Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-02-01 / 2. szám
CSELEKVÉSI PROGRAM A vállalat pártvezetősége januári ülésén foglalkozott az 1976. évi feladatok teljesítésével. Megállapította, hogy a főbb célkitűzéseket teljesítettük, a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a filteres cigaretta termelésének meny- nyisége, a termelési érték és az anyagtakarékosság területén is elértük a tervezett szintet. A részletes értékelés után jóváhagyta az 1977-es „cselekvési programot”, melynek egyik leglényegesebb vonása, hogy nemcsak külön a párttagok számára határoz meg feladatokat, hanem a gazdasági vezetéssel közösen dolgozta ki és így biztosítva van az egységes szemléletű feladatmeghatározás és tevékenység a vállalat párt- és gazdasági vezetése között. A program részletesen meghatározza az 1977. évi gazdaságpolitikai feladatokat, elsősorban az előírt mennyiségi és minőségi mutatók maradéktalan teljesítését, lehetőségeinek erőteljesebb kihasz- lását a hatékonyság növelése érdekében és a DH-mun- karendszer céljainak megfelelő továbbfejlesztését. Meghatározza a program az egyes alapszervezetek a vállalati KISZ-bizottság és a tömegszervezetek konkrét feladatait is. Kiemelten kezeli a program az eszmei-politikai nevelés fontosságát, az üzemi demokrácia szélesítése és érvényesítése területén teendő feladatokat és felhívja a figyelmet a párttaggá nevelés és a pártépítés fontosságára is. A programot a pártvezetőség jóváhagyta és az alapszervezetek részére is megküldte. PERIFÉRIÁN?! Vállalatunk hírnevét évek óta elsősorban a filteres cigarettatermelés területén elért eredmények jellemzik, ha egyáltalán a gazdasági munkáról, a termelésről esik szó. Ez esetenként azt is jelenti, hogy a cigarettaágazatban dolgozó pártalapszervezet is gyakrabban kerül reflektor- fénybe, mint a többiek. A szivargyártás évről évre csökkenő menyiségi termelése következtében a III. alapszervezetről akkor lehet többet hallani, ha közeledik az elmúlt évben immár rendszeressé váló tevékenység, a Hevesi dohány válogatása. Azt jelenti-e ez, hogy az alapszervezet valóban a vállalati élet perifériáján tevékenykedik? Kiss Ferenc szervezőtitkár a kérdés kapcsán a következőket mondotta: — Azt hiszem, hogy a kérdés ilyen feltevése egyáltalán nem helyes. Igaz, hogy párttagjaink döntő többsége a szivarágazaton dolgozik, azonban az alapszervezethez tartozik a tmk, a minőségellenőrzési osztály, a laboratórium és ide tartoznak a termelési osztály dolgozói is. Ez azt jelenti, hogy vezetőségünknek betekintése van szinte az egész vállalatnál folyó munkába, ugyanakkor megnövekedett feladatokat és felelősséget is ró ránk ez a tény, hiszen ilyen összetétel mellett nem könnyű biztosítani a párt irányító szerepét, politikája végrehajtásának biztosítását. Ezt csak úgy tudjuk elérni, hogy a területünkön dolgozó gazdasági vezetőket rendszeresen beszámoltatjuk a végzett munkáról, és ennek ismeretében határozzuk meg számukra a feladatokat, természetesen összhangban az egész vállalatra érvényes cselekvési programmal. Azt jelenti-e ez, hogy a pártvezetőség megfelelő mélységben tudja értékelni a gazdasági feladatok végrehajtását? Dohai Ferenc titkár: — Azt hiszem, igen. Ennek bizonyítására talán elegendő, ha visszagondolunk a január 7-én megtartott éves beszámoló taggyűlésünkre. A vezetőség beszámolóját nagy körültekintéssel igyekeztünk összeállítani, részletesen kitértünk minden terület munkájára, s a beszámolót a taggyűlés egybehangzóan jónak minősítette. Ezzel egyetértettek a gazdasági vezetők is, még azok is, akiket egy-két vonatkozásban megbíráltunk. Hozzátehetem, hogy a taggyűlés határozati pontként fogadták a következőket: „a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása érdekében az év folyamán a vezetőség számoltassa be a területhez tartozó gazdasági vezetőket az elért eredményekről, elsősorban az anyagfelhasználási és minőségi célkitűzések végrehajtásáról.” Szanyi Nagy Mihályné: — A DH-munkarendszerrel kapcsolatos feladatokat sem tévesztjük szem elől. Területünkön működik a tmk és a szivarágazat üzemrészi DH- akcióbizottsága és januári vezetőségi ülésünkön ezek munkájával is foglalkoztunk. El kell mondanunk, hogy elsősorban a kritikai hangvétel érvényesült az értékelés során, hiszen a cél az — nem lebecsülve az eddig elért eredményeket —, hogy ebben az évben az itt folyó munka területén is előbbre lépjünk. Visszatekintve a hevesi válogatásra: Várható-e változás ebben a munkában, a felkészülésben, a munka módszerében? — Egyelőre várakozási állásponton vagyunk — mondja Kiss Ferenc művezető. — Korábban szó volt arról, hogy a vállalatunknál meghonosodott kézi válogatás helyett ebben az évben már válogatószalag segítségével végezzük a munkát. Éppen az egri eredmények miatt erről még végleges döntés nem született, ugyanis 14,60 kg/ órás átlagos válogatási teljesítményünk lényegesen meghaladja az ipari, alig több mint 12 kg/órás átlagot, ugyanakkor veszteségmentesen dolgoztunk és a választékarány is nálunk volt a legkedvezőbb. A Pécsi Dohánygyár mennyiségi termelése a válogatószalag segítségével meghaladta a mienket, azonban ott a választékarány rosz- szabb volt 1976-ban és mintegy 18 százalékos dohány- anyag-veszteség is jelentkezett. Azt hiszem, hogy jelenlegi helyzetünkben nem kell részletezni, milyen fontos számunkra minden kilogramm dohány... Módunk volt megtekinteni az alapszervezet első féléves munkatervét. Valóban minden lényeges feladat szerepel benne és felöleli mindazt a tevékenységet, amely egy vezető testületnek az adott területen ténylegesen feladata. A vezetőség tagjainak egybehangzó véleménye, hogy a tagság segítségével végre tudják hajtani a célkitűzéseket. Ügy érzik, hogy meghatározó szerepet tölthetnek be a vállalat életében és egyáltalán nem érzik magukat mellőzöttnek. Ha mégis, meg kellene. jelölni egy területet, ahol a problémákat önerőből megoldani nem tudják, mi lenne ez? — A pótalkatrész-ellátás — vágja rá Dobai Ferenc, most már mint főműszerész. — öreg gépeinkhez évek óta nem tudunk megfelelő számban és minőségben alkatrészeket gyártani, ill. beszerezni. Ez az egy terület az, ahol egy kissé valóban a periférián érezzük magunkat... —a—a KISZ-hírek Március hagyományosan ebben az évben is a három történelmi jelentőségű tavasz, 1848, 1919. 1945. köszöntése. Ezeket a napokat országszerte olyan tettekkel ünnepük meg, melyek méltón bizonyítják fiataljaink társadalomba vetett hitét, a jövő alakításáért érzett felelősségét. Gyárunkban a forradalmi ifjúsági napok eseményei: — A FIN előkészítéseként „Hogyan éljünk” címmel az életmód, életstílus aktuális kérdéseinek megvitatását tervezzük. — Részt veszünk a hagyományos mezei futóversenyen március 5-én. — Gyári lövészversenyeket rendezünk a városi lövészverseny döntője előtt. — KISZ-szervezetünk képviselői részt vesznek a FIN városi megnyitásán március 15-én. — Ünnepi megemlékezést tartunk a KISZ 20 éves jubileuma és a nemzeti, ünnepeink alkalmából. Ifjúsági klubunk átadását is erre az alkalomra tervezzük. Kérünk minden fiatalt vegyen részt programjainkon, segítse elő ezek sikerét. KISZ-vezetőség KISZ-aktivistáink életéből Aki a kapcsolatot tartja A KISZ-tagjaink közül nagyon sokan tudják, hogy a Láng Sándor I. számú KISZ- alapszervezet hosszú évek óta rendszeres kapcsolatot tart fenn az egri I. sz. általános iskolával, Asztalos János úttörőcsapatával. A két szervezet közti kapcsolat tartásával Lenhardt József, az I. sz. alapszervezet KISZ-vezetőségi tagja van megbízva. Lenhardt József a tevékenységét olyan aktívan és becsületesen végezte, hogy a múlt évben megkapta a Kiváló úttörővezető kitüntetést, valamint a vállalat anyagi elismerését. — Mikor kerültél a dohánygyárba dolgozni? — 1972-ben kerültem a vállalathoz. A villamos műhely volt az első munkahelyem. Akkor még főleg fénycsövezéssel foglalkoztam, majd közel egy év múlva targonca- és liftkarbantartásra osztottak be. — Mikor léptél be a K1SZ- szervezetbe? — Mondhatom, már nagyon régen. 1962 óta vagyok a KISZ tagja. Még szakmunkástanuló koromban nyertem felvételt a KISZ-tagok sorába, a Mű. M. 212. sz. intézetnél. 1965-től töltök be valamilyen funkciót az ifjúsági szervezetben. Először sportfelelős voltam, majd KISZ-sportbizalmi, 1974. évtől kezdve pedig úttörőfelelős. — Milyen volt az első bemutatkozás az úttörőcsapatnál? — Az első találkozás az úttörőcsapat vezetőivel egész véletlenül, egy csapatgyűlésen volt. — Itt aztán röviden megbeszéltük a terveinket és egyeztettük az időpontokat. — Elhatároztuk a csapat- vezetővel, hogy szervezünk egy fizika szakkört, ahol érdeklődő úttörőket megtanítom különböző elektromos és barkácsolási tudnivalókra. — Hány tagja volt a szakkörnek? — 15—20 fő volt a tagja a szakkörnek, főleg hetediknyolcadik osztályosok. Hetenként egy nap tartottunk napi 3 órás foglalkozást, du. 3-tól 6-ig. — Mit csináltatok a szakköri foglalkozásokon? — Készítettünk egy elektromos vezérlőasztalt, a neve: „Heuréka”. A dobozát az asztalosműhelyben készítették el. A készülékhez szükséges alkatrészeket az iskola szertára biztosította számunkra. — Aztán a szakkör vezetése mellett még szerveztünk egy szakági vetélkedőt fizikából és matematikából. Az iskolai vetélkedőn legjobb helyezést elért úttörők részt vettek a városi iskolák közötti szakági vetélkedőn. — Munkádhoz milyen segítséget kapsz? Csillagászat, barkácsolás, történelem, filmezés MILYEN KULTURÁLIS ÉLETET KÍVÁNNAK A SZOCIALISTA BRIGÁDOK TAGJAI? 4 A Vállalati DH-Akcióbi- zottság 1976'ban kidolgozta és elfogadta a vállalat távlati közművelődési tervét. Ez a program hangsúlyozza, hogy az emberek kulturális tevékenysége kettős: egyfelől a kultúra befogadása, másfelől a kultúra alkotására irányul. Éppen ezért, olyan öntevékeny kulturális élet megindítását irányozza elő, amelyben — változatos klubélet formájában — mindkét tevékenységre mód nyílik. A megalakult Művelődési Bizottság — melynek tagjai Huszti Ferenc főmérnök. Nagy Béláné oktatási előadó, Sándor András információs csoportvezető, Bárdos Miklósné belső ellenőr és Czeglédi László a vállalat KISZ-bizottságának titkára — összesen 600 kérdőívet bocsátott ki a szocialista brigádok számára, melynek segítségével a vállalat dolgozóinak több, mint fele véleményét nyilváníthatja egy eljövendő kulturális élet alapvető irányairól, és így irányelveket adhat a Művelődési Bizottság számára. A kérdőív kérdéseket tartalmaz a kulturális (zenei, irodalmi stb.) érdeklődésre és arra vonatkozólag, ki milyen szakköri vagy öntevékeny művészetrtudomá- nyos tevékenységben venne részt szívesen. A lapzártáig beérkezett, kitöltött kérdőívek megfelelnek a várakozásnak. Kiderül belőlük, hogy a magyar nótát és a népdalt legalább annyira kedvelik, mint a táncdalt. Az eddigi jelentkezésekből máris összeállíthatna egy népitánc klub, úgynevezett „táncház”. A szakköri tevékenységek közül a legnagyobb érdeklődés — nemre való tekintet nélkül — a tér mészetfcudojsnányos (csillagász, biológiai) és a történelmi-társadalomtudományi szakkörök iránt, továbbá férfiaknál egy bar kácskör, nőknél egy kézimunkakor iránt mutatkozik. Közvetlenül ezeket követi sorrendben a fotó" és film-klub. A felmérés végleges eredm& nye márciusban kerül nyilvánosságra. Munkajog A munkaügyi miniszter az elmúlt év utolsó napjaiban jogszabályt adott ki egyes munkajogi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről. Anélkül, hogy ezt a jogszabályt minden részletében ismertetni kívánnám, annak egyes jelentősebb rendelkezéseiről a dolgozóinkat a következőkben tájékoztatom: MUNKAIDŐBEOSZTÁS Lehetőséget v ad a jogszabály arra, hogy a kollektív szerződés a munkaidő-beosztás meghatározása során — a heti pihenőnapokon felül —, ha a munkaidő a heti 44 órát nem haladja meg, kéthetenként egy szabadnapot biztosítson. Ez a rendelkezés tulajdonképpen a nálunk eddig' is biztosított kéthetenkénti szabad szombatot teszi általános érvényűvé és jogilag rendezetté. A túlmunka elszámolásával kapcsolatban jelentős a rendeletnek az az előírása, hogy igazolatlan mulasztás esetén csak az előírt — heti vagy havi, ennek hiányában évi — munkaidőkereten felül végzett munkát lehet túlmunkának elszámolni. Ez a rendelkezés egyértelműen a munka- fegyelem megszilárdítását szolgálja és egyben a vállalat rendelkezésére álló munkaerő gazdaságos felhasználását is biztosítani kívánja. Az eddigi rendelkezések szerint is lehetőség volt arra, hogy készenléti (ügyeleti) díj helyett a vállalat szabad időt biztosítson, ezt azonban fizikai foglalkozásúaknál csak a dolgozó kérésére lehetett kiadni. Továbbra is érvényes az a rendelkezés, hogy készenléti díj helyett a szabad időt a túlmunka ellenértékeként járó szabadidő szabályai szerint kell biztosítani, azzal a most megjelent módosítással azonban, hogy a jövőben a szabadidő mértékét a kollektív szerződés állapítja meg, és az legfeljebb a készenlét (ügyelet) időtartamáig terjedhet. MUNKAKÖZI SZÜNET Az új rendelkezés előírja, hogy egy és kétműszakos munkaidő-beosztás esetén a munkaközi szünet csak a munkaidő megszakításával, szombaton pedig a munkaidő végén adható ki. A munkaközi szünetre járó díjazás mértékét eddig is a kollektív szerződésben kellett meghatározni, a rendelet azonban most már a munkaközi szünet díjazására alsó határt állapít meg, amikor kimondja: „a díjazás nem lehet kevesebb az iparágban a fizikai foglalkozásúakra vonatkozó legalacsonyabb bértétel alsó határának a felénél. JUTALOMSZABADSÁG A rendelet továbbra is lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a jutalomsza— A szakkör vezetéséhez és más egyéb feladatok megoldásához minden segítséget megkapok. Feladataim köny- nyebb megoldásához 1975. évben beválasztottak Eger város úttörő vezetőségi tagjának és az I. sz. általános iskola csapatvezetőségi tagjának. — A KISZ-szervezetben végzett eddig elért eredményeidhez gratulálunk és továbbra is sok sikert kívánunk. Szigeti Zoltán badság adományozására elveket, illetőleg feltételeket írjon elő, és meghatározza a jutalomszabadság mértékét, de csak azzal a megszorítással, hogy 1977 január 1-től nem állapítható meg jutalomszabadság az állami vagy a társadalmi szervek által alapított, illetőleg adományozott kitüntetésekhez. E szerint a rendelkezés szerint tehát a jövőben a kollektív szerződés 12. és 13. oldalán „Jutalomszabadság” címszó alatt felsorolt jogcímek közül csak a törzsgárda- tagok jutalomszabadsága marad meg, és nem lesz adható jutalomszabadság a Munka Érdemrend különböző fokozatai, a Kiváló Üjító különböző fokozatai, a „Szakszervezeti Munkáért” különböző fokozatai, az Élelmiszer- ipar és a Vállalat Kiváló Dolgozója, a különböző fokozatú szocialista brigád kitüntetések és a KISZ által alapított és adományozott különböző kitüntetések után. SZABADSÁGMEGVÁLTÁS Ha a dolgozó munkaviszonya év közben szűnt meg és a munkaviszony megszűnéséig az az évben a vállalatnál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt eddig pénzben kellett megváltani. Az új rendelkezés szerint, ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább ä kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre felmentették a munkavégzés alól, a szabadságot — pénz- beni megváltás nélkül — kiadottnak kell tekinteni. Ez elsősorban azokra a dolgozókra vonatkozik, akiknél a' felmondási idő — akár a 10 évet meghaladó munkaviszonyuk miatt, akár vezetői beosztásuk miatt — a 14 napot meghaladja, tehát akiknél a kötelező felmentés időtartama is a kollektív szerződésben előírt mértékben ugyancsak meghaladja a 15 napot. ÜDÜLTETÉSI BEUTALÓK TÉRÍTÉSI DÍJA A szervezett üdültetésben a ^ felnőtt beutaltak ' térítési díja eddig az I. csoportban legalább 34 Ft, a II. csoportban legalább 22 Ft, a III. csoportban pedig legalább 6 Ft kellett, hogy legyen naponta. A módosítás folytán ez az összeg az I. csoportban 38 Ft-ra, a II. csoportban 26 Ft- ra emelkedik, míg a III. csoportban változatlan marad. ÜZEMI BALESETI KÁRTÉRÍTÉS A jogszabály szerint a vállalat eddig az üzemi balesetet szenvedett dolgozó keresetkiesésének megtérítése iránt csak a dolgozó ilyen irányú kérelme alapján kellett, hogy intézkedjen. A módosítás — a dolgozók érdekében — előírja, hogy ha a sérelemért felelős, a rendelkezésre álló adatok alapján, a dolgozó ilyen irányú kérelme nélkül is köteles a kárt megtéríteni. Dr. Szalóczy György DOHÁNYGYÁR 5
