Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-06-01 / 6. szám

Torba Imre Pogonyi István Díj­nyertesek Szöllősi Gábor Katona Ferenc Magyar Béla POLITIKAI OKTATÁS A pártvezetőség május 23- án megtartott ülésének első napirendi pontja a politikai oktatás 1976—77. évi tapasz­talatainak megvitatása volt. Valamennyi oktatási formá­ból végleges értékelést adni még nem lehet, mert a Mar­xista—Leninista Középiskola vizsgái csak júniusban kez­dődnek. A szemináriumok lebonyolítása az eredeti ter­veknek megfelelően történt és az együttesen megtartott zárófoglalkozáson Kocsis Jó­zsef elvtárs pozitívan érté­kelhette a végzett munkát. A látogatottság nőtt, annak el­lenére, hogy néhányan szin­te valamennyi foglalkozásról távol maradtak, ugyanakkor az aktivitás is fokozódott. Ezt jelezte többek között az is, hogy az évzárón 15 hall­gató kapott könyvjutalmat. A vezetőség a beszámolót elfogadta és az alapszerveze­tek feladatává tette azok fe- lelősségrevonását, akik indo­kolatlanul, rendszeresen hi­ányoztak. Állást foglalt a vezetőség abban is. hogy a következő tanévben az oktatási formák változatlanul maradjanak, s szemináriumvezetőként Ka­szás Imre, Bóna Gyula és Petrányi János elvtársakat kell felkérni. Az ülésen néhány módszer­tani kérdést is megvitattak, majd elfogadták a Marxista —Leninista Esti Egyetem hároméves szakosító és spe­ciális tagozataira beiskolá- zandók névsorát. PARTÉPÍTÉS Az említett vezetőségi ülés másik fontos napirendi pontja volt az alapszervezet­ben folyó pártépítési tevé­kenység megtárgyalása. Ez­zel kapcsolatban a titkárok számoltak be az alapszervi vezetőségi üléseken elhang­zottak alapján. Az egyes és kettes alapszervezet titkára szóban ismertette az eredmé­nyeket és az volt a megálla­pítás, hogy a pártépítő mun­ka helyzete mindkét terüle­ten kielégítő. Az I. alapszer­vezetnél két tagfelvétel van folyamatban, a Il-es alap­szervezetben pedig Tóth Ti­bor csomagolási műszerészt vették föl a közelmúltban. Ennek az alapszervnek a ter­vek szerint 9 olyan jelöltje van, akik párttagként számí­tásba jönnek és folyik a rendszeres nevelőmunka is. Ezek közül ebben az évben még két fizikai állományú nődolgozó felvétele esedékes. (Jelenleg a nők aránya az alapszervezetben 64 száza­lék). A III. alapszervezet e terü­leten végzett munkájáról írásban adott jelentést a ve­zetőség és azt a következő ülésen vitatják majd meg. GAZDASÁGPOLITIKA A III. alapszervezet május 27-i taggyűlésén Kaszás Imre termelési osztályvezető szá­molt be a XI. kongresszus gazdaságpolitikai célkitűzé­seinek vállalaton belüli vég­rehajtásáról. Tájékoztatójá­ban felelevenítette a legfon­tosabb határozatokat. szólt arról, hogy ezek teljesítésé­ben milyen munkát végeztek az elmúlt két évben az alap­szervezethez tartozó gazda­sági egységek és hogyan vet­ték ki ebből a munkából ré­szüket a párttagok. A téma komplex jellegénél fogva természetesen szólt az általános vállalati helyzetről is, ez évi termelési feladataink teljesítésének állásáról és azokról a problémákról, amelyek a tervszerű és fo­lyamatos munkában nehézsé­geket okoznak. Ezek közül a legnagyobb gondot a munka­erőhelyzet alakulása okoz­za. Felhívta a párttagok fi­gyelmét, hogy a gazdasági operatív munkaerő-gazdál­kodási tevékenységen túl­menően példamutatással és agitációs munkával is segít­sék elő a kitűzött feladatok végrehajtását. A vita után a taggyűlés úgy foglalt állást, hogy a pártvezetőség és a gazdasági vezetés közös cse­lekvési programjának mara­déktalan végrehajtása a leg­fontosabb feladat és ehhez az alapszervezet területén is határidőre és megfelelő szín­vonalon kell végezni a ter­vezett munkát. Az I. alapszervezet a má­jus 17-i vezetőségi ülésen foglalkozott gazdasági fel­adatokkal. Az alapot raktá­rak munkájáról szóló beszá­moló adta. Előrelépést je­lent a múlthoz képest, hogy a raktárvezetők nemcsak problémáikat ismertették, hanem több esetben javasla­tot is tettek azok megoldásá­ra. Ezek alapján hamarosan javítani lehet a szerszámki­adás rendjét, a nyersanyag­raktári szállítások és a kész­áruszállítás gondosabb üte­mezése eredményeként fo­kozni lehet a kocsikihaszná­lást és az egyéb szállítási munkákra is kedvező kiha­tást gyakorolhat. Ezen a területen is jelent­keznek létszámgondok. A vezetőség feladatként vala­mennyi raktár számára a belső szervezési munkák ja­vítását határozta meg, első lépésben így kell a létszám­gondokon enyhíteni, illetve a rendelkezésre álló létszámot a vállalat alapvető feladatai­nak ellátásából adódó cél­szerűség alapján kell foglal­koztatni. Tarnóczi Tibor Bóta István Az értékelemzők Az 1976. évben kiírt „Alkotó ifjúság” pályázatra tizen­két pályázat érkezett, amelynek értékelése után az ápri­lis végén megtartott vállalati ünnepségen került sor a dí­jak átadására. A bírálóbizottság Torba I mre fejlesztőtechnikus „Függő­leges vibrációs csatorna” témában készített pályamunkájá­ért ítélte oda az I. díjat (a díjnyertes pályaművet előző havi számunkban ismertettük). II. díjat kapott a Katona Ferenc elektroműszerész és Tarnóczi Tibor villamosmérnök által közösen készített „Idegenanyag kiválasztó” makett. III. díjban több pályaművet részesített a bírálóbizott­ság. így: Magyar Béla—Pogonyi István filtergyártási mű­szerészek által a „Kártológép tépődobjának újrahúzása, kö­szörülése” témában közösen benyújtott pályázatot, Szöllősi Gábor tmk-üzemmérnök „Rázócsatorna” c. tanulmányát, valamint a héttagú értékelemző team — Molnár László szervező, Takács György közgazdász, Bukucs Anna műszak­vezető Szanyi N. Mihályné gyártástervez,ő Tátrai Imréné minőségellenőr, Komóczi Mihály műszakvezető és Balogh József fejlesztőmérnök — a „Fecske gyártástechnológiájá­nak vizsgálata” c. tanulmányt. Különdíjat kapott Bóta István építésztechnikus a „KISZ-klub bővítésének terve” c. pályázatáért. Minden díjnyertesnek szívből gratulálunk és további eredményes munkát kívánunk. Bizalmi munka a gyakorlatban A szakszervezeti bizalmiak megyei vetélkedőjén elért kitűnő eredményei alap­ján, — vállalatunk dolgo­zója — Kiss Mihályné — részt vehetett az élelmi- szeripari országos. döntő­ben. Jó szereplését tovább folytatta és az élcsoport­ban végzett. A maximális pontszámot elért dolgozatát az első három közé sorol­ták. Gratulálunk és az alábbiakban a dolgozatból közlünk részleteket. (szerk.) Sok kívülálló talán úgy gondolja, hogy a bizalmi fel­adata milyen egyszerű. Nincs másra gondja, csak arra, hogy a tagdíjakat beszedje és alkalomadtán a segélykérő lapokat — ha visznek hozzá TALÁN RÉGEN így is volt. talán így indult. Emlékszem, mikor megbíz­tak, hogy lássam el a szak- szervezeti bizalmi munkáját, bizony kicsit féltem. Először minden nehezen ment. Nem azért, mert nem kaptam meg a kellő felvilágosítást, a szak- szervezeti bizalmi munkám­mal kapcsolatosan, hanem azért, mert nem láttam tisz­tán a hatáskörömet a jogaim gyakorlásában, pedig most visszaemlékezve, lett volna mit tennem. Az új hatás- és jogkörren­delet érvénybe lépése után pedig minden világossá vált. Érvényesítéshez szükséges volt az ember- és helyzetis­meretem, amely adott volt, hiszen a 20 tagú szakszerve­zeti csoportom között élek, dolgozom, ismerem a kisebb- nagyobb problémáikat, ösz- szehívtam a csoportomat és ismertettem velük a SZOT elnöksége által kiadott irány­elveket. kértem a megvaló­sításához a segítségüket és bizalmukat, ami sikerült is. De kértem egyúttal az szb, a pártbizalmi, valamint a KISZ-vezetőség segítségét is. Sokat forgattam, tanulmá­nyoztam a bizalmiak kézi­könyvét. Jó eredményt ér­tem el a demokratikus légkör kialakításában csoporton be­lül. Nehézségeiket, észrevéte­leiket, véleményeiket őszin­tén mondják el. amelyet kö­zösen vitatunk meg. Közvetlen gazdasági veze­tőmmel kialakult partneri vi­szony nagyon jó, együttmű­ködésünk értelmét a közös cél adja. DÖNTÉSÜNKNÉL FI­GYELEMBE vesszük a cso­port érdekét, ezen belül a dolgozók egyéni érdekeit és összességében a vállalati, társadalmi, népgazdasági ér­deket egyaránt. Csoportérte­kezleten a munkavédelmi helyzet felmérése, a kollek­tív szerződés közbeiktatásá­val és a munkaverseny-vál- lalás, a DH-munkarendszer keretén belül volt a megbe­szélés tárgya. A védőruhával kapcsolat­ban felmerült olyan irányú kérelem a női dolgozók ré­széről (a szertári raktár­ban). hogy mivel álló mun­kát végeznek, szükségük van a kismamacipőre, mint védő­öltözetre. A kollektív szerző­dés nem tartalmazta, hogy kiadható részükre. Javasolni kellett a módosítását, amely­nek a végrehajtása és ér­vénybe lépése már megtör­tént. A munkavédelmi okta­tást filmvetítéssel tettük szemléletesebbé. Egyetértési jog gyakorlásában közösen döntöttünk a gazdasági veze­tővel és az szb-vel. Ilyenek voltak: a dolgozók alapbéré­nek megállapítása, magasabb kitüntetésre való javaslatté­tel, jutalmazás, lakástámo­gatás, szociális juttatás, üdül­tetés. A szakszervezeti se­gélyben részesülő személyek kiválasztásában is közös volt a döntés, amelynél figyelem­be vettük a dolgozó szociá­lis és anyagi helyzetét, a munkához való hozzáállását. TEKINTETTEL ARRA, hogy a 20 tagú szakszervezeti csoportom zöme betanított és segédmunkás, igyekszem, hogy legalább a 8 általánosa mindenkinek meglegyen. Néha kerülök olyan várat­lan helyzetek elé is, amelyek törvényben. szabályzatban nincsenek rögzítve. Szeren­csére ezek ritkán fordulnak elő. Ilyen esetekben az szb és szükség esetén a felsőbb szervek segítségét kérjük. Ebből is látható, hogy az új szabályzat érvénybe lépése óta mennyiben változott a munkám, a hatásköröm, fe­lelősségem mennyire kibő­vült. Azelőtt nem is igen tudtam mennyi minden jogom és kö­telességem van. Most, hogy tudom — és ebben a bizalmi­vetélkedőn való felkészülés is rengeteget segített —. él­ni is akarok vele. Növekedett a fontosságom, növekedtek feladataim, de megbecsülésem is. A LEGBOLDOGABB mégis azért vagyok, mert így töb­bet tehetek munkatársa­imért is, meg vállalatunkért is. Úgy érzem, én is szemé­lyiség lettem — kis pont, egyszerű munkás létemre — szocialista személyiség. Csak azért izgulok mindig, hogy megfeleljek dolgozótár­saim, munkatársaim bizal­mának. Így élek, így dolgozok. Kiss Mihályné bizalmi A pártnap, amelyen az elő­adó — Németh Tibor, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető helyettese — a nemzet­közi helyzet néhány fontos kérdését világította meg a gyár dolgozóinak, annak a szokásnak a folytatása, amelynek keretében évente több alkalommal párttagok­kal és párton kívüliekkel konzultál a párt megyei ve­zetése. Sikeresek ezek a pártna­pok. jelzik ezt az érdeklődők nagy száma is. Pártnap A májusi pártnapon arról kaptunk tömör egyszerűség­gel tájékoztatást —, s ez a forma igen népszerű dolgo­zóink körében —, hogy a nemzetközi helyzetben mi­lyen tendenciák érvényesül­nek napjainkban. Szó volt a helsinki záróokmányban fog­laltak érvényesítéséről, ar­ról, hogy a szocializmus nyu­gaton is „márka”, de beszélt az előadó arról is, hogy a mi propagandánknak is szink­ronban kell lenni a tevé­kenységünkkel. A turizmus szélesedése az emberekkel együtt az eszmék szabad áramlását is jelenti, s a szocializmus és a kapitaliz­mus harcában az nagyon fon­tos, hogy ki győzi meg a vi­lágot. A mi pozíciónk jobb — mondotta az előadó — a szo­cializmusról meggyőzni az embereket bizonyos értelem­ben könnyebb, de nem elég ha Magyarországról hazatér­ve csak annyit tud az itt járt turista, a vendég. hogy: csárdás, gulyás, Hortobágy, Balaton. Nyugati utazásaink alkalmával nekünk sem ha­szontalan, ha a fények mel­lett az árnyékokat is észre­vesszük, megfigyeljük, a tár­gyilagos véleményalkotáshoz ugyanis az is hozzátartozik. A dy-centenárium Az Ady-centenárium évében a rádió és televízió, kiál­lítások. könyvtárak és különféle irodalmi körök, könyvki­adók és lapszerkesztők buzgólkodnak azon, hogy a XX. század nagy magyar forradalmi költője, Ady, még köze­lebb kerüljön a ma emberéhez. A jubileumi országos rendezvénysorozat első jelentős eseménye volt a márciusi forradalmi ifjúsági napok idején megindult Ady vers- és prózamondó verseny. Ezt követte a televízióban április 11-én, a költészet napján elhangzott „Ady-per”, melyben az Ady mellett és ellen szóló nézetek­kel maguk az Ady-versek szálltak vitába. A műsort doku­mentumfilmek bejátszásával tette érdekessé és történelmi­vé Kása Ferenc rendező. Adyt a költőt, jól, vagy kevésbé jól, de sokan ismerik, de mint prózaírót már sokkal kevésbé. Ezért vállalkozott a televízió drámai osztálya arra a feladatra, hogy a cen­tenárium évében Ady prózaíró tevékenységét villantja fel. A várhatóan év végén bemutatásra kerülő műsort Ady no­velláiból Kazimir Károly rendezi. Minden bizonnyal kedvező fogadtatásra talál a „Ko­rok, versek” sorozatban 1976-ban elhangzott adások ismét­lése. Külön felhívjuk erre a műsorra a középiskolában ta­nuló dolgozóink figyelmét• mivel a sorozatban több olyan verselemzésre kerül sor — mint pl: A magyar ugaron, Vj vizeken járok, Séta bölcsőhelyem körül, Magyar jakobinu­sok dala, Elbocsátó szép üzenet, Rohanunk a forradalom­ba stb. —, amelyek a középiskolai irodalomoktatásnak is anyaga, és megfelelő elsajátításához ez az adás minden bizonnyal jó segítséget adhat. Ady költészete sok zeneszerzőt is megihletett. A tele­vízió zenei osztálya műsoraiban többször hallunk majd is­mert dallamot felcsendülni. A Zene, zene, zene című ma­gazin egyik adásában halljuk majd az Egyedül a tenger­rel című dalt, Reinitz Béla és Bartók Béla feldolgozását, melyet Sándor Judit ad elő. Egy másik alkalommal pedig megzenésített Ady-versek egész estét betöltő hangverse­nyére kerül sor. E műsor keretében hangzik el Szokolai Sándor kantátájának bemutatója: „A minden titkok tit­ka” címmel. A rádió és televízió a nagy mozgalmi vetélkedők szín­vonalán szeretné Adyt népszerűsíteni. Az Ady nevét vise­lő középiskolák versenyét — irodalmi vetélkedőjét — szep­tembertől novemberig a televízió 9 adásban közvetíti. A rádió és a televízió egyaránt sugározza az Ady szüle­tésnapjára döntőjéhez érkező Ady vers- és prózamondó versenyt. A centenárium alkalmából megrendezésre kerülő kü­lönféle kiállítások és irodalmi műsorok gazdagsága miatt még felsorolásukra sem vállalkozhatunk. Az Ady-centenárium, túl azon, hogy méltó emléket ál­lít a XX. századi magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, színvonalas, tartalmas rendezvényeivel művelő­déspolitikánknak is jelentős eseménye. — B — é— DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
Thumbnails
Contents