Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
TAGLÉTSZÁMUNK 1977—78-ban 7 főt vett fel alapszervezetünk, 1977-ben 5 főt, 1978-ban eddig 2 főt. Minden új párttag rendelkezik pártmegbízatással és annak eleget is tesz. Ebben az időszakban 4 fő érkezett más alapszervezettől és 7 távozott máshová. Jónak mondható a politikai iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a munkások és az alkalmazottak aránya. Külön megemlítést érdemel, hogy az 5 évnél fiatalabb tagok létszáma 37 fő, míg az 5 és 10 év közötti tagsággal rendelkezők 34-en vannak. Ez összesen 71 fő, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben a pártépítés tervszerűen folytatódott és ma mintegy 50 százaléka a tagságnak fiatalok közül kerül ki. Ha az életkort tekintjük, akkor a 30 éves kornál fiatalabb párttagok csak 18- an vannak, így további feladat a KlSZ-korosztályúak- nál a párttagságra való felkészítés és a soraikból történő {jártépítés. összességében megállapíthatjuk, hogy a párttagság ösz- szetétele megfelel az irányelveknek. A taglétszámról szóló beszámolót a pártszervezet április 18-i vezetőségi ülésén elfogadta. PÁRTTAGOK A SZAKSZERVEZETI MUNKÁBAN 1977-ben a pártalapszerve- gálták a pártmegbízatásokat, zetek vezetőségei felülvizs- Ezek módosításánál törekedtek arra, hogy a szakszervezethez az előző évhez viszonyítva több párttag kerüljön a politikai munka javítására. A szakszervezetben dolgozó párttagok a rájuk bízott feladatokat jól oldják meg, ellenben az itt dolgozó párttagok figyelmét szükséges felhívni arra, hogy politikai tevékenységük nem azonos a szakszervezeti testületekben rájuk bízott funkcióval, hanem annál több. Rendszeres és folyamatos ideológiai és politikai felvilágosító munkát is kell végezniük. Az alap az, hogy a vállalati pártszervezet, az alap- szervezetek vezetőségei a szakszervezeti politikai nevelő munkát jól segítik, a szervezetek között a munka- kapcsolat jó és ebben részük van a szakszervezetben dolgozó párttagoknak is. A Vállalati Szakszervezeti Tanácsban, a Szakszervezeti Bizottságban és a más, szak- szervezet irányítása alatt levő bizottságokban összesen 25 párttag dolgozik, mint az illető szervezet tagja, ezen túlmenően mintegy 60 párttag dolgozik a kulturális és sportmunka területén, valamint a szocialista brigádok tevékenységének, az oktatási és agitációs munka feladatainak megoldásában. A Szakszervezeti Bizottság a pártvezetőségi ülésen elhangzott beszámolójában említést tett arról is, hogy a vállalatnál az üzemi demokrácia formái megfelelnek az 1018/1977. MT — SZOT számú együttes határozatnak, sőt a vállalati üzemi demokratikus rendszerben helyet kaptak olyanok is, amelyek vállalatunknál sajátos jellegűek. Ilyen: az Ifjúsági Fórum, a Vállalati és Üzemrészi DH- akcióbizottságok, a Minőségi Kör, a Nők Fóruma, stb. ALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉRÖL Áprilisban alapszervezeteink az éves beszámoló taggyűlésen elfogadott munkatervnek megfelelően tartották meg taggyűléseiket. Valamennyi alapszervezetünk megvizsgálta a XI. kongresszus óta megtett munkát, figyelembe véve az időközben kiadott központi bizottsági, megyei és városi pártbizottsági határozatokat, valamint a pártvezetőség és az alapszervezetek cselekvési programjait is. Általános tapasztalat, hogy a végzett munka mennyisége és minősége megfelelő és ez tükröződik a vállalat eredményeiben is. A másik központi téma, amelyet a vezetőségek megbeszéltek, a gazdaságpolitikai agitációs és információs tevékenység. Ezen a területen meghatározták a további feladatokat is, hiszen a vállalat előtt álló gazdasági feladatok évről évre nőnek és ezeket az alapszervezetnek sajátos eszközeikkel kell — elsősorban az agitációs tevékenységgel — támogatniuk, megoldásukat elő kell segíteniük. Dohányvilág DOHÁNYIPARI KORSZERŰSÍTÉS JUGOSZLÁVIÁBAN Hamarosan elkezdődik a Prilepi Dohánygyár (Macedónia) korszerűsítése. A beruházáshoz 356,8 millió dinár áll rendelkezésre. A szakemberek arra számítanak, hogy ez a fejlesztés lehetővé teszi a termelés mintegy 16 százalékos növelését. Ezzel egyidejűleg szeretnék megvalósítani a termékstruktúra megváltoztatását és a fajlagos anyagfelhasználás csökkenését. NÖVEKVŐ DOHÁNYTERMESZTÉS INDIÁBAN Az élmúlt évben a nyersdohány-termesztés Indiában 412 ezer tonna volt, ami az előző évhez képest 18 százalékos növekedést jelent. Indiai szakemberek hosszabb távon is kedvezőnek ítélik a dohánytermesztés növekedési ütemének alakulását. EMELKEDNEK A DOHÁNYTERMÉKEK ÁRAI SPANYOLORSZÁGBAN Az ún. világos importcigaretták árait 50 százalékkal emelték fel, így jelenleg 75 peseta egy csomag ára. A spanyol gyártmányú „világos” cigaretták — licencter- mékek — áremelkedése ennél mérsékeltebb, 30 százalékos volt. Fehérje dohányból A tudósok arra a felfedezésre jutottak, hogy a dohány emberi táplálkozásra is alkalmas. A növény levelei ugyanis magas tápértékű fehérjét tartalmaznak. A dohányfehérje vegyi összetétele az anyatejhez, vagy a tehéntejhez hasonlít. Érdekessége még, hojy a többi növényi proteinnel szemben, a dohányból felhasználható formában nyerhető ki. A kutatók a második évezred fordulójáig kerek 9 millió tonna dohánytermést prognosztizálnak, s ebből a dohánymennyiségből 33 millió ember fehérjeszükséglete biztosítható úgy, hogy a dohány még további fogyasztásra is alkalmas. Jelenleg azért folynak a kutatások, hogy a fehérjekivonásra iparilag alkalmazható eljárást fejlesszenek ki. Ha ez sikerül, a dohányból kivonható protein sokkal értékesebbé teszi ezt az ipari növényt. Munkajog: A szabadságról III. A korábbiakban ismertettem a dolgozókat megillető szabadság különböző fajtáit. A szabadság igénybevételével és kidásával kapcsolatban a munkaügyi jogszabályok a következőképp rendelkeznek: Ha a dolgozó munkaviszonya az Egri Dohánygyárban év közben kezdődött, és nem áthelyezéssel jött a vállalathoz, akkor részére — a Dohánygyártól — csak a szabadság arányos része jár. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredéknapot egész munkanapnak kell számítani. Példával megvilágítva: Kiss János dolgozó 1977. március 14-én állt munkába a Dohánygyárban. 1977. december 31-ig 9 hónapot és 18 napot töltött el a vállalatnál. Az évi 12 nap alapszabadságból a letöltött 9 hónappal 9 munkanap alapszabadság áll arányban, a 18 nappal pedig valamivel több, mint egy fél munkanap. Minthogy ez a töredék elérte a fél munkanapot, ezt a szabadság szempontjából egy egész napnak kell tekinteni, s így Kiss János 1977. évi dohánygyári munkaviszonya alapján 10 munkanap alapszabadságra jogosult. JOGOSULTSÁG A dolgozó munkaviszonya első hat hónapjában szabadságot nem igényelhet. Előző példánknál maradva tehát Kiss János a szabadságának igénybevételét csak 1977. augusztus 14-ét követően kérheti, ekkor viszont már jogosult az egész 10 napi szabadságra is, sőt, azt 1977. december 31-ig igénybe is kell, hogy vegye, mert: — a szabadságot esedékessége évében kell kiadni. Más kérdés, hogy a szabadság az esedékesség évében kiadható-e? Előfordulhat ugyanis, hogy a szabadságot az esedékesség évében munkatorlódás, betegség, vagy más akadály miatt nem lehet kiadni. Erre az esetre a jogszabály előírása az, hogy: a szabadságot az akadályoztatás megszűntétől számított 30 napon belül kell kiadni. Sok vállalatnál él egy olyan gyakorlat, hogy az előző évben ki nem vett szabadságot csak a következő, év március 31-ig lehet kivenni. Ez a gyakorlat két okból is ellentétben áll a munkajogi A kollektív szerződés módosítása A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 1978-ban 33 témakörben került módosításra, ehhez a dolgozóktól 38 javaslat érkezett. Ezek közül a legfontosabbak: — A dohányfeldolgozó szakmunkásképzésre vonatkozó további kedvezmények juttatásának szabályozása. — A terhes nők számára tiltott munkakörök, 3. sz. melléklet, tovább bővültek a filteranyagmozgató és az elszívó anyagmozgató munkakörökkel. — A munkaidő fejezetben ,.A munkaidő — beosztás — kezdete és vége” rész teljes egészében módosult a 10 sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően. — A munkaközi szünet díja 1978. április 1-től fizikai dolgozók vonatkozásában egységesen 6,30 Ft Jó. — A nem fizikai (szellemi) foglalkozású alkalmazotti munkakörök besorolási feltételeit tartalmazó 4. sz. melléklet módosult a rendelet változása miatt. — Gépjárművezetők bérezése és premizálása. — A bölcsődében foglalkoztatott dolgozók alapbérének megállapítása. — A óvodában foglalkoztatott dolgozók személyi alapbérének megállapítása. — 1978. éves bérszínvonalfejlesztés mértéke és a végrehajtás során érvényesítendő célkitűzések. — A gyermekgondozási szabadságról visszajövőket az általuk ténylegesen betöltött munkakörre érvényes bérrel kell elszámolni abban az esetben is, ha munkába állásukat fizetett szabadság igénybevétele előzi meg. — A műszakpótlékról szóló 15/1977. /V. 22./ MT sz. rendelet alapján teljes egészében módosult 1977. június 1. napjától kezdődően. A vállalatnál több műszakos munkahelyeken és munkakörökben foglalkoztatott dolgozók műszakpótlékra jogosultak. A műszakpótlék mértéke: — délutáni műszakban (ami 14—22 óra közötti időtartam) végzett munka után járó törzsbér 20 °/o-a — éjszakai műszakban (ami 22—06 óra közötti időtartam) végzett munka után járó törzsbér 40%-a. 1978. március 1. napjától kezdődően az egy műszakos munkahelyeken, munkakörökben dolgozók a rendelet alapján műszakpótlékra ak_ kor sem jogosultak, ha nyújtott műszakban dolgoznak, túlóráznak, részben vagy egészben nem a nappali műszakban végzik munkájukat. Műszakpótlékra akkor jogosult a dolgozó, ha a munkarend szerinti munkaidejének több mint a fele 14—22 óra (délutáni műszakra) 22—06 óra (éjszakai műszakra) közötti időtartamra esik. A TÖBB MŰSZAKOS MUNKAHELVEKEN, munkakörökben a műszakpótlékban jogosító műszakokban helyettesítő vagy túlórában helyettesítő dolgozónak a műszakpótlékot utóbbi esetben a túlórapótlékon felül is fizetni kell. — Üj bekezdés a köszörűsök pótléka. A Mt. V. 65. §-a alapján 1977. december 1. napjától kezdődően 10 % egészségügyi pótlék számolandó el a köszörűsök száraz köszörülésre fordított igazolt idejére, ha az alkalmazott köszörűkövek szilíciumot tartalmaznak. Pótlékot azért kell elszámolni, mert a munkabér feltételeinek megállapításánál a kedvezőtlen munkakörülmény nem lett figyelembe véve. — A részesedési alap 1977. évi felosztása és az 1978. évre tervezett összegek részletezése a 15/1975. (XI. 15.) MüM sz. rendelet alapján. — A Minisztertanács, a SZOT Elnöksége és a KISZ KB Intéző Bizottsága 1038/1977. (X. 4.) sz. együttes határozata alapján, a mun- kaverseny-mozgalomban elnyerhető elismerések és kitüntetések teljes egészében módosultak. Az a dolgozó aki nyugdíjba vonulásakor 26 éves törzs- gárdatagsággal rendelkezik, jogosult a 30 éves törzsgár- datagsággal járó tárgyjutalomra. Az egyéni részesedés számítási alapját képező, a tárgyévben elért keresetek beszámításának módja. — A Munka- és védőruha igény jegyzékét a beérkező javaslatok figyelembevételével módosítottuk. — A lakásépítés vállalati támogatásáról szóló rendelkezések részben módosulnak. — Fegyelmi felelősség bővül: hét igazolatlan késés esetén 70 százalékkal, nyolc esetében 100 százalékkal kell csökkenteni az év végi részesedést. A TANÁCSKOZÁSON ELFOGADOTT 1978. évi módosítást az 1977. évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva minden üzemrész, illetve osztály megkapja, ezáltal lehetővé válik vállalatunk minden dolgozója számára az 1976—80. évi kollektív szerződés érvényben levő módosításának megismerése. Dr. Polgáry Lászlóné előírásokkal. Ellentétes egyrészt akkor, ha a szabadság kivételének az akadálya, mondjuk már január 15-én megszűnt, mert ez esetben a szabadságot február 15-ig ki kell venni. De ellentétes akkor is, ha az akadály csak március 31-e után szűnik meg (pl. huzamosabb betegség miatt), mert ez esetben a dolgozó elvesztené — önhibáján kívül — az előző évi szabadságát. A dolgozók között elég széles körben él még az a téves nézet, hogy az éves szabadság fele része fölött a dolgozó, féle része fölött pedig a vállalat rendelkezik, vagyis, hogy a szabadság felét a dolgozó akkor veszi ki, amikor akarja, a másik felét pedig a vállalat adhatja ki, akkor mikor neki megfelelő. Ezzel kapcsolatban a jogszabály egyértelműen rendelkezik: „A szabadság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg." Az is előírás azonban, hogy a szabadság kiadása időpontjának meghatározásánál a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságait a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. Csakis ezeknek az előírásoknak a betartásával biztosítható egyrészt a dolgozó méltányos érdekeinek az érvényesülése, másrészt az, hogy a vállalat a szabadságok kivétele miatt a munkaerő és a munkaidőalap-gazdálkodása terén zavarba ne kerüljön. Az érdekek kölcsönös egyeztetésének eredményeként jön létre az éves szabadságolási terv. aminek alapján a vállalat eleget tehet annak az ugyancsak jogszabályban előírt kötelezettségének, hogy „a szabadság kiadásának időpontját a kollektív szerződés eltérő rendelkezésének a hiányában legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell közölni”. Arra természetesen van lehetőség, hogy ezt az időpontot a vállalat a dolgozóval történt megállapodás alapján, vagy rendkívüli ok miatt megváltoztassa, mint ahogy arra is, hogy a vállalat — kivételesen, fontos érdekből — akár a dolgozó már megkezdett szabadságát is félbeszakíthassa. SZÜNETEL A gyakorlatban előfordul, hogy a dolgozó ténylegesen hosszabb-rövidebb ideig — nem végez munkát a vállalatánál, bár a munkaviszonya nem szűnik meg. A jogszabály szerint ilyenkor a munkaviszony szünetel (pl. betegség, szülési szabadság, stb.). Kérdéses, hogy az így munkában nem töltött időket, a szabadságra jogosító munkaviszony számítása szempontjából, hogyan kell figyelembe venni. A jogszabály erre nézve a következőket rendeli: A dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára a következő esetekben illeti meg szabadság: a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára, b) a szülési szabadság tartamára, c) a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermek- gondozási segély; ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti, d) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára. e) a tartalékos katonai szolgálat idejére és f) minden olyan munkában nem töltött időre, melyre jogszabály átlagkereset fizetését írja elő. Dr. SzaJóczi György Alkotó ifjúság Szép eredménnyel zárult a KISZ által meghirdetett ez évi Alkotó Ifjúság Pályázat. A kilenctagú zsűrinek nem volt könnyű dolga, amikor a benyújtott 24 pályamű közül ki kellett választania a díjazásra kerülőket és azokat a pályamunkákat, amelyek tovább mennek a dohányipari pályázatra, mert minden munka tartalmazott valamit ami miatt nehéz volt nemet mondani. A kétlépcsős zsűrizés végül is eldöntötte a nehéz kérdést és Huszti Ferenc főmérnök zsürielnök vezetésével sikerült megegyezésre jutni. A benyújtott pályázatok széles skálát fogtak át, s a mennyiségen túl már ez is jelzi a megnövekedett alkotókedvet. Ezt igyekezett a zsűri a díjazásnál is figyelembe venni és az eredetileg tervezett díjak számát megemelve több pályamunkát részesített elismerésben az alábbiak szerint: I. díjat kapott Keresztessy Ferenc gépészmérnök — szervezési ov. — „Cigarettagyártógépek átállításához szükséges alkatrészek összefoglalása" témájú pályamunkája. Két második díj került kiadásra, az egyikkel Bátori Tibor, Balogh József fejlesztőmérnök és Bodnár Isvánné fejlesztő technikus „Gyárátrendezési terv-”ét, a másikkal Bóta István művezető „Kondicionálóterem terv”-ét díjazta a zsűri. Három pályamunkát talált méltónak a harmadik díjra a zsűri. így Galántai Tiborné fordító „Német—magyar dohányipari kéziszótár”-át, a Mérai József és Nagy József által készített „Garant ragasztó- apparát”-berendezését, valamint Országh Péter dohányipari technikus, filtergyártási műszerész „A különböző típusú cigarettagyártógépek működésének jellemzői, elsősorban a gyártmány minőség es anyagfelhasználás szempontjából" c. technikusi szakdolgozatát. Az egyéb kategóriába tartozó — irodalmi, művészeti, kulturális — témájú pályázatok közül Szöllősi Gábor üzemmérnök „Fafaragás"-át részesítette különdíjban a zsűri. A díjakat a Kiváló Vállalati cím elnyerése alkalmából rendezett ünnepségen adta át a nyerteseknek dr. Domán László igazgató. A bíráló bizottság a pályázatok közül 7 munkát javasolt tröszti szintű értékelésre. A vállalatnál is díjazottak közül: Keresztessy Ferenc I. díjas munkáját, Galántai Tiborné III. díjas szótárát, Szöllősi Gábor különdíjas fafaragását, ezen túl Szöllősi Gábor, Bóta János bőrdíszítésű tükrét, Keresztessy— Zagyva—Snekszer számító- gépes alkatrészgazdálkodás rendszertervét, Torba Imre függőleges vibrációs csatorna makettjét, valamint Tarnóczi Tibor által készített „idegen- anyag-kiválasztó” tervét. A pályázatok közül képen egyet mutatunk be olvasóinknak, úgy véljük, hogy e pályamunka esztétikai, művészi hatása így képen keresztül is jól érvényesül. Gratulálunk a díjnyerteseknek, s azoknak, akik továbbjutottak, de gratulálunk és elismerésünket fejezzük ki mindazon pályázónak, akik munkájuk mellett szabad idejükben is ilyen alkotó kedvvel munkálkodtak. —BM— DOHÁNYGYÁR