Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-08-01 / 8. szám
BESZÁMOLÓ, ÉRTÉKELÉS... A sok évtizedes gyakorlat ezúttal is igazolódott. Július a beszámolók készítésének ideje, ekkor értékelik az I. félévben végzett munkát. Az elharapózott kifejezés szerint: mindenki megvizsgálja a tervek — célkitűzések „időarányos teljesítését” és ennek eredményétől föggően jelenti ki elégedetten, hogy „minden renben, így tovább!”, vagy azt, hogy „a néhány területen jelentkező kisebb elmaradásokat a Iliéi év során kell pótolnunk, behoznunk!”. így történt ez nálunk is'. Valamennyi alapszervezetünk először vezetőségi ülésen foglalkozott a munka értékelésével, majd taggyűlés keretében vitatta meg az eredményeket, tapasztalato- kat. Az általános megállapítás az lehet, hogy a feladatokat végrehajtottuk. Eredményeink a „cselekvési program” tükrében azt mutatják, hogy megfelelő színvonalú munkavégzés történt, gazdasági eredményeink jól alakultak. Erről szólt a pártvezető- Iség ülésén Huszti Ferenc főmérnök is, aki a gazdasági vezetés részéről számolt be az I. féléves feladatok teljesítéséről. Az itt kialakult vita során már megfogalmazódtak azok a teendők is, amelyek a II. fél év során tovább növelik a jó munka iránti igényességet. Nevezetesen: a párttagok, pártalap- szervezetek, vezetőségek kiemelt feladata az egyre súlyosbodó munkaerő-gondok enyhítése. Ezt a tagság a maga sajátos eszközeivel, agitációval, meggyőzéssel, de elsősorban példamutatással segítheti elő. Fontos feladat a minőségi színvonal emelése is. Kiemelt gyártmányaink mutatójára nézve a tröszti elvárások magasabbak, mint korábbi vállalásaink, éves átlagban 3,65-ös mutatót kell ezeknél elérnünk, ami igen nagy követelménynek számít. Ezen túl egyéb, emelt színtű elvárások is vannak gyárunk kollektívájával szemben. Mindezeket úgy kell teljesítenünk, hogy közben saját vállalásainknak is eleget 60. évforduló Verseny: 60 pontért A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a politikai, gazdasági és tömegszervezeti vezetés és a vállalati MSZBT vetélkedőt rendez a szocialista brigádok részére. A vetélkedő témája a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől eltelt 60 év eseményeit öleli fel a Szovjetunió történelmében. A vetélkedő három fordulóból áll. Az első és második fordulóban az e havi és következő havi számban megjelenő •kérdésekre kell írásban, a kérdések sorrendjében válaszolni, s ezt 1977. szeptember 16-án 15 óráig a tömegszervezeti titkárságra leadni. 12. Mikor született és halt meg Lenin? (6) 13. Ki volt az utolsó cár Oroszországban? (3) 14. 1917. október 25-én ösz- szeült a szovjetek II. kongresszusa, mely kimondta a burzsoá diktatúra megdöntését és a proletárdiktatúra megteremtését. A kongresz- szuson két dekrétum született. Melyik volt az? (4) 15. Melyik a Szovjetunió leghíresebb múzeuma? (3) 16. Mikor fogadták el a Szovjetunió első Alkotmányát? (4) A fenti kérdésekre adott válaszokat a brigád nevének feltüntetésével a tömegszervezeti titkárságra kell leadni 1977. szeptember 16-án 15 óráig. tegyünk. Lassan itt van november 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója! Eredményeink javítására tett ígéretünket állnunk kell, s ehhez a párttagok példamutató munkája elengedhetetlenül szükséges, ők keli hogy alkossák a mércét, melyhez az egész kollektívának mérnie kell magát, melyhez fel kell nőnie. Ez lehet a biztosíték arra, hogy majdan valóban jogos elégedettséggel ünnepeljünk. MUNKATERVEK A vezetőségi ülések, taggyűlések másik fontos napirendi pontja volt a II. féléves munkatervek összeállítása és élfogadása. A gyakorlat áz, hogy a fél évek első hónapjai (január, július) még az „előző” munkaterv alapján zajlanak, a munkát követő értékelés is eszerint történik. Így van ez most is, hiszen a tapasztalatokat mindenképpen figyelembe kell venni a mukaterv, mint cselekvési program összeállítása során. Az új munkatervek az 1978. január 31-ig terjedő időszakot ölelik fel és azokat minden alapszervezetben jóvá is hagyta a taggyűlés. Vezérvonal tehát már van — csak alkalmazkodni kell hozzá. AGITÁCIÓ A III. alapszervezet július 8-i taggyűlése foglalkozott a XI. Kongresszusnak az agi- tációs és propagandamunka színvonalának javítására vonatkozó határozataival. Ez a téma renkívül aktuális és végrehajtása folyamatos feladat. Az öntudat növelésének igen fontos eszköze a jó — a ,,jó”-t hangsúlyozzuk! — agitáció, az olyan, amelynek tartalma van, amely megalapozott ismereteken nyugszik, amely a világosan körvonalazható cél érdekében történik, amely az elvégzendő feladatok megoldásának „hogyan”-ját is képes megmutatni, amely az agitációt végző pártmunkások munkaerkölcsével, magatartásával is hat. Napjaink egyik komoly feladata az immár rendszeres Hevesi-válogatásra történő felkészülés, majd a munka elvégzése. Az eredmény mutatja meg, hogy a III. alapszervezet tagjai hogyan valósítják meg a gyakorlatban az agitáció és a mindennapi munka egységét. Közvéleménykutatás A vezetés nem nélkülözheti a dolgozók felől jövő megfelelő információkat. A dolgozók hangulatát, véleményének, megelégedettségének ismerete a sikeres vezetés fontos tényezője. A vállalat társadalmi, gazdasági vezetése a közvélemény-kutatás formájában is szeretne képet kapni arról, hogy az Egri Dohánygyár munkásai a munkával kapcsolatos tényezők közül mit tartanak jónak és rossznak. A vezetés a lehetőségekhez képest meg kívánja ismerni a közvélemény-kutatással, hogy a különböző munkaterületeken dolgozók milyennek ítélik meg munkahelyüket, mit szeretnének elérni, mi az, amin szeretnének változtatni. Más szavakkal, a közvélemény-kutatás azzal a céllal készül, hogy a munka- területek vezetőinek és a vállalatvezetésnek is segítséget adjon arra, hogy megalapozottabb döntéseket, intézkedéseket tudjon tenni a megelégedettség fokozásában. Mint ismeretes, július hónapban a termelési tanácskozások alkalmával a felmérő lapok kitöltése már megtörtént. A megelégedettségi vizsgálatot a termelő és a termelést közvetlenül kiszolgáló munkaterületen a munkások körében végeztük. Cigarettaelőkészítés, cigarettagyártás, cigarettacsomagolás, filtergyártás, szivarágazat, szakipari műhelyek, TMK, raktárak és gondnokság, összesen 415 dolgozót kérdeztünk meg, a munkások állományi létszámának 51 százalékát. A vizsgálathoz Engerlán- der-féle módosított indirekt módszert használtunk. A kérdőíveket csoportosan, név nélkül, jelöléssel töltettük ki, rövid gondolkodás után választ kértünk: — a keresetről, — a munkatársi viszonyról, — a dolgozók megbecsüléséről. — a munkakövetelményről. — a vezetők és dolgozók közti viszonyról. — az előmeneteli lehetőségről, — a munkaörömről, — a munkakörülményekről. — és végül, hogy elég érdekesnek tartják-e munkájukat és az megfelel-e képességeiknek. Azt tapasztaltuk, hogy a válaszadás a dolgozóknak nem okozott nehézséget, meg volt a véleményük, álláspontjuk a kérdésekre vonatkozóan. A felméréssel a munkát befolyásoló 10 tényezőt munkahelyenként és összesítve vállalati szinten lehet értékelni. A felmérés lehetőséget ad arra is, hogy férfi, nő, szocialista brigádtag — nem szocialista brigád tag, valamint életkor szerint (30 éves korig, 30—40 év között, 40— 50 év között és 50 éves kor fölött) is elemezzük a megelégedettséget. A kérdőívek értékelése, illetve az anyag feldolgozása után az Egri Dohánygyár legközelebbi számában az eredmények ismertetésére visszatérünk. Ezúton is megköszönöm a közvélemény-kutatás tervezésében, szervezésében kapott támogatást, ötleteket, javaslatokat. A vállalat vezetősége nevében pedig a megkérdezett 415 dolgozónak a felmérés során, hogy őszinte véleményt nyilvánítottak. Fialkovics István személyzeti vezető Kirándultunk „Ismerd meg hazádat!” Ezt a jelszót igyekeztünk magunkévá tenni, amikor a Czeczei Éva szocialista brigád a Duna-kanyarba. Vi- segrádra és Esztergomba szervezett közös kirándulást. Esztergom, amely ma ipara révén egyike a jelentősebb vidéki városainknak, műemléki kincsekben igen gazdag, István király szülővárosa az Árpád-kori Magyarország fővárosa, sok történelmi jegyet őriz. A sok látnivaló, a Főszékesegyház Kincstár^, a Keresztyén Múzeum mind-mind szép emlékként él bennünk. A kirándulás második napi programjában szerepelt Visegrád megtekintése. Az idő nem kedvezett nekünk, az eső miatt a Fellegvárba nem mentünk el. de voltak vállalkozók, akik a Sala- mon-toronyba is felmásztak. Megérte a fáradtságot, mert az esős idő ellenére is gyönyörködni lehetett a festői szépségű Duna-kanyarban. Visegrádról busszal indultunk Budapest felé. Itt ebéd után szabad program volt. A brigád tagjai közül néhá- nyan — főleg a nők — a város kirakataiban gyönyörködtek a többiek a Vidám Parkban töltöttek néhány kedves órát. A két nap után kicsit fáradtan. de élményekben gazdagodva jókedvűen utaztunk haza. Ez a két nap is bizonyította, hogy a közös munka, a közös gondok mellett a közös szórakozás az, amely még jobban összekapcsolja, kovácsolja a brigádot. Ezért nem elégszünk meg csak a munkahelyi közös programokkal. Barta Tiborné A válaszlapokon feltétlenül szerepeljen a brigád neve és munkahelye. Helyes válasz esetén fordulónként 60 pontot lehet szerezni. A harmadik fordulóban a kérdésekre adott válaszok alapján legmagasabb pontszámot elért brigádok szóbeli, nyilvános döntőn vesznek részt 1977. október 22- én. A döntőbe bejutó brigádok, brigádonként 3—3 fős csapattal képviseltethetik magukat. A vetélkedő díjai: utazás a Szovjetunióba, értékes tárgy- és pénzjutalmak. Az első forduló kérdései: 1. Mikor alakult meg a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (a Szovjetunió)? (6) 2. Mennyi a Szovjetunió területe? (2) 3. Melyik a Szovjetunió leghosszabb folyója? (3) 4. Mikor írta Lenin az „Áprilisi Tézisek”-et? (4) 5. Hol tartózkodott a felkelés vezérkara ? (2) 6. Mikor tartóztatták le az Ideiglenes Kormányt? (4) 7. Mikor alakult meg a Komintern? (6) 8. Ki volt a világ első űrhajósa és mikor repülte körül a földet? (4) 9. Melyik Moszkva — egyben az egész Szovjetunió legnagyobb egyeteme? (2) 10. Melyik várost nevezik „Észak Velencéjé”-nek és ki alapította? (4) 11. A leningrádi Kirov- gyár ma a Szovjetunió legnagyobb nehézipari üzeme. Mi volt a gyár neve 1917- ben? (3) JOGSZABÁLYISMERTETÉS Az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről „Az üzemi demokrácia érvényre juttatása és állandó fejlesztése társadalmi—gazdasági előrehaladásunk fontos feltétele. Céljaink elérése jelentős részben attól függ, milyen mértékben tudjuk a dolgozókat mozgósítani, kezdeményező, alkotó erőiket kibontakoztatni.” Ezek a mondatok vezetik be a Minisztertanács és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa Elnökségének 1977. május 3-án hozott 1018/1977. számú együttes határozatát, mely az üzemi demokrácia egyes kérdéseivel foglalkozik. JOGOK, KÖTELESSÉGEK Az üzemi demokrácia — mint minden emberi kapcsolat — egymással szorosan összefüggő jogok és kötelességek hálózata. Amint a határozat előírja: „A vállalatok vezetői biztosítsák, hogy minden dolgozó tájékozottságot szerezhessen a termelés és a gazdálkodás fontos kérdéseiről, hogy részt vehessen a döntések kialakításában és a végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtésében. Ugyanakkor a dolgozók körében is kellőképpen tudatosítani kell, hogy az üzemi demokrácia nemcsak jogot jelent, hanem felelősséggel is jár, aktív és fegyelmezett közreműködést kíván a döntések és a határozatok megvalósításában.” Az üzemi demokrácia tartalmi megvalósulását segítik elő a határozat működési, módszertani előírásai, így az a rendelkezése, hogy „a dolgozókat az üzemi demokrácia fórumainak rendszeres működtetése útján kell a vállalati ügyekbe bevonni.” Meghatározza a fórumok felépítésének elvi rendszerét is: „Az üzemi demokrácia fórumainak olyan rendszerét kell működtetni, amely a vállalati szervezet különböző szintjeire épül, és figyelemmel van egyes dolgozó csoportok sajátosságaira is. Ennek megfelelően az üzemi demokrácia fórum- rendszerének alapformái a következők”: a) A dolgozók közvetlen és teljes körű részvételét biztosítják a vállalati munka- szervezet alapegységeihez (brigád, műhely, üzemrész, osztály) kapcsolódó tanácskozások (termelési tanácskozás, osztályértekezlet, brigádértekezlet, szakszervezeti csoportértekezlet, stb). b) Képviselet útján vesznek részt a dolgozók a vállalat felső szintjén szervezett fórumokban. A határozat itt — kötelező előírásként — kétféle tanácskozást említ: — a vállalati szakszervezeti tanács — és* a szakszervezeti bizalmiak (bizalmi küldöttek) testületé együttes ülését, és — a szocialista brigádvezetők tanácskozását. Az előbbit a feladataihoz kapcsolódó gyakorisággal, az utóbbit pedig évente legalább egyszer kell összehívni. c) A nők, fiatalok, újítók és a dolgozók más csoportjai sajátos kérdéseinek megtárgyalására — szükség szerint — külön tanácskozásokat (rétegtanácskozásokat) lehet szervezni. d) A fentiekben meghatározott fórumok mellett — a feladatok ismertetése, a dolgozók tájékoztatása céljából más, vagy más összetételű tanácskozás összehívására is sor kerülhet. KERETSZABÁLYOZÁS Ezen a keretszabályozáson belül e határozat az adott vállalatra bízza saját fórumrendszere kialakításának rendjét, működése szabályainak, a dolgozók részvétele módjának, valamint az egyes fórumokhoz tartozó kérdések körének a meghatározását. Mindezt — a jogszabályi előírások és a helyi körülmények figyelembevételével — a vállalat szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) kell körvonalazni. A határozat azután szabályozza a szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizalmiak együttes ülése, mint a vállalat szakszervezeti szerve jogkörét. Eszerint ez a testület állást foglalt: — az évenkénti bérfejlesztés felhasználásának főbb elveiről és arányairól, — a részesedési alap, a jóléti és kulturális alap felosztásáról, dönt: — a kollektív szerződés megkötéséről, a végrehajtás éves értékelésének elfogadásáról, a módosítások szükségességéről, — a vállalati szociális terv kialakításáról, továbbá — a vállalati szociális és kulturális alapok felhasználásának módjáról, véleményezi: — a középtávú és éves vállalati terveket, valamint ezzel együtt a vállalati gazdasági vezetők (ehhez kapcsolódva az igazgató és helyettesei) éves tevékenységét. FELADAT Feladatává teszi a határozat a vállalati gazdasági vezetésnek az üzemi demokrácia gyakorlása feltételeinek folyamatos biztosítását. Ennek érdekében: a) biztosítsák, hogy a dolgozók minden esetben és kellő időben tájékoztatást kapjanak a termelés, a gazdálkodás, valamint a vagyonvédelem legfontosabb feladatairól, b) intézkedjenek arról, hogy az egyes fórumokon rendszeresen és aktívan részt vegyenek a megfelelő tájékozottsággal és döntési joggal rendelkező gazdasági vezetők, c) tárják fel és hárítsák el azokat az okokat, amelyek a dolgozókat visszatarthatják véleményük megfogalmazásában, tegyenek meg minden lehetséges intézkedést a kezdeményezések kibontakoztatása érdekében, d) a fórumok elé terjesztett kérdések megoldására több változatot adjanak, ügyeljenek az érthetőségre és biztosítsanak kellő időt a felkészüléshez, e) gondoskodjanak a fórumok állásfoglalásának érvényesítéséről, a reális javaslatok, észrevételek hasznosításáról és azoknak a megválaszolásáról is, amelyek elfogadására nincs lehetőség. A tanácskozásokról jegyzőkönyvet kell felvenni, az elhangzott, de külön vizsgálatot igénylő észrevételekre, javaslatokra 15 napon belül írásban kell válaszolni. A vállalati szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizalmiak együttes testületi ülését 1978 végéig kell rendszeressé tenni. Dr. Szalóczi György DOHÁNYGYÁR 5 i
