Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-04-01 / 4. szám
A munkaidő és pihenőidő 32 éves szabadságunk Hazánk felszabadulásának 32. évfordulójáról vállalatunk dolgozói ünnepi gyűlésen emlékeztek meg. Az ünnepi gyűlésen Molnár Jenő igazgatóhelyettes mondott beszédet, amelyben vázolta azt a hatalmas fejlődést, amelyet népünk az elmúlt 32 év alatt elért. Hazánk az elmaradott agrárországból közepesen fejlett ipari-agrár országgá fejlődött, de munkánk és eredményeink feljogosítanak arra a reményre, hogy hamarosan a fejlett országok közé leszünk sorolhatók. Az ötödik ötéves terv első esztendejének eredményei — a sok nehézség ellenére — a várakozásnak megfelelően alakultak, de további célkitűzéseink eléréséhez mindannyiunk fegyelmezett munkájára, közös erőfeszítésére van szükség. Népünk törekvése, szocializmust építő munkája és a békéért vívott harca összefonódik a világ haladó erőinek harcával és nagy erőt képvisel a reakció erőivel szemben. Pártunk vezetésével munkálkodunk a fejlett szocialista társadalom megteremtésén, tovább erősítjük internacionalista kapcsolatainkat, amelyben kiemelkedő helye és szerepe van a hazánkat felszabadító szovjet népnek. Az ünnepi gyűlés korábbi évektől eltérő programja volt ez alkalommal a munKISZ-hírek Március hónapban lezajlottak az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések. Általános tapasztalat, hogy az elmúlt mozgalmi évben az egyéni vállalások színvonala javult, így az alapszervezetek munkája sokrétű, tartalmas volt. Alapszervezeti vezetőségeink: „Nógrádi Sándor” alapszervezet; titkár: Bukta József, vez. tagok: Tóth Tibor, Koós Katalin, Kaszás Tibor, Sütő Zoltán, Országh Péter, Húgai Katalin. „Ankli József” alapszervezet; titkár: Lezsák Sándor, vez. tagok: Jászberényi Miklós, Ites István, Farsang István, Tóth Tibor. A „Láng Sándor” alapszervezet vezetőségét előző számunkában ismertettük. A három alapszervezet 60 főt delegált, a május 6-án tartandó küldöttgyűlésre. kában élen járók jutalmazása. Kocsis József, az MSZMP vállalati szervezetének titkára elmondta, hogy bírálat érte a vállalat vezetőségét, amiért az elmúlt években — az idővel való takarékosság érdekében — az a gyakorlat alakult ki, hogy csak felolvasták a jutalmazottak névsorát és a jutalmat a pénztár fizette ki. A bírálat jogos volt, hiszen a szükséges lehetőségek miatt gyakran több évi kimagasló munkateljesítmény után kerül sor annak a vállalat teljes kollektívája előtt való elismerésre, jutalmazásra. Azok az emberek, akik hosszú időn át fegyelmezett munkájukkal és Az egyik „DH” akcióbizottsági ülésen Bárány elv- itárs a cigarettaelőkészítési osztály vezetője új érdekes elnevezésű műszakot, a „Szervizműszakot” említette a beszámolójában. Dolgozóink előtt talán még nem teljesen ismert, hogy mit is jelent a „Szervizműszak.” — Alapvető szervezési és DH-feladatunk volt a múlt esztendőben a szervizműszak. Létrehozására azért volt szükségünk, mert a cigarettaelőkészítésen a technológiai berendezések egymástól függő viszonyban vannak. Tehát egy-egy vezérberendezés meghibásodása esetén leáll az egész előkészítési gépsor. Ez pedig minden esetben termeléskieséssel, illetve a vágatminőség romlásával jár. Az ilyen váratlan meghibásodásokat úgy kívánjuk elkerülni, hogy az üzemeltető műszerészek részére rendszeresítettünk egy hibajelző füzetet. Ebbe a füzetbe a műszerészeknek kötelességük bevezetni az üzemeltetés során tapasztalt rendellenességeket. A hibajelző füzetekbe történt bejegyzéseket minden műszak kezdetén áttanulmányozza Csáky István a szervizelő csoport vezetője. A bejegyzések alapján azonnal megkezdik a jelzett gépek javítását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ma már elérjük a „szisztematikus hi- ba”-javítást. A hibajelzőbe bejegyzett rendellenességek, ugyanis még nem okoznak általában a gépeknél leállást, de pár nap múlva már biztos, hogy megállásra kény- szerítenék a gépsort, mondotta Bárány Tibor, a cigarettaelőkészítés vezetője. —. A szervizműszak bevezetése előtt hol merültek fel leggyakrabban meghibásodások, kérdeztem Csáky István csoportvezetőtől. magatartásukkal hozzájárulnak a vállalat jó eredményeinek eléréséhez, megérdemlik, hogy az egész kollektíva előtt kapják meg a jutalmat, ennek így nagyobb erkölcsi értéke van, s az emberek ezt joggal igénylik. Ezek után került sor a gyűlés résztvevőinek lelkes tapsa közepette 93 dolgozótársunk jutalmának átadására. Jó volt hallgatni ezeket a tapsokat, jó volt látni, hogy így tudnak örülni társaik sikereinek is. A felszabadulási emlékünnepség az Internacíonálé hangjaival ért véget. — Legtöbb hiba a tároló adagoló szalagnál merült fel korábban, de előfordultak hibák a nedvesítőnél, illetve a kondicionáló pácolóhengernél is. A szervizműszak bevezetése óta váratlan leállások, a műszakok alatt erőteljesen csökkentek. Ma már csak az előre egyáltalán nem látható, nem észlelhető hibáknak vagyunk kiszolgáltatva. A szervizműszakban az egész karbantartó-állomány részt vesz. Egy-egy héten a beütemezés szerint járunk be, de előfordul olyan eset is, hogy éjszaka erősített csoport vesz részt a javításban. — A javítóműhely előtt láttam 2 db hatalmas hengert a földön. Ezek melyik gépből kerültek ide? — Most reggel fejeztük be a laposítógép hengereinek cseréjét. Ez az alkatrészcsere az utóbbi idők egyik legnagyobb feladatának bizonyult, amit most már elmondhatom, sikerrel oldottunk meg. A munkát szabad szombaton reggel 6 órakor kezdtük és hétfőn reggel 6 órakor fejeztük be. az említett idő elég hosszú volt, mégis feleannyi, mint korábban szükség lett volna ennek a munkának az elvégzéséhez. A feladatot az üzemeltetőkkel és az esztergályosokkal együtt 8 fő végezte el. A karbantartó csoport tagjai, akik ezt a munkát végezték, Vass Kálmán, Juhász Lajos, Sztankó Zoltán. Üzemeltetők részéről, Cserven Kálmán, Turján Ernő, az előkészítésben részt vett még Soós István is, tette hozzá Csáky István, karbantartási csoportvezető, aki az egész munkát irányította. — Mi tette lehetővé az ilyen gyors alkatrészcserét? I. Az előző két ismertetésben foglalkoztunk a munkavégzés kötelezettségével és a dolgozók ezzel kapcsolatos jogaival. A munka teljesítéséhez szükséges időtartamot nevezzük munkaidőnek, ez alatt tehát a dolgozó egyrészt köteles is munkát végezni, de ez alatt igényelheti azt is. hogy a vállalat foglalkoztassa. A szocialista gazdálkodás viszonyai között alapvetően két tényező határozza meg a munkaidőt, egyrészt a munkáltató vállalatok, intézmények munkaerő-igénye, másrészt a dolgozók egészségének a védelme, magyarul: a munkaidő nem lehet olyan hosszú, hogy a munka végzése emiatt a dolgozó egészségét veszélyeztesse, vagy korlátozza őt a pihenésben, családi életének és egyénisége kifejtésének nyugodt mértékben. Minderre figyelemmel a munkaidő mértékét a legmagasabb szintű jogszabály, törvény, adott esetben a Munka Törvénykönyve határozza meg. Heti keret A Munka Törvénykönyve heti 44—48 órás munkaidőt ír elő. A Minisztertanács fel- jogosítást kapott arra, hogy ennél rövidebb munkaidőt is engedélyezzen, illetve — kivételesen — heti 48 óránál hosszabb munkaidőt is megállapítson. A jogszabályok már figyelembe veszik azt, hogy fokozatosan megtörténik a 44 órás munkahétre történő átállás, s ezért a Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete kimondja, hogy „a munkaidő az ipar és az építőipar területén he— A munka precíz előkészítése. Úgy próbáltuk megszervezni ezt a feladatot, hogy semmi váratlan probléma ne merüljön fel. A munka elvégzéséhez egy marós és egy esztergályos is be volt vonva, hogy a kiesebb utóillesztési munkákat például a csapágyház oldalainak átlapolását elvégezzék.. — Mennyi egy-egy kicserélt henger súlya? —• Egy henger súlya kb. 7 mázsa. Egy gépen pedig kettő van. — Mi történik a lecserélt hengerekkel? — A tervek szerint ezeket a hengereket leköszörültet- jük, majd felületi edzést, cementálást végeztetünk rajtuk, hogy a hengerek újra használható állapotba keti 44, a népgazdaság egyéb területein pedig heti 48 óra.” Egyes, elsősorban az egészségre ártalmas vagy erős igénybevétellel járó munkák esetére a heti 44 órás munkaidőnél rövidebb heti munkaidő-keretet is megállapíthat a Minisztertanács, mint ahogy az egyes munkahelyeken — mint, majd látni fogjuk — vállalatunknál is így történik. A munkaidőt a törvény heti keretben állapítja meg, de megengedi, hogy a vállalat — sajátosságaihoz, feladataihoz igazodva — a törvényes heti munkaidő figyelembevételével a munkaidőt több heti, havi vagy évi keretben határozza meg. Erre elsősorban azoknál a vállalatoknál kerülhet sor, illetve azokban a munkakörökben, ahol a munka egyenlőtlenül oszlik meg, mint például az idényjellegű ágazatokban vagy havonta azonos időben torlódó feladatok esetében, (pl.: bérelszámolás, statisztika, stb.). A hetinél hosszabb munkaidő-keretet akár a jogszabály, akár a kollektív szerződés előírhatja. A munkaidő-beosztást a dolgozóval két héttel előbb és legalább két heti időtartamra kell közölni, ami vállalatunknál a kollektív szerződésben történt meg. Előírja még a jogszabály azt is, hogy a több műszakos üzemekben a dolgozók műszak- beosztását lehetőleg meghatározott időszakonként változtatni kell, e változtatástól azonban a dolgozók kérésére el lehet térni. Általában érvényes jogszabályi előírásként kell még megrüljenek és tartalékalkatrészként rendelkezésre álljanak. — Mikor került bevezetésre a szervizműszak? — A szervizműszak a múlt év utolsó hónapjában került bevezetésre. A munka hatékonyságát nagyon megnövelték a hibajelző füzetek, mert ezek nélkül a szervizműszak nagy részét a hibák felderítésére a javításra rendelkezésre álló idő rovására kellene fordítanunk. — A szervizműszak megszervezése véleményünk szerint elérte célját az előkészítési osztályon. javasoljuk máshol is alkalmazni, nyilatkozza Bárány Tibor, cigarettaelőkészítési osztály vezetője és Csáki István karbantartási csoportvezető. Szigeti Zoltán említeni azt, hogy a nőket terhességük negyedik hónapjának kezdetétől gyermekük egy éves koráig lehetőleg délelőtti műszakba kell beosztani. Vállalatunknál — a kollektív szerződés rendelkezése szerint — a heti munkaidő-keret nyert megállapítást, ami —• a cigarettaelőkészítési osztályon heti 42 óra, — a cigarettagyártási, csomagolási és filtergyártási osztályon heti 43 óra, — az egyéb területeken, il- 44 óra. A szerződés Ugyancsak a kollektív szerződés határozza meg a munkaidő-beosztást is úgy, hogy a heti 44 órás munkaidőnek megfelelően két hetenként 5 napos munkahetet alkalmaz a vállalat. A kollektív szerződés a napi munkaidő mértékét a két és három műszakban dolgozók esetében napi 8 órában határozza meg, úgy azonban, hogy a 43 órás munkaterületeken az 5 napos munkahét péntek éjszakai műszakja 10 óra, míg az egy műszakban dolgozók esetében a napi munkaidő hétfőtől péntekig 8,25 óra, szombaton pedig 5 óra. Eltér a fentiektől a cigarettaelőkészítési osztályon az egészségre ártalmas munkakörökre megállapított napi munkaidő, mert az hétfőtől péntekig 7 óra, 43 perc, szombaton pedig 7 óra, 20 perc. A kollektív szerződés a továbbiakban órabeosztás szerint meghatározza egyes munkakörök munkaidejét, ezeknek az ismertetésére itt nem térek ki. Figyelemmel arra, hogy vállalatunk dolgozóinak 45 százaléka három műszakban dolgozik, szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a kollektív szerződés az éjszakai munkára a következő rendelkezéseket tartalmazza: A 3 vagy ennél több gyermekes és 6 éven aluli kisgyermekes anyákat csak rendkívüli esetben szabad éjszakai munkára beosztani. Ez alól kivétel, ha az anya átmeneti időre kéri a három műszakos munkaidő-beosztást. Terhes nők éjszakai munkára nem oszthatók be. Rendkívüli eset Nem oszthatók be — csak rendkívüli esetben — éjszakai munkára — rokkantság tartamára — azok, akik átmenetileg csökkent munkaképességűek. Az átmenetileg csökkent munkaképességet az üzemorvos 6 hónaponként vizsgálja felül. Éjszakai munkára beosztás szempontjából rendkívüli esetnek minősül, ha baleset vagy természeti csapások megelőzése érdekében, vagy ezek következményeinek elhárítása végett, illetőleg előre nem látható ailyagi kár megelőzése érdekében van szükség éjszakai munkára való beosztásra. A következő tájékoztatóban a rendkívüli munkaidővel, a túlmunkával és a készenléti (ügyeleti) szolgálat kérdéseivel fogunk foglalkozni. Dr. Szalóczi György Szepuizműszah a cigaretta-eliészítéseii 4DOHÁNVGYÁR 1---ÍT I
