Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-03-01 / 3. szám

Három műszakos üzemrészek Vállalatunk termelési te­vékenysége, alkalmazkodva a fogyasztói igények lehető­ség szerinti kielégítéséhez, I— II—III. műszakos munka­rendben folyik. Ezen belül kiemelkedő jelentőségű a füstszűrös cigaretta-termelés, ahol döntő mértékben tőkés importból származó gépeket üzemeltetünk három műsza­kos munkarendben. Ez a ci­garettagyártást és csomago­lást érinti, valamint ezen te­rületekhez kapcsolódó ki­szolgáló üzemrészeket. A VÁLLALAT több mint egymilliárd forint értékű terméket állít elő termelői áron. s ez döntő mértékben a füstszűrös cigaretták ter­meléséből adódik. Ennek kö­vetkeztében mindannyiunk számára egyértelmű, hogy az említett üzemrészek munká­ja a' vállalati gazdálkodás valamennyi jellemző muta­tója szempontjából alapvető. A termelési tevékenység i egyik alapvető feltétele a megfelelő munkaerőellátás biztosítása. Ez természetesen vezetői feladat. A három műszakos mun­karend vállalatunknál mint­egy 330—350 dolgozót érint. Ez a vállalati összlétszám egyharmada. Látszólag az említett számok alapján a feladat egyszerűen megold­ható, hiszen a közel 1100 főt foglalkoztató vállalatunk az alapvető termelési feladatok ellátása érdekében — az ösz- szes körülményeket figye- lembevéve — ki kell, hogy elégítse a három műszakos munkarendben dolgozó üzemrészek munkerő-igé- nyét. A gyakorlat azonban, és különösen az 1977. év gya­korlata mást mutat. Félreté­ve a részletes elemzéseket, egyetlen egy bizonyítékot e tények igazolására. Legtöbb­ször a három műszakos munkaterületeken dolgozók kényszerültek arra, hogy a hiányzók tevékenységét pó­tolják és ez által vált elkerül­hetővé alapvető termelőbe­rendezéseink egyikének-má­sikának leállítása. Ez termé­szetesen a három műszakos munkaterületek dolgozói, és az ott tevékenykedő közvet­len munkahelyi vezetők szá­mára nagy arányú többletter­helést jelentett. Ez a továbbiakban nem tartható fenn. A vállalat vezetése megfe­lelő intézkedéseket tett az említett területek munkaerő­gondjainak megoldására az­zal, hogy az egri Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Isko­lánál a nappali tagozatú do­hányfeldolgozó szakmunkás- képzést elindíttatta. Ennek hatása azonban csak 1979- ben jelentkezik első ízben, majd azt követőleg évről-év- re folyamatosan. Bízunk abban, hogy az itt végzett szakmunkáslányok megoldják a három műszakos munkaterületen jelentkező gondokat és munkájukkal hozzájárulnak majd a nagy értékű gépi berendezések hatékonyabb üzemeltetésé­hez. 1979. közepéig — az új szak­munkások munkábaállásáig még közel másfél év van hátra. A jelenlegi állapot ennyi ideig nem tartható fenn! Gondoskodnunk kell, ha csak átmeneti megoldás­sal is e területek megfelelő színvonalú munkaerő-ellátá­sáról. MÁR 1977. VÉGÉN a szo­cialista brigádok kiértékelő értekezletein felhívással for­dultunk dolgozóinkhoz, hogy a termelőmunkával összefüg­gő vállalásaik között, a há­rom műszakos munkaterüle­tek munkaerő-gondjának megoldását segítsék elő. A MEO és a munkaügyi osz­tály területén dolgozók egy része már jelezte, hogy haj­landó néhány hetes időtar­tamra a cigarettagyártás vagy csomagolás munkáját segíteni. Ezt várjuk a többi, főleg egyműszakos munkate­rületen dolgozó olyan szocia­lista brigádok tagjaitól is, ahol a cigarettagyártás és-csomagolás műveleteiben jártas brigádtagok tevékeny­kednek. A példamutató, a közvet­len vállalati gond megoldá­sára vonatkozó vállalás mel­lett, a munkaerő-gazdálkodás általános helyzetén is javíta­nunk kell. A munkaerő-gazdálkodás alapvetően a következőket tartalmazza: 1) munkaerő-megszerzést 2) a munkaerő-beilleszke­dést 3) a munkaerőképzést 4) a munkaerő ésszerű fel- használását. Ha a munkaerő-gazdálko­dás említett négy alapvető területét figyelmesen tanul­mányozzuk, akkor elsősorban a munkaerő beilleszkedéssel és ésszerű felhasználásával kapcsolatos tevékenységein­ket kell a jövőben fokoz­nunk. Természetesen gondjaink megoldásának más módja is van, ez pedig az adminiszt­ratív intézkedés körébe tar­tozik, amikoris utasítás for­májában irányítunk dolgozó­kat a három műszakos mun­katerületre. Remélem erre az intézke­désre csak elvétve kerül sor, mert mindannyiunk előtt is­meretes, hogy az ilyen jelle­gű intézkedések, bizonyos hátrányokkal járnak. Remélem vállalatunk gaz­dasági vezetői a politikai és tömegszervezeti vezetőkkel együttesen megértik gondja­inkat, s megfelelő javasla­tokkal, kezdeményezésekkel elősegítik e gondok megoldá­sát. A GAZDASÁGI VEZETŐK a rendelkezésre álló erkölcsi és anyagi ösztönzők egy ré­szének felhasználását is e gondok megoldására fordít­hatják. Bízom abban, hogy a három műszakos munkaterü­letek munkaerő-gondjainak megoldása a vállalatnál dol­gozó valamennyi vezető szá­mára a vezetői tevékenység során, meghatározóvá válik. Ez a legfontosabb feltétele e közös gondunk sikeres meg­oldásának. dr. Domán László igazgató Választ kaptunk Egy elbeszélgetésről A vállalati DH-akcióbi- zottság tagjaiból alakult cso­port az elmúlt évben meg­vizsgálta az 1975. január el­seje után diplomát szerzett, valamint jelenleg III—IV. — elbeszélgetettek — oklevéllel rendelkező — egyetemi hallgató — vállalatunknál végzettek Az elbeszélgetés során 12 kérdésre kellett válaszolni a megkérdezetteknek, de emel­lett bármilyen saját észrevé­teleiket, gondolataikat el­mondhatták. Hátránya volt az egész elbeszélgetésnek, hogy a kérdések előre nem voltak tudatva, ennek előnye viszont az volt, hogy őszin­tébb, csiszolatlanabb választ kaptunk. Az elbeszélgetésen résztve­vők egyértelműen azt mon­dották, hogy az Egri Do­hánygyár kollektívájában jól érzik magukat, abban a szűk kollektívában ahol dol­goznak, mindössze két fő nem érezte jól magát. Ez a két fő egy osztályon dolgozott, amely arra világí­tott rá, hogy a szűk kollek­tívánál van hiányosság meg- nem értés. Jelenleg azonban, már egyik személy sincs ezen az osztályon. Eme kis hiá­nyosságtól eltekintve igazo­lódott, hogy vállalatunknál a kollektív szellem igen jó, éppen ezért a munkavállalók hűségesek és ragaszkodnak vállalatunkhoz a végsőkig. Ezt igazolja az a tény is, hogy alkalmazotti állomány­ban kicsi a munkaerő fluk­tuáció, leginkább a magasabb beosztás, ami csábító és ami­ért munkahelyet változtat­nak a dolgozóink. Ugyanezt bizonyítja az a tény is, hogy a megkérdezet­tek mindannyian hosszútávú munkahelynek tekintik az Egri Dohánygyárat, bár né- hányan bizonyos feltételhez kötötték, de ez nem a fizetés. A szakmai végzettség és a jelenlegi munkakör betölté­séhez szükséges képzettség, szakismeret, szakmai tudás megítélése már egyáltalán éves egyetemi hallgató mun­kavállalók helyi megelége­dettségét. Az elbeszélgetés formában tartott vizsgálat 12 főt érintett az alábbiak szerint: férfi nő 7 5 7 3 — 2 4 1 nem ilyen kedvező, hiszen a megkérdezetteknek mindösz- sze 1/4 része vallotta munká­járól, hogy az összhangban van a szakmai képzettségé­vel. Ez a szám nagyon elgon­dolkoztató, hiszen felsőfokú szakemberekről van szó, akiknek a képzésük igen ko­moly áldozatba kerül nép­gazdaságunknak. Felmerül a kérdés ilyenkor, hogy szük­ség van-e akkor ennyi felső­fokú végzettségű szakember­re? Ha igen, akkor miért nem olyan feladattal vannak megbízva, ahol képességeiket legjobban kamatoztatni tud­ják? Hasonlóan vélekedtek a keresetükről is a megkérde­zettek, hiszen 1/3-a volt ki­mondottan elégedett jelenle­gi keresetével. Igen őszinte megnyilvánulás is volt, mely szerint a keresetével nem elégedett, de a végzett mun­kájával arányban állónak tartotta, ez ismét figyelmez­tethet sok mindenre. Figyelmeztetés az is, hogy általában minden végzett szakember úgy nyilatkozott, Hogy hasonló beosztásban más vállalatnál rriagasabb az alapbér. Igaz az is, hogy az éves bruttó bér prémiummal és nyereséggel már kompen­zálni tudja a kisebb alapbért. Ennek azonban az a hátrá­nya, hogy évközben nagy bi­zonytalanságban van, hogy lessz-e prémium és nyere­ség, ha igen milyen nagysá­gú. Szakmai fejlődés, előbbre lépés lehetőségét a megkér­dezettek pozitívan értékel­ték. Elismerően nyilatkoztak azokról a lehetőségekről és adottságokról is, amely a vállalat rendelkezésére áll és a gazdasági vezetés felhasz­nálja munkája során. Több mint fél év elmúltá­val érdemes megnézni mi­lyen változások történtek kü­lönösen azok vonatkozásá­ban, ahol igen kedvezőtlenül nyilatkoztak a megkérdezet­tek. Jelenleg már csak 9 fő volt akikkel ismét beszélni tudtam, a többi végleg, vagy 2—3 évre eltávozott a válla­latunktól. A legkritikusabb volt a kereset, az alapbér, a megkérdezetteknél, ahol azó­ta jelentős változás történt, hiszen az újból megkérdezet­tek 77%-a részesült azóta bérfejlesztésben. Ezután kö­vetkezett az iskolai végzett­ség és a jelenlegi munkavég­zés közötti kapcsolat hátrá­nyos megítélése, melynél az­óta konkrét változás, vagy várható változás a megkér­dezettek 55%-át érintette ill. érinteni fogja. A néhány adat egyértel­műen igazolja, hogy érdemes volt időt szakítani a vállalat gazdasági és tömegszerveze­ti vezetés részéről a végzett szakemberekkel való beszél­getésre, ezt igénylik is, ami­nek hangot is adtak. Ugyanakkor hasznos volt a megkérdezettek részéről is az őszinte véleménynyilvá­nítás, mivel a legtöbbjüket érintő azonos gondok orvos­lása is megtörtént. Legfontosabb követel­ményként ítélem a vállalat­hoz való ragaszkodásnál a szűk kollektíva magatartá­sát, annak összefogó, segítő szándékát, amely elsősorban a helyi vezetőtől függ, de nagy mértékű segítséget nyújthat a vállalat felső ve­zetése is, ha időben felismeri és segítséget nyújt. A szűk kollektíva helyte­len magatartása döntően hozzájárul a kollektívából szabadulni akarás gondolatá­hoz. Ezért erre a vállalat ve­zetésnek időben kell felfi­gyelni, több időt és nagyobb gondot kell fordítani. — S — A napnak minden órájában Zúgnak, zakatolnak a gé­pek a cigarettacsomagolási osztályon, hogy a gyártás ál­tal legyártott cigarettát, idő­ben, megfelelő minőségben elcsomagolják, s mint kész­terméket továbbadják a készáru raktárnak. Mintegy 130 nő- és férfi­tagja van ennek a kollektívá­nak, akik negyedik éve kap­ják meg a „szocialista üzem­rész” címet, lelkiismeretes munkájuk elismeréseként. Műszakonként mintegy 50 fő végzi feladatát, szolgálja ki a gyorsjáratú gépeket, s szedi el a kész csomagocs­kákat. Leggyorsabb gépünk a két Niepman-sor, ahol átlagban 2,5 millió cigarettát csoma­golunk el, de a gépcsoportok versenyeznek, kiknek a ne­véhez fűződik a rekordered­mény, ugyan is előfordult már nem is egyszer, hogy 2,8 milliós teljesítményt produ­káltunk e gépsorokon. 100 MILLIÓVAL TÖBB A cigarettacsomagolás tel­jesítménye teljes egészében összefügg a gyártási osztály teljesítményével. Ha éves vi­szonylatban a gyártás terven felül 100 millió cigerettával ad többet, mert gépeik na­gyon jól mentek, ezt a mennyiséget nekünk el kell csomagolni. Ha viszont a gyártógépek gyengébb napokat fognak ki, akkor nálunk minden tartály cigarettát testvériesen el kell osztani, hogy melyik gép csomagolja el, kinek legyen aznapra magasabb előállítá­sa. Bármilyen furcsán hangzik is, asszonyaink annak örül­nek, ha műszakváltáskor te­le kocsik sorakoznak a gépek előtt. Mint minden területen, úgy a csomagolási osztályon is jelentkeznek a gondok, problémák. Ahogyan a válla­lat feladatai évről évre nőve- ’ kednek, úgy sokasodnak a megoldásra váró feladatok nálunk is. Kezdődnek a létszámgon­doknál, amikor is a megnö­vekedett programhoz nem áll elegendő létszám a ren­delkezésünkre. Különösen ugrásszerűen megnövekszik a létszámgond a nyári hóna­pokban, amikor a gyerme­keink befejezik az iskolát, s a családok együtt szeretné­nek tölteni legalább két he­tet. A társosztályok, de el­sősorban a filtergyártási osz­tály a lehetőségekhez képest igyekszik segíteni gondjain­kon, melyet viszonozni szok­tunk, amikor náluk idősza­kosan beindul a három mű­szak. E probléma megoldását igyekszik enyhíteni a 10 il­letve 15 %-os többlet bér is, amennyiben létszámhiánnyal termelnek a gépcsoportok. A gépek mellett szorgoskodnak a csoportvezetők, de nem egyszer a munkairányítók is. Teljesítményünket nagy­ban befolyásolja a segéd­anyagok minősége is. Egy- egy gyengébb szállítmány a címjelzékből, a celofánból, vagy raganyagból napokra visszafogja előállításunkát. Papír- és nyomdaipar re­konstrukciójával kapcsolat­ban elmondhatjuk, hogy so­kat javult a címjelzékek minősége, s inkább már csak a festéknyomásnál vannak hiányosságok. A celofán mi­nősége azonban elég sok gondot okoz. Ez a probléma azért is érinti a kollektívát érzékenyen, mivel tudjuk, hogy csak dollárért tudják beszerezni. Népgazdasági érdek, hogy minden anyaggal, de főleg a nyugati relációból beszerzett anyagokkal fokozottabban takarékoskodjunk. Ügy érez­zük, hogy a takarékosságot éppen a különböző minőség- változás miatt nem tudjuk kellőképpen érvényesíteni Ez igen érzékeny pontja a kol­lektívának, s azon belül a szocialista brigádoknak. Ahhoz, hogy az osztály 1977-ben mintegy 6 774 millió cigarettát csomagolt el nem­csak a szorgos munkáske­zekre, a megfelelő minőségű segédanyagokra, hanem a gépek megfelelő műszaki ál­lapotban tartására is szükség volt. Amíg a korábbi években a gépek nagyjavítása kizáró­lag a nyári nagy TMK idején történt, addig az elmúlt év­ben már sikerült évközben is kiállítani pl. a KDW cso­magológépet javításra. A Skoda csomagológépsor üzembehelyezése biztosította számunkra ezt a lehetőséget, s ezt 1978-ban még jobban ki kívánjuk használni. Üzemelő műszerészeink, valamint az osztályon dolgo­zó TMK- csoport összehangolt munkájára továbbra is nagy szükség van, hogy gépeink biztonságosan üzemeljenek. Az osztályon működő DH akcióbizottság ülésein leg­több kérés, javaslat éppen e témakörhöz csoportosul. Ez egy igen egészséges folyamat, kutatni a lehetőséget, hogy a meghibásodott gépet minél előbb, üzemképessé tudjuk tenni. Az üléseken elhangzanak természetesen más jellegű kérdések, javaslatok is, egy­re inkább oldottabbá válik a hangulat és baráti eszmecse­rét folytatunk e mozgalom hírnevéhez és célkitűzéseihez méltóan. A cigarettacsomagolás mint említettem 4 éve tulaj­donosa a „szocialista üzem­rész” címnek. A 7 szocialista brigád év­ről évre vállalásaikat úgy készítik el, hogy elsősorban az osztály éves feladatának maradéktalanul eleget tud­janak tenni. A termelési fe­ladatokon túl, igen kritikus szemmel figyelik a cigaretta minőségét, s adják a jelzést a gyártási osztály felé, egy- egy hiányosság esetén. NEM FELHÍVÁSRA Az elmúlt évben több al­kalommal szerveztek szabad szombaton 4 órás műszako­kat, hogy a hétközben össze­gyűlt félig csomagolt készle­tet lecelofánozzák. Nem felhívásra végezték e munkákat, hanem egy-egy brigád kezdeményezte, de tervüket utolsó percig titok­ban tartották, nehogy más brigádok megelőzzék őket. 'Ilyen alapon ment a je­lentkezés egy-egy délutános műszakban dolgozó brigád­nál is, amikor műszakkezdés előtt 2—3 órát szabadon levő celofánozógépen dolgoztak. A KISZ és kommunista műszakokra való jelentkezés főleg a nők részéről 100 %- os szokott lenni, sőt 4—5 fő­nek megköszönjük a szándé­kát, de munkát részükre már nem tudunk biztosítani. örvendetes, hogy nemcsak brigádtagok jelentkeznek ilyenkor, hanem a becsületes szocialista üzemrésztagok is. Talán ez az egyik biztosí­téka annak, hogy reméljük az 1978-as év feladatait is maradéktalanul végre tudjuk hajtani. Egyik legnagyobb felada­tunk közé tartozik, hogy a közkedvelt Helikon cigaret­tából minél többet adjunk a fogyasztóknak, bár a csoma­gológép kapcitása közelít a végeshez, vagyis ezen az egy gépen többet elcsomagolni nem tudunk. Nemsokára megjelenik a „Marlboró” cigaretta, melyet amerikai licenc alapján fo­gunk gyártni. Már a cigaret­ta nevében is benne van, az a megkülönböztetett figye­lem, lelkiismeretes munka­végzés, melyet az Egri Do­hánygyártól elvárnak a fo­gyasztók, s e kívánalmaknak igyekszünk maradétalanul eleget tenni. A megnövekedett termelé­si feladatokat csak akkor tudjuk teljes egészében vég­rehajtani, amennyiben az új dolgozókkal úgy foglalko­zunk, hogy megszeressék az üzemet, jól érezzék magukat közöttünk. E törekvésünk rendkívüli erőfeszítéseket igényel, mivel három műsza­kos területről van szó, s az éjszakai műszakot bizony elég nehéz elfogadtatni. A vállalat évről évre úgy irányítja a bérfejlesztését, hogy a három műszakos te­rületekre különös figyelmet fordít. Mindezek ellenére a ciga­rettagyártás és csomagolás közötti bérfeszültség még mindig nem oldódott meg. örömmel vettük át az el­múlt év november 7-i ün­nepségen kiosztásra kerülő 1 500 Ft-os jutalmakat, me­lyet 43 fő kapott meg. Igazán méltó elismerése volt a há­rom műszak nehézségének. Kézhez kaptuk a nyere­ségrészesedést, amelyet leg­több dolgozó elégedettséggel fogadott. Természetesen közöttünk is vannak, aki fegyelmezet­lenségükkel, gondatlan mun­kavégzésükkel akadályozzák a zavartalan munkavégzést, azonban a kollektíva döntő többsége nem ezek közé tar­tozik. A TÖRZSGÁRDA Azok az 5—15—30 év kö­zötti törzsgárdatagok, akik eddig is oroszlánrészt vállal­ták a feladatokból, most is azon munkálkodnak, hogy osztályunk méltó részese le­gyen az Egri Dohánygyár si­kereinek. erkölcsi elismeré­sének. E siker jegyében munkál­kodnak azok a nyugdíj előtt álló idősebb dolgozók, akik alapító tagjai a csomagolás­nak. IMéltó kezekbe adták azt a stafétabotot, amelyet közép­korúak vesznek át tőlük, hogy majd tovább adják a mostani KISZ-fiataloknak. Mindannyiunk célja 1978- ban, hogy a jubileumi mun­kaversenyt továbbfolytassuk, hozzájárulva ezzel is a gaz­daságpolitikai célkitűzése­ink megvalósításához. Szarvas Aladárné művezető 4 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents