó István és a Mező Imre brigádok nevéhez is, hogy csak néhányat említsünk, hi­szen a kör nem teljes. Más üzemrészek, osztályok bri­gádjai ugyancsak patronál­nak. Az egészségnevelés te­rületén nagyon sokat tehet a „Családi lap” rendszeres ol­vasása, nálunk pedig szinte állandóan növelni kell az igényelt példányszámot, „oly nagy a kereslet” iránta. Márciusban 37 dolgozónk sikeres elsősegélynyújtó vizs­gát tett. A szervezetünk gazdasági munkája jónak minősíthető — ez a külső szervek véle­ménye — további feladata­ink ugyancsak meghatározot­tak: — végre kell hajtani a Vö­röskereszt V. kongresszusá­nak határozatait; — a KISZ-vezetők segítsé­gével szervezni kell a vér­adás-utánpótlást ; — „Csatlakozzon hozzánk” jelszó jegyében, agitálni is kell, bár tagtoborozást nem tervezünk. A beszámolót hozzászólá­sok követték, majd sor ke­rült a tízszeres véradók, a kiváló aktivisták, valamint a vöröskeresztes munkában élenjáró szocialista brigádok kitüntetésére. Államunk a népgazdaság anyagi lehetőségeitől függő­en egyre magasabb színvona­lon nyugellátással biztosítja létfenntartását minden dol­gozónak, aki az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig, vagy megrokka­násáig a társadalom számára hosszabb időn át hasznos munkát végzett. A nyugdíjak havi összegét a dolgozó figyelembe vehető keresete mellett nagymérték­ben befolyásolja a munkavi­szonnyal, ipari-mezőgazda­sági szövetkezeti tagsággal, egyéb jogviszonnyal, katonai szolgálattal szerzett szolgála­ti idő nagysága. Például: A nyugdíj összege 10 év szolgálati idő' után a kereset 33 százaléka; 20 év szolgálati idő után a kereset 53 százaléka; 25 év szolgálati idő után a kereset 63 százalé­ka; 30 év szolgálati idő után a kereset 68 százaléka. Korhatár után tovább dol­gozók nyugellátása pedig az ösztönző nyugdíjpótlékkal el­érheti a havi átlagkereset 100 százalékát is. Fontos érdeke tehát min­denkinek, hogy nyugdíja megállapításánál élete során szerzett minden szolgálati idejét számításba vegyék a nyugdíjmegállapító szervek. A szolgálati idő bizonyítá­sa, igazolása és számításba vétele azonban gyakran nem egyszerű. Sok utánjárásra, hosszabb időt igénylő eljárásra van szükség, különösen azoknál, akik fiatal koruktól az eltelt A középkorú nők helyze­te, élete, munkája sem lehet közömbös gyárunkban. Az ember élete hogyan formáló­dik, alakul, ez nemcsak sze­rencséjétől, hanem munkájá­tól, munkahelyi közösségbe beilleszkedésétől' értelmes felfogóképességétől stb. függ. Ma amikor régi szokások avulnak el, a már nem KISZ-korban levő nők, tehát túl a harmincon is igényt tartanának gyáron belül, is szórakozási, kikapcsolódási lehetőségekre. A helyi szokások mellett arra is oda kell figyelni, hogy egy dolgozó nő napi munká­ja után csak a család ellátá­sával, nevelésével van leköt­ve és egy bizonyos idő után úgy érzi, hogy nem őrá mint emberre, hanem munkájára van csak szükség, úgy mun­kahelyén mint családi kör­nyezetében egyaránt. Ez így nagyon is egyhangú taposó­malomhoz hasonlít. Nem irányadó az a felfogás, hogy nekem ez így jó, ez van, így kell lennie, elfogadom, ez van, ezt kell szeretnem, eset­leg belenyugodnom. A háromszori 8 óra min­den embernek jár. 8 óra munka = ezt elvé­gezzük a munkahelyünkön. 8 óra pihenés = pedig odahaza a család körül, mint anyák, feleség tevékenyke­dünk, ezzel telik el minden szabad időnk. Tegyük szívünkre a kezün­ket, hogy így igaz. 8 óra szórakozás = Hát igen. ez az ami foglalkoztat­ja a középkorú nőket. Mert egy KISZ-fiatal, ha nincs kü­lönösebb elfoglaltsága, beül a gyári KISZ-klubba és a többi fiatal, között bizony gyorsan telik az idő. néha még kevés is. De mit csináljon egy csa­ládos anya? Aki alig múlott 30 éves és ő is úgy érzi joga volna egy kis kikapcsolódáshoz, termé­30—40 év alatt többször kényszerültek munkahely­változtatásra. Gyakran elmaradtak a be­jelentések is, vagy a háborús események és egyéb okok miatt megsemmisültek a tár­sadalombiztosítási szervek nyilvántartásai, elvesztek a bizonyítékul szolgáló okira­tok. Ilyen esetekben, ha a dol­gozó csak a nyugdíjazás el­határozásakor, munkaviszo­nya megszüntetésekor jelenti be nyugdíjigényét, számolnia kell azzal, hogy ellátása vég­legesen csak hosszabb idő után kerülhet megállapításra. Ez az állapot elkerülhető. Előzzük meg a bizonytalan­ságot ! Adjunk időt és lehetőséget a társadalombiztosítási szer­veknek ügyünk rendezéséhez, amíg az nem jár ellátatlan­sággal! Jogszabályaink lehetővé te­szik, hogy az öregségi nyug­díjra jogosító korhatár be­töltése előtt egy éven belül kérni lehessen annak megál­lapítását, hogy mennyi a nyugdíjhoz elismert szolgá­lati idő. Tanácsoljuk, hogy minden 54. életévét betöltött nő és 59. életévét elért férfidolgo­zó éljen ezzel a lehetőséggel, terjesszen elő igényjogelis- merési kérelmet a lakóhely szerinti Társadalombiztosítási Igazgatósághoz (kirendeltség­hez). Tegye ezt meg akkor is. ha egészsége és a munkahelyi lehetőségek alapján nyugdíj­szetesen olyanra, mint pl. egy szellemi vetélkedő, tár­sasjáték, sport, ez a munka­társai körében tehát társa­ságban zajlana le. Nagyon so­kat jelentene a munkaközi torna is, nagyon sok helyen sikerrel alkalmazzák, mert frissen, új kedvvel látnak munkájukhoz, de szinte hal­lom munkatársaink kifaka- dását, hogy nem eleget moz­gunk, a gépeknél munka köz­ben? Eleget, ez nem vitás, de nagyon is egyoldalú, évek hosszú során begyakorolt bár fárasztó és nagyon mechani­kus mozgás, ami inkább fá­radtságot, mint felüdülést je­lent a szervezetre. Ha pl. egy-egy brigád el­határozná. hogy most szabad szombaton nem takarítunk odahaza (lehet pénteken is ezt elvégezni) és közösen me­legítőben kimegyünk egy fut- ballpályára vagy erdőbe fut­ni, kocogni, akár „hülyésked­ni” is, biztos, hogy hétfőn a munkahelyen több nő arcát látnánk mosolyogni. fgy is lehetne élni, mely értelmet adna az életnek. Ha pedig legfőbb érték az ember, a középkorúak klub­ba vonulás helyett még rö- videbb-hosszabb időre a to­vább dolgozást választja. Tennivalók a szolgálati idő elismertetéséhez: 1. Be kell szerezni a mun­káltatónál működő nyugdíj­ügyi albizottságtól, hiányá­ban a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól (személyesen, vagy levélben kéréssel) az „Igényjogelismerési kérelem” című nyomtatványt. Száma: A 3515-201). 2. A nyomtatvány minden kérdésére pontosan adjunk választ. 3. Csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot, min­den olyan tulajdonban levő okiratot, egykorú igazolást, katonakönyvet, hadifogsági elbocsátót, stb., ami a beszá­mítani kért szolgálati idők­kel kapcsolatos és egyéb iga­zolásokat, melyeket a nyom­tatvány 16. alatti kérdésénél felsorol. 4. A munkáltató a rá vo­natkozó részben közli a szük­séges adatokat, igazolja az új mintájú munkakönyvben szereplő munkaviszonyokat az erre rendszeresített nyom­tatványon. 5. A kiállított igényjogelis­merési kérelmet mellékletei­vel együtt a vállalatnál, in­tézménynél működő nyugdíj­ügyi albizottság útján, ahol pedig ilyen nem működik, közvetlenül a lakóhely sze­rinti Társadalombiztosítási Igazgatósághoz (kirendeltség­hez) kell eljuttatni személye­sen vagy ajánlott külde­ményként postára adással. körül! ját is meg kellene teremteni gyáron belül is, ahol leg­alább szabad szombaton a legkülönbözőbb szórakozá­sokkal le lehetne kötni az emberek figyelmét- természe­tesen játékosan, akár, a Ki- Mit-Tud példájára is, mert minden embernek van vala­milyen tehetsége és ezt elő­adva sok nevetésre, vidám­ságra adna lehetőséget. A munkáját szerető, be­csülettel elvégző dolgozó em­bernek sokkal több joga van a mosolyhoz, mint a szomo­rúsághoz. Tudom, sokan nem jönnének el, még ha lenne is ilyen klub. felfogás kérdése, de a többség ott volna bizto­san. Elkerülhetetlenül szüksé­ges volna már legalább a mi gyárunkban ezt elkezdeni és nem elirigyelni kell a fiata­loktól a szórakozást, jó idő­beosztást, hanem nekünk kö- zépkorúaknak kell tenni ér­telmesebb és egészségesebb életünkért valamit. Hiszem, hogy hatékonysá­gában hasznosabb lenne, mint bármely nyugtató, alta­tó, a fölösleges gyógyszerek szedése. — balázs — A Társadalombiztosítási Igazgatóság (kirendeltség) az elbírálás befejezése után ér­tesíti a kérelmezőt és mun­káltatóját az elismert szolgá­lati idő tartamáról. Tájékoztatja arról is, hogy milyen lehetősége van a be nem igazolódott idők tisztá­zására és hogy mit kell ten­nie, amikor nyugellátása megállapítását fogja kérni. Azoknál, akik éltek az is­mertetett lehetőséggel, majd az öregségi korhatár betölté­se után a nyugdíjazás mellett döntenek és a munkaviszony megszüntetése, a rendszeres munkavégzés abbahagyása mellett bejelentik ezt a szán­dékukat a Társadalombizto­sítási Igazgatóságnak (kiren­deltségek), rövid, 30 napnál semmiképpen nem hosszabb várakozással megkaphatják nyugdíjukat. Kérjük a szakszervezeti bizottságokat, hogy adjanak tájékoztatást és ösztönzést a nyugdíj előtt álló dolgozók­nak szolgálati idejük elis­mertetésének kérésére. A vállalatok, intézmények vezetői pedig munkaügyi szerveik, a társadalombizto­sítási ügyintézők közreműkö­désével segítsék az admi­nisztratív teendők ellátásá­ban nyugdíjazáshoz közeledő dolgozóikat. Megérdemlik ezt a támo­gatást! Egyéni érdekük közösségi érdek is! Társadalom biztosítási Igazgatóság, Eger Szivarok a cukorszigetről VÁLASZT KAPTUNK Az üzemi étkeztetéssel kapcsolatban megjelent cikkünk­re válaszoltak az illetékesek. Mint azt magunk is — igen nagy örömmel — tapasztal­tuk, a cikk megjelenését követő I hónapon át két menü­ből választhattunk, heti étrend szerinti étkeztetés be lett ve­zetve, s kenyeret az étteremben is lehet vásárolni. A kísérlet nem volt egyöntetűen sikeres, mert két menü csak az első turnusoknak jutott. De más anyagi jellegű okok is amellett szólnak, hogy a jelenlegi körülmények között üzemi konyhánk nem vállalkozhat a kétmenüs ellátásra. Az étrend szerinti étkeztetést és a kenyérellátást azon­ban véglegesítik. Miként gyorsítható a nyugellátások megállapítása? DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents