Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-08-01 / 8. szám
AZ EGEI DOHÁNYGYÁR LAPJA VI. évfolyam, 8. szám ARA: 1,— FORINT augusztus All (rimányink ünnepéi] Huszonnyolc esztendeje, hogy az országgyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Történelmi sorsfordulót jelent ez a nap. Lezárta az 1944—48-as időszak társadalmi-politikai harcait, melyben eldőlt, hogy merre haladjon a magyar nép. Az 1949. augusztus 20-án elfogadott Alkotmány egyértelműen szögezte le: „Magyarország: Népköztársaság. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A Magyar Nép- köztársaság állama harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre.” Alkotmányunk történelmi tényt szentesített: a magyar munkásosztály győzelmét a hatalomért vívott harcban. Ennek következtében a nemzeti fejlődés egyedüli útja a szocializmus lett. Sokat mondó jelkép van abban, hogy a nép hatalmát szentesítő Alkotmányt éppen augusztus 20-án — a régi Magyarországon Szent István ünnepeként tisztelt napon — fogadták el. Az államalapító István király kemény kézzel és céltudatosan munkálkodott a fejlődésben előrelépést jelentő feudalizmus kiépítésén és megerősítésén. Nép- köztársaságunk Alkotmánya azt is jelentette, hogy — több mint ezer év után — a magyar nép újabb, a legnagyobb történelmi sorsfordulót érte el. Vereséget szenvedett hazánkban a kizsákmányoló társadalmi rend és népünk elindult a szocializmus, a kommunizmus megteremtése felé. Az Alkotmány az 1919-es Tanácsköztársaság Alkotmánya óta Magyarország első — az állami, társadalmi, gazdasági rend kérdéseit és az állampolgárok jogait és kötelességeit összefoglaló írott alaptörvénye. Alkotmányunk meghatározta szocialista államunk szerkezetét és felépítését. Kialakult a népi demokrácia állama, amiért a kommunisták hosszú ideje küzdöttek, amely lényegében a proletárdiktatúrának a második világháború után kialakult, nemzetközi és hazai erőviszonyok között létrejött sajátos formája. Huszonnyolc évvel Alkotmányunk és szocialista államunk születése után elmondhatjuk: a szocialista forradalom eddig lezajlott ütközeteiben a Magyar Nép- köztársaság állama megállta a helyét. Segítette a szocializmus alapjainak lerakását, a szocialista termelési viszonyok megszilárdítását, társadalmunk megváltozását, a kibontakozó nemzeti egységet. Ez a legbiztosabb garanciája annak, hogy tökéletesítve szervezetét és munkamódszereit, sikeresen megoldja feladatait szocialista forradalmunk újabb szakaszában is. Társadalmunkban különös jelentősége van annak, hogy megfelelő együttműködés alakuljon ki a gazdasági vezetők és a politikai, tömegszervezeti vezetők között. A mi viszonyaink között a szakmai és a politikai vezetés közös cél érdekében tevékenykedik. Ez a közös cél a fejlett szocialista társadalom építése, a szocializmus anyagi-műszaki bázisának megteremtése, a szükségletek mind teljesebb kielégítése, azaz az életszínvonal szüntelen emelése. VÁLLALATUNK az elmúlt. évek során kiemelkedő eredményeket ért el a termelés fokozásában, a minőség javításában, az üzemi demokrácia kibontakoztatásában, a dolgozók munkakörülményeinek javításában, a DH munkarendszer széles körű bevezetésében. Ezek az eredmények elképzelhetetlenek lettek volna, ha nem alakul ki az évek során megfelelő együttműködés vállalatunk gazdasági, politikai és társadalmi vezetése között, ha nem egységesen látjuk a célt és a cél megvalósítása érdekében nem egységesen mozgósítunk, agitálunk. A jó együttműködés elengedhetetlen feltételének tartjuk egymás megfelelő tájékoztatását. Ez kiterjed többek között a vállalat gazdaságpolitikai feladataira, melyet a közös cselekvési programunkban fogalmaztunk meg, a DH-munkarendszer előkészítése, majd teljes körű bevezetése kapcsán az agitációs és propaganda munka összehangolására, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javításának törekvésére. Egymás megfelelő, kölcsönös tájékoztatásával szoros összefüggésben van a döntések demokratikus előkészítése is. A döntés-előkészítés demokratikus oldalát erősíti az a gyakorlat, hogy a hetenkénti üzemi négyszögüléseken, de ha szükséges, akkor szinte naponta tájékoztatjuk egymást a soron levő aktuális kérdésekről, feladatokról. A kölcsönösségre helyezve a hangsúlyt tájékozódik a politikai-társadalmi vezetés az alapvető termelési és a termeléssel összefüggő kérdésekről, a gazdaságvezetés pedig a politikai-tömegszerve- zeti információ-hálózaton keresztül érkező észrevételekről, javaslatokról. A döntések demokratikus előkészítésénél a „kollektív bölcsesség elvét” vaVHpk. alkalmazzuk a gyakorlatban. fov VAN E7 a vállalati DH-akcióbizottság ülésein is. ahol egyaránt képviselteti magát a felső párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetés. Az elvtársi viták során elértük, hogy „egy nyelven beszélünk”, azaz a konzultációk során kialakult döntés után megengedhetetlennek tartjuk, hogy más utakon járjon akár a gazdasági, akár A politikai és a gazdasági vezetés egységéről írta: Kocsis József a politikai, tömegszervezeti vezetés. AZ EGYSÉG NEMCSAK az üzemi négyszög tagjai között fontos, hanem szükséges, hogy kialakuljon, megszilárduljon és tartós legyen a területek — a mi esetünkben az alapszervezetekhez tartozó — gazdasági, politikai és tömegszervezeti vezetése között is. Az együttműködésre nemcsak akkor van szükség, amikor jól mennek a dolgok, különösen fontos ez nehéz, kockázatos -feladatok megoldásában, vagy akkor, amikor kisebb-nagyobb zökkenők jelentkeznek a termelésben, az anyagellátásban, amikor kiéleződnek a létszám-gondok. Ekkor hajlamosak vagyunk arra, hogy „egymásban keressük a hibát”, ahelyett, hogy szó. osan összefogva személyre, vagy személyekre való tekintet nélkül, az okokat feltárva keresnénk a megoldást. Pedig ez az elvárás politikai és gazdasági vezetőink körében nem ú j dolog. Számos jó példát lehetne felhozni, hogy sokat léptünk előre a területek közötti kapcsolatok erősítésében. Az, hogy az együttműködés színvonalának emelését, továbbfejlesztését hangsúlyozzuk, indokolja az is, hogy napirenden van a hatáskörök decentralizálása, ami növeli a gazdasági vezetők felelősségét, ugyanakkor nagyobb önállóságot, döntési lehetőséget biztosít számukra. Ezzel ösz- szefüggésben nagyon fontos figyelembe venni a Központi Bizottság 1973. novemberi ülésének útmutatását: „Az állami személyzeti munkában tovább kell erősíteni az egyszemélyi felelősséget. Ugyanakkkor a központi irányítás és ellenőrzés erősítésével, a párt- és társadalmi szervezetek bevonásával, a bizalom és a nyíltság légkörével elvszerű kritikával el kell érni, hogy a szocialista demokrácia fejlődéséből következően erősödjenek a kádermunka demokratikus vonásai. Ez segíti a szubiektivizmus háttérbe szorítását, káder-politikai elveink hatékonyabb érvényesülését.” A gazdasági, tömegszervezeti vezetők beszámoltatási rendszere az együttműködés színvonalának emelését, erősítését célozza és nem azt, mint ahogyan néhányan még hiszik, hogy mindenáron hibát keressen és elmarasztaljon a testület, a pártvezetés. A FELADAT TOVÁBBRA is az, hogy a mindennapi munkában jelentkező feszültségeket, ellentmondásokat feltárjuk, megszüntessük. Ebből adódóan fontos, hogy a vezetők értsék és tiszteletben tartsák a pártszervek döntési és véleményezési jogát, az alapszervezetek viszont segítsék a gyakorlatban megvalósítani azt az elvet, hogy a vezető felelős az adott terület káderhelyzetéért. És végül: az együttműködés fokozása színvonalának, tartalmának, formáinak tökéletesítése megköveteli mindnyájunktól, hogy tartsuk tiszteletben egymás dolgait, felelősségi területeit. Gazdasági vezetőinknek jól kell érteni azt. hogy a pártszervezet. az alapszervezetek az általuk irányított egység politikai vezetői, a pártszervezeteknek viszont tudniuk kell. hogy a gazdasági vezetők az államot képviselik, felelősek a rábízott eszközökért, azok célszerű működtetéséért. a dolgozók tevékenységéért. ■ A FELELŐSSÉGI területek tehát helyenként elhatárolhatók, — de hatékonyan dolgozni csak együttműködve lehet. Szervezeti változások Közel egy éves előkészítő munka mán az Egri Dohánygyár szervezetének fejlesztése a, megvalósulás szakaszába ért el. A szervezeti korszerűsítés szükségességéről, indokairól, a szervezetfejlesztéstől várt eredményekről, a változtatások lényegéről részleteiben is tájékoztatni fogjuk dolgozóinkat, — ez alkalommal csak az 1977. szeptember l.-ével életbe lépő rendelkezéseket ismertetjük: 1. A bérelszámolási osztály és a TB-ügvintézés, mint önálló osztály, illetve csoport megszűnik, a jövőben a korábbi feladatait a munkaügyi osztáljr szervezetében látja el. * 2. Az eddig önálló üzemi laboratórium megszűnik, beolvad a minőség ellenőrzési osztályba, amely a továbbiakban az igazgató közvetlen irányítása alá tartozik. 3. A szervezési osztály és az anyag- és áruforgalmi osztály a közvetlen igazgatói irányítás alól a főmérnök irányítása alá, — az információs csoport — dokumentációs szolgálat néven — a főmérnök irányítása alól az igazgató közvetlen irányítása alá, — a közgazdasági osztály pedig — vállalatgazdálkodási osztály néven — az igazgató irányítása alól a főkönyvelő közvetlen irányítása alá kerül. ” ..'.'V ■ — , - ...........r/..r: ’ ""-.v.— ; A Z ELSŐ FÉLÉV MÉRLEGE Sok gond közepette végül kedvezően zártuk az I. félévet. Az összes lényeges gazdasági mutató kedvezőbb a tervezettnél és fejlődő az előző év azonos időszakához. Az átfogó gazdasági mutató, — a mérleg szerinti vállalati eredmény — a bázisban 48.1 millió Ft volt, ezzel szemben 37,5 millió forintot terveztünk, a tényszám pedig 50.2 millió forint. Nem valami misztikus jelenség ez, megvan a józan oka. Sőt több ok, tényező is „ludas” a dologban. A kapacitás tartalék feltárások a termelés jelentős növeléséhez vezettek, ütemesebbé vált az értékesítés, csökkent az alapanyagok fajlagos felhasználása, az import árak az előrejelzett- nél és tervezettnél kevésbé emelkedtek és a receptura átlagárak is csökkentek. A tervteljesítés egyáltalán nem volt problémamentes. Nagy a fluktuáció. Változatlanul fő a fejünk a szükséges munkaerő biztosítása miatt. Gondjaink voltak és vannak egyes anyagok, alkatrészek ellátása területén is, hogy csupán néhányat említsek a számos probléma közül. Mindez nem csökkenti, hanem növeli a kollektíva helytállásainak értékét. MUNKAVERSENY, BRIGÁDMOZGALOM ^ • Az előbbiekben felsoroltuk a vállalati eredmény kedvező alakulásának néhány tényezőjét. Akkor nem, így tehát most említünk két további tényezőt és pedig a DH-prog- ramok. valamint a munkaverseny vállalások időarányos teljesítését, sőt az utóbbiak jelentős túlteljesítését. Röviden — a számok tükrében — az alábbi képet adhatjuk erről: Fajlagos dohányanyag- megtakarítás a bázishoz: vállalás 0,2 %, teljesítés 0,63 kedvező eltérés 0,43 %. Fajlagos megtakarítás a normával szemben: vállalás 80 q 724 e/Ft, teljesítés 372 q 3370 e Ft, kedvező eltérés 292 q 2646 e/Ft. Selejtcsökkentés a bázis-. hoz: vállalás: 0,05 %, teljesítés: 0,33 %, kedvező eltérés 0,28 %.- Filteres cigaretta termelési terv teljesítése: vállalás 50 millió db, 7,3 millió Ft, teljesítés 89 millió db. 12,9 millió Ft, kedvező eltérés + 39 millió db, + 5,6 millió Ft. Más is történt a 60. évforduló méltó megünneplése jegyében, mert hiszen a munkaversenyünket ezzel a céllal szerveztük újjá. ' Négy új szocialista címért küzdő brigád alakult. Egy a szivarágazaton, egy a készáruraktárban, egy termelés- irányítási komplex brigád és egy vállalatgazdálkodási komplex brigád. Vállalátunk közvéleménye nagy érdeklődéssel tekint működésük elé. Különösen a jórészt nem fizikai állományúakból összetevődő két komplex brigád célkitűzése, melyek főként a DH-programok teljesítését, a magasabb szintű hibafeltárást és a területükön levő szocialista brigádok sokoldalú patronálását tartalmazzák. A brigádok száma ezzel 46-ra emelkedett és a brigádmozgalom tartalmi vonatkozásokban is erősödött: bővült kapcsolata a DH munkarendszerrel. SZAMOK MÁR A III. NEGYEDRŐL Megtörik-e a lendület, lesz-e, van-e visszaesés ? Mindannyiunkat érdeklő kérdések. A válasz kedvező. Az elemző továbbra is fejlődésről, a terv túlteljesítéséről írhat. íme a bizonyíték. A filteres cigarettatermelés 3824 millió db. a bázishoz 101,8 %, a tervezetthez 102,3 %. A készáru termelési érték 597 millió Ft és ez a bázishoz 103,2 "0, a tervhez 102.2 %. Hasonló képet mutat a termelékenység is. Az egy főre jutó termelési érték 549 830 Ft, ami az előző év azonos időszakához 105,2 11 »-°s növekedést, a tervezetthez 102,5 ü/0-os emelkedést jelent. Tartjuk továbbra a termelés növekedésének 100 o/(|-os termelékenységi fedezettségét. FELADATOK Ezekről már egy ízben írtunk. Ezért most csupán arra a néhány kiemelt mutatóra térünk ki, amelyeknél a II. félévben magasabb szintet kell elérnünk, hogy a trösztünk által kitűzött éves feladatot teljesíthessük. Ilyen mindjárt a selejtcsökkentés. Mi eredetileg 0,05 % csökkentést irányoztunk elő. A Tröszt által kitűzött éves feladat 0,50 % csökkentést ír elő. I. félévi tény 0,33 %. A II. félévi feladat tehát 0,67 O o_os csökkentés a bázishoz. A kiemelt termékek minőségi mutatóját 3,50-ben irányoztuk elő. A tröszti feladat 3,65. I. félévi tény 3.60. így a második fél évben 3,70-es mutatót kell elérnünk. Mindamellett éves átlagban 5 %-kal csökkente- nünk kell a MÉVI kifogásolások számát is. Egyik sem lesz könnyű. Mi azonban mindnyájan bízunk abban, hogy kollektívánk megfelel majd ezeknek az elvárásoknak is.
