Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-06-01 / 6. szám
Torba Imre Pogonyi István Díjnyertesek Szöllősi Gábor Katona Ferenc Magyar Béla POLITIKAI OKTATÁS A pártvezetőség május 23- án megtartott ülésének első napirendi pontja a politikai oktatás 1976—77. évi tapasztalatainak megvitatása volt. Valamennyi oktatási formából végleges értékelést adni még nem lehet, mert a Marxista—Leninista Középiskola vizsgái csak júniusban kezdődnek. A szemináriumok lebonyolítása az eredeti terveknek megfelelően történt és az együttesen megtartott zárófoglalkozáson Kocsis József elvtárs pozitívan értékelhette a végzett munkát. A látogatottság nőtt, annak ellenére, hogy néhányan szinte valamennyi foglalkozásról távol maradtak, ugyanakkor az aktivitás is fokozódott. Ezt jelezte többek között az is, hogy az évzárón 15 hallgató kapott könyvjutalmat. A vezetőség a beszámolót elfogadta és az alapszervezetek feladatává tette azok fe- lelősségrevonását, akik indokolatlanul, rendszeresen hiányoztak. Állást foglalt a vezetőség abban is. hogy a következő tanévben az oktatási formák változatlanul maradjanak, s szemináriumvezetőként Kaszás Imre, Bóna Gyula és Petrányi János elvtársakat kell felkérni. Az ülésen néhány módszertani kérdést is megvitattak, majd elfogadták a Marxista —Leninista Esti Egyetem hároméves szakosító és speciális tagozataira beiskolá- zandók névsorát. PARTÉPÍTÉS Az említett vezetőségi ülés másik fontos napirendi pontja volt az alapszervezetben folyó pártépítési tevékenység megtárgyalása. Ezzel kapcsolatban a titkárok számoltak be az alapszervi vezetőségi üléseken elhangzottak alapján. Az egyes és kettes alapszervezet titkára szóban ismertette az eredményeket és az volt a megállapítás, hogy a pártépítő munka helyzete mindkét területen kielégítő. Az I. alapszervezetnél két tagfelvétel van folyamatban, a Il-es alapszervezetben pedig Tóth Tibor csomagolási műszerészt vették föl a közelmúltban. Ennek az alapszervnek a tervek szerint 9 olyan jelöltje van, akik párttagként számításba jönnek és folyik a rendszeres nevelőmunka is. Ezek közül ebben az évben még két fizikai állományú nődolgozó felvétele esedékes. (Jelenleg a nők aránya az alapszervezetben 64 százalék). A III. alapszervezet e területen végzett munkájáról írásban adott jelentést a vezetőség és azt a következő ülésen vitatják majd meg. GAZDASÁGPOLITIKA A III. alapszervezet május 27-i taggyűlésén Kaszás Imre termelési osztályvezető számolt be a XI. kongresszus gazdaságpolitikai célkitűzéseinek vállalaton belüli végrehajtásáról. Tájékoztatójában felelevenítette a legfontosabb határozatokat. szólt arról, hogy ezek teljesítésében milyen munkát végeztek az elmúlt két évben az alapszervezethez tartozó gazdasági egységek és hogyan vették ki ebből a munkából részüket a párttagok. A téma komplex jellegénél fogva természetesen szólt az általános vállalati helyzetről is, ez évi termelési feladataink teljesítésének állásáról és azokról a problémákról, amelyek a tervszerű és folyamatos munkában nehézségeket okoznak. Ezek közül a legnagyobb gondot a munkaerőhelyzet alakulása okozza. Felhívta a párttagok figyelmét, hogy a gazdasági operatív munkaerő-gazdálkodási tevékenységen túlmenően példamutatással és agitációs munkával is segítsék elő a kitűzött feladatok végrehajtását. A vita után a taggyűlés úgy foglalt állást, hogy a pártvezetőség és a gazdasági vezetés közös cselekvési programjának maradéktalan végrehajtása a legfontosabb feladat és ehhez az alapszervezet területén is határidőre és megfelelő színvonalon kell végezni a tervezett munkát. Az I. alapszervezet a május 17-i vezetőségi ülésen foglalkozott gazdasági feladatokkal. Az alapot raktárak munkájáról szóló beszámoló adta. Előrelépést jelent a múlthoz képest, hogy a raktárvezetők nemcsak problémáikat ismertették, hanem több esetben javaslatot is tettek azok megoldására. Ezek alapján hamarosan javítani lehet a szerszámkiadás rendjét, a nyersanyagraktári szállítások és a készáruszállítás gondosabb ütemezése eredményeként fokozni lehet a kocsikihasználást és az egyéb szállítási munkákra is kedvező kihatást gyakorolhat. Ezen a területen is jelentkeznek létszámgondok. A vezetőség feladatként valamennyi raktár számára a belső szervezési munkák javítását határozta meg, első lépésben így kell a létszámgondokon enyhíteni, illetve a rendelkezésre álló létszámot a vállalat alapvető feladatainak ellátásából adódó célszerűség alapján kell foglalkoztatni. Tarnóczi Tibor Bóta István Az értékelemzők Az 1976. évben kiírt „Alkotó ifjúság” pályázatra tizenkét pályázat érkezett, amelynek értékelése után az április végén megtartott vállalati ünnepségen került sor a díjak átadására. A bírálóbizottság Torba I mre fejlesztőtechnikus „Függőleges vibrációs csatorna” témában készített pályamunkájáért ítélte oda az I. díjat (a díjnyertes pályaművet előző havi számunkban ismertettük). II. díjat kapott a Katona Ferenc elektroműszerész és Tarnóczi Tibor villamosmérnök által közösen készített „Idegenanyag kiválasztó” makett. III. díjban több pályaművet részesített a bírálóbizottság. így: Magyar Béla—Pogonyi István filtergyártási műszerészek által a „Kártológép tépődobjának újrahúzása, köszörülése” témában közösen benyújtott pályázatot, Szöllősi Gábor tmk-üzemmérnök „Rázócsatorna” c. tanulmányát, valamint a héttagú értékelemző team — Molnár László szervező, Takács György közgazdász, Bukucs Anna műszakvezető Szanyi N. Mihályné gyártástervez,ő Tátrai Imréné minőségellenőr, Komóczi Mihály műszakvezető és Balogh József fejlesztőmérnök — a „Fecske gyártástechnológiájának vizsgálata” c. tanulmányt. Különdíjat kapott Bóta István építésztechnikus a „KISZ-klub bővítésének terve” c. pályázatáért. Minden díjnyertesnek szívből gratulálunk és további eredményes munkát kívánunk. Bizalmi munka a gyakorlatban A szakszervezeti bizalmiak megyei vetélkedőjén elért kitűnő eredményei alapján, — vállalatunk dolgozója — Kiss Mihályné — részt vehetett az élelmi- szeripari országos. döntőben. Jó szereplését tovább folytatta és az élcsoportban végzett. A maximális pontszámot elért dolgozatát az első három közé sorolták. Gratulálunk és az alábbiakban a dolgozatból közlünk részleteket. (szerk.) Sok kívülálló talán úgy gondolja, hogy a bizalmi feladata milyen egyszerű. Nincs másra gondja, csak arra, hogy a tagdíjakat beszedje és alkalomadtán a segélykérő lapokat — ha visznek hozzá TALÁN RÉGEN így is volt. talán így indult. Emlékszem, mikor megbíztak, hogy lássam el a szak- szervezeti bizalmi munkáját, bizony kicsit féltem. Először minden nehezen ment. Nem azért, mert nem kaptam meg a kellő felvilágosítást, a szak- szervezeti bizalmi munkámmal kapcsolatosan, hanem azért, mert nem láttam tisztán a hatáskörömet a jogaim gyakorlásában, pedig most visszaemlékezve, lett volna mit tennem. Az új hatás- és jogkörrendelet érvénybe lépése után pedig minden világossá vált. Érvényesítéshez szükséges volt az ember- és helyzetismeretem, amely adott volt, hiszen a 20 tagú szakszervezeti csoportom között élek, dolgozom, ismerem a kisebb- nagyobb problémáikat, ösz- szehívtam a csoportomat és ismertettem velük a SZOT elnöksége által kiadott irányelveket. kértem a megvalósításához a segítségüket és bizalmukat, ami sikerült is. De kértem egyúttal az szb, a pártbizalmi, valamint a KISZ-vezetőség segítségét is. Sokat forgattam, tanulmányoztam a bizalmiak kézikönyvét. Jó eredményt értem el a demokratikus légkör kialakításában csoporton belül. Nehézségeiket, észrevételeiket, véleményeiket őszintén mondják el. amelyet közösen vitatunk meg. Közvetlen gazdasági vezetőmmel kialakult partneri viszony nagyon jó, együttműködésünk értelmét a közös cél adja. DÖNTÉSÜNKNÉL FIGYELEMBE vesszük a csoport érdekét, ezen belül a dolgozók egyéni érdekeit és összességében a vállalati, társadalmi, népgazdasági érdeket egyaránt. Csoportértekezleten a munkavédelmi helyzet felmérése, a kollektív szerződés közbeiktatásával és a munkaverseny-vál- lalás, a DH-munkarendszer keretén belül volt a megbeszélés tárgya. A védőruhával kapcsolatban felmerült olyan irányú kérelem a női dolgozók részéről (a szertári raktárban). hogy mivel álló munkát végeznek, szükségük van a kismamacipőre, mint védőöltözetre. A kollektív szerződés nem tartalmazta, hogy kiadható részükre. Javasolni kellett a módosítását, amelynek a végrehajtása és érvénybe lépése már megtörtént. A munkavédelmi oktatást filmvetítéssel tettük szemléletesebbé. Egyetértési jog gyakorlásában közösen döntöttünk a gazdasági vezetővel és az szb-vel. Ilyenek voltak: a dolgozók alapbérének megállapítása, magasabb kitüntetésre való javaslattétel, jutalmazás, lakástámogatás, szociális juttatás, üdültetés. A szakszervezeti segélyben részesülő személyek kiválasztásában is közös volt a döntés, amelynél figyelembe vettük a dolgozó szociális és anyagi helyzetét, a munkához való hozzáállását. TEKINTETTEL ARRA, hogy a 20 tagú szakszervezeti csoportom zöme betanított és segédmunkás, igyekszem, hogy legalább a 8 általánosa mindenkinek meglegyen. Néha kerülök olyan váratlan helyzetek elé is, amelyek törvényben. szabályzatban nincsenek rögzítve. Szerencsére ezek ritkán fordulnak elő. Ilyen esetekben az szb és szükség esetén a felsőbb szervek segítségét kérjük. Ebből is látható, hogy az új szabályzat érvénybe lépése óta mennyiben változott a munkám, a hatásköröm, felelősségem mennyire kibővült. Azelőtt nem is igen tudtam mennyi minden jogom és kötelességem van. Most, hogy tudom — és ebben a bizalmivetélkedőn való felkészülés is rengeteget segített —. élni is akarok vele. Növekedett a fontosságom, növekedtek feladataim, de megbecsülésem is. A LEGBOLDOGABB mégis azért vagyok, mert így többet tehetek munkatársaimért is, meg vállalatunkért is. Úgy érzem, én is személyiség lettem — kis pont, egyszerű munkás létemre — szocialista személyiség. Csak azért izgulok mindig, hogy megfeleljek dolgozótársaim, munkatársaim bizalmának. Így élek, így dolgozok. Kiss Mihályné bizalmi A pártnap, amelyen az előadó — Németh Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese — a nemzetközi helyzet néhány fontos kérdését világította meg a gyár dolgozóinak, annak a szokásnak a folytatása, amelynek keretében évente több alkalommal párttagokkal és párton kívüliekkel konzultál a párt megyei vezetése. Sikeresek ezek a pártnapok. jelzik ezt az érdeklődők nagy száma is. Pártnap A májusi pártnapon arról kaptunk tömör egyszerűséggel tájékoztatást —, s ez a forma igen népszerű dolgozóink körében —, hogy a nemzetközi helyzetben milyen tendenciák érvényesülnek napjainkban. Szó volt a helsinki záróokmányban foglaltak érvényesítéséről, arról, hogy a szocializmus nyugaton is „márka”, de beszélt az előadó arról is, hogy a mi propagandánknak is szinkronban kell lenni a tevékenységünkkel. A turizmus szélesedése az emberekkel együtt az eszmék szabad áramlását is jelenti, s a szocializmus és a kapitalizmus harcában az nagyon fontos, hogy ki győzi meg a világot. A mi pozíciónk jobb — mondotta az előadó — a szocializmusról meggyőzni az embereket bizonyos értelemben könnyebb, de nem elég ha Magyarországról hazatérve csak annyit tud az itt járt turista, a vendég. hogy: csárdás, gulyás, Hortobágy, Balaton. Nyugati utazásaink alkalmával nekünk sem haszontalan, ha a fények mellett az árnyékokat is észrevesszük, megfigyeljük, a tárgyilagos véleményalkotáshoz ugyanis az is hozzátartozik. A dy-centenárium Az Ady-centenárium évében a rádió és televízió, kiállítások. könyvtárak és különféle irodalmi körök, könyvkiadók és lapszerkesztők buzgólkodnak azon, hogy a XX. század nagy magyar forradalmi költője, Ady, még közelebb kerüljön a ma emberéhez. A jubileumi országos rendezvénysorozat első jelentős eseménye volt a márciusi forradalmi ifjúsági napok idején megindult Ady vers- és prózamondó verseny. Ezt követte a televízióban április 11-én, a költészet napján elhangzott „Ady-per”, melyben az Ady mellett és ellen szóló nézetekkel maguk az Ady-versek szálltak vitába. A műsort dokumentumfilmek bejátszásával tette érdekessé és történelmivé Kása Ferenc rendező. Adyt a költőt, jól, vagy kevésbé jól, de sokan ismerik, de mint prózaírót már sokkal kevésbé. Ezért vállalkozott a televízió drámai osztálya arra a feladatra, hogy a centenárium évében Ady prózaíró tevékenységét villantja fel. A várhatóan év végén bemutatásra kerülő műsort Ady novelláiból Kazimir Károly rendezi. Minden bizonnyal kedvező fogadtatásra talál a „Korok, versek” sorozatban 1976-ban elhangzott adások ismétlése. Külön felhívjuk erre a műsorra a középiskolában tanuló dolgozóink figyelmét• mivel a sorozatban több olyan verselemzésre kerül sor — mint pl: A magyar ugaron, Vj vizeken járok, Séta bölcsőhelyem körül, Magyar jakobinusok dala, Elbocsátó szép üzenet, Rohanunk a forradalomba stb. —, amelyek a középiskolai irodalomoktatásnak is anyaga, és megfelelő elsajátításához ez az adás minden bizonnyal jó segítséget adhat. Ady költészete sok zeneszerzőt is megihletett. A televízió zenei osztálya műsoraiban többször hallunk majd ismert dallamot felcsendülni. A Zene, zene, zene című magazin egyik adásában halljuk majd az Egyedül a tengerrel című dalt, Reinitz Béla és Bartók Béla feldolgozását, melyet Sándor Judit ad elő. Egy másik alkalommal pedig megzenésített Ady-versek egész estét betöltő hangversenyére kerül sor. E műsor keretében hangzik el Szokolai Sándor kantátájának bemutatója: „A minden titkok titka” címmel. A rádió és televízió a nagy mozgalmi vetélkedők színvonalán szeretné Adyt népszerűsíteni. Az Ady nevét viselő középiskolák versenyét — irodalmi vetélkedőjét — szeptembertől novemberig a televízió 9 adásban közvetíti. A rádió és a televízió egyaránt sugározza az Ady születésnapjára döntőjéhez érkező Ady vers- és prózamondó versenyt. A centenárium alkalmából megrendezésre kerülő különféle kiállítások és irodalmi műsorok gazdagsága miatt még felsorolásukra sem vállalkozhatunk. Az Ady-centenárium, túl azon, hogy méltó emléket állít a XX. századi magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, színvonalas, tartalmas rendezvényeivel művelődéspolitikánknak is jelentős eseménye. — B — é— DOHÁNYGYÁR 5
