Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-08-01 / 8. szám

Veri az ördög a feleségét Színes, magyar filmvígjáték Egy Balaton menti faluban élnek Kajtárék. Id. Kajtár István, a nagyapa, nyugalmazott mozdonyvezető-fűtő; fia Kajtár István, szintén vasutas; Margit, a ház motorja. Két gyermekük: Pityu, sírkőfaragó-segéd és Marika, most érett­ségizik. Augusztuk 20-a van. Vendéget várnak Pestről. Nem akármilyen vehdég fogadására készülnek: Jolán, Kajtár István testvére érkezik magas beosztású főnökével, Vetró Gézával és annak családjával. Nagy nap ez a Kajtár csa­lád életében; Margit az illisztris vendég segítségét szeretné kérni imádott fia tehetségének kibontakoztatásához. Lá­nyával kapcsolatban is komoly tervei vannak. A faluban építik új házukat, amit a gyerekeknek szántak, — ezt sze­retné egyelőre kiadni az idegenforgalomnak. A helyi ki- rendeltséget a gimnázium elvégzése után Marika vezethet­né. Ok van tehát, hogy Vetró Géza kegyét és befolyását megnyerjék. Fekete Mercedes fordul az udvarba; megérkeznek Vet- róék. Margit és Jolán elvonulnak a konyhába. Margit — mi­közben nagy sebbel-lobbal készíti az ebédet — elkezdi mondókáját: Jolán beszélje meg főnökével, Hogy pártolja a gyerekek jövőjét. Csak győzze hallgatni Jolán! Kajtár bácsi Vetrónak mesél, aki láthatóan alig figyel a cattarói tengerészfelkelés eseményére és az öreg ama büszkeségére, hogy 1938-ban ő vezette az Aranyvonatot, mely a Szent Jobbot vitte. Akkor kapott — jutalmul — ezer aranypengőt; ebből vette a házát és a földet. A sző­lőt ők maguk telepítették, kemény munkával. Elkészül a fejedelmi ebéd. A napsütötte verandán teríte­nek. Vetró már leülés előtt szabadkozik, sőt le sem akar ülni ebédelni. Kímélni kell a gyomrát. A hosszas invitálást megunva végül Vetró is asztalhoz ül. Mindössze egy kis levest eszik, Margit és a Kajtár család nem kis szomorú­ságára. A vendégeknek és a vendéglátóknak egyaránt fogytán van már az ereje. . Végre megérkezik a kocsi. Sebtében búcsúznak. Kajtárék most már úgy ünnepelhetnek, ahogy kedvük tartja, ahogy szoktak. Kajtár bácsi és Kajtár bo_ rozgathat kedvére. Margit pedig lemegy a templomba megnyugodni az egész napi hajsza után. A tévé közvetíti tovább az ünnepséget. Vetró jelenik meg a képernyőn, amint átadja az új utat. Senki nem fi­gyel oda. Folytatják a mulatozást. Ironikus hangvételű, elragadó humor kíséri ezt az új magyar filmet, amely aktuális gondolatokat fogalmaz meg a kétlakiságról, a nők helyzetéről, a maszekolásról és a funkcionárius életformájáról. Rendezte: András Ferenc. Főszereplők: Pásztor Erzsi, Szabó Lajos Sarlai Imre, Pécsi Ildikó, Anatol Constantin és Spányik Éva. Vettem egy vasalót, vasa­lás közben — bizonyára a felmelegedéstől — megre­pedt a fogója Mivel garan­ciális volt, elővettem a kis prospektust, s megnéztem, hogy melyik szervizben vál­lalják a garanciális javítást. Nem sokáig kellett néze­lődnöm, néhány perc múlva tisztában voltam vele, hogy mi a teendőm, fogtam a va­salót s elindultam vele. hogy mielőbb megjavítassam. Rövid idő múlva már ott álltam a szervizben az átve­vő pult előtt, s mondtam a csinos hölgynek, hogy sajnos baj van a vasalóval. Kér­dezte mi történt, s én el­mondtam, hogy vasalás köz­ben, bizonyára a hőtől, elre­pedt a fogója. A hölgy mosolyogva cső­Kioktatás válta fejét, ibolyakék sze­mében hitetlenség tükröző­dött. — Nem tetszett elejteni? — kérdezte, mint egy ma­gánnyomozó. — Dehogy ejtettem el, mondom, hogy a hőtől re­pedt meg ... — És nem tetszett esetleg a vízcsap alá tartani? — A vasalót — hüledez- tem — miért tartottam vol­na a csap alá? — Én is pont ezt kérde­zem — nézett rám szigorúan a hölgy —, mert vannak olyan kedves vásárlók, akik így szokták a vasalót lehű­teni, ha túl meleg. — Ez esetben tévedett, nem tartottam a vízcsap alá. De még a strandra sem vit­tem ki fürödni. — Ne vicceljen a kedves ügyfél — mondta erélyesen a hölgy — ez esetben még megjavítjuk a vasalót, de fi­gyelmeztetem, hogy a közel­jövőben csak rendeltetéssze­rűen tessék használni! Kü­lönben elveszti a garanciát. — Rendben. — mondtam neki — ígérem, hogy nem fogok vele szájharmonikázni, port törölni, mosogatni, ge­reblyézni, diót törni... — Apropó. Most jut eszem­be, hogy nem is bolondság. Elég súlyos ez a vasaló, még kókuszdiót is lehet vele tör­ni, nemhogy igazit. (k. I.) Hírek A cigarettaelőkészítésről a cigarettagyártásra érkező vá­gat állandó paramétereinek biztosítására szervezési té­mában team vizsgálta az egyenlőtlen paramétereket okozó tényezőket. E munka keretében a vállalat labora­tóriuma naponta 700 mérést végzett — a dohányáram különböző pontjain — a do­hány nedvességére és hő­mérsékletére vonatkozóan. A laboratóriumi összefog­laló jelentés adatait most szakemberek elemzik, hogy megfelelő technológiai és műszaki beavatkozással biz­tosítsák a dohányvágat kívá­natos, legkedvezőbb paramé­tereit. ★ „KIVÁLÓ NÉPI ELLEN­ŐR” kitüntetésben és pénz­jutalomban részesítette a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság Elnöksége Iványi Il­lést a közgazdasági osztály vezetőjét, a népi ellenőrzési munkában hosszú évek óta nyújtott kimagasló tevékeny­ségéért. Gratulálunk a magas ki­tüntetéshez! ★ Lezajlottak a III. negyed­évi termelési tanácskozások. A tanácskozásokon a negyed­évi termelési feladatok meg­vitatásán túl sor került az ez évben fordulóhoz érkező — 5; 10; 15; 20; 25; 30; 35; év — törzsgárdatagság elfogadá­sára és megszavazására is. Az új tagokkal együtt kö­zel 900-ra növekedett a vál­lalati törzsgárda tagok szá­ma. ★ — Felemelték a fizetésem, ezentúl 5000 forintot keresek havonta — dicsekszik a férj feleségének. — Remélem, ebből már ki fogsz jönni. — Biztosan, drágám de miből élsz majd te?! Egy nagylelkű feleség így szól férjéhez: — Ma van a születésna­pod, drágám. Ezért felmen­telek a mosogatás alól és megengedem, hogy elvigyél valahová vacsorázni. — Mit szólnak a szüleid a vőlegényedhez? — A papa nem szol sem­mit, a mama várja, mit mond a papa, hogy azután ő az ellenkezőjét mondja. Magas, kövér ember száll fel a tömött autóbuszra. így szól a kalauzhoz: ‘— Féljegyet kérek. — Hogy kérhet féljegyet, amikor maga kettőnek szá­mít! — Nem látja, hogy csak az egyik lábamon állok?! ★ A tengerészt elhagyja a babája. A fiú bánatában csak ül és hallgat. — Ne szomorkodj, fiatal vagy és erős holnap találsz helyette másikat — vigasz­talja a kapitány. — Azt tudom, de mit csi­nálok ma este? ★ Két barát beszélget. — Ki volt az a nő, akivel láttalak az utcán? — Egy sexbomba. — Melyik háborúból való? ★ — Ma először ébresztett fel az ébresztőóra. — Hogy lehet az? •— Úgy, hogy a feleségem a fejemhez vágta. ★ — Ha hozzámész ahhoz a faragatlan fickóhoz, sohasem foglak meglátogatni — fe­nyegeti anyja eladó lányát. — Ó, mama ezt mondd meg neki, talán akkor köny- nyebben elvesz feleségül. — Csak akkor vagy hoz­zám kedves, ha pénzre van szükséged — panaszkodik a férj. — De ez elég gyakori, ugye — így a feleség. ★ — Ma egész nap azzal foglalkoztam, amit a legjob­ban szeretek! — És mit csináltál? — Aludtam. — Képzeld a feleségem lovagolni jár. — Mi jutott eszébe? — Le kar fogyni. — És van valami ered­ménye? — Van. A ló már 20 kiló­val soványabb! TISZTELGÉS A HŐS VÁROSOKNAK Nyolc nap a szovjet riviérán A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére az MSZMP Heves megyei Bizottsága, valamint az IBUSZ Heves megyei Igazgatósága szervezésé­ben 280 tagú delegáció látogatott megyénkből a közelmúltban a Szovjet­unióba, a Krím-félszi- getre. Írásunk arról szól, hogy mit láttunk, mit. hallottunk, milyen élményekkel tértünk ha­za. A barátságútnak hármas célt szántak a szervezők: egyiket a pihenésnek, a má­sikat az ismerkedésnek; a harmadikat pedig a tisztel­gésnek. Azoknak a hős vá­rosoknak a megtekintésének amelyek kiemelkedő szerepet játszottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmében, a második világ­háborúban a német fasiz­mus fölött aratott szovjet győzelemben, és a forrada­lomtól eltelt 60 esztendő békés, alkotó munkájában egyaránt. A KARELIYA Így hívták azt a hajót, amely nyolc napig volt ott­honunk. A hajó a világ egyik legmodernebb úszó- szállodája. Finnországban építették, több mint 20 mil­lió dollárért. Hossza 157 mé­ter, motorja 18 ezer lóerős, tíz fedélzete, 173 kabinja — összkomfortos szobák — ezen kívül két étterme — elegáns kiszolgálással — há­rom bárja, három szalonja, két úszómedencéje, egy sza­unája, egy tornaterme, egy minikórháza, női, férfifodrá­szata van. Valamennyi he­lyiségét klímaberendezéssel szerelték fel. a tisztikar va­lamennyi tagja több nyelven beszélő diolomás szakember, a vendégek kényelmét 220 tagú személyzet .szolgálja, nagv figyelmességgel és ud­variassággal. A hajón előt­tünk olasz és francia turis­ták laktak. Mint a vendég­könyvből megtudtuk: a hajó szerintük is vetekszik, akár a Hilton szállók kényelmé­vel, szolgáltatásaival is.' ODESSZA Ennyit a hajóról, s indul­junk el a szovjet riviéra megtekintésére. Először Odesszával találkoztunk. A ma több mint háromnegyed milliós lakosú város a bőség zavarával kínálja a látniva­lókat, vendégeinek. A Pus- kin-szobrot 1888-ban közada­kozásból emelték, a Lasz- tocskin utca 8. szám alatt áll a világhírű operaház, amely­ben gyakran vezényelt Csaj­kovszkij, s színpadán a ze­netörténet olyan kiválóságai léptek fel, mint Rubinstein, Saljapin és Caruso. Odesszá­ban található a Szovjetunió egyik legnagyobb és legkor­szerűbb gépekkel felszerelt kereskedelmi kikötője is. a város1 Nyugati és Keleti Mű­vészeti Múzeumában Cana­letto-, Braueghel-, Rubens- festmények láthatók. Tizen­nyolc felsőoktatási intéz­ményében több mint 50 ezer fiatal tanul. JALTA Errefelé sohasem jár az északi szél, a tél itt a leg­enyhébb a fürdővárosok kö­zül. Itt működik a világhírű állami fizikoterápiái intézet, a borászati kutatóintézetben több mint 800 szőlőfajtát — részben magyar mintapéldá­nyok segítségével — nemesí­tettek ki. A Kirov utca 94. szám alatt ötévig élt és dol­gozott Csehov, s látta több­ször is vendégül Gorkijt, Saliapint és Levitánt. Az egykori épület természetesen ma múzeum, amelynek 1957- ig Csehov nővére volt az igazgatója, akit érdemei elis­meréseként a szovjet kor­mány a Munka Vörös Zászló Rendjével és az érdemes művész kitüntetéssel jutal­mazta meg. Az idelátogatók véletlenül sem sajnálják az időt Jalta 280 hektáros botanikus kert­jének megtekintésétől. A kertben ugyanis- öt világrész flórájának hétezer fajtája látható, herbáriumában nem kevesebb mint 80 ezer leve­let őriznek. Az arborétum külön érdekességei azok az ezeréves mammutfák, babi­loni szomorúfűzek, amelyek a mai tűlevelűek ősei. Es természetesen megtekintettük a Livadia-kastélyt is, amely­ben a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Bri- tannia vezetői tanácskoztak 1945. február 4—11. között Európa jövőjéről, s döntöttek az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének létrehozásáról. MOVOROSZIJSZK A hős város kiemelkedő szerepet játszott a második világháború alatt. Nemcsak, hogy nem adta meg magát a többszörös túlerőnek, ha­nem győztesen került ki az ellenség gyűrűjéből. Pedig Hitler és vezérkara külön haditervet dolgozott ki a vá­ros elfoglalására, Novoro- szijszk mégis szabad maradt. És erre ma többszörösen büszkék a helybeliek. A ha­zájukat védő szovjet kato­nák, a harcok egyik irányító­ja ugyanis az a Leonyid Iljics Brezsnyev volt, aki ma az SZKP főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának az elnöke. Az egykori gárda­tiszt azóta is gyakori vendé­ge a városnak. De büszkék az idevalósiak a görög származású V. K. Kokinaki berepülő pilótára is, aki példamutató bátorsá­gáért másodjára is megkap­ta a Szovjetunió Hőse ki­tüntetést. Az egykori kiváló katona — aki egyébként jó egészségnek örvendve ma Moszkvában él — ma azon kevesek közé tartozik, akik­nek életükben szobrot emel­tek. A város majdnem halálos sebet kapott az ellenségtől, mégis az elsők között állt talpra. A szovjet kormány ugyanis igen nagy és gyors anyagi segítséget adott a háború okozta károk pótlá­sára. Ennek pedig az is oka volt, hogy már a háború előtt is több cementgyára volt, s a fontos építőanyagra rendkívül nagy szükség volt az újjáépítéshez. Különben van vagon- és hajógyára, olajfinomítója, kereskedelmi flottája pedig a legnagyob­bak közé tartozik a Szovjet­unióban. SZŰCSI Nem véletlenül és nem alaptalanul nevezték el a fürdőhelyek királyának. A többi is szép,, kedves város, de Szocsival egyik sem ver­senyezhet. Igaz, ebben nem­csak a természet „ludas”. Hatvan év óta ugyanis Szo- csi mindig is megkülönböz­tetett figyelmet élvez azok részéről, akik abban dönt­hetnek, hogy hol, mit és mennyit építsenek. A város igazi születési dátuma azonban 1921., ami­kor is a szovjet kormány állami intézménnyé nyilvání­totta a területet és néhány év múlva nem kevesebb, mint' másfél milliárdos programot dolgoztak ki fejlesztésre. 1961-ben újabb miiliárdokat kapott, amelyekből tucat­számra épültek a szállodák, a kórházak, a szanatóriumok, az utak, a viaduktok. Mind­ezek eredményeként ma több mint 160 kilométeres hosszú­ságban, „egyéb sincs” a ten­gerparton. a hegyekben, mint üdülő, szálloda, gyógyhely. Az itthoni méreteinkhez hasonlítva, szinte hihetetle­nül hangzik: Szocsiban egy év alatt nem kevesebb, mint egymillió hazai és külföldi üdül, pihen, gyógyul, rend­kívül jó, kényelmes körül­mények között. Nem titok továbbá az sem, hogy „erre­felé” találhatók a szovjet párt és kormány üdülői is. — Kik kapnak ide beuta­lót? — Elsősorban betegek és munkások — hangzott a rö­vid válasz. A párosítás csak látszólag meglepő, Szocsiba ugyanis valóban ezrével ér­keznek gyógyulni, pihenni az emberek. Egyrészt, mert ég­hajlata, klímája már ön­magában is gyógyszer, más­részt, mert a szanatóriumok­ban, a kórházakban világ­szerte ismert szakemberek dolgoznak, adják vissza a betegek egészségét. Vala­mennyi kórház, szanatórium „önellátó”, mindegyiknek van saját klinikája, uszodá­ja, sporttelepe, flottája, au­tóbuszparkja, és ha szükség van rá, előmelegített tenger­vize is. Sétánk során az Ordzsoni- kidze Bányász Szanatóriumot „szemeltük” ki magunknak. Csak szétnézni, érdeklődni. Nem bántuk meg. A már­vánnyal és különböző nép- művészeti figurákkal díszí­tett épület parkjában bányá­szok süttették magukat a nappal. Vendéglátóink szíve­sen megmutatták az üdülőt. Az elegáns ebédlőt, a több ezer kötetes könyvtárat, a gyönyörű színháztermet, a siklót, amely a tengerhez szállítja le a fürdőzni vágyó­kat. És ez csak egy a sok kö­zül. Mert Szocsi ilyen. Egy hatalmas, szépségekben pom­pázó, virágos kert az egész. Tíz-tizenöt év múlva milyen lesz? a félig kész épületek, az üdülők, az utak, a több szintes parkok azt sejtetik: még szebb. S nemcsak azok­nak, akik építik, akik szépí­tik, hanem nekünk is. A szovjet riviéra királyát, amelyről, ahogyan Osztrovsz- kij, — 1928-tól haláláig élt i* és a városban fejezte be híres regényét, az „Acélt megedzik”-et — írja barát­jának egyik levelében. „Szocsi, te olyan szép vagy hogy csak szeretni le­het ...” Hát olyan is! Jó lenne mi­előbb ismét meggyőződni ró­la. Ezért csak úgy búcsúzunk tőle: viszontlátásra, Szocsi! Viszontlátásra, Krím! És akik még részletesebben akarnak hallani az utazás emlékeiről, azoknak java­soljuk, kérdezzék meg, Fiala Tivadarnét, Dobi Istvánnét és Iványi Illést, akiknek szintén megadatott — mun­kájuk jutalmaként —, hogy részt vehettek ezen a felejt­hetetlen utazáson. K. J A „Bükk titkai” címmel — a vállalati művelődési bizott­ság — meghirdetett prog­ramja keretében — augusz­tus elején érdeklődéssel kí­sért, magas színvonalú elő­adást tartott Sándor András, az információs csoport veze­tője. Az előadáson a bükki nemzeti park jelenéről és jö­vőjéről hallhatta^ igen élve­zetes ismertetést az érdeklő­dők. ★ A vállalat Vöröskereszt Szervezete a termelési ta­nácskozásokat kihasználva a vállalat dolgozóinak ismeret- terjesztő filmvetítést szerve­zett az „Egészséges életmód” témakörben. Hasonló isme­retterjesztő filmvetítéseket egészségünk védelmében a jövőben is terveznek. ★ Az elmúlt havi számban közölt vöröskeresztes totó helyes megfejtése: 1 1 x, 2 2 1 1 x 1. x 2 x, 1 2. A helyes megfejtők közül könyvjutalmat nyertek Ró­zsavölgyi Gézáné műszaki fej­lesztési csoport, Bakos Erzsé­bet cigarettacsomagolás, Pusztai Mihály lakatosmű­hely. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Telefon: 24-44. Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: 3398. Egri Dohánygyár, telefon: 11-40. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. 3300 Eger, Beloiannisz u. 3. Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger. Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: BEDE ISTVÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents