Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-08-01 / 8. szám

Az óvodai nevelésről Az SZB tárgyalta Az óvodával kapcsolatos szemlélet az utóbbi években alaposan megváltozott. Ez érthető is, mivel az óvoda nemcsak gyermekmegőrző, hanem mint alsó fokú okta­tási intézmény a szocialista nevelési rendszer szerves ré­szévé vált. Az itt folyó ne­velő-oktató munkát ma már széles körben elismerik. A - SZOCIALISTA NEVE­LÉS az óvodában családias, derűs légkörben folyik, biz­tosítva a gyermekek fejlődé­séhez szükséges sokféle, vál­tozatos tevékenységet. Az óvoda egyrészt folytatja a család, a bölcsőde nevelő­munkáját, másrészt új mó­dón kiegészíti azt. Az óvoda a családdal együtt felelős azért, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, képessé­geik fejlődjenek és szemé­lyiségük megfeleljen társa­dalmunk követelményei­nek. Az óvoda a családdal együtt elért eredményeivel megalapozza az iskolai ne­velést. A növekvő követel­ményeknek az üzem óvodá­jában is igyekszünk eleget tenni. Ehhez igen sok segít­séget kapunk, óvodánkban biztosítva vannak a szemé­lyi, tárgyi feltételek. Mind­három csoportban az egész nap folyamán szakképzett óvónők foglalkoznak a gyer­mekekkel. Nevelő-oktató munkánkat nagyban segíti, hogy az elmúlt évben jelen­tős összeget költhettünk ok­tatási felszerelésre, foglalko­zásokhoz szükséges szemlél­tető eszközökre. Óvónőink lépést tartanak a fejlődő pedagógiával, rend­szeresen részt Veszünk az ideológiai—szakmai tovább­képzéseken. Ennek eredményeként az 1976—77-es tanévre kitűzött nevelési—oktatási feladato­kat jól teljesítettük. Ebben a korban kiemelt jelentősége van a világnézeti, erkölcsi és a munkára való nevelésnek. Az óvónők nagy gonddal ké­szítették elő a napi foglalko­zásokat. Igyekeztek minél több új ismeretet adni a gyermekeknek. AZ ELMÜLT ÉVBEN 43 gyermeket készítettünk elő az iskolára, remélve, hogy az óvodában elsajátított közös­ségi szokásokat, szabályokat, a szerzett ismereteket jól hasznosítják majd az első osztályban. Igen nagy fon­tosságot tulajdonítottunk az óvoda és a család kapcsola­tának. Négy szülői értekezletet tartottunk, ezeket felhasz­náltuk a nevelési célkitűzé­seink ismertetésére. Tudato­sítottuk a szülőkre háruló feladatokat, miben és ho­gyan segíthetik munkánkat. Rendszeresen tájékoztattuk őket elért eredményeinkről. Óvónőink szorgalmasan vé­gezték a családlátogatásokat, ismeretet szerezve a gyer­mekek otthoni körülményei­ről, a szociális helyzetről, családi nevelésről. Üzemi óvodánk a területi óvodákkal szemben jó hely­zetben van. A gyermekek minden nyáron igénybe ve­hetik a csoportos üdülést Felsőtárkányban. Igaz, ez plusz feladatokat jelent az üzem és az óvoda dolgozói számára, de több hasznos ol­dala is van. Egyrészt a szü­lőknek is nyújt némi kikap­csolódást, másrészt a gyer­mekek kulturált körülmé­nyek között két hétig össze­szokott csoporttal, nevelők­kel nyaralhatnak. Több idő jut a pihenésre, a szabad le­vegőn való tartózkodásra, így étvágyuk is jobb. Nevelési szempontból még jelentősebb a haszna. Az együtt töltött két hét sok közösségi élményhez, új is­meretekhez juttatja a gyer­mekeket. EZEN A NYÁRON 55 óvo­dást üdültettünk, igyekez­tünk kielégíteni a szülők igényeit. Szeptember elsejével új tanévet kezdünk. Törekszünk munkánkat legjobb tudá­sunk szerint végezni, mivel tudjuk, a nevelés alapjainak lerakása nagyban hozzájárul, hogy egy-egy kisgyermekből milyen fel­nőtt, a társadalomnak meny­nyire hasznos tagja válik. Ehhez az óvodai személy­zet munkája önmagában nem elég, ezért reméljük az üzem vezetősége, a szocialis­ta brigádok továbbra is tá­mogatják törekvéseinket. Mucsi Istvánná vezető óvónő A vállalat szakszervezeti bizottsága 1977. augusztus havi ülésén megtárgyalta: 1. A népesedéspolitikai határozat végrehajtásának vállalati tapasztalatait, vala­mint 2. Az 1976—77. évi politi­kai oktatás eredményeit. Az első napirendi pont ke­retében — melynek előadó­ja dr. Polgáry Lászlóné, munkaügyi osztályvezető volt — az szb képet kapott arról: hogyan áll — a Kollektív Szerződés által is szabályozott — szo­ciális ellátás, lakásvásárlási támogatás, a terhesanyák foglalkoztatása és a szülési szabadságon ill. GYES-en le­vő kismamákkal a kapcso­lattartás. A politikai oktatás ered­ményeit illetően az szb ked­vezőnek ítélte az elmúlt ok­tatási évben elért eredményt. A „Munkahelyi élet időszerű kérdései” témakörben indí­tott szakszervezeti oktatás látogatottsága jó volt, 216 dolgozó vett részt ezen a tanfolyamon, a szerzett ta­pasztalatokat az ősszel ismét megszervezendő oktatáson hasznosítani fogják. „Átadni m Ez a művészet célja — mondta Agárdi Gábor, be­szélgetésünk során. Művésztársaival — Pécsi Ildikóval, Széles Annával, Bánffy Györggyel, a Tolcs- vay testvérekkel, s néhány, a várjátékokban szereplő fő­iskolai hallgatóval — tettek látogatást július 28-án üze­münkben. Vendégeinket dr. Domán László igazgató, valamint vállalatunk párt- és tömeg­szervezeti vezetői fogadták. Elsőként az igazgató elv­társ tartott rövid tájékozta­tást gyárunk életéről, ipar­ban elfoglalt helyéről. A szóbeli ismertetést gyár- látogatás követte. Vendége­ink érdeklődéssel hallgatták a kísérők magyarázatát, cso­dálkozással vegyes tisztelet­tel figyelték az „okos” gépek munkáját. Igazi elismerésüket a kézi szivargyártás ügyeskezű asz- szonyai vívták ki. „Soha többé nem szidok senkit a fináncláb miatt. Ezek az emberek tiszteletet érdemelnek” — hallottam vendégeink egyikétől a gyár- látogatás végeztével, útban az ebédlő felé. A jó hangulatban elköltött ebédet —, amelyről elismerő sorok tanúskodnak a „Há- mán Kató” szocialista bri­gád naplójában — baráti ta­lálkozó követte a „Karikás Frigyes” brigáddal az ifjúsá­gi klubban. A beszélgetést kedves megemlékezés előzte meg. Dr. Domán László igazgató köszöntötte Agárdi Gábort, negyven éves színészi pálya­futásának közelgő évfordu­lója alkalmából emléklap­pal, s üzemünk jelképeként, egy óriási szivarral. A meg­hatottság perceit rövidesen vidám beszélgetés váltotta fel. Színház, zene, dohány­feldolgozás, brigádélet, ba­ráti országokban tett turnék, tv, rádió, és az élet számos eseménye, élménye vált sza­vakká ezen a délutánon. A sok-sok mondanivalót az idő múlása szakította fél­be, vendégeinknek az esti előadásra kellett készülniök. A meleg hangú találkozás után vendégeink így búcsúz­tak: „Köszönjük kedvessé­güket. Sok sikert kívánunk a gyár egész kollektívájának a munkában és a magánélet­ben egyaránt. Mikor jövünk ismét? Hívjanak, s mi itt le­szünk!” (Bodnár Istvánná) Dekajet cigarettagyártó gép Jó döntés, gyors végrehaj­tás, így lehetne jellemezni az 1977. évi 3. számú Igazgatói Tanács egyik határozatát. Ezen igazgatói tanácsülésen döntöttek arról, hogy a sá-^ toraljaújhelyi dohánygyár­ban is kell készülni a filte­res cigaretta gyártására. A döntést az indokolta, hogy a cigaretta fogyasztói igények mindinkább a filteres ciga­retták felé tolódnak. így az V. ötéves terv végére már a sá­toraljaújhelyi dohánygyár­ban is tömegszerűen nagy volumenben kell filteres ci­garettát gyártani, ahol ez idáig csak filter nélküli ci­garettát gyártottak. A dön­tés végrehajtásának sokan nem látták a reális alapját, fejlesztési oldalról a pénz­ügyi fedezetét. Hiszen ahhoz, hogy Sátoraljaújhelyen is filteres cigarettát gyártsa­nak, filterfelrakógépre és csomagoló—celofánozó gép­sorra lenne szükség. Ezeket az új gépeket jelenleg azon­ban ott helyezik üzembe, ahol a filteres cigarettagyár­tásának feltételei kialakul­tak, ahol ezeket a gépeket a legnagyobb termelékeny­séggel tudják üzemeltetni. Ilyen körülmények között Sátoraljaújhelyen a felkészü­lésre, a betanulásra kevés remény volt. A tröszti szervezésben mű­ködő társvállalatok vezetői érezvén ezt a feszültséget, keresték a megoldás módját a kölcsönös előnyök megtar­tása mellett. Sátoraljaújhely szívesen vállalta a betanulás gondjait, készen állt a filte­res cigarettagyártógép foga­dására, bár nem titkolta azt sem, hogy a filteres cigaret­ta gyártásával az eredmény- csökkenést is szeretnék las­sítani. Eredménycsökkené­sük abból adódik, hogy a nem filteres cigaretta fo­gyasztása csökken, ezen be­lül a Symphoniáé is és így kénytelenek a debreceni do­hánygyárból egyre több „Munkás” cigaretta gyártá­sát átvállalni, amelyet az ipar veszteségesen állít elő. Filterfelrakógép átadása reá­lisan csak a debreceni ku­tatóintézettől volt várható, hiszen az ő termelésük ezen a gépen éves szinten 5 millió körüli „Tabán” cigarettára korlátozódik. A kutatóinté­zet azonnal támogatta a sá­toraljaújhelyi dohánygyár kérését, felismerve, hogy ez ma és távlatban is tröszti ér­dek. A filteres cigaretta el- csomagolásához szükséges csomagoló- és celofánozó- gépet az egri dohánygyár ad­ta át könyv jóváírással. Az egri dohánygyár vállalta azt is, hogy az általa átadott Niepmann 20-as csomagoló­gépet, B 14 A típusú celofá- nozógépet, valamint a kuta­tóintézet által átadott MAX III. B. típusú filterfelrakó­gépet felújítja és felújított állapotban a sátoraljaújhelyi dohánygyárban üzembehe­lyezi és az ott dolgozó szak­emberek részére az üzemel­tetés és a karbantartáshoz szükséges instrukciókat meg­adja. A közös megállapodás alapján a sátoraljaújhelyi dohánygyár . pedig vállalta, hogy egy darab DEKAJET típusú cigarettagyártógépet felújított állapotban könyv­jóváírással átad vállalatunk részére és a helyszíni üzem­behelyezést elvégzi. Ilyen előzmények után került le­szállításra és üzembehelye­zésre a cigarettagyártásra a DEKAJET gyártógép. A gép üzembehelyezésével megte­remtődött a lehetőség arra, hogy a műszakilag és erköl­csileg egyaránt elavult „SKODA” típusú gyártógé­pet kiselejtezzük. A megál­lapodásban szereplő feltéte­lek július közepére teljesül­tek. Sátoraljaújhelyen bein­dult a DEKAJET—MAX gépkombináción a filteres ci­garettagyártás, ugyanezen időben az egri dohánygyár­ban a DEKAJET gépen újra megkezdődött az Ezüst Kos­suth próbagyártása. Ezen a gépen vállalatunk a nem fil­teres cigaretta termelési programját jobb minőség­ben, gazdaságosabban, na­gyobb termelékenységgel tudja biztonságosabban meg­valósítani. Ezen határozat megvalósítása is egyértelmű­en igazolta, hogy a kölcsö­nös előnyök tiszteletben tar­tása, a közös érdekek meg­keresése és megtalálása nagy mozgatóerőként hat az időbeni gyors végrehajtás­ban. Események-képekben Bolgár szakemoerekbol ano kulduuseg teKimecte meg gyárunkat. A vendégek nagy szakértelemmel vizsgálják a dohányvágat szerkezetét. A III. negyedéves termelési tanácskozások minden üzemrészben lezajlottak. Képünk a szivarágazat termelési tanácskozásán készült, ahol legfontosabb kérdésként vitat­ták meg az augusztusban megkezdődő dohányválogatási feladatokat. Az „egri várépítők” is munkához láttak a jó idő beál- tával. A gyár óvodásai a szabadban élvezik a nyár örömeit, s építik a homokvárakat. ' Mint bemutatóüzem, az elmúlt hónapban is sok ven­déget fogadtunk. Képünkön a Diósgyőri Gépgyár dolgozói ismerkednek a cigarettaelőkészítés munkájával. A vállalat KLSZ-szervezete nyári üzemi bajnokságot szervezett. Képünk a lakatosműhely—TMK mérkőzés egyik izgalmas pillanatát mutatja. A mérkőzést a TMK nyerte meg 2—0 arányban. A DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents