Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-04-01 / 4. szám
Mintegy két év telt el pártunk XI. kongresszusa óta. Ügy az országos és területi, mint az egyes vállalati és intézményi pártszervezetek folyamatosan áttekintik, hogy mit tettek, mit végeztek az elmúlt két esztendőben, ,.félidős” teljesítményeket értékelnek. Ezt tette vállalatunk pártszervezete is a március 21-én megtartott veztőségi ülésen, ahol a beszámolót Kocsis József párttitkár elvtárs terjesztette elő. A beszámoló alaphangját a XI. kongresszus határozatai, a megyei és városi párt- bizottságok határozatai és az ezek szellemében hozott pártszervezeti állásfoglalások adták. A beszámoló első részében ismertette a gazdasági épí- tőmunka területén elért eredményeinket. Elhangzott az a már ismert megállapítás, hogy a vizsgált időszakban feladatainknak eleget tettünk, terveinket teljesítettük. Az is ismeretes, hogy ezekért milyen kitüntetéseket nyert el vállalatunk. Emlékeztetett a beszámoló arra is, hogy e feladatok teljesítése nem ment könnyen. Sokszor hangzottak el megállapítások azokról a nehézségekről, melyeket az okozott, hogy rendkívül szűkös volt a vállalatunk rendelkezésére álló fejlesztési alap; hogy sok esetben, szinte folyamatosan munkaerő-gon- dekkal küszködtünk. Említést tett arról is, hogy a kereslethez igyekeztünk igazítani — amennyire ez tőlünk telt — a gyártmányösszetételt, arról, hogy nagy mennyiségű fil- terrudat exportáltunk, megfelelő minőségben a Korea) Népi Demokratikus Köztársaságba. Szólt a szervezés területén elért eredményeinkről, de arról is, hogy éppen itt van még nagyon sok tennivalónk. Részletesen ismertette a vállalatunknál folyó különféle oktatási formákban tanulók számát, az oktatás színvonalát, az ott elért eredményeket, de kitért a szervezett állami és politikai oktatásban résztvevőkre is A beszámoló következő részében Kocsis elvtárs ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az üzemi demokrácia szélesítése terén elértünk. Ma már rendszeresen résztvesznek a fizikai dolgozók képviselői is az osztályvezetői értekezleteken, az üzemrészi DH-akcióbi- zottságok programjainak kidolgozásában, és minden más demokratikus fórum munkájában is. A fórumok munkájának összehangolásában, azok egyre hasznosabb tevékenységének érdekében az országban aa elsők között alkottuk meg ezen fórumok működési szabályzatát. Már ennek kialakítása során is arra törekedtünk, hogy a legszélesebb nyilvánosság bevonásával készüljön az el, így is biztosítva a lehetőséget arra, hogy minden érdkelődő dolgozó kifejezésre juttathassa észrevételeit. Foglalkozott a beszámoló azzal is, hogy hogyan fejlődött tovább a DH-munka- rendszer, hogyan válik egyre szervesebben összetartozó egésszé a régebbi értelemben vett vállalati munka és a DH-munkarendszer követelményeinek megfelelő munkavégzés, azaz hogyan válik eggyé a vállalat egész rendszere és az új- tipusú munkavégzés. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy bevált és hasznosnak tartott módszereink iránt egyre nő az országos érdeklődés és rendszeresen tartunk tapasztalatcsere és egyéb keretekben előadásokat, vezetünk oktatásokat és így tovább. A beszámoló következő részében elhangzottak azok az eredmények és megoldott feladatok, melyek az Ifjúsági Törvény és a nők helyzetéről szóló határozatok végrehajtása során jöttek létre. Foglalkozott az előterjesztés a tagsági könyvek cseréjével, a párszervezet fegyelmi helyzetével és egyéb, a pártszervezet életével összefüggő kérdésekkel is. A városi végrehajtó bizottság ebben az időszakban több ízben is beszámoltatta pártvezetőségünket. Ismertettük a DH-munkarendszer bevezetése során megoldott feladatainkat, az első időszakban elért eredményeinket, beszámoltunk a káder- és személyzeti munkákról, hogy azokat hogyan végezzük az ide vonatkozó párthatározatok alapján; beszámoltunk azokról a határozatokról, illetve azok teljesítéséről, melyek az alapszervezetek területén végzett pártmunka hatékonyságának növelését célozták. A jelzett két évben tagságunk létszáma is fejlődött, a két év alatt tizenöt új taggal gyarapodtunk. Eefejező részében a beszámoló a további feladatokkal foglalkozott. Ezek teljesítéséhez segítséget nyújtanak a bevezetőben említett határozatok s a biztosíték is megvan arra, hogy ezeket a feladatokat teljesítsük, a határozatok szellemének eleget tegyünk. Erre biztosíték elsősorban tagságunk növekvő öntudata, vállalatunk kollektívájának fokozódó felelősségérzete és alkotó munkája, valamint a politikai és gazdasági vezetés egysége. AKCIÓPROGRAM A pártvezetőségi ülésén számolt be a vállalati KISZ- bizottság titkára is, az 1977/78. évi akcióprogram teljesítéséről. Ismertette a létszámhelyzetet, vállalatunk fiataljainak és KlSZ-tagjai- nak számát, s azt is, hogy a tagság megfelelően megoldotta az akcióprogramban kitűzött feladatokat. Különösen nagy teret kapott már a program összeállítása során az a törekvés, hogy a fiatalok marxista műveltségét emeljék, a különböző oktatási formák keretei közt és önképzéssel is. A KlSZ-szer- vezet munkájának eredményét méltó módon reprezentálja, hogy ismét, immár harmadszor nyerték el a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját. ALAPSZERVEZETI taggyűlések Valamennyi alapszerveze- tünk tartott taggyűlést márciusban. A napirendi pontok, illetve a megtárgyalt kérdések alkalmazkodtak az egész vállalati pártszervezet által megtárgyalandó témákhoz. Áttekintették az alapszervezetek területén az előzőekben említett határozatok végrehajtását, meghatározták az ezekből adódó további feladatokat. Részletesen foglalkoztak az 1977. évi tervek teljesítésével és az 1978-as gazdasági feladatokkal. ★ Az alapszervezeti vezetőségek rendszeresen figyelemmel kísérik a területükön működő gazdasági egységek, üzemrészek, osztályok munkáját. A III. sz. alapszervezet márciusban a MEO vezetőjét számoltatta be az osztály területén végzett munkáról, valamint a vállalati minőségi színvonalról, az 1977-es évi mutató-alakulásról és a minőségfejlesztési intézkedési terv teljesítéséről. A reszortfelelősök közül ebben a hónapban az agitációs. propaganda felelősök voltak „soron”. Ök számoltak be az agitációs munka eredményeiről, nehézségeiről a legfontosabb további feladatokról. A legnagyobb erőfeszítéseket — az egyes beszámolókban ezek egybehangzóan így nyil_ vánultak meg — az információs munka területén kell tennünk. Itt még rengeteg a tennivaló ahhoz, hogy olyan eredményeket érjünk el, mint a pártmunka más területein. Az alapszervezeti KISZ titkárok is beszámoltak, vagy éppen beszámoltatásra ké szülnek. A március 24-i vezetőségi ülésen a III. alapszervezet „Ankli József” KISZ-alapszervezetének titkára tette ezt meg. Hasonló módon, mint a vállalati KISZ-bizottság titkára az egész vállalatra vonatkozóan, ismertette az alapszervezet területén elért eredményeket és a megoldandó feladatokat. Ha figyelembe vesszük, hogy a KISZ-szervezet egészének munkája az alapszervezetekben dől el, hiszen nincs külön „vállalati” és „alapszervi” KISZ-tagság — akkor azt kell mondanunk, hogy az akcióprogram évében a KISZ-alapszervezetek területén is jó, de mindenképpen fejlődő színvonalú munka folyt. PÁRTMEGBÍZATÁSOK Már a pártszervezet év végi beszámoló taggyűlésén is elhangzott, s alapszervezeteink határozatai között is sze^ repel a pártmegbízatások felülvizsgálatának szükségessége. Erre a márciusi vezetőségi üléseken került sor. Értékelték az 1977. évi teljesítéseket és ott, ahol a megbízatások — szükségszerűen, munkakör, munkahelyi vagy társadalmi elfoglaltság változása következtében — módosítása szükséges, meg is tették ezeket. Az egyéni pártmegbízatások teljesítése azért rendkívül fontos, mert ezekből a részmunkákból áll össze az egész, az alapszervezetek eredménye. Azt pedig már hetven éve tudjuk, hogy párttag csak az lehet, aki „ és részt vesz valamelyik pártszervezet munkájában”. És itt a munkán van a hangsúly! —a —a Munkajogi ismeretekről utoljára múlt évi novemberi számunkban szóltunk. Akkor a szabadság alapformáiról adtunk tájékoztatást, elsősorban az alapszabadságról és a pótszabadság legfontosabb típusairól. Most néhány szóval ismertetni szeretném a szabadság olyan változatait, mint a jutalomszabadság, rendkívüli szabadság, fizetés nélküli szabadság, szülési szabadság és tanulmányi szabadság. JUTALOMSZABADSÁG A Munka Törvénykönyvének rendelkezése szerint a kiváló munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozóknak a vállalat a rendes szabadságon felül jutalomszabadságot adhat, amely azonban évente 12 munkanapnál hosszabb nem lehet. A Kollektív Szerződés a jutalomszabadság adományozására irányelveket és feltételeket írhat elő. illetve egyes esetekben meghatározhatja a jutalomszabadság mértékét. A mi Kollektív Szerződésünk ez idő szerint csak a törzsgárdatagok jutalomszabadságát szabályozza, amit — a Kollektív Szerződésben meghatározott mértékben — az egyes törzsgárdajelvény- nek adományozása évében kell kiadni. Ilyen jutalomszabadság csak a 10 éves törzsgárdatagság elérésétől adható, a legalacsonyabb mértéke 3 nap és a legmagasabb mértékben — a törzsgárdatagság 40. évének eléréséért — 12 nap. Korábban a Kollektív Szerződésünk egyes kitüntetések adományozása esetén is biztosított jutalomszabadságot, ezt a lehetőséget azonban egy korábban ismertetett jogszabályi rendelkezés 1977. január 1-től megszüntette. Természetesen a vállalat igazgatója a jogszabály keretei között egyéb esetekben is adhat jutalomszabdságot. RENDKÍVÜLI SZABADSÁG A munkajogi rendelkezések szerint a dolgozót — kéA Dohányipari Vállalatok Trösztje 1978. március 20-án Egerben tartotta meg az iparág 1977, évi megelőző tűzvédelmi versenyének kiértékelését és az ünnepélyes eredményhirdetést. Az eredményhirdetésben a Dohányipari Vállalatok Trösztjét Bordács István vezérigazgató-helyettes elvtárs képviselte, ugyancsak a tröszt részéről részt vett azon Juha József műszaki osztályvezető, valamint Oláh György a tröszt tűzvédelmi főfelügye. lője. A vállalatok részéről a vállalatok főmérnökei és tűzvédelmi felügyelői voltak jelen. Az eredményhirdetést megelőzően Oláh György tűzvédelmi főfelügyelő tájékozta, tást adott a dohányipar tűzvédelmi helyzetéről, értékelte elsősorban az 1977. évi eredményeket. Megnyugtató az egész iparág tűzvédelmi helyzete szempontjából, hogy 1977. évben mindössze egy esetben volt kárt okozó (kb. 5000.—Ft) tűzeset az egyik A dohányfeldolgozó szakmunkásképző tanfolyamon tanulóinknak igén gyorsan közeledik az az idő, amikor számot kell adni szakmunkás vizsgabizottság. előtt arról, hogy hogyan tudták elsajátítani szakmájukat. Az eddigiek során az elmélet volt a meghatározó, most már az elmélet mellett a szakmai gyakorlatra is nagy súlyt kell helyezni. A termelőterületeken minden nap lehet találkozni velük, amint nagy figyelemmel, érdeklődéssel tanulmányozzák azoknak a gépi berendezéseknek a működését, amelyekkel munkájuk során még nem találkoztak. Elég sok olyan téma is szerelmére — közérdekű okból, valamint személyi és családi körülményeire tekintettel a vállalat rendkívüli szabadságban részesítheti. Egyes esetekben a jogszabály rendkívüli szabadság engedélyezését kötelezővé is teheti. Rendkívüli szabadságot kell így biztosítani egyes esetekben sportolóknak, az MHSZ sport és kiképző tevékenységben részt vevőknek és ezek oktatóinak, továbbá — a Kollektív Szerződésben szabályozott módon — a sorkatonai szolgálat teljesítése után a bevonulás előtti munkahelyen továbbfoglalkoztatott dolgozók részére. Kollektív Szerződésünk ezzel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a sorkatonai szolgálatból újból munkába álló dolgozók részére a leszerelést követő évben 3 naptól 12 napig terjedő rendkívüli szabadságot kell biztosítani élenjáró vagy osztályos szint, illetve kiváló szint elérése esetén. A szabadság mértékét a Kollektív Szerződés attól függően differenciálja, hogy a különböző szintek elérése mellett ért-e el valamiyen rendfokozatot a leszerelt dolgozó sorkatonai szolgálata alatt. Még egy esetben biztosít a Kollektív Szerződés rendkívüli szabadságot, nevezetesen az egyedülálló szülők részére, amelynek mértéke 2 naptól 4 napig terjed. A szabadság mértékét az határozza meg, hogy az egyedülálló szülő egy vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik-e. Természetesen, egyéni kérelemre a Kollektív Szerződésben szabályozott eseteken kívül is adható rendkívüli szabadság, ha annak a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételei fennállnak. FIZETÉS NÉLKÜLI A fizetés nélküli szabadság egészében ugyanazokkal a dohánybeváltó üzemben. Az egész ipar jelentős összegeket fordított az elmúlt évben is a megelőző tűzvédelem fejlesztésére, az ehhez nélkülözhetetlen biztonsági berendezések beszerzésére, illetve korszerűsítésére. A vállalatok férfi és női tűzoltó rajai eredményesen szerepeltek a járási illetve a megyei tűzoltó versenyeken, s nem egy első illetve második helyezést értek el. Az 1977. évi iparág megelőző tűzvédelmi verseny értékelésének eredménye szerint a következő sorrend alakult ki az egyes vállalatok között: 1. Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat 2575 pont, 2. Debreceni Dohánygyár 2185. 3. Egri Dohánygyár 2175. 4. Pécsi Dohánygyár 2080, 5. Dohányértékesítő és Készletező V. 1875, 6. Sátoraljaújhelyi Dohánygyár 1780 7. repel a tananyagban, melynek technológiai folyamatát vállalatunknál nem tudják elsajátítani. Ehhez tapasztalatcserére visszük el hallgatóinkat. így került sor már arra, hogy Kál-Kápolnán ismerkedtek a különböző típusú szárítópajtákkal, azok felszereltségével, valamint a természetes dohányfermentálás folyamatával. Kirándulást tettünk Nyíregyházára, ahol elsajátíthatták a kombinált fermentálá- si módszert is. A közeljövőben kerül sor a Debreceni Dohánygyár meglátogatására, ahol a cigaretta és pipadohánygyártást, acetát-filterrúdgyártást nézik meg. feltételekkel adható, mint a rendkívüli szabadság, itt azonban nincs időbeni korlátozás, tehát ez 12 napot meghaladóan is biztosítható. SZÜLÉSI SZABADSÁG A terhes, illetőleg a szülő nőt szülési szabadság illeti meg. Ennek a mértéke 20 hét, ami — rendellenes szülés esetén szakorvosi javaslatra — négy héttel meghosszabbítható. A jogszabály rendelkezése szerint a szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni, ettől azonban a dolgozó nő kérésére el lehet tekinteni, ha a szakorvos vél-ménye szerint az egészségének veszélyeztetésével nem jár. A szülési szabadság tartamára a dolgozó nő részére — a társadalombiztosítási jogszabályok szerint — úgynevezett terhességi-gyermekágyi segély jár, ami a napi átlagkereset teljes összege akkor, ha a szülő nő a szülést megelőző két éven belül 270 napon át biztosított volt. Ennél kevesebb, de legalább 180 napi biztosítás esetén a terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 65 százaléka, itt megjegyzem, hogy a kórházi ápolás idejére az egyébként fizetendő terhességi-gyermekágyi segélynek a 80 százaléka jár csak. A rendkívüli szabadság körében a már említett mértékű szabadságon túl a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként 2-től 9 napig terjedő fizetett szabadnap illeti meg amennyiben 14 évesnél fiatalabb gyermekét neveli. Ezeket a szabadnapokat a dolgozó kívánságának a figyelembevételével egyben vagy részletekben kell kiadni. Itt kell megemlíteni még azt a kedvezményt, ami tulajdonképpen fizetés nélküli szabadságnak számít, hogy DDT Fermentáló Vállalat 1150, 8. Dohánykutató Intézet 775 Örvendetes, hogy az Egri Dohánygyár az 1976. évi versenyben elért 5. helyéről egy év alatt 3. helyre tudta magát felküzdeni és a második helyezett Debreceni Dohány, gyártól is mindössze 10 pont választja el. Ez egyrészt dicséri a tűzvédelem megszervezésében és irányításában éveken keresztül kiemelkedő munkát végző Somlai József volt tűzrendészeti vezetőt, aki 1977. év során Lenhardt József tűzvédelmi felügyelővel együtt szervezte és ellenőrizte a vállalat megelőző tűz. védelmét. Elismerés illeti Lenhardt József tűzvédelmi felügyelőt is, aki e munkakörének első évében is már igen nagy lelkiismeretességről és törekvésről tett bizonyságot, lelkesen és odaadóan végzi munkáját úgy, hogy közben mindent megtett a szakmai ismeretek elsajátítása érdekében is. Az elmúlt szép helyezés mégis — a most említett két vezetőn kívül — elsősorban a vállalat dolgozói fegyelmezett magatartásának köszönheti. rkik közül különösen élenjárnak a vállalati tűzoltók és lelkiismeretesen végezték munkájukat a tűzrendészeti megbízottak is. Az eredményhirdetés után adta ki a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár az Iparági Megelő. ző Tűzvédelmi Verseny 1978. évi Verseny Szabályzatát. A verseny szabályzat kiírásainak teljesítése 1978. évben is fegyelmezett és lelkiismeretes. következetes tűzvédelmi munkát kíván a vállalat minden dolgozójától. Ahhoz pedig, hogy a most elért helyezésünket megtartsuk komoly erőfeszítéseket kell tennünk, de érdemes is, mert ezzel nemcsak a versenyben tudunk esetleg előre lépni, hanem— és ami a fontosabb — 1978. évre is biztosítani tudjuk az egyik legnagyobb ellenségünk. a tűz elleni eredményes védekezést. Sz. Gy. vannak dolgozó nők és gyermekeiket egyedül nevelő apák, akik legalább két 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli napot kell engedélyezni. Ugyancsak a fizetés nélküli szabadság körébe tartozik, de a szüléssel együtt járó kedvezmény, hogy a dolgozó nő kérelmére a vállalat a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából 3. életéve betöltéséig, a gyermek betegsége tartamára pedig az otthoni ápolás érdekében a gyermek 10 éves koráig fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. A szülési szabadság leteltét követő és a gyermek 3. életévének betöltéséig járó fizetés nélküli szabadság alatt az erre jogosult gyermekgondozási segélyben (GYES) részesül. A most említett kedvezmények a gyermekét egyedül nevelő apát is megilleti. TANULMÁNYI SZABADSÁG A munkája mellett továbbtanuló dolgozót tanulmányi szabadság illeti meg és részükre — jogszabályban meghatározott keretek között — munkaidő-kedvezményt is kell biztosítani. A tanulmányi szabadság és a munkaidőkedvezménynek mértéke függ attól, hogy középfokú, vagy felsőfokú tanulmányokat folytat-e a dolgozó, azokat esti vagy levelező tagozaton végzi-e. A jogszabályban meghatározott esetekben továbbképzés esetén is biztosítható tanulmányi szabadság és munkaidő-kedvezmény. Ezeknek a részletes ismertetésére a jelen cikk keretei között nincs lehetőség, ezért ilyen esetekben mindig célszerű a továbbtanulás megkezdése előtt az ezzel járó kedvezményekről a munkaügyi osztályon pontosan tájékozódni. A szabadság témakörével foglalkozó következő tájékoztatóban a szabadság kiadásának a módjáról és feltételeiről fogunk beszélni. dr. Szalóczi György Készülünk a szakmunkásvizsgára Munkajog A szabadságról II. DOHÁNYGYÁR 5
